Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-01-22 / 4. szám
1905. január 22. BÉKÉS 7 ez a mesterséges támogatás képessé tegye arra, hogy a szabad versenyben megállja a helyét. (Igaz! Úgy van! tetszés.) Eddig jogosult a gyenge existenczia támogatása, eddig kötelesség, ezen túl csak bűn, vétek, mert ezen túl csak visszahatása van! (Igaz! Úgy van !) A támogatásnak sohasem szabad addig a mértékig emelkednie, hogy az a munkátlanságnak adjon helyet, (Úgy van !) és hogy az a gyenge és szegény társadalmi osztályban azt a tév-hitet ébreszsze fel, hogy az erősebb társadalmi osztály köteles ingyen eltartani a gyengét. (Helyeslés.) Amely társadalomba ez a veszedelmes elv befészkelte magát, ott a felkavart rendet már csak erőszakosan lehet helyreállítani. (Úgy van!) Ez tehát igen fontos, igen nehéz, de igen lényeges kérdés is s mig egyfelől rendkívüli óvatossággal kell eljárnunk, addig másfelől a támogatásnak e mesterséges, okos mértékét kötelességünk mégis alkalmazásba venni. A mesterséges támogatás mértékére irányelvül szolgálhat az uraim! hogy először is kötelességünk a szegénynek, a gyengének munkaalkalmakat szolgáltatni. (Úgy van !) A társadalmilag, a gazdaságilag, a kultúráikig erősebbnek a feladata keresni a keresetforrásokat, amelyek felhasználása mellett az gyengébb megizmosodjék, megerősödjék, (Úgy van!) a mi kötelességünk a gyengébb társadalmi osztályokkal megismertetni azt az erőt, azt a hatalmat, amely rájuknézve a szövetkezésben rejlik, segíteni őket annak átlátására, hogy üdvös közgazdasági és kulturális czélokra egybefogva ők is erős társadalmi tényező számba mennek ; kötelességünk továbbá megerősíteni a gyengébb társadalmi osztályokat egészségben azáltal, hogy részükre jó ivóvízről, tiszta levegőről és lakásról gondoskodjunk és a többek közt óvjuk őket a tüdővósztől, (Úgy van !) kötelességünk megerősíteni őket hitük, erkölcsükben és kultúrájukban. (Helyeslés.) Ez az én szoczialis programom igen t. Választópolgárok! (Élénk helyeslés és éljenzés.) amely egyet küszöböl ki teljesen: a gyűlöletet osztály és osztály, polgár és polgár, hazafi és hazafi közt. Egyetlen vezető eszméje pedig, — s ezt irom az ón szocziális politikám zászlajára — : a szeretet! (Hoszantartó lelkes éljenzés.) Igen t. uraim ! Az általános elvek terén tovább nem akarok menni és nem akarom fárasztani becses figyelmüket, (Halljuk ! Halljuk !) hanem beszédem utolsó szaka gyanánt át fogok térni a mi helyi politikánkra. Én, igen t. uraim azt tartom, hogy az országgyűlési képviselőnek nem csak az a kötelessége, hogy a nemzet nagy érdekeinek megvalósultát tehetsége, tudása és képessége szerint minél inkább előmozdítsa, hanem feladata és kötelessége az is, hogy a bizalmukkal őt közvetlenül megtisztelő honpolgárok érdekeit biztosítani, lehető módon előrevinni is igyekezzék. (Tetszés.) Én igen t. uraim, nagy ígéreteket nem akarok Önöknek tenni, sem azt nem ígérem, hogy az adót leszálli'om, sem azt nem fogom kilátásba helyezni, hogy a katonáskodási kötelességet megszüntetem, hiszen uraim ebben a gyülekezetben nem képzelhetem azt, hogy hasonló üres Ígéretekkel, tartalom s érték nélküli frázisokkal és puffogtatásokkal csak egyetlenegy lelket is meglehessen nyerni. — Hanem igenis, amennyire képességem engedi, mindig arra fogok törekedni, hogy vállvetve, együttesen megerősítsük ezt a helyi társadalmat, megerősítsük gazdaságában, megerősítsük kultúrájában. Eddig is ezt tettük : törekedtünk egybe fogva, intézmények lótesitósóre. (Igaz ! Úgy van ! Éljenzés ) A kultúra terén igen t. uraim, sikerült nekünk e városnak azon régi kívánságát teljesíteni, hogy főgimnáziuma legyen ; (Élénk éljenzés.) sikerült a kultúra terén elérnünk azt, hogy a városnak egy krajczár megterheltetóse nélkül létesült egy nyári színháza, sikerült felállítani a polgári leányiskolát és noha a városi köröknek neheztelését vontam magamra azzal, hogy hatósági hatalommal nyúltam