Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-05-07 / 19. szám

4 BÉKÉS 1905. május 7. nászának ideje, teljes ornátusban, ragyogón, káp rázatos királyi pompával beköszöntött. Május elseje óta zavartalanul élvezzük a tavasz édes verőfónyét, a virágzó fákat, gyöngyvirág illatozását, orgona nyílását s a május érintése alatt a természet roba mosan igyekezik behozni, amivel a múlt hónap hideg időjárása folytán elmaradt, a vegetáczió szinte szemlátomást nő. Sötét árnyéku lombot ereszt a pompás vadgesztenyefa s az óvatos akácz is ki­bontja rügyeit s a mező vadvirágai a sárga kan­kalin, a fehér pásztortáska, üdén, jókedvűen dugja ki fejét a haragos zöld fü közül. A gyönyörű májusi hangulatot azonban mégis zavarja valami, a városi por és a gazdák félelme, mely mindkettő kívánja már az esőt. Az eső különben a szárazságtól való félelemtől eltekintve azért is kellene, hogy lehűtse kissé a levegőt, megakassza a rohamos vegetácziót, a melyet még erősen féltünk a fagyos szentek és Orbán napja szeszélyétől. Sárkány Sámuel püspök lemondása. A bánya­kerületi ág. ev. egyházkerületnek — melyhez a békésmegyei összes ev. egyházak is tartoznak — érdemes agg szuperintendense Sárkány Sámuel pilisi lelkész benyújtotta az egyházkerülethez lemon­dását. A püspököt, ki díszes állását néhai Szeberényi Gusztáv halála óta viseli, előrehaladott kora s a télen át szenvedett súlyos betegsége bírta ezen el­határozásra. Egyházkerületében a nyugalomba vonuló 82 éves főpásztor nagy szeretetnek örvend és lemondása a hívek között nagy sajnálkozást keltett. Sárkány püspök egyike a legkiválóbb adminisztráto­roknak és az ő érdeme a bányai egyházkerület idegen ajkú lakosságának bár még mindig lassú tempóban terjedő magyarosodása. A „Polgári Kör“ május hó 7-én, ma délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tár­gya a kör 22 tagjának rendkívüli közgyűlés egybe- hivasát kívánó levele, melyben a kiküldött építési b zottság eljárásának eredményéről jelentés kéretik. Ezzel a tárgygyal kapcsolatos Székely Lajos igaz­gató lemondása is. Országgyűlési képviselöválasztók névjegyzéke. Egybeállittatván a jövő évre szóló névjegyzék, amely most közszemlére van kitéve, összehasonli- táskép közöljük az orosházi és gyomai kerületek választóinak folyó évi s a jövő évre összeirt szá­mát. És pedig az orosházi kerületben összeiratott: 1905. évben 1906. évbe Orosháza 1411 1452 Békéssámson 65 64 Szentetornya 356 356 Kétegyháza 231 252 Tótkomlós 355 400 Békésszentandrás 494 495 Gyulavári 139 154 Csorvás 160 161 Pusztaföldvár 299 292 Nagyszénás 149 156 Újkígyós 196 207 Gádoros 108 119 Öcsöd 692 678 összesen : 4655 4786 A gyomai kerületben : Doboz 156 176 V észtő 264 265 Körösladány 370 375 Füzesgyarmat 360 355 Mezőberénv 991 1007 Szeghalom 433 459 Köröstarcsa 307 310 Endröd 748 801 Gyoma 665 686 Kondoros 225 290 összesen : 4519 4724 A muzeum ez óvbeu is, mint az előzőkben, folyó évi május 7-étől fogva minden vasár- és ünnepnap délután 3 órától 6 ig a nagyközönség számára nyitva lesz, amikor is a tárgyak magya­rázatával szolgál Domonkos János muzeum őr. Házasságok- Mátrai Gábor debreczeni királyi ügyészségi hivatalnok házasságot kötött Dudás Klárával április 25 én. — Mihálicska Lajos szabó iparos házasságot kötött Baracsi Máriával, Baracsi Sándor csizmadia mester leányával május 2-án. — Bállá Ferencz géplakatos házasságra lépett Szelei Jozsefával, Szelei Antal szabó iparos leányával május hó 2-án. Folyik a Körös. A gyulai korcsolyapálya kibő­vítési munkálatainak befejeztével végre ismét meg­eresztették a Köröscsatorna vizét a városban s szinte jól esik látni a folyó vizet a mederben, melyről megszoktuk, hogy benne büzhödt, piszkos, festékes moslék szokott párologni. A korcsolyapálya