Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-06-25 / 28. szám

1905. junius 25.

BÉKÉS

5

Moldoványi István, Moldoványi Teréz férj. Sál Gyulánó testvérei. Ifj. Moldoványi István és neje Mait Magdolna szülők. Id. Moldoványi István és neje Fikker Terézia, nagyszülők. Síi Gyula, sógor.

Szatyi — mára halasztott — hangversenye iránt, melyet a színházban előállott világítási mizériák miatt el kellett halasztani csütörtökről, városszerte nagy érdeklődés mutatkozik. — A rendező talentumáról hires Szatyi egy valóban „müvészest“-et hoz össze ma estére, melynek művészi oldala mellett bőséges részünk lesz Szatyi aktuális humorában, művészi komikumában is gyönyörködni, s Szatyi — aki e művészi est tartamára remek és igéző, saját találmányu, Gyulán általános csodálatot keltő nadrágját szalonöltözettel cseréli fel — lel! ének minden hevét, rendezői ambicziójának kvintesszencziáját helyezte a mai estélybe, hogy kedvelt Gyula városa közönségének a gusztusát eltalálja, tetszését megnyerje s tekintve azt, hogy Szatyit nem fogjuk látni az idén e szezon alatt, mert már nem tagja a Somogyi gárdájának, bizonyára mindenki meg fogja ragadni a kedvező alkalmat, hogy Dobaynál előre jegyet váltván, örökre elbúcsúzzon Szatyitól

— a viszontlátásig ! Mert Szatyi annyira szereti a gyulai publikumot, hogy egyet fordul az országban, de mindig megkerül Gyulán, ahol sok az ő jó barátja, jó embere, akik ma sem fogják őt cserben hagyni művészi vállalkozásában, midőn Szatyi „direktori örömöket élvez.“ A hangversenyt nagy plakátokon már előre hirdetik s az élvezetes nek Ígérkező műsor a következő : 1. Romance. Énekli Faludy Károly, az aradi nemzeti színház tagja. Zongorán kiséri Yárady Aladár, a nagyváradi zenede tanára. 2 Magánjelenet. Előadja : Szerémi Gizella úrnő. 3. Ugy-e hogy buta, azért nem csuda. Couplet. Előadja Szathmáry Árpád, az aradi nemzeti színház tagja. Zongorán kiséri Yárady Aladár. 4. Tihanyban. Irta és zongorán előadja Várady Aladár, a nagyváradi zenede tanára. 5. Cace Walke. Énekli és tánczolja Faludy Károly. Zongorán kiséri Váradi Aladár. Tiz perez Szünet. 1. Vár vár vár. Couplet. Előadja Szathmáry Árpád. Zongorán kiaéri Várady Aladár. 2. Magyar raphsodia. Irta és zongorán előadja Várady Aladár. 3. Magánjelenet. Előadja Szerémi Gizella úrnő. 4. Rózsa rózsa rózsaszál : János vitézből. Énekli Faludy Károly. Zongorán kiséri Várady Aladár. 5. Magánjelenet. Előadja Szathmáry Árpád. Helyárak: Páholy 7 kor., I. rendű ülőhely 4 sor 2 kor., II. rendű ülőhely 4 sor 1 kor. 50 fillér., III. rendű ülőhely 1 kor., az első 6 sorban a többi sorokban 60 fillér , állóhely 50 fillér., karzati ülőhely 40 fillér., karzati állóhely 20 fillér. Jegyek előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében. Kezdete pontban 8 órakor.

Nyári hangverseny. Kedves kis mulatságban lesz részünk a jövő hó elején, ha megvalósulhat. Ugyanis a nagyszalontai jóhirü dalárda készül városunkban egy nagyobb hangversenyt adni a népkertben tánczmulatsággal egybe kötve, a melynek megállapítása végett egy három tagú bizottság Gyulán járt. A mulatság teljes programmjának összeállítása ezután fog megtörténni, melyről majd hirt adunk.

Aratás hetébe léptünk és nagy resignáczióval állapíthatjuk meg, hogy a búza s árpa termést illetőleg — mint hetek óta Írjuk és amely fel tevésünkön a lezajlott hét időjárása sem változtatott

— a legkisebb reményuyel és várakozással. Ahol kevesebb esők voltak, és ilyen különösen az orosházi, csabai, gyulai járás és Gyula város határa, a búza s árpa termés, a legkedvezőbb körülmények között is csak gyenge közép lesz, belyenkint pedig olyan sem, mert határozottan rossz. Ahol — mint a Sárréten — a kilátások kedvezőbbek, igen sok függ a küszöbön álló hót időjárásától, mert a búza érés végstádiuma mindig rendkívül kritikus és kiszámithatlan koczkázatnak van kitéve. Nagyon ajánlatos volna hűvösebb, szelesebb idő, amely a szemszorulást megakadályozná. Az őszieknél határozottan kedvezőbbek a tavasziak, különösen a tengeri nő s fejlődik rohamosan a pár hót óta gyakori esők hatása alatt, úgy, hogy két heti száraz idő most már arra is kedvező lenne.

Házasság. Vecsernyés András szabó iparos f. hó 24-én házasságot kötött Engedi Ferencz szabó iparos leányával Jolánnal.

Eljegyzés. Dr. Széli Imre gyakorló orvos, a gyulai m. kir. állami gyermekmenhely igazgató- főorvosa, eljegyezte D.omoszlay Szerénát, Domoszlay József, dobozi uradalmi főtiszt leányát. — Donovák Ferencz, dónesmajori uradalmi intéző, e hó 12 én váltott jegyet Élesden Kottán írónkéval, Kottán Imre uradalmi tiszttartó leányával.

Nagy idők tanúja Fodor Antal jómódú föld- mives, a városnak mintegy évtized óta nagymagyar- városi részről megválasztott tanácsosa folyó hó 17 ik n hosszas betegség után 79 éves korában végelgyengülésben meghalt. A boldogult a 48—49-iki szabadságharczot mint honvéd káplár harczolta végig, a hatvanas években és a hetvenes évek elején pedig levólhordó volt Gyulán és e minőségben nagy népszerűségre tőn szert. Kedden délután temették el impozáns részvéttel. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Alulírottak a legnagyobb fájdalomtól megtört szívvel tudatják a jó férj, gondos apa, szerető nagyapa és rokonnak: Fodor Antal városi tanácsos, városi képviselő, volt 1848—49-iki honvéd tizedesnek folyó év és hó 17-én délután 4 órakor, élte 79-dik, boldog házassága 10-ik évében, hosszas és súlyos szenvedések és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradványai folyó hó 19-én délután 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertrrtása szerint a helybeli Szentháromság temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig hó 20-án reggeli 7 órakor fog az anyatemplomban az egek Urának bemutattatni. Áldás és béke lengjen porai felett! özv. Fodor Antalné szül. Földi Rozália neje. Fodor Mária férj. Ráffy Jánosné, Fodor Mihály gyermekei. Ráffy János veje. Yelk Istvánná szül. Ráffy Mariska. Ráffy József unokái. Yelk István unokavő.

A képviselő testület kedden tartotta Dufckay Béla polgármester elnöklete mellett évnegyedes közgyűlését élénk érdeklődés mell itt. A közgyűlés a város adóságainak konvertálása és új kölcsön felvételére vonatkozó tanács javaslatot dr. Berényi Ármin által indokolatlanul személyes térre vont és e miatt nagy méltatlankodást és erős felháborodást keltett szenvedélyes vita után végűi is egyhangúlag elfogadta. A tanács javaslata a következő volt:

