Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-09-10 / 39. szám
4 BÉKÉS 1905. szeptember 10. mert gondos németországi vizsgálatok szerint csak egy évvel tovább hosszabbítják meg a tüdővésze- sek életét, mint a kórházak, megfosztják családjától, kereső képességétől a beteget s évente 170000 korona költséggel legfeljebb 10 ember életét lehet megmenteni. Ha ezt az évi 170000 koronát a tüdő- vész ellen czélszerüen épített lakóházak létesítésére fordítanák, a vármegye minden községében legalább három, 10 év alatt 810 lakóházat lehetne építeni. Ezekben a csak 100 beteget befogadó szanatórium helyett 4—5000 ember találna menedéket a tüdővész elől; itt éppen tüdóvószesek családjukkal, ha orvosi utasítás szerint élnek, ingyen lakhatnának — a példa útmutatás lenne — s egész Békésvár- megye az idők folyamán biztos sikerű szanatóriummá alakulna. Az érdekes felolvasás után dr. Bárdos Arthur tette megjegyzéseit. Szerinte Gyula- város nagy halálozási perczentjét részben magyarázza a sok idegent ide vonó nagy kórház, az állami gyermekmenhely gyermekanyaga és a tanyai lakosság gyógyításának nehézségei. Ezután dr. Kaczvinszky János terjesztette elő indítványát, hogv a vármegye nagyobb községeiben, Gyula, Csaba, Szarvas, Gyoma. Orosháza- csatornázás és vízvezeték létesit- tessók. Kiemelte, hogy technikai nehézségek sem olyanok, hogy leküzdhetők ne volnának. Körvona- lozta az állam feladatát ezen kérdésben. Az indítvány a szakosztályokhoz utasittatott. Részvéttel emlékezett meg az elnök az egyesület buzgó pénztárosának Bodoky Mihálynak elhunytáról. A szűkéé gessó vált pénztár átadás megejtésére számvizsgálókként dr. Berkes Sándor, dr. Kovács Károly és Schröder Kornél küldettek ki. A tisztujitás megejtése előtt dr. Fábry elnök kijelentette, hogy megmásíthatatlan elhatározása, hogy az elnöki széket újabb 3 évre nem fogadja el. Nézete szerint az egyesület elnökségében a váltógazdaságot rendszeresiteni kell. A közgyűlés a legnagyobb sajnálattal vette tudomásul az egyesület megalapítójának elhatározását, miután az elnök marasztalására tett többszörös k - sérlete is eredménytelennek bizonyult. Egyhangúlag megválasztattak elnökké: dr. Hajnal Albert, alelnökké : dr. Márky János, titkár lett: dr. Széli Imre, jegyző: Kiss László, pénztáros: Moldoványi János. A közigazgatási szakosztály élére dr. bábry Sándor, helyetteséül dr. Márky János, — a közegészségügyi szakosztály élére dr. Zöldy János, helyetteséül dr. Berkes Sándor választatott meg. Ezzel a közgyűlés véget ért, utána az érdeklődő tagok az elmegyógyintézet uj helyiségeit tekintették meg. Az országos orvos szövetség békésvármegyei fiók szövetsége 1905. évi közgyűlését folyó hó 5-én tartotta meg Gyulán, a vármegye ház kis termében, a tagok élénk részvétele mellett Jelen voltak dr Bárdos Arthur (Gyula), dr. Belopotoczky György (Szarvas), dr. Berkes Sándor (Gyula), dr. Déri Henrik (Szarvas), dr. Eisler Vilmos (Gyoma), dr. Jakus Benő (Endrőd), dr. Kaczvinszky János (Gyula), dr. Keleti Ignácz (Békéscsaba), dr. Kovács Károly (Gyula), dr. Kovács Péter (Endrőd), dr. Nussbaum Károly (Szeghalom) dr, Pándy Kálmán (Gyula), dr. Reisz Miksa (Békéscsaba), dr. Szarnék Ignácz (Békéscsaba) dr. Szondy LajoB (Békéscsaba) dr. Wagner Dániel (Békéscsaba), dr. Weisz Lajos (Békéscsaba), dr. Zöldy János (Gyula). Dr. Zöldy János elnök megnyitván a közgyűlést, üdvözölte az egybegyült tagokat. A múlt évről beszámoló beszédében kifejtette azon okokat, melyekben a múlt óv esemény szegénysége magyarázatát leli. Beszéde során érintette az orvosi nyugdíjintézet, a vagyonos betegek kórházi ápolásának, a községi körorvosok nyugdíjintézményének ügyét. Bejelenti, hogy D. M. K. E. megkeresésére megjelent Szegeden és részt vett az .