Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-06-04 / 25. szám
1905. junius 4. BÉKÉS 9 A gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár, amelyet igazi nevén «beteg pénztárinak szoktak hívni, a feloszlás lihzöhén áll. A múlt lió 28-án megtartott közgyűlés után ugyanis, amelyről alább részletesen beszámolunk, körülbelül előrelátható már, hogy a junius 13-ára összehívott közgyűlés a feloszlás mellett fog dönteni, annál is inkább, mert ezidő szerint alig találhatnak módot rá, amivel a pénztár további exisztálását biztosítani lehetne. A betegsegélyzö pénztár, amelynek a legutolsó kimutatás szerint 3703 tagja van, és melynek működése egész Békésvármegye területére kiterjed, már évek hosszú sora óta nem képes tagjainak a törvény által biztosított minimális segélyt se nyújtani, amit azonnal meg is érthetünk, ha egy pillantást vetünk a pénztár zárszámadására és mérlegére, amely 27,829 korona 04 fillér hiányt tüntet ki. A zárszámadások adatai a kerületi pénztárhoz tartozó községek kiküldötteit arra indították, hogy a f. évi május hó 28-án délelőtt 10 órára kitűzött közgyűlésen a vezetőségnek a mérleg összeállítása és a vezetésben tanúsított eljárását éles bírálatban részesítsék. A közgyűlésen a kiküldöttek ennek folytán szokatlan nagy számban, 54-en jelentek meg s az igazgatóság évi jelentésének felolvasása után kitört a vihar és Gencsi József békéscsabai kiküldött általános helyeslések között indítványozta, hogy az igazgatóságnak a felmentvényt ne adják meg. Ifj. Kohn Péter (Szeghalom) előadja, hogy Szeghalmon a pénztári orvos nem rendel és a gyógyszertár nem szolgáltatja ki a tagok részére rendelt gyógyszereket. A mérlegre vonatkozólag kijelenti, hogy a járulék hátralékokban kimutatott 11.763 kor. 53 fillér nem áll reális hasison, mert ezen járulékokból körülbelül 600 korona esik Szeghalomra, amiből 400 korona be nem hajtható, mert ezen hátralékok ismeretlen, elköltözött, elszegényedett, megszűnt és egyáltalában soha nem is létezett tagokra van kivetve, úgy hogy az összes hátralékokból legfeljebb csak 5 százalék hajtható be. Herczberger József (mezőberényi malomtulajdonos) egyáltalában nem tud arról, hogy az igazgatási költségek közzé felvett betegellenőrök intézménye léteznék is, ennélfogva a költségek közzé be sem állítható. Az igazgatóság védelmét Grünfeld Jakab ig. elnök adta elő. Mikor ő a pénztár vezetését 3 év előtt átvette, már akkor olyan rendetlenség volt — amit a miniszteri rendeletek szerint vezetett könyvek okoztak, hogy a miniszteri kiküldött belátta, hogy a könyvek alapján a rend helyre nem hozható. Különben az igazgatóság tőle telhetőleg mindent megtett a helyzet javítására és hogy a könyvek rendbe hozassanak. Ezután hosszú és szenvedélyes vita indult meg, amelyben Weisz Sándor, Singer Miksa (orosházi) Guttmänn József békéscsabai és Sál József gyulai kiküldöttek jvettek részt és Gencsi József indítványához képest ezen felszólalások után a közgyűlés egy hangulag elhatározta, hogy a zárszámadásokat nem fogadja el, és a felmentvényt az igazgatóságnak nem adja meg. Ezután Kardos Miklós (Békéscsaba) indítványára hogy az alapszabályok 27. §-a értelmében a vizsgálat megejtésére és az esetleg támasztható igények érvényesítése, a hátralékok tételenkénti megvizsgálása, a fenállásról és behajthatóságról meggyőződése, a