Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-21 / 22. szám
4 BÉKÉS 1905. májas 21. 91 Gyoma község által iskola részére kapott telek ajándékozási szerződése. 92 Szeghalom község határozata Jókai szobrára adomány megszavazása iránt. 93 Mezőberény község képviselőtestületének határozata a Petries Somával és nejével kötött adás- vevési szerződés tárgyában. 94 Mezőberény község képviselőtestületének határozata néhai özvegy Emerich Mártonná örököseivel kötött adásvevési szerződés tárgyában. 95 Mezőberény község határozata a polgári iskola számára telek vétel ügyben. 96 Vésztő község s az «Alföldi első gazdasági vasút részvénytársaság» között létesült adásvételi szerződés. 97 Orosháza község képviselőtestületének Gémes Perencz és társa czéggel kötött adásvételi szerződést jóváhagyó határozata és az ezen határozat ellen benyújtott felebbezés. 98 Orosháza község határozata Sziber Gyula helyettes rendőrbiztos megjutalmazása tárgyában. 99 A »Sarajewoi Magyar Egyesület« kérvényei segély iránt. 100 Szarvas község járda kezelési szabályrendelete. 101 Tótkomlós község véghatározata fogyasztási szövetkezeti üzletrészek jegyzése tárgyában. 102 Karsay Efraim szeghalmi lakos felebbe- zése Szeghalom község képviselőtestületének ama határozata ellen, melylyel a községi Il-od jegyzői] lakást a gazdasági tanitónak 300 korona lakáspénz ellenében átengedte. 103 Papp Sándor szeghalmi lakos felebbezése a képviselőtestület folyó évi 25. számú határozata ellen, melylyel a közbirtokossági pénztárból utalványozott. 104 Gyula város határozata az egyházakkal elcserélt faiskolák ügyében. 105 Gyulavári 11. kgy. számú határozata adásvételi szerződések tárgyában. 106 Kondoros község képviselőtestületének határozata a községi esküdtek fizetésének megállapítása tárgyában. 107 Tótkomlós községnek TJhrin Istvánnal és nejével kötött adásvevési szerződése. 108 A Kétegyháza községben megtartott ellenőr választás ellen beadott felebbezés. 109 A vármegyei dijnokok kérelme drágasági pótlék iránt. 110 Szeghalom község határozata, mezőőri javadalom felemelése ügyében. 111 Dr. Sarkadi Mór felebbezése, Békés községnek a halottkém helyettesítése ügyében hozott határozata felien. 112 Csete György felebbezése Gyulavári községnek ménlótartás ügyében hozott határozata ellen. 113 Kétegyháza községnek az éjjeli őrködésre vonatkozó szabályrendelete. 114 Endrőd község képviselőtestületének véghatározata a népkert létesítése tárgyában s ez ellen Zelinka János esperes plébános által beadott fellebbezés. 115 Falus Endre Elek képiró kérvénye segélyezés iránt. 116 Pusztaföldvár község határozata, az orvosi lakás építése ügyében s a lakás czéljaira szükséges telek megvétele tárgyában. 117 Újkígyós községnek dr. Divis István községi orvosnak megszavazott kegydijra vonatkozó határozata. 118 Békés község határozata az újvárosi tizedben építendő óvoda terv és költségvetése tárgyában. 119 Gyulavári község képviselőtestületének határozata régebben eladott ingatlanok telekkönyi viszonyainak rendezése iránt. 120 Orosháza község képviselőtestületének határozata a bónumi földek eladása tárgyában. 121 Endrőd község képviselőtestületének kérelme az 1904. évben behajthatlanná vált községi közmunka törlése tárgyában. 122 Endrőd község képviselőtestületének határozata az 1904. évben behajthatlanná vált községi pótadó törlése tárgyában. 123 Körösladány község képviselőtestületének határozata, a »Hosszufoki ármentesitő társulattal kötött egyezség tárgyában. 124 Békéscsaba község és Nyistyár Y. Mihály között létesült adás-vevési szerződés. 125 Gyula város és a gyulai ev. református egyház között létesült adás-vevési szerződés. 126 Orosháza község és Székács Pál között kötött adás-vételi szerződés. 127 Orosháza község 300000 koronás kölcsöne, 128 Orosháza községi rendőrök drágasági pótlék iránti kérvénye. 129 Orosháza községi kisbirók kegydij iránti ügye. 130 Csorvás, Szarvas, Szeghalom és Újkígyós községek képviselőtestületeinek határozatai, az 1904. évi ‘ulkiadások tárgyában. 131 Gyoma község elöljáróságának kérelme az 1904. év végén hátralékban maradt és behajthatlanná vált katonabeszállásolási pótadó törlésének elrendelése iránt. 132 Szabadság iránt beadott kérvények. 133 Dr. Bikádi Antal felebbezése Orosháza községnek a szentetornyai földvétel ügyvezetőjére vonatkozó véghatározata ellen. 134 Szathmáry Gábor felebbezése Békés községnek a kórházi élelmezői állás betöltése tárgyában hozott véghatározata ellen. 135 Vidovenyecz János és társai kérvénye a korcsmákról szóló szabályrendelet módosítása iránt 136 Az endrődi ipartestület kérvénye a vásárrendtartási szabályrendelet módosítása iránt. 137 Venczák Lajos és társai felebbezése Endrőd községnek a Templom-utczai járda kiépítése tárgyában hozott véghatározata ellen. 138 Számadások. A póttárgysorozatban felsorolandó ügyek. T a n ii g y. Érettségi Vizsgák. A vallás és közoktatásügyi minister a békésmegyei főgymnásiumokhoz az érettségi vizsgákon a következő biztosokat nevezte ki: Szarvasra dr. Raffay Ferencz eperjesi jogakadémiai tanárt, Békésre dr. Csiky L jós debreczeni főiskolai tanárt, Békéscsabára dr. Mikler Károly eperjesi jogakadéiniai dékánt. Iskolaavatás. Gróf Wenckheim Frigyes, a vésztői róm. kath. hívek gyermekeinek részére iskolát állított fel, amelynek ünnepélyes felavatása ma délelőtt megy végbe. A felavatáson részt vesz Nagyváradról Fetser Antal kanonok, az ifjúságot pedig lelkiekben a szeghalmi egyház lelkésze, Szabó Sándor fogja ellátni. Tanítók gyűlése. A békésvármegyeí általános tanítói egyesület, a tanítóság anyagi érdekeinek előmozdítása, közös ügyek megtárgyalása s a tanitói közszellem fejlesztése érdekében szerdán délelőtt Orosházán az állami polgári fiúiskola tornacsarnokában rendkívül népes közgyűlést, ezt megelőzőleg pedig kedden délután igazgató bizottsági ülést tartott. A közgyűlésen amely reggel 9 órakor vette kezdetét, a következő egyesületi tagok vettek részt: Gyuláról: Rezei Sylvius tanfelügyelő, Mis- kolczy Róza, Abafi Ilonka, Schröder Istvánná és Scher Izsó. Csabáról: Láng Gusztáv, id. Such János Osváth János dr., Uhrin Károly, Singer Manó, Mázán János, Sztik Gyula, Mészáros Gyula és felesége. Galli János, Frankendorfer Róbert, Brózik Emil, if'. Such János, Gártner Olga, Makainé Pekó Valéria, Makai István, Uhrin Pál, Kliment Emil, Irsa F. Mihályfi Ilona, Seress Jolán, Seress Gyuláné, Pecz József, Vandlik Etel, Csiráky Gyuláné, Br zik Erzsiké, Faragóné B. Laura. Lizsáki Sándorné, Petrovszky Erzsi, Sájber Márton, Kriener Jenő, Podsztrelen Endre. Orosházáról: Brósz János, Veres József orsz. képviselő, Paulovics József, Fabriczy Pál, Bérezi Fülöp, Tóth Ferencz, Podsztrelen György, Zalay Juliska, Sass Ferencz, Steinberger Ilona, Bérezi Aranka, Jankó Irma, Csengey Bella, Takács Jolán, Abaffy Irma, Balázs Béla, Petyovan Endréné, Csonka János, Fürst János, Rédey József, Polónyi Károly, Hajdú Mihály, Ravasz Antal, Ambrózy József, Molnár Imre, Mendől Ernő. Polónyi Kálmán, Jankó Ferencz községi biró, Torkos Kálmán jegyző, Német Pál esküdt, Weisz Regina, Kohn Gyula, Kürty Lajos, Takács Jenő, Szalay Kálmán, Szabó Márton, Sicz István, Csonka Lajos, Borcziszky Károly, Török István, Mészáros Béla, Némethi Samu, Freuder Mór, dr. László Elek, Sass János. Szentetornyáról: Linder Mihály, Supkégel Emil, Szedlacsek István. Gyomáról: Koncsek Gy. József, Nagy Győző, Sárkányné, Mányiné Prigl Olga, Dezső Julia, Szőke Ferencz, Kosa Illés, Lautner Adolf, Wagner Márton, Zsíros András. Szarvasról: Molnár János, Molnár Jenő, Dimén Juliska, Holéczy Mariska, Mihályfy Emma. Békésről: Varga János, Nagy Mihály, Füredi Lajos, Páll Antal, Dómján Aladár, Ladányi Károly, Vári Sándor, Király Dávidné, Balogh Mariska, Adler Lázár, Túry