értekezleten, melynek czélja községi és I ör- orvosok és jegyzők gyermekeinek internatust létesíteni volt; ezen beterjesztett indítványa oda terjedt, hogy úgy a jegyzők, valamint orvosok gyermekei részére külön internatust létesítenek. Részvéttel emlékezett meg a megyei orvosi kar nesto- rának dr. Divis István kigyósi községi'orvos elhalálozásáról. Temetésén a szövetség képviseletében Szondy dr. tartott gyászbeszéd st. Bejelenti sajnálattal, hogy dr. Pándy Kálmán a szövetségnek több éven volt könyvtárosa és buzgó tagja a lipótmezei orsz. tébolydához neveztetvén ki főorvosnak, megválik a szövetségtől. Nagy elismeréssel emlékezik meg Pándy dr. kiváló érdemeiről, a könyvtár rendezése és gyarapítása körül, felsorolja mindazon eredményeket, melyeket Pándy dr. szaktevékenységével magának dicsőségére, kartársainak büszkeségére úgy irodalmi téren, mint a vármegyei tébolydának magas színvonalon tartásával elért. Indítványát, hogy Pándy dr. érdemeinek elismerését jegyzőkönyvbe iktassa s arról kivonatban értesítse, egyhangúlag fogadta el a közgyűlés. Dr. Wagner Dániel a pénztár állapotáról tett részletes jelentést mely után neki a közgyűlés a felmentvényt megadta. Dr. Pándy Kálmán terjesztette be ezután könyvtárosi jelentését, mely szerint a könyvtár jelenleg mintegy 750 kötetet foglal magában. Mint hogy a könyvtár most a tébolydái épületben talált czólszerü elhelyezést, indítványozta, hogy a könyvtár vezetésével az elmegyógyászati osztály uj főorvosát bízza meg a szövetség. A közgyűlés az elnök zárószavaival véget ért. A közgyűlést választmányi ülés előzte meg. A tüdőbetegek sanatóriumának építési munkálatait N. Szabados József vállalkozó építőmester már megkezdette. A Lugoserdőben serényen folynak az alapásási munkák és kedvező idő s munkásviszonyok mellett alapos kilátás van rá, hogy a három főépület még ez év folyamán tető alá kerül. Előléptetés. A kereskedelemügyi miniszter báró Drechsel Béla, gyulai vasúti állom si főpököt az V. fizetési osztály l-ső fizetési fokozatából a IV. fizetési osztály 3-ik fokozatába ellenőrré nevezte ki. Gyűlés. Reiczi János és társai gyulai lakosok vas és fém-munkások ma d. u. ’/a 3 órakor Mogyoróssy Sándor sörcsarnokában nyilvános szak- gyülést tartanak a következő napirenddel: 1, A vas és fém munkások helyzete. 2. A helyi szakcsoport felállítása. 3. Esetleges indítványok. A benedeki földvétel ügyében a képviselőtestület által e czélból kiküldött bizottság hétfőn és pénteken tartott ülésében behatóan tárgyalta a benedeki uradalom földvételi ügyét, mely miután Hankovszky mérnök és társa ministeri kiküldöttek megfeszített szolgalom, igyekezet és kiváló szakértelem mellett a parczellázást a helyszínén teljesen befejezték és a parczellákat egyenkint megállapították, abba a stádiumba jutott, hogy a földekre nézve a próbaárverés folyó hó 12-én kedden reggel 7 órakor a helyszínén megkezdődik és be- tejeztéig szakadatlanul folyik. A parczellázandó terület közül van holdiát 1100 Q-ölel szántva 206 darab 2 holdas, 17 darab 3 holdas, 219 darab 5 holdas és 24 darub 5 holdasnál nagyobb paczella. Az árverelés a benedeki földnek város felé eső részén a két holdas területeknél kezdődik, az ár- vereló küldöttség tagjai : Hoffmann Eerencz első- jegyzö elnöklete alatt a városi pénztárnok, számvevő, továbbá Steigervald Ferencz, Monori Mihály, Kúria Ferencz, Murvai Ferencz, Fábián Ferencz, és Csomós István és a felmerülendő szükséghez képest a bizottság többi tagjai is. Az árverési feltételek leglényegesebb része az, hogy az órverelők a vételár 10 százalékát nyomban, további 24 °/„-át pedig jövő évi Április 24-ik napján tartoznak a városnál készpénzben vagy takarékpénztári betét, könyvvel biztosítani, a befizetett pénz időközi kamatai azonban a vevőket illetik. A földeladás egyéb feltételei a lapunk mai számában közölt hirdetésben olvashatók. A belső vásáron iparosaink és kereskedőink sajnosán érezték az idei szűk termés és élelmi szerek drágasága okozta pénztelenséget. Különösen rósz vásáruk voU a ruházati iparczikkeket árusítóknak, valamivel jobb a faiparnak, utóbbiak ugyanis meglehetős forgalmat értek el, csak az a méltó panaszuk volt, hogy a nyersáruk drágasága és munkabérek magasságához viszonyítva igen olcsón kellett áruikat eladni. A nyári vásárhoz képest tetemesen emelkedett azonban a nyersbőr áru, amely egészen elborította a kisvárosi kakasteret és a nagy készlet az utolsó darabig sziláid árakon kelt el. Nyárvég. A tűrhetetlen nagy melegek után enyhe szolid, nyárvégi napok köszöntöttek be. Szinte őszies már a hangulat, ez a szelíd merengő, elmúlásra emlékeztető bájos hangulat, a mely egyik főszépsége az ősznek s amelynek noha még egyelőre messze vau tőlünk, már-már megcsap a lehellete. A természet, amennyit a szárazság még le nem sorvasztott, teljes pompájában zöldéi és nyújtja virágait, de nagyobb részt érett gyümölcsé vált már a tavasz virága s száraz levelek is zörögnek már az erdők utain. Szóval látszik már, hogy szeptemberben vagyunk s a tücsök bus esti fütyörészése is felkelti lelkűnkben a fájó érzést, hogy közeledünk a természettől való buc uzáshoz, az ősz kezdetéhez, s nyomában borús, hideg, esős napok, köd, gond, tél és a tél kevés öröme mellett a tél sok nyomorúsága. Mindez még messze van, de egy-egy sejte- lemszerü érzés kapcsán átfut e gondolat az ember lelkűidén, mikor csténkint egy-egy hüs szellő csap arezunkba, a természet sóhajtásaként. Szeptember, mint őszi hónaphoz illik, hűvösen sőt majdnem hideg idővel köszöntött be, úgy hogy az őszi felöltőkre nemcsak az esti órákban volt szükség, hanem nappal is. Hétfőn esőnk is volt, sajnos mint hónapok hosszú sora óta, mikor nagyritkán megeredtek az ég csatornái, ezúttal is csak pár óráig tartó, mely csupán a port verte le s a növényzet közül csupán a késői veteményekre s a szőlőre volt némileg jó hatással. A hűvös idő csütörtökig tartott, akkor újra meleg, rákövetkező napon pedig ismét tropikus hőség váltotta fel, amely megint tartósnak ígérkezik. Kóbor czigányok garázdálkodása. A gyulai országos vásár a megyébe csalta a környéken csatiangoló kóbor czigányokat, akik a legvakmerőbb garázdálkodásokat viszik végbe. Pénteken virradóra éjjel Csaba-Erzsébethelyen betörtek Kocsis Pál 621. szám alatti házának utcza felőli szobájába és mintegy 234 korona értékű ruha- és ágyneműt loptak el. A rendőrség a csendőrséggel erélyes nyomozást indított meg a betörők kézrekeritésére, ez azonban eddig nem járt sikerrel, csupán annyit nyomoztak ki, hogy a vakmerő Fáraó ivadékok Csaba és Békés között is jártak és itt 14 lovat kötöttek el a tanyákról. A nyomozás folyik. Fenkölt szellemű, müveit lelkű űri asszony tragikus halála kelt Gyulán és az egész vármegyében mélyreható bánatot, igaz részvétet. Özv. Keller Imréné Ipolyi Stummer Mária, kegyeletes emlékű néh. Terényi Lajos Békésvármegye volt alispánja s az 1861 1 ki országgyűlés jeles tagjának, továbbá a nagynevű Ipolyi Stummer Arnold, Nagyvárad hírneves püspöke s tudósunknak nővére alig pár heti súlyos betegsége után 65 éves korában meghalt. A boldogult derék úrnő bővelkedett az összes asszonyi erényekben, szerénysége, kedvessége széleskörű műveltsége, szivjósága hódoló tiszteletet keltett 'ránta a társadalom minden rétegében. Az utóbbi érdekben sok fájdalmas és pótolhatlan csapás érte őt is, szeretteit is, akik vigasztalan bánattal állták körül gyászos ravatalát, amelyet a részvét szebbnél szebb koszorúkkal árasztott el. Temetése pénteken délután 4 órakor volt óriási közönség részvételével. Gr óh Ferencz prépost plébános tartotta fölötte az egyházi gyászszertartást teljes segédlettel és nagy néptömeg, közötte a város intelIigencziája teljes számban k séite a boldogult nőt örök nyugalma helyére. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : Dr. Keller István, Keller Gyula, Keller Iván, Keller Mária férj. Haán Bé'áné, Keller Julia férj. Ambrus Sándorué, Keiler Róza özvegy Bodoky Zoltánné úgy maguk, mint Ipolyi György és Ipolyi Stummer Auguszta testvérek és számos rokon nevében is fájdalomtelt szivvel tudatják, hogy felejthetetlen jó édes anyjuk : özv. Keller Iinróné szül. Ipolyi Stummer Mária folyó hó 6-án este 8 Yí órakor súlyos szenvedés után 65 éves korában meghalt. Hült teteme az Árvaház-utcza 179. számú házból folyó hó 8-án délután 4 órakor- fog a Szentháromság temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat folyó hó 9-én reggel '/s 8 órakor fog az egek Urának bemutattatok Áldás és béke hamvaira ! A gyulai kaszárnya K. Schriftert József orsz. képviselő az üresen álló s illetve rendeltetéséne Özv. Keller Imréné.