Tekintve, hogy a közpénztár a 152/1904. kgy. sz. határozattal a főgimnázium építési pénztárból kölcsön vett 27110 korona 17 fillért a közadókból-, mely a múlt évi kedvezőtlen gazdasági viszonyok, valamint a folyó évi exlex miatt visszafizetni nem volt képes, sőt a folyó évi községi adó, az annak alapját képező kincstári adók előirathatlansága miatt még csak ki sem vethetők és kilátás sincs arra, hogy a közel jövőben kivethető legyen, mely körül meny a közpénztárt ismételten súlyos helyzetbe hozta úgy. hogy a város fizetési kötelezettségeinek megfelelni nem képes ;

tekintettel azon körülményre, hogy ismételten felmerültek oly kiadások és fizetési kötelezettségek, a melyeknek a város a fentebbi körülményeknél fogva eleget tenni nem képes, nevezetesen az Osztrák magyar banktól felvett kölcsön utáni félévi törlesztésre szükségeltetik 15.802 korona, a Magyarjelzálog hitelbank kölcsöne utáni részletre 16,702 korona, a gyulai kötött és szövött iparáru gyár 140 drb részvényének kifizetésére 11,284 korona 07 fillér:

ezen tartozások fedezésére, amennyiben időközben a város pénztárába adó és egyéb követelésekből mintegy 20,000 korona bevétel remélhető, a hiány fedezésére 50,000 azaz ötvenezer korona rendkívüli kölcsönuek a városi tiszti nyugdíj pénztárból 30,000 korona 4 7/10°/o-tóli és a Geiszt György féle alapítványból 20,000 korona 4o/0-tóli kamat melletti kölcsön f. évi deczember havában leendő visszafizetéssel kölcsön vétetik, A gimnázium építési alaptól felvett kölcsön visszafizetési ideje szintén folyó évi deczember havára, esetleg a konversió foganatosításig elhalasztatik.

Tekintve, hogy a város a jelenlegi tartozásai után — a főgimnáziumi kölcsönt kivéve — oly magas évi annuitást fizet, hogy ezen kölcsönök konvertálása esetén — figyelemmel a mai kiválóan kedvező pénzügyi helyzetre — évenkint tetemes megtakarítás érhető el, miért is a város jelenlegi tartozásainak konvertálása, valamint a már ez időszerint mogálla pitható újabb szükségletek fedezésére, czélszerünek mutatkozik egy uj kommunális kölcsön felvétele.

Eme kölcsön felvétele elvileg elhatároztatik :

A város ez időszerinti tartozásai következőkép állanak:

1. Az 1887. évben a Magyarjelzálogbanktól felvett 600.000 koronából fennáll 520.505 korona. Eme kölcsön mán fizet a város 5-55o/0-tóli annuitással évenként 33,405 koronát. 2. Az 1891. évben a magyarjelzálogbanktól felvett 320.000 korona kölcsönből fennáll 288.949 korona. Ezután fizet a város 5 30o/0-tóli annuitással 17.020 koronát. 3. Az 1897. évben az Osztrák-magyar banktól felvett 600.000 koronából fennáll 575.429 korona, mely után fizetendő 5-25o/0-tóli annuitással 31604 koronát. Az 1.,

