Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-09-17 / 40. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. szeptember 17. 40-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ............. 10 K — f Fé l évre.................... 5 K — f Év negyedre............ 2 K 50 f BÉ KÉS Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Gyula város csatornázása. Egy régen húzódó, sokat vitatott ügyben érkezett le a napokban a vármegyéhez a belügyminister döntése, amely végérvényesen intézkedik Gyula városának egy fontos ügyében. A város csatornázásának ügye ez; nagy horderejű közegészségügyi szempontból, de lényegesen érinti a város anyagi képességeit is. Köztudomású, hogy a kérdés nem mai keletű, hogy igen sok fázison és ismételt tárgyaláson ment át, melynek rövid története a következő: A város még erősség korából össze vissza volt szőve részben ma is meglevő vizmedrekkel, amelyek a régi gyulai vár védelmét szolgálták. Ezek a vizmedrek, de meg az alacsony fekvésű város egész területe gyűjtő medenczéje volt a csapadék és szennyvizeknek, amelyek szabad lefolyást nem nyervén, poshadásukkal, mérges kigőzölgésükkel állandóan megrontották a város közegészségügyét. E veszedelem elhárításának általánosan elismert szükségéből vetődött fel a város csatornázásának terve, mely hosszadalmas előkészítés után végre abba a stádiumba jutott, hogy a kir. kultúrmérnöki hivatal készített egy tervezetet, melynek lényege az volt, hogy a város vizei az Élő- vizc8atorna utján nyernek levezetést. Ezt a tervezetet a város hosszabb tárgyalás után elfogadta, sőt 36000 korona költségről való gondoskodással annak ideiglenes engedélyezését is kieszközölte. A végleges engedélyezési eljárás során a kultúrmérnöki hivatal azon az alapon, hogy az Élő vízcsatorna időközben magas vízállásává alakíttatott át és igy a belvizek befogadására nem alkalmas, másrészt hogy az ár- mentesitő társulat által tervezett belvizsza- bályozással kapcsolatban a város csatornázása czélszerüen megoldható, egy uj tervezetet készített, melynek előirányzata azonban 7.1000 koronával, vagyis az előbbi tervezet költségeit kétszeresen meghaladó költséggel zárult. ' A város vonakodott ezt a magas költséggel járó tervezetet elfogadni, viszont a közegészségügy védelme érdekében a felsőbb hatóságok szoritották a várost a csatornázás létesítésére, mig végre több évi tárgyalás után a belügyminister alábbi rendeletével a kérdés végleges eldöntést nyert. A város súlyos vagyoni viszonyai között aggodalommal fogadunk minden olyan újítást, mely lényeges kiadással szaporítja a város terheit. Mégis a jelen esetben, amikor maga a lényegben határozott hangú rendelet bizonyos könnyítésekre mutat reá, a mikor azt hisszük, hogy az igen részletes és kiterjedt csatornázási tervezet költségei nemcsak több évre eloszthatók, de a kivitel maga a tervezet nagy részében kisebb arányú házilagos munkálattal, az utczák évi rendezésével és domboritásával kapcsolatban megoldható és igy az előirányzatott költség jelentékenyen apasztható lesz, a mikor tehát okos beosztás mellett módját lehet ejteni annak, hogy a várost e munkálatok elviselhetetlenül ne terheljék, a szóban levő magasabb érdekekből megnyugvással kell fogadnunk a minister döntését. Közegészségügyünk érdeke eminenter követeli ugyanis a csatornázás megvalósítását. Vannak városrészeink, a melyek állandó pocsolyatészkek, zöld szinü porhadó vizeik állandóan elősegítik a talaj szennyeződését és járványt terjesztő kigőzölgéssel telitik a levegőt. Artézi kutjaink csak részben korlátolták a járványos betegségek pusztítását; az évenként megújuló tífusz és más ragályos betegségek ellen csak avval tudunk erélyesen védekezni, ha megszüntetjük a járványok csiráinak a melegágyait, mentesitjük ez által a talajt és levegőt a szennyeződéstől. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül most, a mikor a várost ellepő átláthatatlan por valóságos szenvedést okoz a lakosságnak, ne térjünk vissza egy kérdésre, amit legutóbb alaptalanul a csatornázás kérdésével hoztak összeköttetésbe; értjük alatta a vízvezeték kérdését, a mely a jó használati víznek hozzáférhetővé tételén kívül a város jó részének a portól mentesítését, tisztántartását tette volna lehetővé a nélkül, hogy ez által a város közpénztára megterheltetett volna. Tudvalevő, hogy az érdekelt városrészek lakói által annyira óhajtott vízvezeték ügyét a képviselőtestületben az az indokolás buktatta meg, hogy ha a vízvezeték létesül, következnie kell a csatornázásnak is és a vízvezeték csak a csatornázás kiforszirozásának eszköze akar lennie. Most beigazolást nyert, hogy ez az állítás mennyire alaptalanul vettetett fel és akadályozta meg a vízvezeték létesítését. A csatornázás kérdése a napirendről levett vízvezeték ügyétől teljesen függetlenül tárgyaltatott és dőlt el akként, hogy a csatornázást megkell csinálni vízvezeték nélkül is. Csak sajnálhatjuk tehát, hogy a döntés késése és az említett alaptalan érvelés megakadályozta a másik nem kevésbbé hasznos és üdvös intézmény létesülését. A csatornázásra vonatkozó fontos és megokolásában érdekes ministeri rendeletet egész terjedelmében közöljük : TAiO T o 1 va j. Irta : Mányinó PrigI Olga. A kocsi ott várta a vasúti állomáson. Hintó volt, bár az ócskábbik, de a leány miígis boldogan és büszkén helyezkedett el benne. Szép piros arczu, szőke, egészséges teremtés volt, mindig mosolygó szemekkel. Nem látszott meg a szinén, hogy Budapestről jön s hogy bizony a bölcsője csak egy kis pincze szobában ringott. A fejlett egészséges derekát se görbítette meg a sok ülő munka, ruganyos volt az s karcsú. Most szinte sugárzott a boldogság egész valóján a pipacsos kalapjától kezdve le egész a kissé félretaposott czipöcskéje sarkáig. A friss tavaszi levegő megbizsergette ereiben a vért s a hogy hátradőlt a kocsiülésen, úgy érezte magát, mint valami királykisasszony. Félig behunyta a szemeit s arra gondolt, ha most öt a pajtásai látnák. Úgyis volt egy kis irigység, hogy a „mes tér“ ép őt küldte ki a gazdag Bányai kisasszony istaffirungján az utolsó simítások, igazitások elintézésére. Mért épen Bertát, — néztek össze a lányok, akármelyikőjük is volt olyan ügyes. De a mit Beke ur kimondott, az szent volt. Berta hálás pillan ;ást vetett a főnökére s a jó ember elpirult ettől a nézéstől. Berta kisasszony tehát holnap utazik, — mondta egy kicsit rekedten és zavartan. A leány repülve futott haza s aznap czukrot vett a kis testvéreinek. A hintó csak vitte, vitte mind közelebb a magas, tornyos úri házhoz, a mely kastélynak is beillett volna. Két oldalt zöldéit az eleven vetés, mind Bányai uradalom volt az. Két nap se tudták volna körül kocsikázni. Milyen boldog lehet egy olyan gazdag leány 1 — képzelte Berta. És bizonyára szép is, szép mint egy királyné. A királynéknak feltétlenül szépeknek kell lenni.. És vájjon a jövendő társa? Bizonyára valami öreg, betege?, de gazdag ember, a kihez a szülei erőltetik. Alkonyodott. A nap vörösen bujt le a vetés szélén, tüzszin piros csikók maradtak utána az égen. A hintó felkanyarodott a veranda elé. A leány kissé zavartan állott fel az ülésről. Egy kicsi sovány asszony rendelkezett a felszolgáló szobaleánynyal : — Vezesse a kisasszonyt a szobájába! Berta legelőbb is megmosdott, aztán kibontotta a tömött szőke haját. Majdnem a sarkáig ért az. Sietve kefélte, fésülte, látszott, mily nehezen tud vele bánni. Egy áttört fekete blúzt vett fel s egy nagyon jó szabású fekete szoknyát. Apró kövér és hófehér keze volt s a kis ujján állandóan egy négysoros kis szerencse- gyűrűt viselt, a mi neki nagyon jól állott. A hogy a nagy tükörbe végignézte magát, nem kaczérságból, de igazán gyönyörködött az erőteljes egészséges szépségében. Este felhivatták a vacsorához. Nagyon szerényen és finoman viselkedett, noha igen gőgösen fogadták. A menyasszony, sápadt, vértelen teremtés, — még összébb szorította a keskeny szájszéleit. Éles és kellemetlen volt a hangja s beszédközben minduntalan megvillantak az arany plombok fogai között. Berta az ölébe vehette volna, akkora volt csak. Szakasztott mása az édes mamájának, ha ugyan elbírja odáig. Siroltn ASS hía?óB te°r:V0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 267 2-3 Xja.pvLn.ls: mai száma lO oldal.
