Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-08-06 / 34. szám
4 BÉKÉS L905. augusztus 6. rina. Férfiak : Benedek Gyula, Boda Ferencz, Farkas Béla, Fekete Mihály, Ferenczi József, Hídvégi Ernő, Kemény Lajos, Nádasy József, Sajó Géza, Sajó Vilmos, Virág Jenő, 14 segéd színész. Hajsinek Rudolf és Szabados Gusztáv karmesterek, Lápossy Gusztáv balletmester. Az igazgató a fővárosi színházak legnagyobb sikert ért, legújabb , darabjait vette fel a műsorra és 30 előadásra nyit bérletet. Halálos szerencsétlenség történt hétfőn a csabai pályaudvaron. Hajdú Vendel szolnoki illetőségű vasúti munkás tolatás közben két kocsi közé került, melyeknek ütközői összelapitották a szerencsétlen ember derekát, úgy hogy azonnal szörnyet halt. Eljegyzés. Jancsovics Irént Csabáról eljegyezte Such Dezső nagyszalontai birtokos. Osszeégette a gőz. Szentetornyán megrendítő szerencsétlenség történt. Ugyanis az apja gépjénél tüzelősködő Plenter János géplakatos-tanonczot, a rósz pakkolás miatt felrobbant gőzhengerből ki tóduló gőz úgy összeégette, hogy életben maradásához alig van remóuy. A szerencsétlenség úgy történt hogy a rosszul pakkolt gőzhengerről a hátulsó pakkolást a gőz (feszereje ledobta, s az összes gőz igy a szerencsétlen fiúra tódult, s mire kimenekülhetett a gőztengerből, már irtózatosan össze volt égve. Az Öreg szélhámos. 68 éves öreg ember Hugyecz György csabai ember, de azért fiatalosan hunczut az eszejárása. Az öreg kieszelte, hogy lehetne egy kis pénzinaghoz jutni ebben a koalicziós, ei-lexes szá- razságos esztendőben s a következő ezen „ma még szokatlan“ utat választotta. Beállított az egyes házakhoz a községekben és elmondta, hogy kocsijával búzát szállít a Sárrétről, azonban a kocsikereke a hídon eltörött, engedje meg hát a szives házigazda, hogy nehány napra a búzát házánál elhelyezhesse, mig a kocsiját megcsinálják ; pénze azonban nincs, egy kis kölcsönszivességet is kérne, mert különben nem tudja megcsináltatni a koesit. A kölcsön fejében ott hagy egy kis búzát, amelyért aztán visszamegy. Az öreg szélhámos azonban seholsem mutatta meg a búzát, a kölcsönt azonban több helyen előre felvette, mig rajta nem vesztett. Feljelentések folytán ugyanis'a köröstarcsai csendőrség megleste egy ilyen operálás után, hogy vájjon a Körözshid felé megy-e a sokat emlegetett kocsihoz. Az öreg kalandor, aki erre nem számított, miután megelégelte köröstarcsai szereplését, Mező- berénynek vette útját, A csendőrök ekkor elfogták és beszállították a békési kir. járásbíróság fogházába. Folyékony és romló küldemények a postán. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint ismételten előfordult, hogy friss húst, zsiradékokat és folyadékokat tartalmazó csomagok a csomagolás elégtelen volta miatt megsérültek és ez által más csomagokban kárt tettek. Ezéit a minister elrendelte, hogy ha folyadékot, maradókot tartalmazó küldemény, mely nem előirt módon van csomagolva és ez a körülmény hamis tartalom- nyilvánítás, vagy a külső burkolat egyébként kifogástalan volta miatt a feladásnál megállapítható nem volt, más küldeményekben, vagy a postahivatalokban azok szereiben eszközeiben stb. kárt tesz, úgy az okozott kárért a csomag feladója felelős. Foulard-selyem 60 krajczár£pl 3 frl 70 krajczárig méte- renkint. Blúzok és felöltőknek. Bérmentve és vámolva, házhoz szállítva. Dús választékú mintagyiijtemény postafordulattal, Henne* berg, Zürich. 62 5—i Színészet. Harmincz-negyven fok közti temperatura mellett, tikkasztó melegben, mindent csak a szinházlá- togatási kedvet nem hevítő izzó atmoszférában kezdődött meg kedden a színi szezon s hozzá tragédiával, amelynek méltatására épen nem alkalmas az afrikai hőségtől eltompult lélek. — Ennek előrebocsátásával írunk a szezonról s mérlegelve ezen körülményeket s azt, hogy közönségünk igen tekintélyes ré5”7') ma még nincs idehaza, még csak nem is keve tjük azt a közönséget, mely a »Boszorkány« előadására a színházba összegyűlt. Inkább rosszul elhelyezkedett s megoszlott mint kevés volt a közönség, különösen