2. és 3. alatti tartozások összege kitesz 1.384,883 koronát. Ezen tartozások után az évi annuitás kitesz 82029 koronát. A fentebbi összeghez hozzáadva a város jelenlegi elodázhatatlan szükségletét mint uj kölcsönt a következőket: a) Gyula—barakonyi vasútra 200,000 korona, b) Vásártér rendezés és kövezésre 200,000 korona, c) Vízvezetékre 50,000 korona. d) Városház kibővítésére 50,000 korona, e) Közpénztár hiány fedezésére 50,000 korona, összesen 550,000 korona, vagyis a régi tartozás konvertálásával együtt 1.934,883 korona. Azon esetre pedig, ha a magyarjelzálogbanknál fennálló 600,000 korona kölcsönből még fennálló 520,505 korona konvertálható nem lenne, ezen összeg levonásával 1.414,378 korona, vagyis az uj kölcsön után félévi részlet és árfolyam levonásával együtt szükséges lenne 1.511,564 korona, mely összeg után figyelemmel a mai kedvező pénzügyi viszonyokra, fizetne a város 4 88 annuitással évi 73,764 koronát, vagyis fizetne a város a jelzálog banknak 33,405 koronát. Az uj kölcsön után 73,764 koronát. A gimnáziumi kölcsön után 9,700 koronát. Összesen 116,869 koronát. Ezen összegből levonva a város jelenlegi tartozásainak évi törlesztését 91,729 koronát, évi többlet kiadás lenne 25,140 korona. Figyelemmel azonban arra, hogy ezen évi többlet kiadáshoz hozzá járulna évenként a Jközmunkapénztár 2000 korona, a vásári helypénz- '' szedésből mintegy 4000 korona, vizhasználati díjból 2500 korona, összesen 8500 korona, maradna tehát a közpénztárnak tényleges több kiadása 16,640 korona, melylyel szemben a város részére feltétlenül szükséges és elodázhatlan kiadásai, valamint a közpénztár tulkiadásai is teljes fedezetet nyernének, mindezeknél fogva a tanács fenti javaslatának elfogadásával elvileg kimondatik, hogy a város eddigi tulmagas annuitásos tartozásai konvertáltassanak, valamint az uj szükségletre vonatkozó kölcsön felvétessék. A konvertálás, valamint a kölcsön felvételére vonatkozó ajánlatok beszerzésével, de különösen a jelzálog banknál fennálló és jelenleg nem konvertálható 5-55o/0-tóli 600,000 korona tartozás konvertálásának személyes tárgyalásával a polgármester, K. Schriffert József országgyűlési képviselő, szakosztályi elnök és előadó I-ső jegyző bízatnak meg akként, hogy eljárásuk eredményéről a beérkezett ajánlatokkal együtt ide mielőbb jelentést tegyenek.

A város egyes utczáinak vízvezetékkel való ellátására vonatkozó tanács előterjesztés, hosszas és Berényi Árminnak ismét személyi élű támadása folytán szenvedélyessé is fajult, elkeseredett vita után a napirendről teljesen levétetett. A tanács javaslata a következő :

A v. tanács a szakosztályok azon javaslatát, hogy a beterjesztett vízvezetéki szabályrendelet tervezet elfogadtassák a szabályr. 3. §-ában foglalt azon tervbe vett rendelkezés folytán, hogy a vízvezetékkel biró utc/ákban és tereken minden ház összekötendő a vízvezetékkel, magáévá nem teszi, mert egyrészt ezen kötelezést jogtalannak tartja, másrészt meg nem tartja a város egészségi és tiiz- rendészeti viszonyait oly kedvezőtleneknek, hogy a víznek kötelező bevezetésére minden háztulajdonos kényszeritessék. Minthogy azonban elvitázhatatlan tény az, hogy a megyeháztéri ártézi kút felesleg elfolyó vizének felhasználása, annak folytán, hogy az önként jelentkezők részére az utczák öntözésére, valamint a tervezett vízvezetékkel a város távolabbi részeibe közkuttal való vezetésére fog fordittatni, a közegészségügyi és tűzbiztonsági jólét fokozását idézi elő : a városi tanács a tervbe vett vízvezeték kiépítését, ha azt a kellő anyagi és műszaki feltételek lehetővé teszik, a képviselőtestületnek javasolni fogja.

Szükségesnek tartja azonban, hogy előbb : 1. Hivassanak fel az összes érdekelt háztulajdonosok, hogy a szabályrendelet tervezet elfogadása mellett a vízbevezetésére kötelezik-e magukat. 2. Állapíttassák meg az, hogy a vízvezeték létesítése esetén a szennyvizek elvezetése minő intézkedéseket fog maga után vonni. Minő anyagi áldozattal járna s műszakilag miként volna az egészségügyi jólét rovása nélkül megoldható ?

A rendöralkapitányi állásra vonatkozó főispáni leirat, amely szerint a főispán a kinevezési jogáról a város javára lemond, tudomásul vétetett és az állásnak betöltése a város által beadott felebbe/ések érdemleges eldönté éig függőben tartatott.

A tanfelügyelő átiratára egy állami óvoda felállítása elleni felterjesztésre a tanács utasittatott. A