Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-10-01 / 42. szám

4 BÉKÉS L905. október 1. Andor vetélytáraai közül, akik azonban szintén erősen legénykednek. A pompás képet nagyon meg­tapsolták. A hatodik kép „Tánczóra“ Gerlein Mihály ur mint kurta nadrágos antik kosztümös tánczmester 5 szép leánynak húzza ajtalpalávalót, szinte hallani i véljük tőle hogy »egy sima, egy boston“ s előre i tudjuk, hogy az az 5 szép leány Neumann Anna, i Uzon Ilonka, Lehrmann Juliska, Fischer Katicza, i és Schwarcz Janka lefőznék a tánczmestert, ha a • képen szabad lenne mozdulni. A kitünően sikerült I élőképek után egy kedves »fehér“ darabot egy leány : által irt kis egyfelvonásost adtak elő. Az úri kisas- i szony szerepet cserél tréfából a szobaleányával i rnig a mama nincs otthon s eközben megjelennek ‘ a látogatók s roppant zavarba hozzák a két kis i nőt. Az ál-szobaleány ele ti a poharas tálczát, az i ál-kisasszony pedig belesül a költők méltatásába az i udvarlóval szemben. A vendégek igy zavarban vannak s különösen zavarosan kopog a látogató i fiatal ur szive, aki beleszeret a szobaleányba. Sze­rencse, hogy jön a mama 8 kiderül, hogy a szoba­lány nem szobalány, hanem kisasszony s a kisas­szony nem kisasszony, hanem szobalány s minden rendbe jön. Ezt a bájos apróságot játszotta meg két még bájosabb kissasszony Berkes Ilonka és Reisner Juliska, mig a mamát egy harmadik bájos kisasszony Bárdos Ilonka személyesítette. Berkes Ilonka rendkívül bájes, kedves jelenség volt a szín­padon s szerepét is otthonosan, kedvesen játszotta. , Reisner Juliskáról pedig tudjuk, hogy erősebb, életteljesebb darabban is épen olyan bravúros művé­szettel. rutinnal állaná meg a helyét, mint bárme­lyik neves színésznő. Bárdos Ilonka olyan üde szép mama volt, hogy szinte csodáltuk Weisz Sándort, aki az udvarló volt, hogy választani tudott anya és lánya közt. Palásthy Sándor színész játszotta az apaszerepet kedvvel, ambiczióval a czivil társaság­ban. — Az előadás tökéletes illúziót keltett, mintha nem is műkedvelők játszották volna. — Ezután Bárdos Irma a Szigligeti színház tagja, a szezon alatt kedvelt primadonna énekelt lelkes újrázások mellett két szép magyar dalt, utánna jött az igazi tündérest, a baba tündér ballett. Bámuljuk a tán- czot betanító Bérczinét, bámuljuk az apró kis műkedvelőket, hogy annyit tudtak produkálni. Kifogástalan tánczok, csoportozatok voltak a ballet minden részében úgy, hogy öröm volt nézni a jól betanult tánczokat s a szép kis műkedvelőket ked­ves kosztümjeikben. Egytől egyig mindeniköjüket külön kellene méltatni, hiszen a publikum is egy­formán megujrázta, egyformán mindeniket, mert egyaránt bájos volt a babatündér (Braun Klára), a beszélő (Schwartz Böske), a Bob (Berényi Mariska), a spanyol (Schwimmer Böske, Szabados Lujza), a ballerina (Dobay Belluska) babák, de épen oly ügyesen kedvesen tánczoltak a tiroli babák Vadas Katicza, Fuchs Rene, Lefkovics Irén, Deutsch Blanka, Sonnenfeld Ilus, Naschitz Irma, nagyon tetszettek a cseh-polka tánczosnők: Stern Lenke, Multas Margit, Neumann Böske, Békés Böske, Lusz tig Mariska, sok tapsot kapott a tót baba is Schwartz Margit, de legjobban talán mégis a Kovács Erzsi, Weisz Erzsi és Kiss Juliska által lejtett egyveleg után tört ki a tapsvihar. Herczigek voltak a nyu­lacskák is : Stern Lenke, Reisner leza, Schwimmer Elza, Békés Böske, Lusztig Mariska. Multas Margit is. Nagy hatást keltett Braun Klára szerpentin táncza, a kiuai tánczczal, Bárdos Margó és Beré­nyi Mariska, a befejező magyar tánczban pedig Bárdos Margó, Weisz Erzsi, Berényi Mariska és Schvartz Böske. A ritka szép látványosság bevé- geztével a közönség Berényi Arminnét éltette, akinek legnagyobb érdeme van az estély kiváló sikerében, ő volt a rendezőkéz, az erős akarat, az övé a si­ker oroszlán része. Előadás után sikerült táncz- mulatság fejezte be a pavillonban a kedves estéket. Népgyülés. A gyulai 48-as és függetlenségi párt vasárnap délután a Magyar király előtti téren népgyülést tartott, amelyen a szónokok a politikai helyzetet fejtegették, egyben 12 tagot választottak a vármegyei függetlenségi párt központi bizottságába A benedeki uradalmi földek parczellázási ered­ményére nézve a képviselőtestület által e czélból kiküldött bizottság a szerdai közgyűlésre jelentést fog előterjeszteni. A tulajdonos tudvalevőleg október hó elsejéig adott engedélyt a föld parczel’ázása és árverésen leendő értesítésére nézve, fentaitván magának ama jogot, hogy az uradalmat esetleg október elsejéig az általa kért áron másnak is el- , adhassa. Az uradalom ebbeli kikötött jogával nem élt, ami pedig a földnek a város által megkisérlet* értékesítését illeti, az — mint előrelátható dolog volt — nem sikerült. Különösen nem sikerült a föld vásárlásához fűzött ama intenczió, hogy azt zsellérek 2 vagy 5 holdas pa-rczellákban vásárolják meg, mert abból a területből amelyre ajánlat téte- tott, elenyésző kis rész a 2 vagy 5 hold, de a 20—50 sőt 100 holdon felüli ajánlatok összterülete is alig haladja felül a benedeki szántóföld eladandó területének felerészét. Hogy igy esett, annak oka a földnek drága volta. A parczellázási kísérlet a varosnak tekintélyes költségébe került; daczára annak, hogy a földmivelésügyi minisztérium két mérnököt küldött ki teljesen a saját költségén a parczellázás műszaki eszközlésére, mit a két mér nők lelkiismeretes tevékenységgel, szorgalommal is kiváló szakismerettel teljesített is. A parczellázási kisérlet imételjük: a városnak tekintélyes költsé­get okozott; mindazonáltal örvendünk rajta, hogy a kísérlet mégis megtörtént és pedig azért, mert e nél­kül lakosságunk bizonyos rétegei bizonyára vádat formáltak volna a város és annak képviselőtestülete ellen, hogy nincs érzéke az iránt, hogy a szegényebb nép földet vásárolhasson. A parczellázási balkisér- let most már a jó hiszemü közönséget meg fogja győzni róla, hogy a benedeki uradalom egyátalán nem alkalmas rá, hogy a szegényebb nép abból megfelelő áron földhöz jusson. Gyula város pénzkezelése A vármegye köz­gyűlése megvizsgálván Gyula város múlt évi szám­adását, ebből kifolyólag utasította a kir. szám­vevőséget, hogy Gyula város pénzkezelését öt évre visszamenőleg vizsgálja meg. Ezen vizsgálat meg­tartatván a . számvevőség beterjesztette erről szóló jelentését a vármegye alispánjához, a mely jelen­tésben fenállónak jelzi mindazon észrevételeket, melyeket a számadás felülvizsgálata során tett s a mik a fegyelmi vizsgálat anyagát fogják képezni. A fegyelmi vizsgálat vezetésével megbízott dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző a vizsgálat fo­ganatosítását ezen a héten kezdi meg s ezen vizs­gálat lesz hivatva egész határozottsággal megálla­pítani, hogy forognak-e fenn fegyelmi, aeagu/sulyo-l sabb természetű vétségek, kit s mily mérvben ter­helnek azok s ezen vizsgálat alapján fog azután meghozatni a fegyelmi határozat s tétetnek meg a további intézkedések. Ennek meg'örténte előtt azon­ban minden ez ügyre vonatkozó híresztelés idő előtti. Eljegyzés. Szekér Arankát, néhai Szekér Károly uradalmi számtartó leányát eljegyezte Molnár Pál az Almásy uradalom fiatal gazdatisztje. Kérelem. A gyulai nőegylet ez utón is felkéri Gyula város és környéke nőközöuségét, hogy a folyó hó 8-ától kezdődőleg rendezendő kiállításra szánt tárgyakat özv. Fábry Mártonná úrnő egyesületi alelnöknél haladéktalanul bejelenteni és folyó hó 6-án a Göndöcs népkerti pavillonba a rendezőséghez eljuttatni szíveskedjék. A gyulai nőegylet kiállítása és az ezzel kap­csolatos ünnepélyek iránt városszerte nagy és örven­detes érdeklődés nyilvánul meg, a melyből máris lehet következtetni a jótékony czélu mozgalom teljes sikerére. A kiállítás október 8-ától kezdő­dőleg egy hétig lesz nyitva a Göndöcs kerti pavil­lonban és a rendezőség mindent elkövet, hogy gazdag anyagú és érdekes legyen, képviselve lévén a gazdasszonyi tevékenység, a női kézimunka, házi ipar és dilettáns művészet minden terméke. A házi fonás, szövés szolid és egyszerűségében is Ízléses alkotásai mellett, a fehérnemű és női felsőruha varrás, kötés, horgolás, hímzés, különböző csipke­munkák és a női kézimunka sok-sok változatú ezerféle kincsei gyönyörködtetik majd a szemet, tanúságot téve a nők türelemmel párosult szorgal­máról, ügyességéről, finom Ízléséről Hasonlóan érde­kes lesz a házilag előállitott háztartási czikkek, élelmi­szerek kiállítása, melyekből minden háziasszony meg­találja azt, aminek kiválóságával