a páholyok ásitoztak bántóan a nézőtérről a szin padra s akik tudják, hogy az első szezonban szhte »kevés* volt a páholy, azok gondolkozhatnak a világ múlandósága s a publikum szeszélye fölött. — így teljesen befejezett bérletgyüjtésről sem beszélhetvén, még van reményünk, hogy daczára a siralmasan ránkszakadt gazdasági esztendőnek, ami pedig alföldi városban lényeges körülmény, föl fog lendülni az idei szezon, amiben nagy része lesz Somogyi ez idén kiválóan szervezett társulatának, melynek úgy operette, mint drámai értékét illetőleg az első előadások nagyon kedvező véleményre hangolták a közönséget. Bevezető sorainkból nem hagyhatjuk ki, hogy a. színházat a szezonra teljesen szalonképes állapotba helyezték, megigazgatták a padokat, nagy takarítást rendeztek a színház minden részében s több éves portól, pókhálótól mentesítették a sarko kát, rekonstruálták a villamos vezetékeket, kipótolták az elveszett izzótesteket, »czugmentes« állapotot teremtettek a színházban, sőt Künzl Ernő figyelme még arra is kiterjedt, hogy a színház padolata »zacherlin« és karbolvizzel locsoltassék fel, amely figyelmet — ismerve a szezonkezdet gyönyöreit — nem tudunk eléggé méltányolni. Egyszóval az idei színi szezon körülményeit mérlegelve, jó lélekkel mondhatjuk a szezonra, hogy »Mehet«! Az első előadás. — Boszorkány. Dráma Irta Sardou. — A spanyol inquiziczió borzalmas, sötét korából merítette Sardou nagystílű drámájának tárgyát, melyet Somogyi első előadásul a drámai személyzet bemutatójaként választott. Az inquiziczió által üldözött mórok szerepelnek e darabban, kik ragyogó kultúrájúk, tudásuk, fejlettségük mellett is üldözött vadaivá váltak a Korán követése miatt a pyrenei félszigetnek, elannyira, hogy örökös gályarabság várakozott arra a férfiúra, ki mór leánnyal áll össze szerelmi viszonyba s örökös rabság arra a mór leányra, ki keresztény férfit szeretett. Ez az ütköző pont a drámában. Enrique de Falicios beleszeret Zoraya csodaszép mór leányba, pedig Enriquenek a Don Padilla leányát, Juanat kell elvenni s az esküvőre zugnak már a harangok. S az intrika boszorkány hírébe keveri a gyógyítani, psychopáthiai utón nagy eredményeket elérni tudó Zorayat, akinek esküvője napján donna Juana is segélyére szorul s akit el is altat, hogy szenvedéseitől megszabadítsa. S midőn a mór leányt és a keresztény lovagot légyotton éri Cardenos, kit dühében véletlenül megfojt Enrique, összeül a spanyol inquiziczió Ximenes biboros elnöklete alatt s a sötét kor minden borzalma a néző elé tárul. Zoraya szerelemből magára vállalja, hogy ő babonázta meg boszorkány hatalmával Enriquet, kit ezáltal megment a büntetéstől, az ő részére azonban rakva már a máglya a borzalmas autodaféra. Lopez di Padilla, Juana apja azonban kegyelmet eszközöl ki Zorayának azért, mert csak ő tudja felkölteni leányát, kit elaltatott és hypnotizált s ezt meg is cselekszi a színpadon. De a felizgatott, elbutitott, a papok által hecceit nép nem tud belenyugodni, hogy a boszorkány megszabadul, elégettetését követeli. Enrique testével s kardjával védi szerelme tárgyát, de látván a meddő küzdelmet, Zoraya gyorsan ölő mérget vesz be, csókjával Enriquet is megmérgezi s holtan buknak a tömeg lábai elé. A darab — mint e hiányos vázlatból látható, — borzalmas s megjátszása erős drámai kvalitásokat igényel. A főszerepek jó kezekben voltak. Tóth Elek (Enrique) és Angyal Ilka (Zoraya), kezében, lik közül előbbinek régen ismerjük s szeretjük és méltatjuk színészi tehetségét, Angyal Ilka pedig ez első szereplésével megnyerte a közönséget és pedig szimpatikus megjelenésével, nagyszabású drámai készültségével, képességével egyaránt. A keretbe méltán illeszkedtek E. Kovács Mariska, akit mint legfőbb kedvenczét megjelenésekor a közönség lelkes tapsokkal fogadott és ki egy fiatal pórnő epizód alakjában művészetével valósággal megremegtette a lelkeket. Szilágyiné Berta, ki excellált Afrida szerepében, továbbá Bognár (Padilla), ki igen jó drámai apa, Peterdi (Ximenes) bibornok, kinek imponáló megjelenéséből, alakításából sokat jósolunk a jövőre nézve, Pogány Janka (Fatime), Hidi Irén (Juana) s általában az egész drámai személyzetről nagyon kedvező véleményre hangolódtunk az első előadás után, csak a csoportozatok voltak helyenkint élettelenek, mondva csináltak s az inkviziczió által használt Thonet- székek zavarták az illúziót. Aranyvirág. „Ismeretes operette már a múlt évről s remek zenéje közkedvelt, hogy még sem vonzott nagyobb számú közönséget a színkörbe, azt csak az óriási melegnek lehet betudni. Az előadás maga kitűnő volt, kerekded, összevágó, a finálék nagyszerűen sikerültek, az ügyes rendezésért méltán illeti elismerés Palásthy Sándor s a zenekar művészi, pre- cziz, kifogástalan játékáért Mártonfalvy karnagyot. A czimszerepet Arady Aranka kreálta s úgy éneke, mint eleven játéka általános tetszést keltett. Hangja elég erős, tisztán csengő, kellemes, különösen a közép hangokban tökéletes. — Játéka mi kívánni valót sem hagy fenn, emellett igen szépen tánczol s ami a színpadi hatást nagyban növeli, igen ügyesen öltözködik. Bárdos Irma (Stone Ellen), kisebb hanganyaggal ugyan, mint ahogy egy koloratur énekesnőnek kellene rendelkeznie, de annal több temperamentummal játszott, úgy hogy hangjának kevésbé erős voltát a közönség szívesen elnézte. Hangja igen szép csengésű, de főképen természetes s nem aflektált játéka s gyönyörű színpadi alakja biztosítják számára a sikert. Úgy ő mint Arady, sok tapsot kaptak, amit ki is érdemeltek. A czimsze- replők közül még Hidi Irént (Meridon Lize) említjük fel, aki kisebb szerepében is, úgy ügyes alakításával, mint színpadi hatást] keltő szép megjelenésével vonta magára a figyelmet. — Egy szép csokrot is kapott. Székely Gyula (Beppo), bemutatkozó fellépését szimpatikusán fogadták s többször sikerült tapsot kapnia erős, érczes, bariton hangjával. öntudatosan mozog a színpadon, értelmesen, drámai színezéssel játszott s a mi sikerének főrészét képezi, azt szép énekével vívta ki, Palásty Sándor Gauld Harry), elsőrangú énekes és bonvivant színésze a társulatnak. Eredeti, jellegzetes minden mozdulata s ami a buffóknál kevésbé szokott meglenni, tiszta, szép hangja van, kitűnő zenei tehetsége s ezek mind érvényesültek s kifejezésre jutottak első fellépésével Tihanyi Miklós (Potyoviev Danillo herczeg), kiválóan jeles volt. Őt különben már tavalyról igen előnyösen ismerjük s azóta még többet fejlődött. Szerepét a legapróbb részletekig kidolgozva, gondosan megjátszva, lépett újból elénk s állandóan lekötve a figyelmet s élvezetessé téve játékával az egész előadást. Jó volt Bognár János a fogadós, Hajnal György, a tapasztalatlan ifjú szerepében, valamint a többiek is mind, hozzájárultak * slleres Hajdúk hadnagya. A magyar tárgyú szép operette adott alkalmat másodszor arra, hogy az operett személyzettel megismerkedjünk, egyúttal közvetlen módot, hogy a darabot Gyulán bemutató Janovics-társulat előadásával összehasonlítást tegyünk. Ez az összehasonlítás pedig egészében csak előnyösen üt ki énekesekkel bőven rendelkező társulatunkra. Mindjárt Blanchefort ezredes tavaly színtelen alakja az énekes bonvivantok egyik legkiválóbbikának Palásthynak kezében kiemelkedve a darabból, kerekebbé tette az egész előadást. Arady Aranka, a ki már is kedvencze a közönségnek, mint Gaston kadét volt igen kedves. Bárdos Irmának (Jadwiga) még mindig nem jutott alkalom hogy képességeit kifejtse. Aránylag kis szerepében kellemesen csengő hangját hallatta, de e szerepben csak egy Székely Irén tud a darab központjává lenni. Tárjunk tehát mig Bárdost, egy coloratur szerepben lesz alkalmunk hallani. A gyengélkedő Gerlaky Hermin helyett Hidy Irén ugrott be Barba- rina szerepébe, a rögtönzés daczára jól oldva meg feladatát A czimszerepet Székely Gyula alakította, játékban sokkal jobb volt, mint a tavalyi Boronnay, de a túlságos ambiczió nagy kárára volt énekelö- adásának és ebben éppen azoknak a számoknak, a mely határozott magyar motívuma a darabnak. Szép tömör baritonja vau, kellemes színezetű és terjedel-
