Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-07-23 / 32. szám
4 BÉKÉS 1905. julius 23, augusztus 12-én kezdi meg előadásait és szeptember 25-ig marad Orosházán. Tüzek a vidéken. A rekkenő szárazság folytán egyre-másra kapjuk a tüzesetek hírét. Kedden délután Szekeres Mihály szénási tanyáját fenyegette ez a vészes elem s csak a véletlen szerencsének köszönhető, hogy egy kazal szalmán kívül más nem égett le, a tüzet a cséplőgép szikrája gyújtotta ki. Szerdán este fél 11 órakor Sette István békési gazdálkodó háza esett a tűz prédájául. A kár 3000 koronára tehető, mely biztosítás révén megtérül. — Wenckheim Frigyes gróf délói uradalmában is tűz volt szerdán délelőtt. A cselédség összes disznóóljai leégtek. Azt hiszik hogy a tűz gyújtogatás következtében keletkezett. Baleset. A múlt szerdán estefelé Szarvas alatt a Körözsön majdnem végzetes szerencsétlenség történt. Bene Juliska, Bene János leánya testvérével a Körözsben fürdött. Fürdés közben Bene Juliska kanták segítségével úszni próbált, miközben az egyik kantájába a viz belehatolt s a leány fuldokolni kezdett. Szerencséjére Piaesik Pál helyi ipares arra ment ki látta a leány veszélyes helyzetét, utána ugrott s a leányt a biztos haláltól megmentette. Sanatorium'! bizottság Orosházán. A József főherczeg sanatorium egyesület központi elnökségének felhívása folytán az orosházi fiók-egyesület az egyesületbe eddig belépett tagok névsorát a törzskönyvbe leendő iktatás végett a központba felküldte. — Az orosházi fiókegyesületbe — eddig is szép számmal léptek be a tagok s e szám tekintve a nemes czélt, még bizonyára szaporodn fog. Az orosházi egyesületnek idáig van 84 tagja É3 pedig: 1 pártoló tag 100 korona hozzájárulás összeggel ; 70 rendes tag évi 4 korona tagdíjjá és 13 rendkívüli tag évi 2 korona tagdíjjal. A tagol gyűjtésén dr. László Elekné elnök, dr. Steinei Zsigmondné és Cohn Gyulánó bizottsági tagol fáradoztak. A kórhányi puszta parcellázása, a mely birtokot Körösladány község vett meg gróf Hoyof Wenckheim Ferencztől, gyorsan halad előre. A 2214 hold területű birtokból már eddig is több mint 1600 holdra történt jegyzés az előirt biztosíték lefizetése mellett. A község a perczellákat minőség szerint 5 osztályba sorozta és ennek megfelelően állapítja meg a föld árát. Öngyilkosság. Hajdú József szentetornyai gépéss a múlt csütörtökön felakasztotta magát s mire hoz zátartozói észrevették a végzetes tettet, a javakorabeli munkabíró ember már halott volt. Értesülésünk szerint a feletti elkeseredésében vált meg a2 'élettől, mert cséplőgépje rósz munkája miatt a csópeltető gazdák a cséplést felmondták. S így egyrészről az aggódás, kogy miből fog ily körülmények között megélni, másrészt pedig az e miatt szégyen vitte rá a végzetes elhatározásra. A távbeszélő gyors és előnyös használhatóén czéljából felkérem a távbeszólni óhajtó közönséget hogy legyenek figyelemmel arra, hogy a távbeszélc szekrényből kinyúló mozgóhorogra a hallgató kagylt fel legyen akasztva, mert csakis ezen esetben hiv ható fel a központ. A központ felhívása a hallgat! készüléknek függő helyzetben hagyása mellett csengetés által történik, mely felhívásra a központ lehe tőleg azonnal „központ“ jelző szóval jelentkező köteles. Tehát a felhívó fél csengetés után nyomhat hallgatva várja a központ jelentkezését, mert a: vissza csengetés nélkül fog jelentkezni. A hosszai csengetés hátrányos, mert a központban a hivó fé csengetése nem hallatszik, csupán a jelző táblf esik le. Ha a csengetésre a központ jelentkezik, s neki kapcsolás végett már előzetesen megállapitot és b1 mondott pontos számot tévedés elkerülést végett ismétli. Ha a hivott fél állomása szabad akkor a kezelő „megvan“ szóval jelzi a kapcsolói ■ létesítését, 1 perez alatt meggyőződik a beszélgetői ■ megkezdéséről, ha a felhívott fél nem jelentkezet ■ volna, kívánatra újból felcsengeti. Ha a kapcsolói ; bár mi okból nem létesíthető, a központ a felhivónal i az okot bemondja. Ha ellenben a felhívott fél mássa i beszól, 5 perez elteltével a központ a kapcsolásrí : újból felhívható. A beszélgető felek a beszélgetői i befejeztével a hallgató kagylókat helyökre akaszijál Szerencsétlenség a cséplésnól. Ursz Mihály endrődi napszámosnak saját vigyázatlansága folytán a cséplőgép elkapta a jobb kezét, amelyet ennek folytán amputálni kellett. A szerencsétlen ember állapota súlyos. A „Békósmegyei Egyetemi Ifjak Köre“ szünidei választmánya a kör által tartandó jubiláris ünnepéllyel egybekötött tánczmulatságát f. év augusztus 19-én fogja rendezni Békéscsabán. A válaszimány megyeszerte tevékenyen fáradozik, hogy az ünnepély és mulatság jól sikerüljön. A rendezőség névsorának összeállítása alkalmából felkéri azon megyebeli egyetemi polgárokat, akik alkalom hiánya folytán a rendezői iveket alá nem Írhatták de a rendezőségre számot tartanak, hogy ebbeli szándékukat Yidovszky Lajos alelnöknek (Békéscsaba) mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. A KőrÖZSbe fűlt Biró Gábor csabai eiketnéma czipészsegéd. Fürödni ment a szabad Körözsre, de úszni nem tudván és segélyért nem kiálthatván, elmerült, oda veszett. Holttestét másnap halászták ki a vízből és a kórház halottas kamrájából temették el. Életunt aggastyán. Földesi Sándor 67 eves békési gazda a község határában levő Fehér-tanyán szerdán este az ajtósarkára felakasztotta magát Ott találták meg holtan a tanyabeliek az életuntat, a kinek testi törődöttsége folytán terhére volt már az élet és azért vált meg tőle. Felvágta az ereit. Békéscsabán Schwarcz Adolfné harisnya készítő panaszt tett a rendőrségen, hogy ismeretlen tettes megdézsmálta a ruhaneműit. A rendőrség kinyomozta a tettest Belanka Mihályné személyében, a ki azonban a büntetéstől való féléi mében öngyilkossági szándékkal egy borotvával felvágta ereit. Tettét idejekorán észrevették és bár igen súlyosak sebei és sok vért vesztett, az orvosi segítség megtartja az asszonyt az életnek. Az ügyben a vizsgálat folyamatban van. Elégett csősz. Borzalmas halállal múlt ki a múlt héten Körösladány határában egy 80 éves aggastyán. Dávid Istvánnak hívják a szerencsétlent, a ki a község határában tengeri csősz volt. Az öreg ember csütörtökön délután szokás szerint pihenni tért a gizgazból összetákolt kunyhójában, amelynek másnap csak megszenesedett romjait látták az arrajárók éa a hamu középén egy megszenesedett csontvázat. Az öreg csősz ugyanis ben- égett a kulibába, mely minden valószínűség szerint pipájától gyuladt ki. Elégett cséplőgép és búzatermés. Aratás idején szezonja van a tüzeseteknek is, amelyek nem- . csak a termést, hanem nem ritkán cséplőgépeket is kívánnak áldozatul. A héten két alkalommal is volt ilyen tüzveszedelem, amely nem csekély kórt okozott az érdekelteinek. Az első Tótkomlóson volt, ahol Gyukov János tarlóján Antal Pál csépelte i,z istenáldást gépjével. Munkaközben a gépből kiugró szikrából tűz támadt, amely minden mentési munkálatok daczára elhamvasztotta a cséplőgépet és 13 kereszt búzát, a baj annál nagyobb, mert sem a cséplőgép, sem a termés nem volt biztosítva. — A másik hasonló tüzeset Öcsödön volt. Moravcsik János búzaföldjén készültek a cséplóshez s már a gép is be volt állítva, mikor éjjel nem tudni mi módon tüztámadt és elpusztította a cséplőgépet. A tüzveszedelemből származó 3000 korona kár biz tositás révén megtérül. Hőség áldozatai. Az idei tikkasztó nyár is megkívánta az áldozatait. A múlt héten aratás közben két szarvasi leány és pedig Borgulya Zsuzsánna és Bankó Zsuzsánna s Bókésszentandráson Nyíri Ilona gyűjtés közben napszurást kaptak, minek következtében meg is haltak. Színészet Orosházán. Az orosházi színművészet pártoló egyesület választmánya a múlt kedden tartott ülésében döntött az idei színi saison kérdésében, miután Molly Tamás kecskeméti színtársulata, amelynek az idénre régebben a színkört átengedték, időközben