Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-21 / 22. szám
JL uborkaszezon a megmondhatója, hogy lehet egy közköltségen eltemetett, szegény ördög hagyatékéból minden évben, sót félévenkint milliós örökséget csinálni. — Da a halálnál is bizonyosabb. hogy iövö ilyenkor megint benne lesz a pesti lapokban a Pomucz milliója s szegény Pomucznak a földgömb túlsó oldalán közköltségen szerzett sirban, minden évben háborgatják siri álmát e kipusztithatatlan hírlapi kacsákkal. Máiusban lévén, a majálisok ideje is elkövetkezett. A diákok és diákkisasszonyok már voltak is kint a zöldben, de igazi majálisról majd Gyulán is csak akkor beszélhetünk, ha megnőnek majd a gimnáziumba járó diákok s mint snájdig nyolczadbeliek, pelyhedzö bajusz- szal és pompás boszton tudománynyal, vonulnak majd ki az erdőbe majálisozni. Ekkor lesz majd jó világ Gyulán. Mindjárt lesz színházi élet is, hangulat, tüntetés, lelkesedés, csak eljöjjön az ideje. Addig pedig egyéb lélekemelő mulatságot kell magunknak fogni Gyulán s ha már májálist nem lehet rendezni, meg kell elégednünk a tér zenevei, melyet junius elsejétől kezdve fog eszközölni Rácz Tóni a népkertben. ígérkezik különben most Gyulán egy ritka szenzáczió is. Akasztani fognak Gyulán .... Az orosházi rablógyilkosok fölött már pálczát tört a legfelsőbb bíróság is s most már csak a király kegyelme van hátra. S ha nem jön kegyelem, akkor ion . . . Báli Mihály, akinek érkezése hírére máris működik a nép fantáziája. A múlt héten már susogták a városban, hogy irt van Báli Mihály s valahányszor egy gyanús képű idegen jön be a pályaudvarból, a nép mindjárt Báli Mihályt látja benne. Sőt vannak már olyanok is, akik „látták“ az akasztást s tövéről hegyére elbeszélik, hogy és mint tette Báli Mihály a hurkot az elitéltek nyakára. — Pedig a kegyelmi kérvény még fent van a királynál. —re. 1905. május 21. Közgazdaság. Az első gyulai kötött és szövött iparárugyár alig pár évre terjedő működés után, oly szép erkölcsi elismerésben részesült, aminőben más ipar- vál alatok csak évtizedek multáD. Az országos Iparegyesület ugyanis e héten tartott közgyűlésében a külföldi textil iparral szemben megállapított versenyképességéért ezüst éremmel tüntette ki. — A kötött és szövött iparáru gyárban egyébiránt most nagy építési munkák folynak, a vármegyeház utczai homlok vonalban levő Kutschera telken, amelyet a vállalat e czélból megvásárolt, emeletes gyári épület, a gyári festődé szennyvizeinek levezetésére pedig uj csatorna készül. Az aratás és a honvédelmi miniszter. A magyar gazdák részéről állandó panaszra adott okot az, hogy a fegyvergyakorlatra köteles honvédeket mindig a legnagyobb munka idején, ar*táskor hívják be -zolgálattételre. E bajon segítendő, a honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, melybon jelentős kedvezményeket biztosit a mezőgazdasággal foglalkozó honvédeknek. A rendeletet a honvédhadkiegé- szitő parancsnokságok adták ki s e szerint azon páros sorozási évfolyambeli honvédeknek, akiknek nyáron, illetőleg »z ősz elején kellene bevonulniok fegyvergyakorlatra és ha mezőgazdasági munkákra vannak szerződve, amennyiben ezt igazolják és folyamodnak az ezredparancsnoksághoz a katonai ügyosztályok utján, megengedi a miniszter, hogy gyakorlataikat május hó 23-án kezdjék meg és ettől az időtől szolgálják le, hogy az aratási munkálatokból járó keresményüktől el ne üttessenek. A honvédelmi miniszter e rendeletét érthető örömmel fogadták a mezőgazdasággal foglalkozó honvédek, mert bizony a munkásosztálynak e szegény bajnokai sokszor egész évi megélhetésüktől estek el, ha fegyvergyakorlatra épen az aratás és takarás idejében hívták bő őket. A szeghalmi állatvásárok helye miatt hónapok óta hihetetlenül szenvedélyes és kíméletlen barczot folytatnak egymással az állatvásárok révén az érdekelt körök. A heti állatvásárt eddig ugyanis a község kellő közepén levő piacztéren tartották meg, amely állapot tarthatatlanságát, azonban belátván a járás főszolgabirája is, felhívta Szeghalom község elöljáróságát, hogy jelöljön ki a heti állatvásárok részére a község belterületén kivül valahol helyet. Erre