Sándor, Nagy Sándor. Békésszentandrásról: Nyiri Bálint. Dobozról: Rakosányi B. Árpád, Dobos Erzsi Némedi Mariska. Nagyszénásról: Kéry József, Bucskó Gizella, Pál István, 3zo!lár Pál, Totncsányi József, János Deák László. Mezöberenyból : Zalay József, Farkas Rozina, Simon János. Pusztaföldvárról: Werner Imre, Kimerné Gerhart Katalin, Dobozi János, Rédey Károly ev. lelkész, Meskó István, Németh Dezső, Hanczély K. Endrődröl : Gémes Mór. Tótkomlósról: Nádor Adolf, Nádorné Holländer Fáni, Kozár József, Kovácsik Gábor, Szokolay Pál, Loykó Vilmos. Gádorosról: Jancsovits Petronella, Cirbus Endre, Cirbus Endréné. Gádorosról: Kolbenhayer Kálmán. A közgyűlést Brósz János igazgató nyitotta meg tartalmas szép beszéddel, melyben rámutat hogy a tanítói közgyűlés feladata a tanitói köz- szellemetjj fejleszteni, tiszteletet szerezni a nyilvánosság előtt a tanitói karnak. De a főfeladat küzdeni az anyagi érdekekért, hogy a tanítóság jogos követelései kielégítést nyerjenek, mert a tanítóságnak még sok jogos kívánalmai vannak. A tanítók fizetés dolgában egy rangban vannak a hivatalnok szolgákkal. Meg kell tehát ragad- niok minden alkalmat, hogy méltányos követeléseik kielégítést nyerjenek. Ezt az alkalmat pedig csak úgy ragadhatják meg, ha a tanitói közszellemet fejlesztik, kezet fognak mindnyájan és egyesülve törnek a közös czél felé, meggyőzve a felsőbb köröket, hogy a tanítóság milyen jelentős tényező. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után Orosháza jegyzője, Torkos Kálmán üdvözölte a jelenlevőket, mire Uhrin Károly egyesületi főjegyző terjesztette elő jelentését az egyesület múlt évi működéséről. Az év jelentősebb eseményei ezek: Az emuit évben volt a VI. pedagógiai gyűlés ; Kolozsvárott felépült a tanítók háza; a s budapesti alapot 4000 koronáról 6000 egészítették ki. Elpa- rentálja azután az év halottait, akik elhunyta felett a közgyűlés részvétét fejezte ki. Az igazgató bizottság a múlt évben 9 ülést tartott, amelyeken adminisztratív ügyeket intéztek el. A járáskörök hasonló működést fejtettek ki. A jelentés tudomásul vétele utáu Dezső Julia tanítónő olvasta fel nagy gonddal, alapos tanulmánynyal, lélektani és pedagógiai ismerettel kidolgozott értekezését „A nemzeti irány és nőnevelés fontosságáról“ A felolvasó az értekezésben általános figyelem és folytonos helyeslés kísérete mellett a nemzeti nőnevelés fontosságát tárgyalta, alapul állítva a hazafias szellem fejlesztését, a takarékosság és a hazai ipar pártolása erényeinek fokozását a gyermekeknél és végül a női erények fejlesztését. Általános taps és éljenzés honorálta az ügyes felolvasó értekezését, amelyért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a gyűlés. Az értekezés vitát is provokált. Osváth János dr. szólt elsőnek hozzá, majd Jakab Mariska és Kimerné Gerhardt Katalin tettek néhány megjegyzést a felolvasásra. A vita befejeztével Paulovics Józef terjesztette elő az Eötvös-alapról szóló jelentését, amelyből közöljük a következő részleteket: Az Eötvös alap az elmúlt évben 53 tanitónak adott ösztöndíjat 26 tanító családjának segélyt és 2 tanítónak jutalomdijat, azonkívül 73 vidéki tanító fia a szabadasztal jótéteményében részesült. Mégis az alapnak a múlt év végen 6322 évdijas, 1849 ötven koronás részjegyes, 84 huszkoronás, 340 örökös, 344 alapitói és 53 tiszteletbeli, tehát összesen 8992 tagja volt. Mily kicsiny sereg ez a 25 ezer tanítóból! Ennek tulajdonítható, hogy évenként száz és száz kérelmezőt kell — fájós szívvel bár — fedezet hiáuyában elutasítani. A Tanítók Ferencz József Házának 1904-ik évi költségvetése 58440 korona. Ebből az Eötvös alap 17200 koronát fedezett. A Hunyadi Ház fentartá- sához a múlt félévben 4200 koronával járult. Az 1905 ik évben a Ferencz József Tanítók Házára 44761 korona, összesen tehát 97515 korona van előirányozva. A múlt évben a Ferencz József Tani-