Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-07-02 / 29. szám
BÉKÉS 1905. július 2. kupié óriási sikeréi, hogy amint azt statisztikailag kiszámítanunk sikerült, — az eddig kibocsátott kilencz kiadásból 3929 darabot antisemiták vettek meg, — mig 5071 drb. izraelita felebarátaink között fogyott el. Kevés olyan népszerű kupiét ismerünk mint a „Maga is zsidó ?“ Könnyen érthető, mert Kaik Richárdnak, a kipróbált tollú iró kedves és humoros szövege igen alkalmas arra, hogy megkedveltesse a vidám mókadalt, melytől egész Budapest nyári színházai visszhangzanak. Az ötletes muzsika Hetényi Albertet, a jónevü zeneszerzőt dicséri. A remek kaczag- tató c/imlapot Linek Lajos készítette. A nagysikerű kupié a „Nóta Újság“ 14-dik száma — ára 20 fillér A „Nóta Újság“ eddig megjelent 14 számai 20 fillérjével megrendelhetők Klökner Ede zenemü- kiadóhivatalában Budapest, VIII., József-körut 22/24. Gyulai élet. így tanév végén, mikor a diákok a sze- kundákat és a jeleseket szállítják haza, rende sen megindulnak az újságok vezérczikkei és előállanak azokkal az aranytanácsokkal, melyeket mindenki tisztel Magyarországon, de nem követ senki. Mert daczára annak, hogy az újságok legnagyobb része a „tudományos pálya« lekicsinylésével és a hivatalnoki pálya töké letes lepocskondiázásával hévvel ajánlja, hogy egyedül csak az ipari, kereskedelmi pálya üdvözít, látjuk, hogy az iparosok, kereskedők gyermekei egyaránt tódulnak az úgynevezett „tudományos“ pályákra s a megürült, díjtalan gyakornoki állásra annyi a p’ilyázó, hogy a kinevezésre befolyással biró tisztviselőnek a pályázat lejártáig le kell tenni minden egyébről, hogy az állásért kilincselök seregét fogadhassa. S én igen tisztelem az ipart, igen tisztelem a kereskedelmet, de szíveskedjenek megmondani, hol van nálunk az az ipar és kereskedelem, mely a vagyontalan, de képzettségében tőkét s .erezni vélt fiatal embernek a hivatalnoki pályához hasonló exisztencziát is biztosítson. Mert beszél nek főmolnárokról, főgépészekről, főüzletvezetőkről és egyebekről, kik főispáni fizetésekkel dirigálnak a lisztes zsákok, a petroleumos hor dók és a masinériák között, de akiket én ismerek, azok az ipari és kereskedelmi alkalmazottak túlnyomó részben koldusbérért agyondol goztatott szerencsétlen existencziák, akiknek emellett a főnöki szeszély keserű galuskáit kell naponta lenyelni, mig a közhivatalnoki pályán, mint a köz szolgája, emeltebb fővel és — a szolgálati pragmatika hiánya daczára is, — több joggal birva, éli le életét a kvalifikált ember. S hogy ez igy van, azt nem én magam állitom, hanem igazolja az élet, igazolja a tisztviselőpályára tódulás s emellett a tisztviselők divattá vált örökös lepiszkolása, hiszen minden tanév végén meg kell szégyelnie magát egy kicsit a tisztviselőnek, mert maholnap úgy állítják be őket, hogy „kitartottjai az államnak, munkaképtelen menekültjei az életnek, akik dolgozni sem nem tudnak, sem nem akarnak“, mert ma már a legtöbben hivatva érzik magukat a leg- kompetensebb bírálatot gyakorolni a tisztviselői működés felett s a közigazgatás, a jogszolgáltatás az állami számvitel és vagyonkezelés és az állami funkcziók minden ága felett kicsinylő szentencziákal, döntvényeket közre- bocsájtani, tisztán csak azért, mert — nem értenek hozzá, mert a tisztviselő munkáját mérlegelni, munkájának eredményét zsákba tölteni, mázsára tenni nem tudják. Ennélfogva az nem is imponál. Ezzel azonban korántsem azt akarom mondani, hogy legyen mindenki tisztviselő, csak azt, hogy becsüljük meg egymást kölcsönösen s az ipari és kereskedői pályát ne vezérczikkek- kel igyekezzünk megkedveltetni, hanem tisztességesen fizetett állások szervezésével, akkor aztán nem a miniszteri tanácsosoknál fognak