mérleg helyességének megállapítása egáljából egy héttagú bizottságot válaszszon a közgyűlés, a közgyűlés egyhangúlag a következőket választotta meg : Rasofsky Emil (Békéscsaba), Zuzmann János (Gyula), Rosenthal Ignácz (Békéscsaba), Mayer István (Gyula), ifj. Kohn Péter (Szeghalom), Klein Gusztáv (Békéscsaba), Singer Miksa (Orosháza). Rasofsky Emil indítványozza, hogy miután a zárszámadásokból az tűnik ki, miként a pénztár még a törvényes maximális járulékok mellett sem képes tagjainak a minimális segélyt nyújtani, mondja ki a közgyűlés az egylet feloszlását az 1901. év XIV. t.-cz. 40. §. ez. 1 pontja alapján. Minthogy azonban az alapszabályok 27. §-a értelmében a feloszlást csakis a kiküldöttek kétharmadát képező közgyűlésen határozhatja el, ez az inditvány tárgyalható nem volt. Ezután elhatározta a közgyűlés, hogy folyó évi junius hó 13-án délután 3 órakor újabb közgyűlést tart, melynek tárgya az igazgatóság és felügyelő bizottság választása és Rasofsky Emil indítványa lesz. Ezzel a közgyűlés véget ért. Törvényszéki csarnok. Esküdtszéki tárgyalások. Júniusi ülésszak. A holnap, folyó hó 5-én kezdődő esküdtszóki czikluson, — amely négy napig tart, — a következő ügyeket fogják tárgyalni: Junius 5-én. Szándékos emberöks bűntettének kísérletével vádolt Soós Lajos ügye, ki azzal van vádolva, hogy Orosházán 1904. év augusztus hó 19-én összeszólalkozván Pásztori Imrénével, a vitatkozás végeredménye gyauánt nevezett nőt 6 méter mélységű kútba dobta fejjel lefelé, azonban a halál terhelt akaratán kívül eső okból be nem következett, az asszony csupán könnyebb sérüléseket szenvedett. Junius 6-án. Rablás büntette miatt vádolt Gyaraki Mátyás és Makai Bálint ügye, kik Körös- tárcsán 1904. év október hó 16-án éjjel ifj. T. Tóth Imre birtokából 34 koronát elraboltak. Junius 7-én. A btkv. 279. §-ába ütköző, szándékos emberölés büntette miatt vádolt Urbancsok János ügye, ki Szarvason 1904. év deczember hó 19-én nejét egy mángorlófával agyonverte. Junius 8-án. Gyilkosság büntette miatt vádolt Csulik György és Dolog Illés ügye, kik ellen az a vád, hogy Békéscsabán 1904. év május hó 16-án Csulik Pált, a György bátyját felakasztották. — Nevezettek ügye már február 10-én letárgyaltatott mikor is Csulik György életfogytig tartó fegyházra, Dolog Illés pedig 10 évi fegyházra Ítéltetett, azonban a kúria uj tárgyalást rendelt el. A baromfi kereskedő. Becser János rovott előéletű tiszaföldvári lakos 1903-ban a kunszentmártoni határból betörés utján 4 tyúkot 3 libát, az öcsödi határból 24 libát ugyanazon nap egy más tanyáról 20 tyúkot, Czibakházán 4 tyúkot majd a szolnoki vásáron egy lovat seftelt el, mindezen ténykedésért 2 évi fegyházat kapott, az Ítélet ellen feiebbezett, azonban a tábla is helyben hagyta, a vádlott azonban a tábla ellen is semmiségi panasz- szal élt, mert szerinte nagyon sok a büntetés. A vitatkozás vége. Annak idején közöltük olvasóinkkal, hogy Schneider József és Múlt György össze vesztek a mesgye felett, mikor is Schneider izgatottságában több lövést intézett Múlt Györgyre. Terhelt ezen tényért az 1904. november 8-án megtartott esküdtbirósági ülésszak alkalmával másfélévi börtönre lett elitélve, szándékos emberölés büntettónék kísérlete miatt. Az Ítélet ellen semmiségi panisszal ólt ugyan, de a kúria elutasította s igy meg kellett kezdenie