bele ebbe a kérdésbe, mégis ón vagyok az, aki azt mondom, hogy ha ez az intézkedés gyökeret ver, ón leszek az első, aki küzdeni fog azért, hogy az állam vegye azt át a várostól. (Hosszantartó élénk éljenzés.) A közegészségügy terén mindenkor büszkeségemre fog szolgálni, hogy szerény tényező lehettem a közkórház létesítésében ; (Élénk éljenzés.) sikerült továbbá vállvetett erővel egy gyermekmenhelyet létesítenünk, amely nemcsak philantropikus kérdés, hanem közgazdaságilag is igen lényeges, mert igen sok iparos polgártársunknak az oxis- tencziáját mozdítja elő. Az első magyar népszanatórium építéséhez a tavaszi napsugárral hozzáfognak, hiszen már 200000 koronát meghaladó összeget gyűjtöttünk egybe erre a humánus ezólra. Közgazdasági kérdések közül, mezőgazdáinkkal vállvetve, alkottunk egy tej-szövet- kezetet, amely — bátran mondhatom, az országban a legelső helyen áll. (Úgy van !) Helyi iparunk érdekeit előbbre vittük a két évvel ezelőtt kitünően sikerült ipar kiállítással. T. uraim! Ami különösen jelentős, képesek voltunk a textiliparnak egy olyan otthont teremteni, a milyen ebben a hazában kevés van, (Lelkes éljenzés és taps.) sikerült együttes munkával az iparos családok százainak kereset forrást adni. Azután épen folyamatban van a pénzügy igazgatósági palota építése, ezzel városunk külső dísze fog emelkedni. Most van továbbá szőnyegen, hogy a kormány a helyi rendőri szolgálatot csendőrsóggel helyettesítse, miáltal a város olcsó pénzen sokkal kitünőbb rendészetet kap, mint eddig. Az is igaz azonban, hogy a katonaságot nem tudtuk visszahozni, de tudják-e uraim, hogy mi volt ennek az oka '? — az obstrukció ! (Derültség.) Mert uraim, — és ez nem kortes mondás — hallották igen sokan, akik akkoriban csekélységemmel együtt, a leggavallórabb magyar miniszternél voltak Budapesten e kérdésben, hallották az Ígéretet, hogy mihelyt az a csekély lótszámszaporitás, amit a kormány a törvényhozástól kór a honvédelem terén, keresztülmegy, első kötelessége lesz Gyulára a katonaságot visszahozni. Azonban igen t. uraim, az obstrukczió nem engedte meg, hogy a magyar kópviselőház dolgozhassák, hogy alkosson, az obstrukczió tehát az oka, hogy nincs katonaság és ha megszűnik az obstrukczió, újra itt lesz a katonaság! (Elénk éljenzés és helyeslés.) S még sok más közügyben igyekeztünk együttesen lehetőleg eredményes működést kifejteni. Ezután, igen t. uraim!, amennyiben mandátumokkal megajándékoznak, a helyzet rám nézve a múlthoz képest annyiben fog módosulni, hogy mig eddig nemcsak ennek a városnak az érdekét gondoztam szeretettel, hanem a mi kedves vármegyénk minden községének gondjai az ón gondjaimat is képezték és a mi szeretett szomszéd városunknak Hódmezővásárhelynek érdekeit is mindenkor igaz odaadással éreztem kötelességemnek istápolni, - és ha a helyzetem változni is fogna, a kötelékeket, amelyek engem Hódmezővásárhelyhez és Békés vármegyéhez kötnek, ón részemről soha megszakítani nem fogom, (Lelkes éljenzés és taps.) Hódmezővásárhely és Bókósvármegye érdekei továbbra is az ón érdekeim maradnak (Hosszantartó lelkes éljenzés.) — azonban az az egy változni fog mégis, hogy kötelességem csak Gyula városával szemben fog fennállani, már pedig mindent el lehet tőlem vitatni, de azt, hogy a kötelességemnek megfelelni ne akarnék legjobb tudomásommal és erőmmel, ezt az egyet nem engedem magamtól elvitatni! (Viharos éljenzés és taps) En tehát igen t. uraim ! Gyula város érdekeit nem csak szivem szeretetóvel hanem tudásom, képességem minden erejével fogom szolgálni ezentúl is. (Lelkes éljenzés.) Nem Ígérem, hogy e város egyik, vagy másik intézményét fejleszteni fogom, mert ón valamennyi közintézményét erőmtől telhetőleg együttesen és egyformán igyekszem támogatni, ígéretet tehát egyet sem teszek, mint mondám. Gyula város közérdekeivel szemben való eljárásom programját röviden és egyszerűen csak az képezi, hogy a múltam kötelez. (Zajos