hosszas huza-vona s áldatlan czivakodás indult meg, mert mindenki más és más helyre akarta kitenni az állatvásárt. A kérdéssel felebbezés folytán foglalkozott a vármegye törvényhatósági bizottsága is, végül pedig az ügy a miniszterhez került. Itt azután véglegesen eldőlt az állatvásár helyének sorsa. A miniszter akként döntött, hogy a heti állatvásár a Petőfi-utcza végén a vásártérre helyeztessék ki. _______________BÉKÉS_______________________ Tö rvényszéki csarnok. Esküdtszék. Folytatólag kitűzött esküdtbirósági ügy: Junius 7 én. Házastársán elkövetett s a btkv. 279 §-ába ütköző szándékos emberölés büntette miatt vádolt Urbancsok János ügye, ki Szarvason 1904. decz. 19 ón nejét egy mángorló fával agyon verte. Ezen ügy a mostani ülésszak 3-ik napján tárgyalódik s a mint hírlik még egy ügy ha kerül tárgyalásra s igy az ülésszak nem tart az egész héten át. Áthelyezés. A nagyváradi kir. Ítélőtábla elnöke Stachó Lajos belényesi kir. járásbirósági joggyakornokot, hasonló minőségben a gyulai kir. törvényszékhez helyezte át. Hivatal vizsgálat. Sávéi Kálmán nagyváradi kir főügyész, e hó 12—17-ig a gyulai kir. ügyészség és fogház megvizsgálása végett városunkbán időzött. A beható vizsgálat eredményeként teljes megelégedését nyilvánította a tapasztalt rend felett. Uzsora. Vecseri József gádorosi lakos ellen azért emeltetett vád, hogy 1904. julius havában oly feltétellel kölcsönzött egy asszonynak 36 koronát, hogy ezért 3 mm. búzát fog fizetni takarás után. S tényleg a sértett nő fia által keresett 3 mm. búzát vette el a 36 korona kölcsönért. A főtárgyaláson azonban az a tényállás nyert beigazolást hogy sértett 12 koronával számítva mázsáját — előre eladta terheltnek — azt a búza mennyiséget, mit takarás után kap, és nem kölcsön vette terhelttől a pénzt. A bíróság pedig terheltet ez alapon az uzsora vétsége tényálladékának hiányából felmentette. Az Önkényü lakó Lipcsei László Békésen 1904. október 6-án Baji Gábor bezárt, lakásába hamis kulcs használata által behatolva ételét ott megfőzte, másnap pedig hasonló módon ott tartózkodott, berúgva a bezárt ajtót s hiába tiltakozott sértett fia az önkényes behatolás ellen, őt nyakleves kíséretében kilökte anyja házából. Ezen önhatalmú ténykedésért miután önmaga is beismerte hogy sértett házában nem volt szivesen látott vendég,) 5 napi fogházat kapott, meg is elégelte. | A csárdás kedvelők Békésen 1904 augusztus 14-én a Kamuti kertben nagy mulatság volt, mely a százados szokás szerint verekedéssel végződött. Ugyanis a legények egy része polkát akart tán- czolni, addig a másik csoport Székely Sándor és Pikó Sándorral élén a csárdás mellett szavazott, mert az a legszebb táncz, és az kell a magyarnak, de a zenészek mégis csak polkát kezdtek játszani, mire a csátdás pártiak énekelni kezdettek, erre pedig a polka hívei nekik mentek. Mielőtt azonban tettlegességre került volna a dolog, Pataki János és Oláh Gábor rendőrök közbe léptek, de vesztükre, mert a két párt nyomban kibékülve Székely Sándor és Pikó Sándor a rendőröket ütlegelték, miért is előbbi 14, utóbbi 8 napi fogházat kapott. Az Ítélet jogerős. Heti p i a c z. Gyula, 1905. május ki. A budapesti árutőzsdén gabona nemüekben a folytonos kedvező időjárás folytán a hangulat állandóan lanyha, a hét folyamán búza 20—30 fillért veszített árából. Iletipiaczunkon élénkebb kínálat mellett eladatott : Búza . . 16 20—16-80 Árpa 15-60 — 15-80 /ab 14‘20—14-60 Tengeri . 15'60—15"80 ____________________________________________9_ El adó kocsik. Csinos és jó féderes kocsik és kereszt féderes koesik jutányos áron eladók Kiska Péter sza tier női. *i76 1—2 Néhány napig látható MUZEUM életnagyság!! mechanikusan mozgó alakokkal és érdek- feszitó látványosságokkal. W TJ-jl • Az orosz-japán háború összes eddigi véres csatái, Port-Arthur bombázása és bevétele, Stössel és Nogi találkozása, SV Szenzácziós látványosság! Az e lióban ülukdennél történt óriási véres borzalmas mészárlás. A belépti-dij csak 15 krajczár, gyermeknek és katonának 10 krajczár és minden egyes látogató azonkívül értékes ajándékot kap. Számos látogatást kér: Scheer Károly tulajdonos.
