Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-04-23 / 17. szám
2 BÉKÉS 1905. április 23. Közigazgatási bizottság ülése. — 1905. április 17-én. — A vármegye közigazgatási bizottságának rendes havi ülése dr. Lukács György főispán elnöklete alatt tartatott meg. Elnöklő főispán az ülést megnyitván, dr. Daimel Sándor a vármegye főjegyzője felolvasta az alispán rendszerinti jelentését, mely a következő : Méltóságos Főispán úr! Tekintetes Közigazgatási Bizottság! Az 1905. évi márczius havára vonatkozó rendes havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő : I. A személybiztonság állapota nagyban egészben kielégítőnek mondható. A legnagyobb kiterjedésű járásban az orosháziban csupán 2, a gyomai járásban 1 személybiztonságot veszélyeztető cselekmény követtetett el s a többi járásokban is kivéve a békésit csupán egyes esetei jelentettek fel a személy- biztonság megtámadásának. Azonban Békésen, márcz. hóban utczai verekedések, az utczán járóknak rendszerint kettesben késsel és botokkal való megtámadása 10 esetben fordult elő. A támadók két esetben a megtámadott házába is behatoltak és saját házában verték meg a házigazdát. A közbiztonság megóvására az intézkedések megtétettek. II. A vagyonbiztonság állapota hanyatlást mutat, bár az egyes járások február hónapi arány számai márczius hó folyamán csak csekély mérvben nagyobbodtak : viszont azonban az orosházi járás egy maga 41, a békési járás 20 bűnesettel szerepel a márczius havi statistikában. Az egész vármegye területén márcz. havában 96 vagyonbiztonságot veszélyeztető cselekmény derittetett ki, az orosházi és békési járás e végösszegben épen a cselekmények %-ával vesz részt. A rendszerint kisebb értékek lopásából és egy pár betörésből álló bűncselekmények közül külön is megemlítem a gyulai múzeumba való betörést, melynek alkalmából különböző emlék érmek lopattak el. A tettesek a legtöbb esetben kiderítettek s részben a nyomozások folyamatban vannak. III. Márczius hó folyamán a békési járásban 3 halálos kimenetelű baleset, az orosházi járásban 2 nem halálos baleset történt. Miután február hó folyamán csak 2 baleset történt, az egész vármegyében, a balesetek száma 3-al szaporodott. IV. Egy hónap alatt megkétszereződött az öngyilkosok száma is. Végrehajtatott összesen 10 öngyilkosság s a halálra szántak közül egy sem maradt életben. V. A tüzesetek száma a februári viszonyokhoz képest kettővel kevesbedett, összesen 12 tűz esetről értesültek a hatóságok azzal, hogy a leégett épületek 4 esetben nem voltak biztosítva. VI. A földmivelés ipari és kereskedelmi viszonyokban változás nem volt észlelhető. A munkások helyzete némileg javult. Több helyen munkához jutottak. Egyedül Békéscsabáról több mint 650 ember nyert foglalkozást az ország különböző részében. Ugyan itt átlag 2000 ember is munkához jutott volna, de a munkások közül sokan a munkabér csekélysége miatt az elszegődéstől tartózkodnak. Szarvason az ács és kőmives segédek, úgyszintén a szabó és vas munkások között is bérmozgalomra való készülődés észlelhető. Népgyüléseikre Budapestről leutaztak Mezőfi, Beller és Magyar nevezetű szoczialista vezérek, kik a békés szervezkedés módjáról a parlamenti szoczialista párt hivatásáról s a sajtóról tartottak beszédeket. Itt említem meg, hogy a szeghalmi ev. ref. egyház újonnan választott lelkésze hivatalát márczius hó fotyamán elfoglalta, s a tótkomlósi keskenyvágányu vasút márczius hó 21-én a forgalomnak átadatott. VII. A vármegyei és községi közigazgatás ellen említésre méltó kifogás nem volt emelhető. Megtartattak a szokásos havi hivatal és pénztár vizsgálatok is. Egyedül Kétegyháza községben az állami adók kezelése körül észleltetett kisebb fokú szabálytalanság. A vizsgálat mindazonáltal elrendeltetett s annak eredményéről annak idején jelentést fogok tenni. Az alispáni jelentés tudomásul vétetvén, ugyancsak tudomásul szolgált a m. kir. belügyminister rendelete az erdészeti kihágások ügyében. A gyomai járás kérelme folytán a belügymi- nisterhez felirat intéztetett, hogy a csendőrséget az előirt létszámon tartsa, hogy annak legalább fele újólag lovasittassék. Az orosházi járás főszolgabirájának jelentését, mely szerint Rasner Sándor járási és Bubla Béla községi írnokok ellen zsarolás miatt bűnvádi eljárás van folyamatban, a bizottság egyelőre az eljárás eredményének bevárása mellett tudomásul vette. Karátsonyi János gazdatiszt kérvényét a gazdatiszti gyakorlati vizsga felmentése iránt pártolólag terjesztette fel a m. kir. földművelésügyi miniszterhez. Gróf Wenckheim Géza felebbezése a békéscsabai legelő öntözés ügyében kiadott értesítés ellen mint meg nem engedett, hivatalból visszautasittatott. A vármegye tiszti főorvosának havi jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak, mert a halálozások százaléka 5-el kevesebb volt. Leginkább a légzőszervek hurutos bántal- mai fordultak elő s a halálokok közt a leggyakoribb volt a tüdővész. Ez is teljesen indokolja a tervezett szanatórium legmelegebb pártfogását. A heveny ragályos betegségek közül a vörheny és kanyaró 139—139 megbetegedéssel s az előbbinél 26, az utóbbinál 2 halálozással voltak az uralkodó kórok. Gyógysavóval beoltatott 18 diphtheriás gyerek, kik közül meggyógyult 16, meghalt 2. A jelentés tudomásul szolgált. A kir. tanfelügyelő rövid jelentése szerint az iskola vizsgálatok, mint máskor, a múlt hónapban is foganatosíttattak, a vallás és közoktatásügyi minister Tapfer Mihály gyula-ajtósfalvi tanítót a magyar nyelv sikeres oktatásáért 100 korona jutalomban részesítette. Dapsy Gizella szeghalmi óvónő felebbezése az iskolaszéki elnök választása tárgyában elutasit- tatott. A békési ipariskolai tanító választás ügyében a vallás és közoktatásügyi minister utóbbi rendeletét hatályon kívül helyezvén, ennélfogva a közigazgatási bizottság által az iskolaszék ellen elrendelt fegyelmi eljárás is beszüntettetett. A szarvasi ismétlő iskolai tanítói választás, valamint a szeghalmi óvónő választása tárgyában a közigazgatási bíróság magát illetéktelennek jelentvén ki, a beadott felebbezéseket ezek szerint a vallás és közoktatásügyi minister bírálja el. A jelentést szintén tudomásul vették. A tiszti főügyész előadásában a vármegyei közkórház folyó évi felszerelési czikkeinek beszerzése tárgyában megtartott árlejtés eredménye felett a kórházi bizottság hozott határozata a felebbezések mellőzésével jóváhagyatott. Pusztaföldvár községben megtartott községi képviselőtestületi választások ellen beadott felebbe- zést a bizottság elutasította s a választásokat helybenhagyta. Bafael Peti Péter települési ügyében a köz- igazgatási bíróság az alsófoku hatóságok határozatának megváltoztatása mellett a települési kérelemnek helyt adott. Ezenkívül még több folyó ügyet intézett el a bizottság, valamint az albizottságok. lesz elhelyezve. Mohamed próféta szerint az itt mondott imádság minden másnál ezerszerte többet ér. Ő maga is ott imádkozott s onnan ment föl a mennybe Bórák nevű csodás lován és akkor ütötte a kőtömb közepén ma is meglevő kerek nyílást. A szikla maga is az égbe akart vele fölrepülni, de Gábor arkangyal erővel lenyomta ; még ma is látszanak rajta az angyal kemény újainak a nyomai. A templommal kapcsolatos kolostorban őrzik Mohamed szakállát, zászlaját és Bórák lovának a nyergét, de azokat hitetlennek nem mutatják meg. A Haram es-Serif-tértől lefelé az Aranykapu irányában van a zsidók siránkozó helye (Kautalmararbe), egy óriás nagyságú s rendkívül szépen faragott kövekből rakott régi (valószínűleg Salamon király korából való) falmaradvány, mely 48 méter hosszú és 18 méter magas. A zsidók már a középkor óta járnak e falhoz, hogy tövében Jeruzsálem és a szent templom elpusztulása miatt fájdalmukat nagy siránkozással öntsék ki. A siránkozók pénteki napon szoktak a fal alá seregleni. Férfiak, nők külön-külön csoportokba sorakoznak ; ráborulnak a falra, melynek elérhető köveit homlokukkal dörzsölik és csókjaikkal halmozzák el, miközben szivszag- gató jajveszékeléssel és sírással karban hangoztatják panaszukat, fájdalmukat egy előimádkozó vezetése alatt. tek, egy ^ kilóméter kerületű s 12 méternyi magas kőfal veszi körül 34 toronynyal. E falakon nyolcz kapu nyílik, melyek közül azonban egy, az Arany-kapu be van falazva; befalazták a mohamedánok, mert legendájuk azt tartotta, hogy ezen fog benyomulni a hódító, a ki a várost tőlük elfoglalja. Ezt a kaput régente minden évben csak egyszer, virágvasárnapján nyitották ki, mert a vallási hagyomány azt tartotta, hogy az Idvezitő ezen vonult be annak idején a városba. Másik nevezetes kapu a Damaskuzi kapu, mely a város északnyugati oldalán nyílik. Ezt az arabok annyi oszloppal és toronynyal ékesítették, hogy e miatt Oszlop-kapunak is nevezik. E kapun belül s tőle nehány lépésnyire áll az osztrák-magyar zarándokbáz egy meredek lejtőn. Tíz olaszos Ízlésű, egy emeletes épület újabb keletkezésű ; egy rektor igazgatása alatt áll, ki társaival együtt vendégszeretőleg fogadja a tőlünk oda menő zarándokokat. A Sión hegyi örmény kolostortól, mely a hagyomány szerint Kaifas egykori háza helyén áll, csekély távolra egy bástyaszerü, kupolákkal megrakott, ódon épületfömeg áll, mely voltaképpen török Dervis-kolostor s hitök szerint Dávid király sirja fölött emelkedik. Innen Nebi Dávid a neve. Ezen a helyen volt valaha az a ház, melyben Krisztus az utolsó vacsorát tartotta. Ma is úgy mutogatják a török szerzetesek az emeleten egy nagy üres tónust, mint az utolsó vacsora helyét. A latinosán Coenaculumnak nevezett terem kisebb kéthajóju templomhoz hasonlit. A Móriáth-hegyen, Salamon egykori temploma helyén van a Haram Serif-tér s azon a Kubet esz-Szaktra (Szikla egyház) nevű hires török templom egy hatalmas nyolczszögü épülete, melynek közepén 30 méter magas és 20 méter átmérőjű kupola emelkedik. A bizanczi stilü épületből négy ajtó nyílik a világ négy tája felé. Fő nevezetessége e templomnak a Szentszikla (esz-Szaktra), egy i7-7 méter kupola kellő közepén selyem sátor alatt mintegy 2 méter magasra van fölemelkedve, a templom padlózata fölött. Erről a kőtömbről, melynek közepén egy öblös, kerek nyilás fut végig, sok csodás dolgot tartott főn a zsidók és mohamedánok vallási hagyománya. A zsidók hite szerint ezen kövön áldozott Ábrahám és Melchizedek; ezen akarta Ábrahám fiát Izsákot az Urnák föláldozni ; ezen, mint a világ úgy vélt közepén, volt elhelyezve, majd elrejtve a frigyszekrény, melyre a „Sem“, Istennek kimondhatatlan neve volt fölirva ; a frigyszekrényt aztán Jézus találta meg s annak bűvös erejével végezte aztán csodás gyógyításait. Még több legendát fűznek hozzá a mohamedánok. ó szerintük a sziklatömb a levegőben szabadon lebeg (bár az ellenkezőről akárki meggyőződhetik) az alatta levő üreg a lelkek kútja, hol a meghaltak lelkei hetenként kétszer összegyűlnek és imádkoznak, az utolsó Ítélet napján ott fognak a halottak föltámadását hirdető kürtök megszólalni, mikor Isten trónja a sziklán