jogosan büszkél­kedhetik. A rendezőség tervbe vette azt is, hogy az ínycsiklandozó termékei a konyhának ne csak a szemet gyönyörködtessék, hanem villásreggeli és uzsonna képében a megízlelésre is alkalmat nyer­jenek, a kik erre vágynak és azért naponként fel­váltva bájos hölgyek fognak igen jutányosán dél­előtt Ízletes falatokat, délután teát és süteménye­ket elárusítani. — A kiállítás folyó hó 8-án va­sárnap délelőtt 11 órakor fog ünnepélyesen meg­nyittatni. E napon délután a nópkertben nagysza­bású népünnepély rendezése van tervbe véve, a mozgalmas hét befejezéséül pedig október 15-én a vármegyeház nagytermében kedélyes tánczestélyre gyűl össze a közönség, a melyet élőképekkel tar­kított hangverseny előz meg. Szóval a nőegylet minden vonalon kitesz magáért és hisszük, hogy a jótékonyságtól vezetett munkájában az egész nagy­közönség odaadó támogatására talál. A gyulai nöegylet múlt vasárnap délután az árvaházban gróf Wenckheim Frigyesnó elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melynek tárgya a rendes segélyezési ügyeken kívül a rendezendő női kézimunka kiállítás és ünnepélyek részleteinek megbeszélése volt. A lapunk múlt számában kö­zölt programm, mely azóta falragaszokon és kisebb hirdetményeken is közhírré tétetett — teljes egé- zében fenntartatott. Az október 15-én rendezendő estély szereplői felkérettek s a kiállítandó tárgyak egybegyűjtésére bizottságok alakíttattak. A kiállí­tók elég sűrűn jelentkeztek s azok sorát az elnöknő gróf Wenckheim Frigyesnó nyitja meg. Nagy vá­laszték remélhető finom női kézimunkákból, be­főttek, tészták, sütemények és egyéb gazdasszonyi czikkekből. Ámbár a jótékonyczélra való tekintet­tel az egylet őrizkedik mindenféle felesleges költ­ségtől, mégis a rendezőség oda törekszik, hogy a kiállítás ízléssel és beható csínnal állittassók egybe. A népünnepély főpontja ismét a tréfás halászat lesz, ami a legutóbbi alkalommal, a legnagyobb jövedelmet hajtotta. A rendezőség első számú ivén a következő kiállítók vannak feljegyezve : gróf Wenckheim Frigyesnó, több darab kézimunka, gróf Wenckheim Ilona, aquarel fastmény, gróf Wenck­heim Dénes né, képek, özv. Ferenczy Alajosné, kézi­munkák és kalács. Fekete Gyuláné, befőttek, Fábry Sándorné, kézimunkák, háziszappan, sütemények. Czóbel Károlyné, kézimunkák. Kálmán nővérek, kézimunkák. Sál Mariska, kézimunkák. Yégh Jó- Izsefné, házi szövetek és kézimunkák. János Józsefnó kézimunkák. Berihóty Istvánná, kézimunkák. Frankó Döméné, kézimunkák. Schröder Kornélné, házi szap­pan égetett munka, torták. Braun Mórné, szőlő, fris virág és kézimunkák. Fábián Lajos, saját talál- mányu sósborszesz. Fábián Lajosné, befőttek és izek. Hubay Lajosné, festett kép, asztalka, kézimunka diszszel, sütemények. Moldovány Gyuláné, asztalka térítővel, kézimunkák. Murvay Ferenczné, gyümölcs, Murvay Istvánné, szárított tészták. Murvay Rózsi, kézimunka. Biró Pálné, kender. Bordó Györgyéé, ifonal és zsákok. Puskás Andrásné, rokka, fonal, szárított tészták. Gyulai árvaház, kézimunkák. Ador Vaszilie, müszövésü gyapjuszőnyegek, Ilackl Ferencz ; különböző virágok és élőnövények. Több iparos : újabb találmányu konyhai és főzési kellékek stb. Az ivek legnagyobb része a gyűjtők kezébén lévén, azok tartalmát csak lapunk jövő számában közöl- i hetjük s úgy értesülünk, hogy ezen sorozat a kiái 1 i - ltoknak csak egy ivén jegyzett kis része, de a többi . ivén jelentkezettek száma is igen nagy és a tárgyak . változatosak. A kiállítandó tárgyak október 7-én legkésőbb a színhelyre, a pavillonba lesznek szálIi- tandók, hol a felügyelők által felelősség mellett át­vétetnek, elhelyeztetnek és gondoztatnak. A gyulai csizmadia ipaitársulat 1905. évi októ­ber hó 19-eo zászlószenteléssel egybekötött zárt­körű tánczvigalmat rendez, melynek tiszta jövedelme ■ a templom zászló alap javára fordittatik. Újvárosi olvasókör mulatsága. Ma este let-z , az újvárosi olvasókör nagyszabású szüreti mulatsága, • a mely igen sikerültnek Ígérkezik. A mulatság este 9 órakor veszi kezdetét s előre láthatólag másnap- késő reggelig fog tartani. Igen sokan készülnek- erre a minden izében kedélyesnek s pompásnak Ígérkező mulatságra, a mely az újvárosi kör összes

Next

/
Thumbnails
Contents