Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-07-30 / 33. szám
1905. julius 30. BÉKÉS 5 azaz hatvan fillér kölcsönösen kialkudott árat elfő- czellázását gadja azzal a feltétellel, hogy az egész összeg csakis a színezett helyszíni rajzoknak legkésőbb szeptember hó 10-ig való benyújtása esetén fog kifizettetni. h) A vállalkozó mérnök feladatát fentiek alapján következőkben szabja meg. Köteles vállalkozó mérnök : 1. Az ebédleső, egér szik, major és porrugó szik délkeleti irányú folytatásában levő kerekszámban 39 hold/1600 területű sziket lehetőleg szabályos alakban elhatárolni, továbbá a kiküldött bizottság ifj. Góg Mihály városi gazda, Ad. Schriflért József v. tanácsos, ifj. Steigerwald Ferencz által szántó gyanánt használható földekül kimutatandó területeket valamint a már használt szántókat a sarok pontokon erős czövekkel elhatárolni. 2. A kiosztandó 2400 hold területről még a kitűzések megkezdése előtt kiosztási tervet készíteni; utak, dűlők hálózatának 9200 léptékű a kataszterről kisebbített és művelési ág szerint színezendő térképen való helyrajzolásának és két vagy öt holdas részletekre osztandó dűlők megnevezésével megjegyeztetik, hogy a térkép szinezetlenül a városi mérnök részére egy példányban kiadatik, és ezt a tervet előzetesen elfogadás végett a bizottságnak bemutatni köteles. 3. Ezen elfogadott terv szerint tűzni ki a dűlőket és dülőutakat. Az egyes részletek (parczellák) sarok pontjainak úgy a dűlő ut szélén, mint a mes- gyék végein zsindelyekkel megjelölni és a zsindelyek kel elhatárolt részlet számát a zsindelyek megfelelő oldal lapjain feljegyezni. Az egyes parczellák mesgyéin a szántó és szántó gyanánt használható területek elhatárolási vonalaknak a mesgyékkel való keresztezési pontjait feltűnő czövekekkel vagy zsindelyekkel jelölni meg. 4. A dűlő utakat 4-öl szélességiekre tűzni ki. 5. 1 2400 hold területből oly részletet, mely két kishold szántót vagy szántó gyanánt használható területet foglaljon magában, 300 dbot hasítani ki, melyek 10°-nél keskenyebbek nem lehetnek, a többi területet pedig olyan részletekbe osztani, hogy minden egyes részlet öt hold szántót vagy szántó gyanánt használható területet foglaljon magában. 6. 1 — 40° léptékű kiosztási térképét készíteni fehér vászonra húzott rajzpapiroson s ezen a területeket művelési ágak szerint színezni, azt a területrészt mely szántó gyanánt használhatónak jelöltetik, szintén színezni. E térkép mellé kimutatást — föld- könyvet készíteni, melyben minden egyes részletben foglalt szántó, szántó gyanánt használható és egyébb művelési ág szerint használt, valamint a részletekhez mérendő dűlő ut jelenlegi árok területe és a használatlan területek (vízállás stb.) területi mértéke nagy (1600 Q-öl) és kis (1100 Q-öl) holdakban kitüntetve legyen. Ugyanezen földkönyv tartalmazza a kataszteri eldarabolás szerinti adatokat is, úgy amint az adó pontos eloszlása megkívánja. 7. Az összes kitűzés és 1—6 alatt megkívánt adatokat folyó évi szeptember 15-ig teljesíteni, illetve beterjeszteni, szeptember 15-től október 1-ig a helyszínén tartandó eladási kísérletnél egyes részleteket (parczellákat) kimutatni és a szükséges felvilágosításokkal szolgálni. A h) pontban felsorolt feltételek teljesítése esetén nevezetesen: ha 1905. évi szeptember 15-ére a h) 1 — 6 pont alatt szükségelt kitűzések és adatok megejtve és a bizottságnak beadva lesznek, akkor vállalkozó mérnöknek a vállalati összeg 75%-át fizeti ki, 1905. október 1-én pedig a további 25%-át. A vállalati összeg vállalkozó mérnök összes személyi s anyagi kiadásait magában foglalja, azaz a bizottság a méréshez semmit sem ad. Vállalkozó mérnök ha bármi oknál fogva az egyébbként vis majornak minősíthető joghatálylyal biró okokat is beleértve nem fejezi be 1905. évi szeptember 15-ére, akkor a szerződésből kifolyó követeléseire igényt nem tarthat, illetve követeléséről előre kifejezetten való lemondást magában foglaló nyilatkozatot köteles tenni. A bizottság a parczellázás eszközlése kérdésében ma délelőtt fog dönteni. Kísérletet tesz ugyanis a bizottság, hogy a főldmivelésügyi minisztérium, amint sok esetben történt, a föld felmérését és parsaját költségén teljesítse s e czélból Hoffmann Ferencz jegyző s Steigerwald Ferencz bizottsági tag tegnap a ministeriumnál jártak, és küldetésük eredményéről ma d. e. fognak elszámolni. T a n u g y. A tizenkettedik órában. Az 1868. évi 38-ik t.-cz. keletkezésének ideje óta 37 esztendő folyt le az idő garatján, de Gyulán még mindig nincs végrehajtva az, a mit e törvény rendel. A félszeg törvények között a közoktatási volt az, amelyet iparkodott minden iskola fentartó a maga szájaize szerint módosítani és a tanfelügyelők többnyire szemet hunytak a hiányos végrehajtás előtt, ha csak volt valami elfogadható űrügy, amely a hiányt fedte, vagy mentette. A közoktatási törvény az elemi iskola által nyújtandó ismeretek megszerzésére 6 osztályt rendel 6 évi tanfolyammal felállítani. Az elemi iskola tehát mindenütt 6 osztályú, csak Gyulán maradt a régi rendszer szerint 4 osztályú. A tanfelügyelőség gyakran tett kérdést arra nézve a gyulai hitfelekezetekhez, hogy miért nem állítják föl az ö-ik, 6-ik osztályokat is ? A felelet rendesen az volt, mert ezen osztályokra már nincsen növendék, amennyiben a tovább tanulók a polgári iskolába lépnek, az iparostanulók pedig ipariskolába járnak és a gazdasággal foglalkozók az ismétlő iskolát látogatják. A tanfelügyelőségnek a kifogással meg kellett elégednie, mert a tanügyi kormány is Imegelégedett inkább, hogysem a községet szorítsa a íhiányzó 5-ik, 6-ik osztályok felállítására. Valami nagy fontosságot a közönség nem is tulajdoníthatott e szerint a hiányzó osztályoknak, mert hiszen föl kelle tennie elöljáróságáról azt, hogy ha ezen osztályok felállítása életbevágó szükséggel volna megokolható: akkor bizonyosan nem mellőznék azokat. A nőttön növekvő elszegényedés és az adózási terhek egyre gyarapodó súlya hallgatásra intette az elöljáróságokat és inkább az alsóbb rendű osztályok közül többeknek a szükségességét igyekeztek hit- községöknek megmagyarázni és azok felállítását szorgalmazni. Úgy tettek, mint a szegény ember, akinek egyformán kell a lábbeli és az ing, nagyon termé szetes, hogy a lábbelit veszi meg előbb, hiszen az ing szükségét csak ő érzi és mások előtt annak hiányát — ha már éppenséggel nem látják — nem kürtöli. Csakhogy az ing hiányából is éppen úgy származnak kellemetlen érzelmek és végre betegségek, mint a lábbeliéből. Jól tudjuk, hogy a tető csak akkor jó, ha Iger'mcz úgy vonul végig rajta, hogy a szél sehol sem tudja kikezdeni. Az elemi iskola 5-ik és 6-ik osztályai betetőzik a 4 alsó által épített ismeretek tárházát, megszilárdítják a nevelés által az egyén körül vont sánczot. Vájjon nyujtják-e ezt a polgári iskola, vagy most a gimnázium első, második osztályai ? Semmi esetre sem. Ezek egy felsőbb, más rendeltetéssel biró iskola alaposztályai lévén, az iparos vagy gazdálkodási és munkás pályára lépő gyerinek-ifju- nak nem nyújthatnak egyebet, mint emléket két olyan esztendőről, melyeket urfiaskodással töltöttek el. Az elemi iskola 5-ik és 6-ik osztályai a közi méreteknek ama kincseit nyújtják, melyek nélkül ember kozmopolitává igen, de honpolgárrá nehezi válik. Ezen osztályok tananyagában van meg minda amiknek ismerete hithüvé, hazafivá, jellemessé, szó galmassá, okossá teszik az embert. Ezen osztály« felállítása tehát közszükséget szüntet meg és i£ elodázhatlanul kötelességét képezi valamennyi hi községnek A kibúvó semmi esetben sem fogadha el, mert az, hogy nemzedékek nőttek föl, anélki hogy a haza, a magyarok történelmét és alkotm; nyát tanulták legyen, mig a biblia révén a zsidc történelmét végig ösmerik: Magyarország kellőköz pén még sem járja. Miért kell nekünk magyaroknak, a vitézséget hősiességet csak Saul, Jónathán és Dávid tetteib tanulni, mikor ezeréves történelmünk százával out a példákat. Az meg azután épen példa nélküli, hogy az ügyiratoknak