kibő­vítése, melyet Almásy Dénes gróf nemes áldozat- készséggel saját számlája terhére csináltatott a város korcsolyázóinak, igen jól sikerült, szép sima nagy jég fog képződni abban a mederben, melyet most kiépítettek, a korcsolyapálya térfogatban majd két­szer akkora lesz, aminek előnyös oldalait majd a télen lesz módunkban igazán méltányolni. TŰZ. Gyomán a Veigert Mihály tulajdonát képező, 12 öles hosszú melléképület ismeretlen okból kigyuladt és mielőtt megmenthették, telje­sen leégett. A kár 1200 korona. Fáklyásmenet Achim L. András tiszteletére Lelkes ünneplésben részesítette vasárnap este a csabai polgárság egy része országgyűlési képviselőjét Achim L. Andrást. A képviselőt, a ki az esti vonat­tal érkezett haza a fővárosból Kardhordó Árpád a volt karczagi követjelölt kíséretében, nagy nép­tömeg várta a vasúti állomásnál, a hol hívei szere- tetét Darabos János tolmácsolta egyszerű szavakkal. Innen fáklyák mellett indult el a sokaság és rend ben vonult a piacztórig, a hol Achim L. András a községháza erkélyéről élénk tetszéssel fogadott beszédben köszönte meg az ovácziót. Szólt az őt és elvbarátait ért támadásokról, a melyekkel szem­ben — úgymond, mindeneknél szebb elégtétel neki a mai nap. Utána Kardhordó Árpád beszélt és ezzel a demonstráczió teljes rendben befejeződött. Magyar név. Pollák Ignácz csabai lakos, a maga és kiskorú gyermekei nevét Erdélyire, Wein­berger Béla szarvasi lakos Szöllösire magyarosította. A postai újítást visszavonták. A gyulai m. kir. postahivatalnál, mint annak idejében megírtuk, április hó 6-án uj rend lépett életbe a postai kéz­besítésekre nézve, amelynek azonban csakhamar kitűnt a hátrányos oldala, ugyannyira, hogy általá­nos lett az a kívánság, a kereskedelem érdeke pedig egyenesen megkövetelte, hogy a régi rend változ­tatás nélkül visszaállittassék. E )ben az értelemben számos felterjesztés, illetve panasz és kérelem ment a nagyváradi postaigazgatósághoz, igy első sorban a gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulata küldött be sürgős kérvényt, majd a helybeli pénz­intézetek kérték együttesen a kézbesítés uj rendjé­nek hatályon kivül helyezésével, az eddigi állapot visszaállítását. A nagyváradi postaigazgatóság az ily módon megnyilvánult közóhajnak engedve, eleget tesz a közönség érdekei kielégítésének s újabb rendeletével a próbaképen alkalmazott, de be nem vált uj rendet megszüntette s a postai kézbesítések­nél május 1 tői kezdve ismét a régi rend lépett életbe. Halálozások Békésen f. hó 2 án Varga Lajos ev. ref. elemi iskolai tanító 41 éves korában, tanítói pályájának 22-ik évében, szivszélhüdés kö­vetkeztében hirtelen elhunyt. Temetése szerdán délután volt, kartársai és nagyszámú közönség jelen­létében. Halála özvegyét és kiterjedt rokonságát borítja gyászba. — Ugyanazon napon délelőtt egy pályája kezdetén álló fiatalembert Sólymos László Ili-ad éves joghallgatót ragadta el szerettei köréből a kérlelhetetlen halál. A 21 éves ifjú életét a tüdő­vész hosszas szenvedés után oltotta ki. — Szülei Sólymos Károly hajóskapitány nejével Polgár Anná­val és testvérei fájlalják elhunytát. — E hó 4-éu reggel hirtelen elhunyt Stark Simon a békési „dübögő“ vendéglő tulajdonosa 70 éves korán. A boldogult közbecsülésben álló népszerű ember volt. Temetésén pénteken délután Adler Lázár tanító mondott megható gyászbeszédet. Neje és felnőtt gyermekei siratják. Adomány. Néhai Jantyik Mátyás békési festő­művész hagyatékából 4 drb. nagybecsű értékes tanulmányrajzot ajándékozott a „Békési Kaszinótf- nak a művész családja. A képek között van az a közismert rajz is, mely a békési községi közgyűlés termét ábrázolja, midőn néhai Mezey Lajos főjegyző beszédet mond. A zöld asztal körül pedig ma is élő tanácsbeliek ülnek. A kaszinó kegyelettel fogja az emlékeket megőrizni. A békésmegyei muzeum gyarapodása. Sutyák Péter gyulai lakos, földmives, az úgynevezett „uraság szőllője“ dűlőben levő földjén talált két ezüst pénzt adományozott a múzeumnak. Az egyik Szt.-István ezüst dénárja, a másik I-ső L'pót ezüst garasa. Öngyilkossági kísérlet. Rózsás májusnak első napján akarta magától eldobni fiatal eletét Grósz Miksa békéscsabai kantinos pusztaujlaki fiatal cselédje: Bódis Piroska leányzó. A békéscsabai l.ktanyában késsel öngyilkossági kísérletet követett el, — tettének elkövetésében azonban idejekorán megakadályozták. Állítólag azért akart öngyilkos lenni, mert a bátyjától a napokban érkezett levél nagyon elkeserítette. A megindított vizsgálat során azonban olyan jelenségek merültek fel, amelyekből valószínűnek látszik, hogy az életunt leány nem épelméjű. így a 'G.sgálat befejezt ' után vagy az elmegyógyintézetbe, vagy tolonczutra kerül. Betörés az apa házába. Frankó János békés­csabai lakos, gazdálkodó, május délutánján feltörve találta a lakásába vezető konyha ajtaját. A konyhá­ból csupán az ott levő pálinka, szalonna s egy kevés kenyér tűnt el. A károsult gazda ezen körül­ményekből mindjárt sejtette, hogy a betörő csakis az ő elzüllött fia lehetett. A rendőrség által meg­indított nyomozás igazolta az apa feltevését, a fiatalabb Frankó beismerte, hogy ő tört be az apja házába. Tettét azért követette el, mert éhezett. Halálozás. Büké Géza vésztői uradalmi gazda­tiszt, kiterjedt uagy család tagja e hó 2-ikán Vész­tőn szivszélhüdésben váratlanul elhunyt. A boldogult munkás képzett gazda volt, kinek halála megye- szerte nagy részvétet keltett. Öngyilkosság. Hajduch György szarvasi lakos, az istállóban felakasztotta magát s mire tettét ész­revették, már kiszenvedett. A szerencsétlen ember előzőleg már két ízben próbált öngyilkos lenni. Lopás. Békésen Kovács Gábornak Gábor nevű 12 éves fia az ablakot betörte s a sifonból 158 korona 42 fillért ellopott. Tettét beismerte s azzal védekezett, hogy két pajtása biztatta a lopásra. Pocsolyába fulladt. Békésen Kapitány János 67 éves menházi ápolt a napokban engedélyt kért, csupán jóakarattal. A városi szeretné boldogí­tani elmaradott embertársait mindazzal a jóval, minek hasznát és kellemes oldalát otthon ta­pasztalta, megjavítaná a falu közintézményeit, az emberek lakását, ruházatát, élelmét, ered­ményesebbé tenné munkáját s boldoggá akarná tenni őket a saját eszejárása szerint, de jószán­déka megtörik a nép konzervatizmusán, mely nagy és fontos okok nélkül nem könnyen hagyja el a megszokottat s hasonló kicsinylés­sel nézi az ujitót, mint ez őtet. A pápuáknak is megvannak az ő ilyen népboldogitóik. akik aztán haza jőve, nem találnak elég fekete színt, testi és lelki elmaradottságuk kiszinezésére. Több idő, egymással való gyakoribb érint­kezés elsimítja végre a túlzás félszegségeit s hosszabb ideig köztük élve, kellőleg kiegyen­lítődik a jó tulajdonságok és hibák súlya s a valónak megfelelő képet nyerünk róla. Azért jönnek Európába a pápuákról is az egymással legellentétesebb tudósítások, mert nagyon sze­retünk általánosítani; egyik utazó a velük való rövid érintkezés közben, csupán jó tulajdonsá­gaikkal ismerkedett meg, tehát a természetes jóság mintaképeinek mutatja be itthon. A má­siknak csak baja és nehézségei voltak v lök, nem is mulasztja el aztán a legsötétebb színben festeni le őket. Ott a helyszínén is ez a két felfogás a rendes beszéd és vita tárgya az ott levő kevés európai közt, nagyon kevesen van­nak olyanok még ott is, kik e két közvetlenül rájuk nehezedő hatás alól szabadulva, általáno­sabb szempontból Ítélnék meg őket. Biró Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents