Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-06-04 / 25. szám
4 BÉKÉS 1905. junius 4. megjegyzést, hozzájárulván ahoz, hogy a gazdasági egylet kerestessék meg a mezőgazdaság intenzivebbé tétele érdekében javaslatainak előterjesztésével. Szabó János reámutat arra a kiváló gondra, a melylyel az alispán jelentését megszerkesztette, hogy az országszerte figyelmet keltő tanulmány. Indítványozza, hogy a közgyűlés fejezze ki elismerését a kiváló munkálatért és azt nyomassa ki. Dr. Fábry Sándor hozzájárul Berényi indítványához. Szabót azonban kéri álljon el indítványától, mert ő csak kötelességét teljesítette. (Felkiáltások: Egyhangúlag köszönetét szavazunk.) A jelentés a hivatalos lapban és a fővárosi lapok utján eiterjedt, azért jobbnak látná, ha majd a gazdasági egylet részletes javaslatai nyomatnának ki. Dr. Serényi Ármin az elismerés nyilvánítását kiterjeszteni akarja azokra a szakreferensekre, a kik a jelentés összeállításánál az alispánnak segédkeztek. Beliczey Géza reámutat arra, hogy a közgyűlés csak legritkábban foglalkozik a mezőgazdaság emelésével, noha a vármegye 90°/o-a mezőgazda. Most az alispán teszi szóvá e fontos kérdést egy nagy tanulmányra valló jelentésben. Ez messze túl megy a tisztviselői kötelességteljesités körén és azért helyesnek tartja, hogy a közgyűlés elismerését fejezze ki a gondos munkáért Felhívja a közönség figyelmét a községi takarékpénztárak ügyére, mint a mely intézmény a lakosság terhein könnyíteni és a gazdasági viszonyokat javítani igen alkalmas. Pándy István feleslegesnek tartja a köszönetnyilvánítást, a mikor az alispán csak kötelességét teljesíti. Elismeri a munka gondos és alapos voltát, de elvi szempontból nem járul hozzá a köszönetnyilvá- nitásokhoz, legszebb jutalom a jól végzett munka öntudata. Dr. Fábry Sándor ismét kéri, hogy mellőzzék az indítványt és térjenek át a napirendre, nem akarja, hogy a tisztviselők »erkölcsi támogatása« mindjárt ily egyértelműséggel vegye kezdetét. A közgyűlés ezután elfogadta a javaslatokat és a felszólalásokat nem véve figyelembe, elismerést szavazott az alispánnak. Achim L. András hozott fel ezután panaszokat Seiler főszolgabíró, Korosy jegyző ellen, megtámadta durva hangon a Békésmegyei Közlönyt, a miért elnöki megintésben részesült és kérdést intéz a főispánhoz nyilatkozzék, igaz-e, hogy őt, midőn a csabai küldöttséget vezette, kétszer rendreutasitotta. Fábry alispán elmondja, hogy az Áchim által vezetett 100 tagú küldöttségből csak nyolcz ember emelt konkrét panaszt, ezek is többnyire régi és részben nem közigazgatási dologra vonatkoznak és mind alaptalanoknak találtattak. Kéri ismét, hogy ne ily általános panaszokat terjeszszenek elő, mert azok alapján intézkedést nem tehet. Elnöklő főispán előadja, hogy a kérdéses alkalommal Achimmal tényleg nem találkozott. Tény azonban, hogy ugyanakkor a köz- igazgatási bizottság ülésén elnökölt és mivel 100 embernek jövés menése és zajongása többször zavarta a tanácskozást, a hivatalszolgák utján ismételten csendre intette a zajongókat. Az alispáni jelentésnek az ebadóra vonatkozó részéhez szólaltak fel ezután K. Schriffert József, Névery Albert, Ád. Schriffert József, Ravai Gábor, de dr. Fábry Sándor indítványára az ügy érdemleges tárgyalását elodázták, miután ez a kérdés külön pontként is fel van véve a tárgysorozatba. Vegyes ügyek. A vármegye honvédfőreáliskolai alapítványi helyre sorrend szerint Salacz Béla szarvasi, Nagy Kálmán gyulai és Kovács Béla körösladányi ifjút, a honvédhadapródiskolai helyre a következő sorrendben : Kis Elek gyulai, Borbély László békési és Nagy Kálmán gyulai ifjút ajánlotta az állandó választmány. A közgyűlés Tóth József és Morvay Mihály felszólalása, valamint az előadó dr. Berthóty István felvilágosítása után ily értelemben tette meg a jelölést. A számonkérőszék jegyzőkönyvét és az árvaszék jelentését tudomásul vette a közgyűlés. Nagy terjedelmű javaslatot terjesztett elő dr. Berthóty István a házi pénztár költségvetésére vonatkozólag, amely a minister leiratával szemben részletes számítások alapján mutatja ki, hogy a vármegyének nagyobb állami javadalomra van igénye és hogy 6000 koronával kevesebb pótadó hozzájárulást kell fizetnie, mint a minister számította. A javaslat elfogadásával elhatározta a közgyűlés, hogy a dijnokok napi dijait felemeli és hogy a fenmaradó pótadót a levéltár rendezésével járó költségekre fordítja. A közúti költségvetés ügyében a lapunkban részletesen ismertetett javaslathoz képest kimondották, hogy a gyomai és szeghalmi hid átépítésének elhalasztásával az ezekre felvett költségeket a folyó átépítésekre fordítják és felkérték a ministert, hogy az Orosháza—szentesi és Géza megállóhely—tótkom lósi vasutak segélyének a közúti pénztárból való fedezését valamint a gyulai Pálinkaház utcza kikövezését engedélyezze. Ehhez képest fentartották az előbbi vasút segélyezése ügyében hozott határozatokat, A békési hid és a köröstarcsa—körösladányi út építési munkálatainak felülvizsgálata ügyében felvett jegyzőkönyveket tudomásul véve az egyes vállalkozóknak járó követelések végösszegét megállapították. A főjegyzői lakás ellenértékének megtérítése ügyében kelt belügyministeri leiratot tudomásul vették. Általános helyesléssel' fogadták az állandó választmány javaslatát, mely Baja város köriratára az 1898. évi Y. t.-cz. módosításával márczius 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánítása iránt a képviselőházhoz hazafias hangú felirat küldését indítványozta. Hasonló szellemű felirattal támogatják Abauj- torna vármegyének a választási reform és Aradvár- megyének az ellenőrzési szemlék áttétele ügyében, valamint az országos közegészségügyi egyesületnek a korcsmák vasárnapi munkaszünete tárgyában az országgyűléshez intézett feliratait. A fővárosi ereklyemuzeumnak 100 korona segélyt utalványoztak. Hozzájárult a közgyűlés a békés—Csanádi vasiak vonalainak az arad—Csanádi vasutak részére leendő bérbeadásához, majd a gyula—simonyifalvi vasút ügyében kelt jelentést tudomásul véve a rész vénytársaság megalakulásáig dr. Fábry Sándort, Haviár Lajost és dr. Berthóty Istvánt bízta meg a részvényes vármegyének képviseletével. A Gyulavári községben kórt gyógyszertár felállítása iránt pártoló felterjesztést tesz, Kovács János és dr. Zöldy János felszólalása után a szentetornyai fiók-gyógytár felállítását pedig nem véleményezi. A tőzegszóró klosettrendszer meghonosítása érdekében a közgyűlés akcziót kezdeményezett. Jókai szobrára 200 koronát szavazott meg a közgyűlés, majd elfogadta az Ordó György hivatal- szolga és özv. Kocsis Mihályné nyugdíjazására vonatkozó javaslatokat. A községjegyzői nyugdíj szabályrendeleten több módosítást vezetett keresztül. Elfogadta a vármegyei közkórház költségveté- tését, jóváhagyta annak múlt évi számadását és kimondotta, hogy a felesleget orvosi műszerek beszerzésére és üdülő barakkok építésére fordítja. A közkórházi bizottságban megüresedett helyekre dr. Daimel Sándort, dr. Zöldy Gézát és Kiss Istvánt választotta meg. A községi jegyzők és segédjegyzők illetményének szabályozása ügyében a folyó évre kiutalványozandó államsegélyek kimutatását megállapította. Az államépitészeti hivatal helyiségeinek bérletére vonatkozó szerződést 3 évre meghosszabbította. A gerla—békési út belső szakaszát a békési vámos utak közé felvette. Az alispán előterjesztésére az építkezési szabályrendeletet módosította akként, hogy kisebb javítások után az engedélyekért dij nem lesz fizetendő. A vármegye különböző alapjairól egy beállított számadásokat jóváhagyta. A szarvasi aljegyző választást a beadott feleb- bezés elutasításával megerősítette. A vármegyei levéltárban egy segédtiszti állás szervezése válván szükségessé, annak a jövő évi költségvetésbe való beiktatását elrendelte. A délutáni ülés. Délután 3 órakor kezdették meg az ügyek folytatólagos tárgyalását és este 7 órakor szakították meg a tanácskozást. A délutáni ülésben dr. Fábry Sándor alispán elnökölt. A jelenlevők száma lényegesen csökkent, de még mindig maradtak bent többen a vidékről is, a kik kedvéért eltért a közgyűlés a tárgysorozat rendjétől és a községi fontosabb ügyeket vette elő. Ezek majd mindegyikénél támadt vita, melynek részleteit azonban lapunk terjedelme miatt nem közölhetjük s igy csak a hozott határozatokat ismertetjük. Bucsatelepnek távbeszélővel való ellátása érdekében a közgyűlés államsegély engedélyezését kérte kereskedelmi ministertől. Gyula város módosított nyugdíj szabályrendeletét több észrevétellel visszaküldötte uj tárgyalásra. Pusztaföldvárnak a községi írnokok lakáspénze ügyében hozott határozatát feloldotta. Hosszú vita indult meg Gyula városnak az ebtartási szabályrendelet és ebadó törlése iránt beadott kérelme felett, a mely, miután a szabályrendelet törvényen alapul, nem teljesíthető, végre az alispán elnöklete alatt egy bizottságot küldöttek ki a szabályrendelet átdolgozása tekintetében való javaslattételre. Az állandó választmány javaslatától eltérőleg a gyomai járás területén levő négy utat felvettek a viczinális utak hálózatába, Mezőberénynek a polgári iskola részére telek- vásárlást kimondó határozatát jóváhagyták, ellenben két másik adásvételi ügyét alaki szabálytalanságok miatt megsemmisítették. Orosháza községnek a Schossberger féle kastély eladására vonatkozó határozatát jóváhagyták, de utasították a községet, hogy a kastélyhoz tartozó ártézi kút fentartása érdekében megfelelő intézkedéseket tegyen. Endrőd községnek a népkert létesítése ügyében hozott határozatát feloldották. Orosházának a szentetornyai földvitel ügyében hozott határozatát dr. Bikádi Antal felebbezésének elutasításával helyben hagyták. A korcsmákról szóló vármegyei szabályrendelet módosításával a korcsmáknak középületektől való távolságát 100 méterben állapították meg. Jóváhagyta ezután a közgyűlés Békéscsabának a katonai barakk kantinjának bérbeadására, Csorvásnak a kataszteri birtokivek elkészítéséért díjazás megállapítására, Békésnek a közdűlő utak törzskönyvezésére, Endrédnek a templom-utczai járda elkészítésére vonatkozó határozatait, Békésszentandrás rendőrségi szabályrendeletét, az ugyanott megtartott bíróválasztást. A szerdai ülés■ Szerdán délelőtt folytatták és fejezték be (a közgyűlést dr. Daimel Sándor főjegyző elnöklete alatt. Ekkor már csak nehány bizottsági tag volt jelen és az ügyek gyors egymásutánban adattak elő, mindössze 2—3 ügyhöz szóltak hozzá. A hozott határozatok a következők: Köröstarcsa kérelmére elhatározta a közgyűlés, hogy a központilag kezelt állategészségügyi alapokat a községeknek kiadja. Békésnek a körgáton való közlekedés ügyében hozott határozatát feloldotta. Köröstarcsának az állatvásári szakértői teendők díjazása ügyében hozott határozatát megsemmisítette. Orosházának a kiscsákói puszta orvosi teendőinek ellátása ügyében hozott határozatát pótlás végett visszaküldötte. Gyula város szervezési szabályrendeletet részben megváltoztatva jóváhagyta. A Kétegyházán megtartott ellenőr választást megerősítette. Békésnek a halottkém helyettesítése ügyében hozott határozatát megsemmisítette. A közkórházi szabályrendelet módosítására vonatkozó javaslatokat elfogadta, de a kórházi alapítványok szabályzatát uj javaslattétel végett a kórházi bizottság elé utalta. Szarvasnak a hegyeszugi út és hid fentartása ügyében hozott határozatát megsemmisítette. Endrőd községnek a vármegyei leányárvaház alaptőkéjére befizetett összeg visszautalása iránti kérelmét nem teljesítette. Békéssámsonnak az előfogatos részére előleg megszavazása, Orosházának gőzmalmi részvények jegyzése ügyében hozott határozatait feloldotta.