még a neveit sem hallja a serdülő növendék a gyulai elemi iskolákban, nem hogy fogalmazni is tudná ; a számolásból az életben annyira szükséges olasz gyakorlat alkalmazását és gyakorlását csak az életben a piaczon felnőtt korában tanulja meg, ha ugyan megtanulja, de az iskolában hirt sem hall róla, csupán azért, mert a számolás ezen ága, továbbá a hazai történelem, a természetrajz, a fogalmazás — elég rosszul — csupán az 5-ik és 6-ik osztályoknak képezik tananyagát. Egykor a 2-ik osztályt tanítva, Schlauch meglátogatta az iskolákat és kérdőre vont e szavakkal : „Hallom, hogy tanító ur történelmet is tanít a 2-ik osztályban!“ Elárultak előtte, amiért meséket mondottam történelmünk egyes nagy alakjairól. Mikor azonban felvilágosítottam a püspököt, nem szólt egy megrovó szót sem. Az ev. ref. hitközségnél is előfordul minden évben, hogy már iskolát hagyott növendékek egy pár hétig úgy járnak be a konfirmácziöra készülni, mint nem iskolások. Bocsánat, hogjr igy beavatkozni látszom más vallásfelekezet dolgába, nem teszem azt, csak példának hozom fel, minekutána ez nem történhetnék, ha 6 osztályú volna az elemi iskola. Abban azonban talán igazat fog nekem adni mindenki, hogy a vallási oktatás betetőzését más lelkű- lettel fogadja a még iskolai fegyelem alatt álló növendék, mint az, akit a függés már nem köt. Egyszóval : az elemi iskolákban az 5-ik és 6-ik osztály felállítása nem csak törvényes, hanem önmagunk iránti kötelesség is. Az a mentség sem állhat meg, hogy nincs ezen osztályokra növendék. Tessék az iskoláztatásra vonatkozó törvény rendelete szerint eljárni úgy a szülőknek, mint az elöljáróságoknak: akkor van növendék. Hova fog fejlődni a földmives és munkás osztály, ha tovább is nélkülözi az elemi oktatás legszükségesebb ismereteit? Vájjon hódított volna-e az idegen divat különösen a nők ruházatában annyira, vájjon elszokott volna-e a fiatal nemzedék a dologtól úgy és keresné-e az élveket még boldogsága árán is, avagy odavetné-e meggondolatlanul magát a szocziálizmus karjaiba, mint teszi, ha iparkodtunk volna sovén, hithü és munkaszeretö nemzedékeket nevelni és képezni az elemi iskolák 5-ik és 6-ik osztálya tantárgyainak tanítása és ezen osztályok feladata által ? Kérdés, amelyre a feleletet nem adom meg nehogy elkeserítsem magamat. , Azt mondják, a városok levegőjében van valami deprimáló anyag, mely az ősöktől átvett erényeket lassankint kiöli, mig ellenkezőleg a falusi levegőben benne van a maradiság ösztöne és az ősök szokását inkább föntartó erő. Vájjon nem müködött-e közre e tekintetben az, hogy a falukban és kisebb helységekben már 1869-ben életbe léptették az elemi iskola 6 osztályát, mig városokban a hitfelekezetek, vagy maga a község is, nem tettek eleget a törvény kívánságának, hanem a felsőbb iskolákkal takarták be szegénységgel mentett meggondolatlanságukat ? A róm. kath. hitközség megmozdult már és miután a leányiskolákban régóta meg van a 6 osztály, a belvárosi fiú iskolában ezelőtt 2 évvel életbe léptette az 5-ik osztályt, melyet tanítani a 4-ik osztály tanítójára bízott, az idén már a 6-ik osztályt is föl kell állítania. Csakhogy a fölállítás ezen módjában nincs köszönet. Most a 4-ik osztály tanítójának ama körülménynyel is kell számolnia, hogy a gimnáziumnak eléggé képzett növendékeket adjon és ez olyan dolog, amely mellett nem lehet még két osztályt is ellátni. Egyelőre tehát az 5-ik és 6-ik osztályok egyesítésével még egy tanteremre és még egy tanítóra van okvetlenül szükség, hogy minden igénynek eleget tehessünk. Később azonban, ha már benépesedik a két osztály, ami egy év múlva bizonyos, az 5-ik és 6-ik osztály is külön választandó. A hitközségnek olyan kötelessége ez, amely alól többé ki nem bújhat és amelyet példaadás tekintetéből is meg kell valósítania. Nehéz dolog, dehát a könnyű nem a mienk. Az áldozat azonban mindig áldást terem. Nagy áldozat, nagy áldást, különösen, ha magunknak hozzuk azt. Gyermekeink boldogsága fakad belőle. Domonkos János.
