Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-07-16 / 31. szám

4

BÉKÉS

1905. julius 16.

jelezvén, hogy a kőszállitások körül akadályok vannak. Szarvas község kövezetvámszedési ügyét több rendbeli pótlás és útépítési programmjának megállapítása végett kiadták a községnek.

Szekér Gyula közgazdasági előadó a mező- gazdaság állapotáról tett jelentést; a múlt évi nagy aszály után — mig az ország egyéb részeiben elegendő eső volt és jók a terméskilátások, addig Békésvármegye és különösen annak délnyugati része, úgy a szomszédos legtermékenyebb vármegyék is alig kaptak esőt és a nagy szárazság következtében gabonanemüekben igen gyenge termést adnak, takarmány pedig egyáltalán nem terem számbavehető mennyiség. Az előadó javaslatára a bizottság elhatározta, hogy már most felhívja erre a kormány figyelmét különösen oly irányban, hogy a szükter- mésü vármegyékben hiányzó czikkekből kellő meny- nyiségüt raktároztasson be és azt olcsó áron bocsássa a kis gazdák rendelkezésére, nehogy ezek a rósz viszonyokra támaszkodó spekuláczió által kizsákmá- nyoltassanak.

A kir. ügyész és az árvaszéki elnök időszaki jelentésének előterjesztése után az ülés véget ért.

T a n ű g y.

Lukács György vallás és közoktatásügyi miniszter intézkedései.

Lukács György dr. vallás és közoktatásügyi miniszter népünket, de kivált a magyar fajt oly rendkívüli mértékben veszélyeztető tüdővész hathatós leküzdésére rendeletet bocsátott ki. Lukács, ki mint mi legközvetlenebbül tudjuk, e kérdéssel már évek óta behatóan foglalkozik és kiváló feladatává tette, hogy a társadalmat e vészteljes baj leküzdése körül való közreműködésre bírja, most a reá ruházott hatáskör erejével ezt a törekvést beviszi a népiskolába is. Tanítót és tanulót egyaránt barczosokká akar tenni ebben az oly fontos küzdelemben. A tanítók a lehetőség szerint járuljanak hozzá, hogy a gyermekek e romboló betegség ellen megvédelmeztesse- nek, a gyermekek pedig e védelmet viszont a családba vigyék bele és ott is közreműködjenek, hogy a halálos betegség csirái apasztassanak és kiirtassanak. Hogy mily üdvösek, de hogy mily szükségesek is ezek az intézkedések, már abból a tényből is kitűnik, hogy a tuberkulózis a gyermekeket rendesen legzsengébb korukban szokja megragadni. Ha most a miniszter legfőbb czélját elakarjuk érni, hogy ugyanis az iskola hozzájáruljon egy erős magyar nemzet neveléséhez, akkor e bajnak már az említett stádiumban elejét kell venni. Mert tényleg majd nem lehetetlen lenne az említett czélt elérni, ha tovább is nyugodtan nézzük, hogy évenkint 70 — 75000 személyt ragad el a tüdővész és majdnem fél milliót száll meg. Ha Németországban és Angliában sikerült e betegségi esetek számát állami és társadalmi intézkedések által f>0 százalékra leszállítani, akkor talán nálunk is csak lehetséges lesz hasonló eredményt elérni, ha az állam minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál és a társadalom is a maga részéről erélyesen közreműködik. Nemzeti szempontból annál kívánatosabbnak tetszik ez, mert megczáfolhatatlan statisztikai adatok bizonyítják, hogy ez a betegség főleg a tisztán magyar vidékeken uralkodik. A tanitóképezdében is gondoskodás történik arról, hogy a népiskolai tanerők az alkalmas ismereteket elnyerjék, hogy sikerrel felvehessék a küzdelmet e betegség ellen. Ezért örömmel kell üdvözölni a miniszter rendelkezéseit és csak kívánni való, hogy minden tényező, kikhez ez ügyben fordul, közreműködjék, hogy az intézkedés üdvös következményei is biztosíttassanak.

De Lukács miniszter kettős tározójának más fontos részeire is fordítja figyelmét és minden tekintetben a nemzeti mozzanatot akarja érvényre juttatni, így előmunkálatokat szándékozik keresztülvihetni abban az irányban, hogy a minisztériuma igazgatása alatt álló terjedelmes földbirtokok a legfőbb kegyúri jogok alapján akként kezeltessenek, hogy egyrészt jövedelmezőségük fokoztassék, másrészt pedig a nemzeti agrár szempontok is figyelembe vétessenek és a kis existentiák biztosíttassanak. Ez által a nemzeti középbirtokos osztály megerősödését akarja előmozdítani és számos magyar családnak biztos existentiát akar nyújtani.

A magyar nyelv tanításáról szóló törvény erélyes alkalmazása és keresztül vitele által lehetővé fogják teni, hogy ez ezred-tanitási és kiképzési nyelv a közös hadseregnek Magyarországból kiegészített részénél a magyar lehessen, mert gondoskodni fognak arról, hogy minden csapatrésznél bírja a legénység 20 százaléka a magyar nyelvet. Az állami népiskolák felállítására vonatkozó akcziót zavartalanul folytatni fogják, az iskolák egészségügyét pedig más minisztériumokkal egyetértésben a modern követelmények alapján egészen ujónnan akarja szabályozni a miniszter.

Épp igy szándéka a tanfelügyelők részére rendeleti utón uj utasítást kiadni, mert ezt, tekintettel az érvényben álló elavult szabályokra, oly szükségesnek tartja, hogy a Berzeviczy-féle tervezet törvényhozási tárgyalását, mely tervezet e reformra is kiterjed, nem akarja bevárni.

A közép és főiskolákban is keresztül akarja vinni Lukács miniszter mindama szükséges újításokat, melyek a törvényhozásra való hivatkozás nélkül megtörténhetnek.

A siketnémák budapesti állami intézetének első osztályaiba a legközelebbi tanévre 30 uj növendék fog felvétetni. Ezen kívül felvételt nyernek a megfelelő felsőbb osztályokba oly siketnémák is, a kik eddig valamely vidéki intézetben tanultak ugyan, de a kiknek szülői időközben a székesfővárosba vagy annak környékére költöztek. Végül felvétetnek a felsőbb osztályokba olyan gyermekek is, a kik népiskolai tanulmányaik közben siketültek meg s a kik az intézetben a beszédnek a szájról való leolvasását tanulják meg és ez utón elemi ismereteiket kiegészítik. Első sorban a Budapesten s az annak környékén levő községekben lakó siketnémák vétetnek ugyan fel, de másodsorban felvételt nyernek az ország bármely helyéről folyamodó siketnémák is, a kik az évi 200 korona eltartási költséget egészben vagy részben biztosítani képesek. A felvétel a folya modványok beérkezésének sorrendjében fog eszközöltetni, miért is indokolt, hogy a szülők mielőbb küldjék be kérvényeiket. Pályázati határidő julius 25. Készletes tájékoztatást és felvételi nyomtatványokat az érdeklődőknek díjtalanul küld az intézet igazgatósága. (Budapest, VIII., Mosonyi-utcza 8. sz) Megjegyeztetik, hogy az intézet 8 évfolyamú.

Hírek.

Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. Dr. Bábry Sándor alispán a tegnap szétküldött meghívóban a vármegye törvényhatósági bizottságát rondkivüli közgyűlésre hívta össze. A törvényhatóságok egymásután foglalkoznak az országos politikai helyzettel, hogy mint politikai szervezetek kifejezésre juttassák arra vonatkozólag álláspontjukat és az alis- páni meghívás a vármegyénkben megnyilvánuló óhajtásnak tesz eleget, a mikor mindjárt a szorgos aratási munkák befejezése után, a melyek eddig akadályozták volna a törvényhatóság tagjait a köz gyűlésre való megjelenésben, összehívja a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés főbb tárgyait a politikai jelentőségű ügyek és a vármegye 8 éven át volt főispánjának búcsúlevele képezik, ezeken kívül, mint a lapunk más helyén közölt tárgysorozat mutatja, néhány — többnyire helyi jelentőségű folyó ügy kerül tárgyalásra.

Megüresedett közigazgatási bizottsági tagság.

Gróf Almásy Dénes, a közigazgatási bizottságnak több czikluson át megválasztott előkelő tagja, a hétfői bizottsági ülésen előterjesztett levele szerint lemondott, ezen megbízatásáról. Helyét a legköze lebbi megyegyülés lesz hivatva betölteni. Mint több oldalról értesülünk, a törvényhatóság körében álta lános helyesléssel találkozik Dombi Lajos gyulai esperes lelkésznek jelöltsége, a ki nemcsak mint a legnagyobb református egyházmegyének vezetője, de mint a törvényhatósági bizottságnak és számos szakbizottságnak régi munkás és egyéni súlyánál fogva előkelő tagja méltán reá szolgált a bizalomra.

Központi választmányi ülés- A vármegye alispánjának elnöklete alatt a központi választmány pénteken délután tartotta ülését, amelyen főképen az 1906. évre érvénynyel bírandó névjegyzék ellen beadott fel zólalásokat intézte el. A hozott határozatok ellen, amennyiben az érdekeltek azzal meg nem elégednének, a m. kir. kúriához van felebbezésuek helye, egyébként a határozatok az érdekelt községekben julius hó 20—30-ig közszemlére is kitétetnek s amennyiben felszóllalás ellenük nem adatik be, augusztus 15-ig fognak a jogerőre emelkedést igazoló névjegyzékek s hirdetési bizonylatok a választmányhoz beérkezni.

Csendőrtisztek áthelyezése. A honvédelmi

minister Adámosy Béla m. kir. csenfőrfőhadnagyot, a gyulai csendőrszakasz parancsnokát Kassára, és helyére onnan Ötvös József főhadnagyot Gyulára áthelyezte. Adámossy főhadnagy és felesége kedvelt tagjai voltak Gyula város társadalmának és széles körben őszintén sajnálják távozásukat.

A gyulai színművészet pártoló egyesület ma délelőtt 11 órakor a vármegyeház kisebb tanács- terméoen közgyűlést tart, a melynek tárgya az elnöki és egyik alelnöki állás valamint a megüresedett választmányi tagsági helyek betöltése leend.

A város képviselőtestülete julius hó 17-én délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: 1. Szent-benedeki puszta megvételére vonatkozó küldöttségi jelentés a tanács javaslatával.

Kinevezések A pénzügyminiszter Borbély Gábor békési kir. adóhivatali díjtalan gyakornokot a nagyszalontai kir. adóhivatalhoz díjas gyakornoknak, a gyulai királyi pénzügyigazgatóság pedig Csiszár Sándort a gyulai kir. adóhivatalhoz díjtalan gyakornoknak nevezte ki.

A gyulai szövőgyárról megírtuk múltkori lapunkban, hogy a tűz folytán a munka szünetelni fog körülbelül négy hétig. A héten azonban oly körülmények merültek fel, mely elő! nem zárkózhatott el az igazgatóság s elhatározta, hogy a munkát folytatni fogják a gyárban. Ugyanis arra a hírre, hogy négy hétig nem lesz kereset, a gyári munkások körében oly óriási pánik és levertség támadt s oly sokan kérték az igazgatóságnál, hogy ne nagyja őket kereset nélkül, hogy az igazgatóság összeült és elhatározta, hogy a kamatveszteség daczára is, mely a félig kész s a leégett formázó elkészültéig véglegesen be nem fejezhető s áruba nem bocsátható áruk után kiüzetett munkabérek után előáll, folytatni ogják a munkát. így aztán a héten elkezd- tik újra a munkát a száritó és formázó kivételével. hol serényen dolgoznak a tűz okozta károk restaurálásán. Itt említjük még meg, hogy az első magyar általános biztositó társaság aradi kiküldöttje a héten járt itt s hivatalosan 14.000 koronában állapították meg a tűz okozta kárt s az összeget folyósították is az intézetnek.

Védekezés tűzveszély ellen. A múlt heti kötőgyári tűz alkalmából szerzett észleletei alapján a vármegye alispánja részletes rendeletet intézett Gyula város polgármesteréhez. Előadja, hogy a tűzoltók kifogástalan gyorsasággal jelentek ugyan meg a helyszínen, de a viz hiánya munkájukat igen megnehezíti sőt lehetetlenné teszi, úgy hogy nagyobb veszedelem esetén alig volna az korlátozható. A házi kutak vize kicsiny, 4—5 perez alatt kifogy, az az intézkedés, bogy a vizhordók kötelesek azonnal segítségre lenni, nem válik be, mert ezek vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon későn jutnak el a vész színhelyére A veszedelem gyors elfojtása végett szükséges, hogy akkor és addig, mig a fecskendők valamely bővizű víztartóba bekapcsolhatók, elegendő vizhordó lajt álljon rendelkezésre. A városnak pedig használható vizlajtja nincs, miért is elrendeli az alispán, hogy legalább annyit szerezzen be a város, a mennyi fecskendője van és azokat tele vizzel alkalmas helyeken tartsa, hogy a városi elöfogatos, fuvarosok vagy önkéntes segédkezük igénybevételével rögtön elegendő viz álljon a fecskendők rendelkezésére. A másik tapasztalat az, hogy a fecskendő csövek czélsze- rütlenül kezeltetvén, megtagadják a szolgálatot, össze csavarodnak és megsérülnek, a mi a fecskeL-