feloszlott. Ketten pályáztak az orosházi színkörre és pedig Szalkay Lajos az alföldi szini kerület igazgatója és Nádasy József soproni színigazgató. A választmány Nádasy pályázatát fogadta el, a ki nagy és jól szervezett társulatával és lecsengetnek. Beszélgetés tartama alatt csengetni nem szabad, mert a csengetés után a központ az összekapcsolást azonnal megszakítja. Ha ellenben beszélgetés után a csengetés elmarad, a központ a kapcsolást nem bontja szót, de az összekötött felek egyike sem lesz más által felhívható, illetve kapcsolható. Ezen országszerte gyakorlatban lévő szabályok be nem tartása folytán a távbeszélés nehézkessé válik; kívánatos volna, hogy a távbeszólni óhajtó közönség saját érdekében a fentieket, legfőképpen a lecsengetést betartaná, mert igen sok esetben ezen okból nem kapcsolható azon két állomás mely a lecsengetést elmulasztotta. Gyulán, 1905. julius 17-ón. Czobel Károly postafőnök. A zongora tulajdonosokat értesítjük, hogy Kovács Sándor városunkban előnyösen ösmert szegedi zongorakészitő s hangoló folyó hó 24-ikén Gyulán lesz. Tanárjelölt órákat ad. Czim a kiadó- hivatalban. Békésvármegye közművelődési egyesülete. Jegyzőkönyv. Felvétetett Gyulán, Békésvármegye közművelődési egyesülete állandó bizottságának 1905. julius 16-án tartott üléséről. Elnök előterjeszti, hogy a jelen ülés tárgyát a Békésvármegye közművelődési alapjából a közművelődési egyesület rendelkezésére bocsátott ez évi 1000 korona segélyösszegből a megállapított 300, 200, 150 és 100 koronás jutalomdijaknak a magyar nyelvet sikeresen tanító békésmegyei tanítók közül az érdemesebbeknek leendő odaítélése, — 100 korona juta- lomdijnak óvónők között leendő kiosztása, végül a jutalomban részesített tanítók szorgalmas növendékei részére hasznos tankönyvek miként leendő beszerzése feletti határozat hozatala képezi. Előterjeszti továbbá, hogy a 28/900. bgy. sz. vármegyei szabályrendelet függelékét képező 7. és 8. §§-ainak rendelkezése szerint az állandó bizottság helyi tagjai az egyes iskolákat megvizsgálván, ezen vizsgálat alapján a kir. tanfelügyelő által a jutalomdijaknak mikénti odaítélése iránt javaslatot terjeszt elő. Rezei Sylvius kir. tanfelügyelő a megtartott vizsgálat alapján a 300 koronás díjjal jutalmazandó- nak Gajdács Mihály békéscsabai ág. ev. tanítót ajánlja, mint a ki a magyar nyelv tanítása körül jeles eredményt mutatott fel, a nélkül, hogy az által bármely tantárgy háttérbe szorittatoct és az általános eredmény csökkent volna. Tótajku növendékei egymással magyarul társalogni képesek és magyar vallási éneket is tudnak énekelni. A 200 koronás díjjal Herkély István békéscsabai rom. kath. tanítót, — a 150 koronás díjjal Trnovszky Márton szarvasi községi tanyai tanítót, — a 100 koronás díjjal pedig Grexa György békéscsabai ág. ev. tanyai tanítót ajánlja jutalmazandónak, mint a kiknek iskoláiban a tótajku növendékek — habár vallásos énekeket magyarul nem is tudnak — a magyarul tanított tárgyakat teljesen megértik, azokból magyar kérdésekre teljesen érthető magyar feleleteket képesek adni s a magyarul való tanítás által az általános taneredményr nem csökkent. A kisdedóvókat illető 100 koronás dijat két részre osztani javasolja és ezen 50—50 koronás díjjal jutalmazandónak Dús Erzsi mezőberényi és Dimény Juliska szarvasi községi óvónőket, mint a kik a magyar nyelv tanítása körül szép eredményt értek el. A bizottság a kir. tanfelügyelő javaslatát, mint a mely a 28/900. bgy. számú vármegyei szabályrendelet függelékét képező »szabályzat« 3. §-ában foglalt rendelkezéseknek teljesen megfelelő, egész terjedelmében magáévá teszi s ehhez képest a 300 koronás dijat Gajdács Mihály békéscsabai ág. ev. tanítónak, — a 200 koronás dijat Herkély István békéscsabai róm. kath. tanítónak, — a 150 koronás dijat Trnovszky Márton szarvasi községi tanyai tanítónak, — a 100 koronás dijat Grexa György békéscsabai ág. ev. tanyai tanítónak ítéli oda.
