Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-09-17 / 40. szám
1905. szeptember 17. BÉKÉS 3 minister úrhoz intézett jelentése szerint az összekötő csatornát, mihelyt a városi főlecsapoló csatorna végpontja véglegesen kitüzetik, azonnal kész kiépíteni, az sem tekinthető azonban kizártnak, hogy a társulat által Gyula város körül újabban tervezett vizlevezetési munkálatok folytán a városi csatornának a társulati csatornához való juttatása rövidebb utón lesz elérhető, a mikor is az összekötő csatorna egészben el is maradna. Mindez azonban a jelen határozást nem érintő oly részlet kérdés, a melynek tárgyalása az engedélyezési eljárás sorára tartozik. Egyébként a végből, hogy a város aggályai e tekintetben is eloszlattassanak, felkérem a földmi- velésügyi miniszter urat, hogy a tervezet e részét is az időközben történt változásokra való tekintettel a viszonyoknak megfelelően a kultúrmérnöki hivatal által újból dolgoztassa ki. Erre való tekintettel a vonatkozó tervek a jelzett hivatalhoz a vármegye közönsége által át- teendők lesznek. A múlt évi április hó 4-én 5716 szám alatt kelt alispáni jelentéssel felterjesztett összes iratokat és tervezeteket idecsatoltan visszaküldöm. Budapesten, 1905. évi szeptember hó 5-én. A miniszter meghagyásából: dr. Némethy s. k , miniszteri tanácsos. A közigazgatási bizottság ülése. — szeptember 11. — Békésvármegye közigazgatási bizottsága múlt havi rendes ülését hétfőn tartotta meg dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt. Az ülés napi rendjén a szokásos jelentéseken kívül egy nagyobb érdekű ügy is szerepelt; az Ínséges esztendő termés eredménye és e tekintetben az óvó intézkedések megtétele. E kérdéssel már egy Ízben foglalkozott a köz- igazgatási bizottság, valamint a vármegyei gazdasági egylet is. Mindkét forum felterjesztést intézett a kormányhoz, amelyben a várható takarmányhiányra szállítási díjkedvezmény engedélyezését kérték úgy takarmánynemüekre, mint vetőmagvakra nézve. A kormány azonban csak kis részben teljesítette a kérelmet, azt mondván, hogy Békésvármegyében nem olyan kedvezőtlenek a termés eredmények, amint azt állítják. A közigazgatási bizottság ülésén hosszabb vita indult meg e kérdés felett, amelyet végre a köz- gazdasági előadó javaslatára úgy oldották meg, hogy kérni fogják a kormányt, Békésvármegye termés eredménye tanulmányozására küldje ki szakközegét. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk ez : Az ülést a gyér számban megjelent tagok szokásos üdvözlésével dr. Fábry Sándor alispán nyitotta meg. Az alispánt jelentést dr. Daimel Sándor főjegyző terjesztette elő. A jelentés a következő: Tekintetes vármegyei közigazgatási bizottság! Folyó évi augusztus haváról szóló rendszerinti havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő : A személybiztonság a vármegye területén ösz- szesen 7 esetben lett megtámadva, kisebb-nagyobb verekedés és jelentéktelenebb bűnesetek által, melyeknek kinyomozott tettesei az illetékes hatóságoknak feljelentettek. Jelentékenyebb bűneset történt folyó év augusztus hó 5-én Gyulaváriban, Béres András itteni lakos, ugyanis tőle külön válva élő feleségét szóváltás után revolverrel lelőtte, majd pedig önmagát lőtte agyon. A vagyonbiztonság már jóval több esetben zavartatott meg, mint a személybiztonság, habár jelentéktelen lopási esetekkel. Elkövettetett ugyanis összesen 54 lopás, melyeknek tettesei jórészben kinyomoztattak s ellenök a megtorló eljárás folyamatba tétetett. Szeghalmon történt még egy csalási eset Baleset összesen 14 ízben történt, melyek közül 5 halálos kimenetelű volt. Gyulán és Gjomán ugyanis 2—2 egyén fulladt bele fürdés közben a vízbe, Körösladányban pedig Karácson Sándor ottani lakost, véletlenül elsült flobert fegyvere sebezte halálra. Baleset történt még ezenkívül Békéscsabán 5, az orosházi járásban 3 és a békési járásban 1 esetben. Azon balesetek közül, ahol a vétkes gondatlanság ismérvei látszottak fennforogni, a büntető eljárás folyamatba tétetett. Az öngyilkosok összes száma 9 és épen úgy, mint az elmúlt hónapban, valamennyi halálos. A tüzesetek száma a vármegye területén ösz- szesen 36 volt s jobbára gazdasági termények és eszközök lettek a pusztító vész martalékává. A tüzek által okozott kár biztosítás révén nagyrészben megtérül. A védtöltések és utak jó állapotban voltak. A múlt hóban a cséplés, hordás és kukorieza- törés volt folyamatban. A kukoriczatermés a lehető leggyengébbnek mondható s legtöbb helyen a kórót már jó régen levágták, hogy azt legalább takarmányként használhassák fel. A munkások helyzete általában kielégítő, átlagos napszám 2 korona volt. Az ipar és kereskedelem terén fontosabb mozzanat nem észlelhető. E helyt említem meg, hogy a tekintetes köz- igazgatási bizottság múlt havi ülésén a közgazda- sági előadó javaslatára tett felhíváshoz képest, a vármegye községeit takarmány állaguk és szükségleteikre vonatkozálag, jelentéstételre hívtam fel és ennek alapján tényként jelenthetem, hogy a vármegye majdnem minden községében nagymérvű takarmányhiány van, azonban a szükséglet mérvére nézve teljes és megbízható tájékozást ma még nem nyújthatok, mert jl jószágtartó maga sem tudhatja, hogy a takarmány készlete meddig tart és azután még mennyire lesz szüksége. A gazdáinkat fenyegető ama nagyfontosságu veszedelem elhárítására takarmányraktárak felállítása szükséges, mely őzéiből a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz felterjesztést is tettem. A vármegyei és községi közigazgatás ellen panasz nem emeltetett, Gyulavárosánál azonban a pénzkezelés körül olyan nagyfokú szabálytalanságok merültek fel, hogy Dutkay Béla polgármester, Diósy József számvevő, Frankó Döme pénztáros és Alcser Antal ellenőr ellen, a fegyelmi vizsgálatot el kellett rendelnem. A bizottság tudomásul vette az alispáni jelentést, amelynek kapcsán Szekér Gyula közgazdasági előadó vázolta a vármegye gazdasági termésének silány eredményét, a gazdákat fenyegető helyzet elhárítása érdekében tett intézkedéseket és javasolta, hogy vagy küldöttséget menesszenek a kormányhoz vagy újólag keressék meg a kért kedvezmények engedélyezése érdekében. Beliczey Géza, amiDt azt már a gazdasági egyesület legutolsó igazgató-választmányi ülésen is hangsúlyozta, annak a véleménynek adott kifejezést, hogy úgy a földmivelésügyi, mint kereskedelmi miniszterek rosszul vannak tájékozva a megyei terméseredmények felől, s ezért javasolta, hogy a köz- igazgatási bizottság miniszteri szakközeg kiküldését kérje a helyzet megbirálása czéljából a kormánytól. A bizottság Beliczey javaslatát fogadta el és a fel- terjesztéssel az alispánt bízta meg. A vármegye elmúlt hónapjának közegészség- ügyi állapotáról Zöldy János dr., vármegyei tiszti főorvos tett jelentést. A közegészségügy általában kielégítő volt és kedvezőbb, mint julius hónapban, amennyiben 29 betegedéssel kevesebb fordult elő. A hevenyfertöző betegségek közül diftéria 18, vör- heny 39, kanyaró 26, hasihagymáz 44, szamárhurut, vérhas és bárányhimlő pedig 1—1 esetben fordultak. Lényegesen javult az elmúlt hónapban az állat- egészségügy is, amelyről a jelentést a főjegyző terjesztette elő. A jelentés szerint az összes elhullás augusztusban 7 volt. Az adóbefizetésekről Csák György pénzügyigazgató, kir. tanácsos referált. Állami egyenes adóban a csökkenés 1.558,885 korona 32 fillér, hadmentességi díjban pedig 11,583 korona 58 fillér. Rezei Szilviusz kir. tanfelügyelő referálása alapján a bizottság a békési rosszerdei iskola államosítása iránt pártoló felterjesztést tett, a magyar nyelv tanítására vonatkozó rendeletet és az uj tanfelügyelői utasítást tudomásul vette, az előbbinek végrehajtása iránt intézkedett, az utóbbira kijelentvén, hogy annak végrehajtásában a tanfelügyelőt készséggel támogatja, Szűcs Károly bucsatelepi tanító választását megerősítette és több iskola költségvetését jóváhagyta. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész több magánügyben beadott felebbezést referált; előadása alapján a Szarvason megtartott képviselőtestületi tagválasztás ügyét intézte el a bizottság akként, hogy az I. és VIII. kerületbeli választást megerősítette, a többi kerületbeli választást pedig az előfordult szabálytalanságok alapján megsemmisítette. Az Orosháza—nagyszénási út kőburkolási munkálataira vonatkozó szerződést jóváhagyta. A Gál és Tunauer czég nyilatkozata alapján az említett útépítési munkálatok elvonására vonatkozó határozat függőben tartását kimondotta. A többi szakelőadó havi jelentésének előterjesztése után az ülés véget ért. T a n ii g y. A gyulai rk. főgimnázium bizottsága folyó hó 12-én bizottsági ülést tartott. A felolvasott hivatalos ügyiratok szerint a nagyváradi egyházmegyei hatóság mély sajnálattal -vette tudomásul, hogy dr. Lukács György volt bókésmegyei főispán a bizottsági tagságról lemondott és hálás köszönettel adózott a gimnázium létesítése és fejlesztése terén teljesített ügybuzgó munkálkodásáért. Tóth Árpád áldozó pap, rendes tanár a bizottság előtt letette a hivatalos esküt. A nagyváradi egyházmegyei hatóság Gróz Jánost a főgimnáziumban megnyílt földrajz— természetrajzi tanszékre helyettes tanárrá nevezte ki. A bizottság 3 tanulónak fél, 6 tanulónak egész tandíjmentességet adományozott. A főgimnázium indítványára a bizottság két okiratot intéz Gyula város tek. tanácsa elé : a főgimnázium fölszerelése és a gimnázium telkének a recompen- záczió elve alapján való kiegészítése ügyében. Uj tanitók. A békési ev. ref. egyház presbytéri urna a nyugdíj izások és elhalálozás folytán megürült 4 tanítói állásra f. hó 10-én 45 pályázó közül, a fiú iskolához Bányai Géza és Nyárády Erzsébetet, a fiú iskolához pedig Boldizsár Zsigmond és Tóth Lászlót választotta meg. H i r e k. Vármegyei közgyűlés. A szervezeti szabályrendelet értelmében a törvényhatósági bizottság október hó első felében tartja harmadik évi rendes közgyűlését. A közgyűlésre, amelynek határnapját legközelebb kitűzik, megkezdték az előmunkálatokat az alispáni hivatalnál. A közgyűlés kiemelendő tárgya lesz a jövő évi költségvetés megállapítása, a melynek tervezete már a folyó hó 23-án tartandó állandó választmányi ülés elé kerül, hogy a javaslat a közgyűlést megelőzőleg 15 napig közszemlére legyen kitehelő. A vármegye igazoló választmánya kedden Márki János dr. elnöklete alatt tartott ülésében állította össze a legtöbb adót fizetők 1906. évi névjegyzékét. A munkálat alapjául a lapunk múlt számában közölt kimutatás szolgált. A bizottság a névjegyzéket akként állította össze, hogy a gróf Wenckheim Géz i 27801 korona 75 fillér adójával kezdődik. A folyó évi névjegyzékhez képest kimaradtak a jegyzékből elhalálozásuk folytán illetve azon az alapon, hogy az adóhivatali kimutatásokban nem szerepelnek : dr. Kontur Béla, Rosenthal Ignácz, Zahorán János, Frnda András, Ravasz József, Bodoky Mihály, Oláh Antal, Kontur József, dr. Lukács György, Müller Náthán, Polgár Ödön, Kun Ede, II. Braun Ádám, Ubrin T. Tamás, Nagy Károly, Hajdú András, Homoki I. Péter. Nem vétettek fel a bizottságba, mint más törvéuyható- ságnak tagjai: gr, Wenckheim Frigyes, gr. Károlyi István, báró Kőnigwarter Hermann, gróf Apponyi Albert, gróf Wenckheim István, gróf Wenckheim Fereocz, gróf Károlyi Mihály, báró Harkányi János, báró Inkey István, [gróf Zselénszky Róbert, gróf Blankenstein János, Kövér Gusztáv, Pfeiffer Antal, gróf Nemes Albert, dr. Salgó József, Justh Gyula, gróf Zichy Antal, gróf Almásy Tasziló, továbbá mint választott bizottsági tagok : Hartensteni Vilmos, Kocsiczky János, dr. Oláh Antal, id. Mein Pál, Vincze Dániel, Wagner József. Adójuk kétszeres számításával vettek fel a névjegyzékbe: Deutsch Arthur, Fábry Károly, Szeberényi Lajos, Zs. Badics