éljenzés és taps.) A közérdeken kívül, igen t. uraim !, elismerem a képviselőnek azt a kötelességét is, hogy az ő választó kerülete polgárainak a jogosult magán érdekeit is tehetsége szerint igyekezzék előmozdítani. E tekintetben sem teszek semmi konkrét Ígéretet, mert én azt tartom, hogy ígérni az nagyon . . . (Egy hang: Nehéz!) . . . nehéz, hanem tudják Önök igen t. uraim mi könnyű? . . . Megtartani, az könnyű ! (Élénk tetszés és derültség.) Tehát e tekintetben sem teszek Ígéretet, csupán hivatkozom arra, hogy mint eddig, úgy ezentúl is minden polgártársam előtt, mindig nyitva lesz az ajtóm. (Tetszés.) Eddig is nekem volt az örömem, ha segíthettem és ha nem segítettem az nem az énjóakaratom, hanem a gyen gesógemen múlhatott. (Igaz! Úgy van!) A jövőben is ezt a politikát akarom, követni az egyesek jogosult magán érdekeivel szemben. (Élénk helyeslés.) Tovább nem folytatom. Hiszen a kérdések főbb kereteit kimerítettem. Minden polgártársamnak minden kérdésére, amelyben felvilágosítást óhajt vagy kór, amennyiben felvilágosítást adhatok, itt vagy bárhol mindenkor rendelkezésére állok. Most azonban igen t. uraim!, az idő előrehaladottságára való tekintettel végzem beszédem. És végzem azzal, hogy ha Önök súlyt helyeznek arra, hogy az a viszony, az a közvetlen kötelék és barátság, amely az ón szeretett városom és csekélységem között nyolcz éven keresztül kifejlődött, hogy ez még sokkal erősebb legyen, részemről megingathatatlanná és szótszakitha- tatlanná tétessék, akkor tartsanak ki Önök szilárdan, tartsanak ki büszkén, rendíthetetlenül a szabadelvüsóg zászlója alatt, (Élénk éljenzés.) és hangoztassák Önök velem együtt, hogy éljen a Király ! (Hosszantartó lelkes éljenzés.) éljen a Haza ! (Élénk éljenzés.) éljen Gyula városa ! ! (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) A beszédet követő megújuló lelkes éljenzés elhangzása után a vásárhelyi küldöttek nevében Dras- kóczy Lajos ev. ref. lelkész szólalt fel. Mindenkit megindítottak az őszinte szeretetnek egyszerű és mégis ékes szavai, a melyek az ősz férfiú ajkáról elhangzottak és a melyek a párt nagynevű jelöltjének, a két törvényhatóság rajongással szeretett főispánjának személyére vonatkoztak. Megköszönte a szívélyes fogadtatást, a melyben a vásárhelyi küldötteket részesítették, a kik nem lelkesíteni és a jelöltet támogatni jöttek, de jöttek lelkesülni és tanulni attól a férfiútól, a ki nem csak a száján hordja a haza nevét, de szivének szeretetével és fényes tehetséggel párosult odaadó munkájával fáradhatlanul és nagy sikerrel dolgozik annak előhaladásán. Kifejtette, hogy bármily fájdalmasan is fogja érinteni Vásárhely város közönségét szeretett főispánjának elvesztése, megnyugszik abban, hogy oda állítja őt Gyula város polgárságának bizalma, j a hol a haza jólétének tehet hasznos szolgálatot. Végül üdvözölve Gyula város szabadelvű polgárait, sikert kívánt nekik a választási küzdelemhez. (Lelkes éljenzés.) Ezután ugyancsak a vásárhelyiek közül dr. Emyei István, a vásárhelyi szabadelvüpárt képviselő- jelöltje mondott nagyhatású beszédet. A kiváló szónok hazafias lelkesedéstől áthatott szavai megjelölték azt az utat, a melyen a szabadelvüpárt munkálkodása nagygyá és hatalmassá fogja tenni a magyar hazát, a mely munkában épen olyan kipróbált hazafiakra, műveltségűknél és tetterejeknél fogva a legkiválóbbakra van szükségi mint amilyen a gyulai szabadelvű párt jelöltje. Végezetül Follmann János dr. köszönte meg a jelöltnek a programmbeszéd elmondását és a vásárhelyieknek a gyűlésen való részvételt és néhány lelkesítő szóval berekesztette a gyűlést, a mely után a választók zászlók alatt nagy tömegben kisérték haza a jelöltet. A függetlenségi párt gyűlése. Mig a pavillonban a szabadelvű párt gyűlése folyt, a függetlenségi párti választók a Kossuth- téren gyűltek össze, hogy jelöltjük K. Schriffert József beszédét meghallgassák, a kinek támogatására