kilincselni az állást keresők, hanem a czégfőnü- köknél s ezt elismerem, hogy egészségesebb állapot is lenne. Ezen — szives bocsánatukat igénylő — külön véleményem után áttérnék a heti eseményekre is, ha e héten egyáltalában lennének események. Mert az, hogy Szatyinak nem volt pénze, nem jöhet eseményszámba, az már inkább, hogy pénztelenségében a mi jókedvű adakozásunkhoz fordult. Meg is töltötte a publikum Szatyi hangversenyére vasárnap a színházat s vártuk Szerémy Gizellát — nem jött, vártuk Mezey Árpádot — nem jött s ezek után roppantul meg voltunk elégedve, hogy Váradi és Faludy még is csak eljöttek, igaz hogy szégyelték szegények magukat, hogy Szatyi folyton csak őket tálalta fel különböző szaftokban elkészítve az Ígért öt fogásos menü pótlására, de Szatyi szakácsot ez a legkevésbé sem zsenirozta, elvégre is a publikum nem azért jött a szinházba hogy élvezzen, hanem azért, hogy — fizessen. Az igaz, hogy evvel az erővel Szatyi barátunk akár Miss Mary Halton-1 vagy Saharet ausztráliai tánczosnőt is a plakátjára Írhatta volna s talán még jobban elhittük volna neki, hogy „közbejött akadályok“ késleltették a művésznőket a megjelenésben, Elvégre is azonban Szatyi barátunk elvitt most Gyuláról too forintot „baares“-ben s ez a fő. Ugyan ki irigyelné ezt Szatyitól?! A „tamburaszezon“ azonban igen sikerült az idén s Györy Mihály és énekeslányai „mint család“ igen meglehetnek elégedve a publikum pártolásával, mert esténkint olyan tolongás van a népkertben, hogy nemcsak a „potya-közönség“ van hering módjára a színház kapuja és a pavilion élökeritése közé préselve, hanem még Huszká- nénak a foteljeit is ki kell hordani a kert helyiségbe, hogy minden spriczerező leülni tudjon. A meleg azonban kezd tűrhetetlenné válni s azt hiszem erős uszoda és fürdő életről kellene ' lost Írnom, ha az élővizcsatornában való fürdés — kék strimflivé nem változtatná az embert . . . így azonban Gyula város bölcs tanácsa jóvoltából, „porba fürdőm este reggel, por az én borom“ . . . Vízvezeték . . . requiescat in pace! Közgazdaság. A békésmegyei gazdasági egylet vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen az egylet két életbe vágó kérdést tárgyalt. A közgyűlés délelőtt 10 órakor vette kezdetét s azon a tagok szép számmal jelentek meg. Az ülésen Beliczey Géza lelnök elnökölt, ösmertetve a rendkívüli közgyűlés tárgyát. Az egylet ezélja ugyanis egy megfelelő uj otthon létesítése. Ennek az előzetes megtárgyalására egy bizottság küldetett ki, a melynek véleménye alapján a választmány azt a javaslatát terjesztette a közgyűlés elé, hogy az egyesület vásárolja meg a főtéren levő Zsilinszky Mihály-féle házat s arra a már kész terv alapján huzasson emeletet, a mi összesen a vétellel együtt mintegy 50 ezer koronába kerülne. A közgyűlés a vételhez egyhangúlag hozzájárult, a kibővítést azonban egyelőre elejtette, a régi telket és házat az egyesület eladja. A másik nagyszabású kérdése volt a közgyűlésnek, az állam által a szarvasmarha te nyésztés fejlesztésére kilátásba helyezett 100,000 koronás kölcsö e, melyért az egylet tartozna jótállást vállalni. A közgyűlés hosszas eszmecsere után a kölcsönnek a már kidolgozott programúi alapján való felvételét határozta el, felhatalmazván az elnökséget a kezességi nyilatkozat végérvényes aláírására, s a felvétellel járó teendőkre. Ezen kivül Beliczey Géza előterjesztette Rubinek G ula képviselőnek hozzáintézett levelét, a melyben Írja, hogy Szolnokmegyében mozgalom indult meg egy czukorgyár létesítése iránt s ennek támogatására kéri fel az egyesületet. Ezzel felmerült újból a gazdasági egyesület kebelében az eszme, tekintve a vármegye nagy czukorrépa termését, egy megyei czukorgyár létesítése iránt. A közelmúltban gróf