Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-09-03 / 38. szám

6 BÉKÉS 1905. szeptember 3. stb. indulók, Navajo, Cupido néger tánczok, a leg­újabb magyar nóták. Tom-Pick, Senki dala, János vitéz, Beck-Beck to Baltimoré néger tánczkuplé, Mein Girant stb. Steinhardt-kuplék, Mausi sei süss, Wer kein Geld hat s Korhely induló stb. stbből van ötletes ügyességgel összeállítva ez a maga ne­mében páratlan zeneegyveleg, mely díszes párisi — Bród Ernő rajzolta — czimlapjával 14 oldal terjedelemben Klökner Ede budapesti zenemű- kereskedő kiadásában jelent meg s 3 koronáért megrendelhető. — A „Zenélő Magyarország“ czimü havonta kétszer s évi 12 korona árral megjelenő zenemüfolyóirat előfizetői e müvet, mint ez évi 17. számot — minden külön dij nélkül — rendkívüli számképen kapják, a minővel hasonló terjedelem­ben, actualis ötletszerű albumok alakjában ezentúl minden évnegyedben fog kedveskedni előfizetőinek a „Zenélő Magyarország.* Színészet. Az elmúlt színházi hét a közönség állandó és fokozódó érdeklődése mellett folyt le változatos mű­sor és gondos előállítású művészi előadások mellett. A hét előadásairól a következő tudósításokban szá­molunk be : Rátartós királykisasszony. A Népszínházban sikert aratott mesejáték ke­rült színre szombaton szép számú közönség előtt. A királykisasszony históriája, aki a gazdag kérőket visszautasítja és akit a szerelem hálójába fog meg a czigányfiunak öltözött északi herczeg. A kellemes zenéjü darabban Aradi Aranka (királyleány) és Gerlaki Hermin (északi herczeg), egyaránt kedves alakítást nyújtottak. Palásthy mint Csip-csup Matyi keltett ügyes bohóságaival derültséget. Bérezi, mint franczia király volt érdekes figura. A főszereplőkön kívül rendezett csoportjelenetek és jól előadott együt­tesek biztosították az est sikerét. Magdolna. Szép ház előtt került színre vasárnap este »Magdolna«, Rákosi Jenő énekes híres drámája, mely kevésbé sikerült színpadi alkotás. A kitűnő, össze­vágó előadás feledtette velünk a darab hiányossá­gait. A czimszerepet Angyal Ilka kreálta, a tőle meg­szokott remek drámai hévvel; játékát nagy tetszéssel fogadták, őt magát többször lámpák elé hívták. Partnere Székely Gyula (Laczi), különösen szép s nép­színműben érvényesülő hangjával aratott nagy sikert. Szépen játszott Komáromy Margit (Magdus) s ki­tűnő volt Őrley Flóra (Zsófi). — Igen jók voltak Szilágyiné (Ágnes), T. Pogány Janka (Bozesa), Bognár (Gyömbér), Bérezi (Siskó), Palásthy (Bérezi), Hajnal (Lajos), Verő Janka (Konuarné), valamint a többi kisebb szereplők is. Boszorkány. Sardou inquisitiokorabeli drámáját ismételték meg hétfőn fél ház előtt. A szereposztás megegyezett az első előadáséval, csupán Juana kis szerepét vette át Andai Terkától Komáromy Margit. — Az előadás most is igen jó volt és a közönség sokat tapsolt különösen Angyal Ilka erőteljes, gondos alakításá­nak, valamint az epizód jelenetben kitűnő Szilágyiné Bertának és E. Kovács Mariskának. Heidelbergi diákélet. Kedden megismételték ezt a szép, romantikus színdarabot, melyet ezúttal is nagy közönség élve­zett végig. A szereplők ugyanazok voltak, akik az első alkalommal s ezúttal talán még összevágóbb volt az előadás. Tóth Elek remek alakítása újból nagy hatast ért el s igen kedves volt Komáromy Margit mint Katóka, akit ez este három csokorral tüntettek ki. A többi szereplők is mind igen jól megállották helyüket. A kis kofa. Falk Richard és Stojanovics Jenő — a szerzők — zenés komédiának nevezik a darabot és helyesen, mert bajos volna a műfajok valamelyikébe nyugodt lélekkel besorozni. Maguk a szerzők — úgy látszik — azt tűzték ki feladatukul, hogy három felvonásra való látványosságot, ócska és uj viccet, jó és rósz szójátékot halmozzanak össze, a fülnek kellemes mu­zsikát adjanak hozzá; hogy azután a darabnak van-e lényeges köze a cziméhez, vagy hogy az egyes rész­publikum lásson és ami fő, sokat kaczagjon. — A szerzők ezt a czéljukat a gyulai kitűnő előadás által teljesen el is érték. — Elevenség