Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-07-09 / 30. szám

XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. julius g. 30-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ... 10 K — f Fél évre ...... _ _ 5 K - I Év negyedre___... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Tündérujjak munkája, Ezer kiváncsi szom nézte meg a tündér­ujjak munkáit a tanév végén — a polgári, felső és népiskolákban. Egy-egy szép pará­nyi olajfejtésü tájképnél, csillagos csipke­verésnél, aquarell festésnél, szalondiván ván­kosnál, szinte összeverődik a csodálkozók tenyere : hogy mennyi ördöngős nehéz mun­kára képesek ma megtanítani a csitri leányokat. A tanítónők ideges mozgolódással kalauzol­nak bennünket és az eleganczia szertelenségeit szapora beszéddel fűszerezik : hogy mily nehéz volt ezt, meg amazt megcsinálni. Elismerjük, hogy a tanítónők valóságos rabjai a megszokott szertelenségnek, a divat­nak, kik idegzetüket hosszú tiz hónap mellett horgoló tűk között, himző asztaloknál gyötrik és várományos idegességgel dolgoznak a vizsgára, szakértők és laikusok csodálkozására. Nekünk ez a művészet nem imponál. Mert tulajdonképen nem is perfekt művészet az, a mi fő : a divat szertelensége többször vezet a romlás felé, mint a mily köze van e munkáknak az élethez. Mert mit látunk ? Drága pénzen elő­állítanak egy-egy divat párnát, melyet a kereskedésben olcsóbban kapunk és a mig paravánra festenek, a napernyőre liliomot pingál a kis'gyermek, addig a gazdasszony tüje-ollója hiányzik a kézi-munka kiállítás­ról s jó formán egy foltot sem tudnak vetni valami elszakadt ruhaneműre, nem tudnak kiszabni egy gyermek ruhát, nem tudnak összeütni egy házi köntöst. A régi asszonyok tűvel, czérnával mentek át a szomszédba, a délebód megfőzése után. Ma regényekkel. A tűért czérnáért ruhás- boltba, meg női szabóknak fizetünk. Még pedig sokat. Egyik ember egy egész vagyont. A magáét, vagy a másét, a városét, vagy államét, idegenekét. Olyik sikkaszt, csak hogy Ő nagysága divatosan megvarrt selyem ruhában járhasson. Az iskolai pepecselés aztán haszontalan kárba vész. A ki gyermek korában hímzett, az asszony korában megundorodik tőle. Mert lágyon szekálták egy-egy kereszt öltés, egy- egy ecset vonás miatt, mikor az iskolai padokban kétrét ülve hímezte a selyem zseb­kendőt, a melyen egy-egy hónapig eldolgozott és a mikor azok a szegény varróleányok 20 — 30 fillérért reá fanyalodnak a szemet rontó munkára, csak hogy élhessenek. Az otthoni ruhavarrás hasznos s a tiszt­viselők nejének szinte parancsoló. Mi azt hisszük, mikor e tárgyról érdemesnek talál­tuk czikket Írni. Az 50—100 forintos hiva­talnok sajgó szívvel hámozhat ki 30—40 koronát egy-egy ruhára. Ha csak 4 ruhát csináltat egy évben egy asszony, 30 — 40 forintot elfizet a szabónőnek. Nem a monogramra himzésnél kell takarékoskodnunk. Egy szál gyufa helyett gyújtsunk meg kettőt, de egy pohár sör. vagy liter bor helyett, ne igyunk meg ötöt. Elmondva e nemzet gazdászati szem­pontból is igen fontos kérdésről véleményünket, a pedagógiai szempont, az életre való nevelés is azt mondja, hogy valóban szükséges dol­gokra tanítsák a leányokat. Elsőbb a foltozás, mint az-akvarell festés, eltekintve a művészi szemponttól. Az élet! Ezt a sokat hangoztatott szót, ne szolgáljuk a szertelenséggel a mit művé­szetnek neveznek, mert tulajdonképen az erőlködés nem is művészet. A művészet ambiczióból fakad, már pedig kisleányaink csömört kaptak attól a kárhozatosan unalmas munkától, mely kizárólag az évzáró vizsgá­latoknak dolgozik, évről-évre. T a n U g y. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegyei tanító­egyesület folyó hó 6-án tartotta Szentesen évi III-ik rendes közgyűlését Czirbus István makói tanító elnöklete alatt. A gyűlést fél 10 órakor isteni tisz­telet előzte meg, a mikor is a tanítóság munkál­kodására Futó Zoltán szentesi lelkész, egyházmegyei főjegyző magas szárnyalásra remek beszédben kérte az Isten áldó kegyelmét. A templomból — miután az egyház tanácsterme szűknek bizonyult — a város által készséggel átengedett városi tanácsterembe vonult a díszes vendégek s tanitók serege, hol Czirbus István tanitóegyesületi elnök a megjelentek szives üdvözlése után hazafias érzésekben gazdag elnöki megnyitója következett. Szives szavakban s hálás szeretettel emlékezik meg a szentesi ev. ref. lelkészi karról, a jelenlevő Fekete Márton egyház­megyei gondnok és Csathó Zsigmond főispán világi tanácsbiróról, valamint a város fejéről, kik megjele­nésükkel is a tanügy iránti érdeklődésöknek s a tanitók iránt érzett szeretetöknek adták tanujelét. Majd bemutatja az egyházmegye szeretett espere­sünknek Dombi Lajosnak üdvözlő'levelét, a várm. tanfelügyelő és a csongrádvármegyei tanítóegyesület A boldog szerelemről. Irta: Bródy Sándor. Egyszer — azon a napon, ai ókor faluról behurczolkodtunk Egerbe — a széles káptalan- utczán kicsiny temetési menet jött velem szembe. Késő ősz volt már. A jegenyék körülöttem letarolva, szárazon állottak s nyúltak föl a verő- fényes, de hideg égbe, a minoriták harangja zúgott, — gyermek voltam még és fáztam. Reszkető kézzel vettem le a kalapot, amint a menet közvetlenül közelembe ért és a krizan tinnal elborított koporsó mögött megpillantot­tam a gyászolókat. Amig közönséges kiváncsisággal néztem végig a szomorú, feketeruhás elhagyottakon, tekintetem egyszerre öszszevillant két nagy szürke leányszem méla és különös nézésével, És egy pillanatig, mintha villamos összeköttetés támadt volna, egy ismeretlen gyászruhás gyer­meklány és egy idegen fiú között. Olyan benső, mély és szeretetteljes, mintha egész kicsiny korunkban együtt játszottunk volna éveken át, aztán mintha hosszú távoliét után most pillanta­nék meg egymást először. Most, amikor vége a játéknak és a nagy, szürke szem egyetlen vil­lanásában az elmúlt idők egész története van meg ; a mama betegsége . . . halála ... a gyásza, almatlan éjek könnyei . , . »a mama nincs, vége mindennek !« Nem tudom, mi mindent éreztem még erre a bus és szelíd, parancsoló és megadással teli tekintetre és nem. tudom, mit gondolhatott a gyászoló kis leány, amig az idegen kis fiú cso­dálkozó és meghatott nézése reátapadt. Egy pil­lanatig tartott az egész és a két nagy nedves szem eltűnt előlem, elveszett a tovahaladó pápista temetés szépséges és illatos misticzizmusában, tovasuhant a mély melancholiáju temetési ének dallamaival, a koszorúk késői virágainak köze­pette, a fáklyák nyomasztó füstjévél együtt. Ott maradtam állva az ut közepén és utána nézve a menetnek, sajátságos meleg érzés árasz­tott el. És nemcsak egy pillanatra; melegséget éreztem az egész napon, az egész életen át. Nappal is, de különösen álmatlan éjeken újra éreztem ezt a melegséget. Sötét környeze­temben minduntalan megjelent a szürke szem, némán panaszos, szelíd és bizalmas nézése és eltűnt, amint felvillant, titkon, édesen. A temetést követő napokon egészen elme­rültem ezekbe a képzelődésekbe. Hogy megtud­jam, ki volt a kicsiny gyászoló, kezdetben eszembe se jutott. Később gondoltam erre, de nem mer­tem utána kutatni. Valami titok kényszeritett, hogy titokban tartsam az egészet. Az utczán mégis öntudatlanul, vágygyal és türelmetlenül kerestem ; de megdöbbentem arra a gondolatra, ha megtalálnám ! Végre is feltűnt újra. Egy kocsin ült, mál- hás kocsin, a testvéreivel együtt. Kifelé tartot­tak a városból, úgy láttam, hogy kiköltözködtek innét. Másfelé nézett, a mikor megláttam, de alig telt el egy pillanat és szemeink összevillan­tak ismét. Ugyanaz a benső, villamos összeköt­tetés; tekinteteink összekapcsolódtak, mint két hurok és mintha legbensőbb bensőnk áradt volna egymásba. — Elmegyek messze, messze, Isten veled Sirolin A.XXXt SSt^0’ tüdőbetegségeknél, légzőszervek humtos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti ozéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 50—52 HLiapunls: mai száma ÍO old.al.

Next

/
Thumbnails
Contents