a másfél évi börtönt. A jó szomszéd. Gyulán a múlt óv folyamán ifj. Dudás Mojsza úgy pénzelt, hogy amit lehetett, kukoriczát, búzát, a magtárból elemeit s mint jó szomszédj inak, Kovács Mihálynak eladott, ki azzal védekezett, hogy a nagy szegénység kényszeritette az olcsó vásárlásra s hogy ifj. Dudás Mojsza fénye gotéssel kényszeritette a gabona megvételére, mert pénzre volt sz ksége. Terhelt ezen ténykedéséért bűnpártolás miatt, dr. Kóhn Mór védő beszéde meghallgatása után, 20 korona pénzbüntetésre ítéltetett. Az ítélet jogerős. Országos vásári jelentés. desen ez időtájt, a felhajtás csekély volt, circa 3000 darab. Az árak nyomottak. Eladatott páronként jó kos 14—22 koronáig, fejős juh 14—18 koronáig, bárányok 8—10 koronáig. A felhajtás nagy része Bánfihunyad, Belényes és Halmágy vidékéről való. Junius 2-án. Szarvasmarhavásár. Felhajtás 7—8000 darab. Vevők az ország különböző vidékéről, szép számban jöttek, de a száraz időjárás folytán, jármos ökör és nevelő maiha nyomott árakon adattak el, mig jó husu, vágásra alkalmas jószág, magas árakon, gyorsan talált vevőre. — Elkelt : első osztályú ökör páronként 600—800 koronáig, másod rendű 500—600 koronáig, 2—3 éves tinóborju 250—300 koronáig, egy éves rúgott borjú 120—280 koronáig, fejős tehén darabonként 120—440 koronáig. Junius Sán. Lóvásár. Emberemlékezet óta nem volt, vagy talán egyáltalán nem volt még olyan óriási l'állomány a tavaszi vásárra felhajtva, mint ez alkalommal. A felhajtott lovak száma 15—16000 darab körüli, nem is fértek el a korlátokban, ahol különben mozogni sem lehetett. Sok lovat vásároltak Budapestre, Esztergomra, Temesvárra, Kolozsvárra s külföldre is. Bár a forgalom élénk volt, még sem áll arányban az óriási felhajtással, különösen igavonó ló nehezen és nyo mott árak mellett volt eladható. — Eladatott: jó, 3_5 éves ménló darabonként 700—14C0 koronáig, 5—7 éves luxus hintólovak páronként 1600 — 2400 koronáig. Közép fajért 600—800 koronáig, fuvaros igásló 200—400 koronáig. Vágóhidra is vásároltak és fizettek minőség szerint, métermázsánkint 30—40 koronáig. Heti p i a c z. Gyula, 1905. junius 2. A budapesti árutőzsdén az ismét szárazta fordult időjárás folytán a gabonaárak szilárdultak, búza 20—25 fillérrel emelkedett. Heti piaczunkon csekély kínálat mellett eladatott : Búza . . 16 80—17-20 Árpa . 15 80 —16-20 /ab . 15-20—15-40 Ten seri , 16-10—16-20 Bármily mennyiségben naponta kapható: S Mogyoróssy Sándor vendéglőjében, Gyulán. ,_,0 Pályázat. A gyulai r. kath. főgimnázium bizottsága az iskolaszolgai állásra pályázatot hirdet. Fizetése: 1000 korona. Lakása: szoba, konyha, éléstár. Kötelessége: az intézet összes helyiségeinek tisztogatása, gondozása, fűtése. A pályázatok junius hó 29-ig nyújtandók he a főgímnáziumi bizottság elnökéhez. Az állás julius hó 1-én elfoglalandó. 1921—1 Eladó ház. Május Sí-én. Sertésvásár. Felhajtás kisebb csapatokból és egyes sertésekből állott, mintegy 2000 db. Az ismét bekövetkezett száraz időjárás hatása alatt, a sovány sertések nyomott árakon keltek. Ellen ben a kövérek és javítottak magas árakon találtak vevőre, elkeltek élősúlyban 102 tői 110 fillérig. Junius 1-én. Juh- és birkavásár. Mint renAz Erdélyi Sándor-utczán (vasútállomással szemben) egy újonnan épült ház, eladó. 1951-1 Értekezni lehet a tulajdonos: Kondoros! Sándorral.