és pajzán jókedv uralkodott a színpadon és állandó derültség a néző­téren. így azután a szereplők mindegyike kivette részét a sikerből. A czimszerepben Arady Aranka eleven játéka, szép éneke és pompás táncza gyö­nyörködtetett. Bárdos Irma (Ibis), szép énekével tűnt ki, de az est igazi sikerét Tihanyi Miklós (Thespis színigazgató) és Palásthy Sándor (Archon), biztosították, teljesítvén mindent, amit két vérbeli jókedvű színész szerepből csinálhat. — Teljes is volt sikerük, minden mozdulatukat és szavukat zajos de­rültség és tetszés fogadta. Igen sikerült volt a má­sodik felvonásbeli Tarka színpad előadása. Hidy Irén­nek szépen elénekelt és vervvel eltánczolt Fregoli indulója és Tihanyival előadott »Még sem« coup- letja, az Aradi Aranka által pazar effektusu villany­világítás mellett előadott Jánosbogárka dal szűnni nem akaró tapsokat arattak és állandó derültség kisérte az ismert opera dallamokból összeállított express operát, amelyet Palásthy dirigált kaczagtató módon. A darabban előforduló sok szép táncz nem­csak az előadókat, de különösen betanítójuknak, Bérczinének művészetét dicséri. A szaharai konzul. Guthi Soma dr. ugyancsak érti a módját, hogy kell egy hálás témát czitrom módjára a legutolsó cseppig kifacsarni s »Szaharai konzul« czimü bohó­zata a legkaczagtatóbb bolondságokkal teljes, úgy hogy méltán rászolgál a bohózat névre s a publi­kum szemeiből a jókedv, a kaczagás könnyeket sajtol ki. S miután a darabnak tisztán csakis ez a czélja, a darab a maga nemében pompás dolog. A bohózat szereplői igyekeztek is mindannyian a lehető legtel­jesebb mértékben kihasználni hálás szerepeiket. — Krasznay (Haverka), mindjárt fogorvosi maszkjával szenzácziós tetszést keltett, Tihanyi (Pikk), szintén kitűnő figura volt és pompás volt szerepében. E Kovács Mariska (Klára) és Tóth Elek (Miklós) kö­rül fordult meg most is a darab meséje s ők mint mindig, ezúttal is excelláltak. Kaczagtató bohózat­figura volt Hajnal (Guggenheim) s jól beváltak az összjátékba Verő Janka (Havaskáné), Bognár (Kristóf), Bérezi (Samu). Az első felvonásban E. Kovács Mariska szép két virágkosarat kapott. Drótos tót. Lehár szép muzsikáju operettje telt ház előtt, kitűnő előadásban került színre pénteken. A sze­replők közül első sorban ki kell emelnünk Palásthy iPfefferkornját, aki feladatához képest igazán köz- jpontja, lelke volt,a darabnak, művészi alakitó ké­pességének legjavával és pajzán jó kedvvel játszva meg szerepét. Érzelmes jeleneteiben megindított, mókázásában pedig elleuállhatlanul kaczagtató volt. Második felvonásbeli tánezai a táncz-komikumnak tökéletes kifejezői. — Gerlaki Hermin kedvesen és ügyesen adta Zsuzska tót leány szerepét, ő is sok tapsot kapott énekéért és tánczáért. Bárdos Irma (Miczi), Sz. Nagy Imre (Jankó) és Székely Gyula '(Milos), a darab szép énekszámainak érvényesítésé­ben tűntek 1 i. Tihanyi Miklós (Günther), a képvi­selőházi tudósítások stílusában beszélő bádogos sze­repében keltett állandó derültséget. — Az előjáték gyermekszerepeiben a kis Neszvera gyermekek si­kerrel állották meg helyüket. Zenekar és kórus fel­adatuk magaslatán, hatásos együttesekben érvé­nyesültek. Heti műsor. A színházi hét műsora a következő: Ma vasárnap bérletszünetben János vitéz. Hétfő: Arany patkó (először); Kedd: Koldusdiák; Szerda: Lady Windermere legyezője (uj színmű); Csütörtök: Kis kofa (másodszor); Péntek: A szivem, franczia vígjáték (először); Szombat: A granadai vőlegény (először); Vasárnap: Arany kakas, énekes bohózat, E Kovács Mariska jutalomjátóka. A hét mű­sorában pénteken kerül színre nA szivem“ czimü pompás franczia vígjáték, a mely egyúttal E. Kovács Mariska jutalomjátékául fog szolgálni. E. Kovács Mariskát kiváló művészete a gyulai közönség ked- venezévé avatta ás igy a pénteki előadáson kétség­telenül alkalmat ’ "-•-ns^'-ünk, hogy a jeles művésznő közkf . ouat tömeges látogátással kifejezésre jutassa. Közgazdaság. Uj vasúti előmunkálati engedély. A kereske­delemügyi