Wenckheim Frigyes és Almásy Dénes gróf állottak a mozgalom élén, a mely most uj életre volna kelthető. Ezzel a közgyűlés véget ért. A gyula—simonyfalvi vasút ügyében a vármegye vasúti bizottsága tegnap délután dr. Fábry Sándor elnöklete alatt ülést tartott, a melyben tárgyalta és elfogadta a kereskedelemügyi minister által kívánt tervkiegészitéseket és azokat az engedélyezési tárgyalás mielőbbi megtartásának kérelmezése mellett felterjesztette. Megkereste azonkívül hozzájárulás megszavazása végett Ant községet azzal, hogy hozzájárulás esetén a községnek állomást biztosit. Végül apróbb folyó ügyeken kivül a vasútnak Seprősig és illetve Apáti Barakonyon át Ökrösig való meghosszabbítására előmunkálati engedélyt kért. A cs. kir. szab. Adria biztosító társulat az 1904. évi üzleti jelentése és zárszámadásai, melyek folyó évi április hó 26-án megtartott közgyűlésen terjesztettek elő, a következő fontosabb adatokat tartalmazzák. Az életbiztosítási osztályban 52,113.581 korona biztosított tőkéről szóló 8875 ajánlat nyuj- tatott be, melyek ellenében 46,007.932 korona biztosított tőkéről állítattak ki kötvények. A biztosi tási átlag 1904. deczember 3l-én kerek 295*/a millió tőke és 758.052 korona járadékra rúgott, minélfogva a lőkebiztositásnál 19,51.1.076 korona tiszta szaporodás mutatkozik. Életbiztosítási dijakban 12,451.993 korona vételeztetek be, mig halálesetek, valamint a biztosítottnak életében esedékes tőkék 6,334.142 korona kifizetését igényelték. A kamatláb leszállítására szolgáló pótdijtartalék az idei 100.000 koronát tevő átutalás folytán 1,800.000 koronára emelkedett. Az életbiztosítási osztály dij- tartalékai és dijátvételei, a fenti 1 millió 800.000 koronával együtt, 1904. deczember 31-én 81,752.775 korona 43 fillért tettek ki s a múlt évhez viszonyítva 5,4'8.662 korona emelkedést mutatnak. A tüzbiztosi tási ágazatban a díjbevétel 21 millió 961 845 korona, a betöréses lopás elleni biztosítási ágaza'ban 302.809 koronára rúgott; ez utóbbi három ágazatban visszbiztositások czimén 10,647.564 koronát s károkért 17,727.451 koronát és visszbizto- siték részének levonása után 9 millió 287.382 koronát fizettek ki. A dijbiztositások díjtartalékéi tisztán, azaz a visszbiztositók részének levonása után 337.187 koronával 7,355.815 koronára emelkedett. Az értékpapírok árfolyamának emelkedése folytán előállott többértók az árfolyam ingadozási tartalékba utaltatott át. Az alapszabályszerü levonások után fenmaradó nyereségből részvényenként úgy mint tavaly, 180 korona osztalék kerül kifizetésre. A társulat tartalékai 1904. deczember 3l-én — a kártartalékot tekintetbe nem véve — 95 millió koronával többet teszen és pedig: díjtartalék (visszbiztositók részének levonásával) 81,352.182 korona, kamatláb leszállítására szolgáló pótdijtartalék 1,800 000 korona, nyereménytartalék 7,489.914 korona és árfolyam ingadozási tartalék 4,414.415 korona. A társulati tisztviselők nyugdíjpénztára és ellátási és takarékpénztára összesen 1,575.515 koronát teszen, Heti p i a c z. Gyula, junius 30. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét folyamán csekély emelkedés volt, mely később ellanyhult, az árak múlt hetihez viszonyítva, változatlanul zárulnak. Heti piaczunkon meglátszott a takarási dolog idő. Csekély kínálat mellett eladatott: Búza . . . 16------16-40 Ár pa . . 16-20 —1640 Zab ... 15-60—15-80 Tengeri . , . 16-00—16-20 Tűzifa árak. A n. é. közönség szives tudomására adom, hogy faraktárambai!i az alanti árakon lesz árusítva: a tűzifa 1 waggon gyertyán hasáb 138 K. 1 waggon gyertyán dorong 123 K. 1 öl gyertyán hasáb 26 K. 1 öl gyertyán dorong 21 K. 1 waggon bükk hasáb 120 K. 1 öl bükk 24 K. Tisztelettel : 223 1-3 Rosenzveig Iff. fakereskedő Gyulán.