m. kir. miniszter Békésvármegye vasúti bizottságának felterjesztésére a m. kir. államvas­utak Gyula állomásától Gyulavári, Feketegyarmat, Nagyzerind, Miske, Vadász, Simonyifalva és Apáti községek érintésével Barakonyig vezetendő keskeny- vágányu, gőzüzemű h. é. vasútvonalra kiadott elő­munkálati engedély érvényét további egy év tarta­mára meghosszabbítva egyúttal ezen vonal folytatása- képen Barakonytól Ökrös községig és a fővonal Miske vagy Simonyifalva állomásából kiágazólag Seprős községig vezetendő vonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Amennyiben tehát az augusztus 31 én megtartott engedélyezési tárgyalás eredményekép a gyula—simonyifalvi vasút kiépítése biztosítva leend, a vasúti bizottság ezen engedély alapján meg fogja kezdeni a tárgyalásokat az érde­keltséggel, egyrészt a vonalnak a fában és egyéb terményekben gazdag Ökrös körüli vidékig való meghos zabbitása és a nagy Seprős községnek vasútvonalba való bevonása iránt is. A békésvármegyei gazdasági egylet választ­mánya tna délelőtt 9 órakor ülést tart a csabai kaszinó helyiségében. Az ülés tárgysorozata a kö­vetkező : Elnöki jelentések és előterjesztések. A takarmányszükség enyhítésére az elnökség részéről eddig tett intézkedésekről. Az egylet uj házában 2 iroda helyiség bebútorozására vonatkozó javaslat- tétel. Az orosházi ló- és szarvasmarha kiállítás programja és határidejének megállapítása. A föld- mive8 iskolában megüresedett alapitványos hely betöltése. A földmivelósügyi miniszter leirata, mely­ben a háziipar tanfolyamokra 1000 koronát Ígér. Ugyanannak leirata, melyben tudatja, hogy az egy­let által rendezni szándékolt szarvasmarha vásárt csak esetről-esetre engedélyezi a kiállítások kereté­ben. Ugyanannak leirata, melyben részletes terve­zetet kér a folyósítandó 100.000 korona állattenyész­tési alap miként való felhasználására. Ugyanannak leirata, melyben a bírtoktehermentesités és hitel­ügyek rendezése körüli munkálkodásában támoga­tást kér. A pénzügyminiszter k válasza a dohányter­melők érdekében tett feliratra. Aradmegye Gazda­sági Egylete meghívója a ezukorrépa termelők érde­kében tartandó közös értekezletre. Folyó ügyek. Indítványok. Öcsöd vasútja. Évek óta folyik a tervezgetés egy a vármegyét is érdeklő vasútvonalra nézve, melynek egyik főczólja volna, hogy a vasút nélkül szűkölködő Öcsöd és esetleg Békésszentandrás köz­séget kapcsolja be a vasúti hálózatba. Az előmun­kálati engedélyes dr. Ecsery Lajos szentesi ügyvéd maga is többféle vonalozással próbálja a tervet meg­oldani. így előmunkálati engedélye van a tiszaughi tiszaparttól Tiszaugh—Tiszasas—Csépa—Szelvény— Gyalu— Öcsöd és Mesterházán át a pusztabánrévei megállóhelyig vezetendő vonalra, azután Mezőtúrról kiinduló és Mesterszállás, Öcsöd, Tiszaföldvár, Czi- bakháza, Tiszamegyer, Tiszainoka és Tiszakürt határán át a kunszentmártoni Körözshidig és e vo­nalból kiágazólag Szelvény, Csépi és Tiszasas köz­ségek érintésével Tiszaughig, esetleg Kunszentmár- ton vasúti állomástól Öcsöd és Békésszentandrás irányában Szarvasig vezetendő vasútra kért és nyert előmunkálati engedélyt. Úgy látszik az előbbi ter­vek kivitele nehézségekbe ütközik, mert most dr. Ecsery ezen utóbbi vonalhoz szükséges hozzájáru­lások biztosításán fáradozik. így a vármegye tör- oényhatósági bizottságához intézett beadványában 120000 korona megszavazását kéri, utalva arra, hogy Öcsöd község is e vonal kiépítését kívánja és már hasonló összegű hozzájárulást meg is szavazott. Bár nem akarunk a vármegye hozandó határozatát illetőleg jóslatokba bocsátkozni és mi is óhajtan­dónak véljük, hogy a népes Öcsöd község vasutat kapjon, mégis azt hisszük, hogy a vármegyei köz­úti alap mai helyzete mellett, amikor a kereske­delemügyi minister az eddig megszavazott vasúti hozzájárulásokat sem akarja jóváhagyni, a kért nagy összegű segély megadása nehézségekbe fog ütközni. letek összefüggenek-e, az mellékes, fődolog, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents