Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-03-26 / 13. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. márczius 25. 13-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre................... 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intczendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHX DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Rendezett tanács vagy nagyközség. A „Békés“ február 26-iki számában megjelent czikkünkben a következőket irtuk : „Felhívunk rá bárkit és e lap hasábjain készséggel tért adunk bárkinek, mutassa ki velünk szemben, hogy kézzel fogható következményeit illetőleg tulajdonképen miben is fog állani a visszafejlődés? (Tudniillik az esetben, ha a rendezett tanácsból nagyközségi szervezetre térünk vissza.) Még szorosabban meghatározva, tessék velünk szemben bárkinek kimutatni azt, hogy melyek azok a Gyula városa érdekében levő, akár köz- gazdasági, akár kulturális természetű dolgok,! amiket a rendezett tanács tart fen és a melyek megóvása a rendezett tanács szervezetéhez fűződik ?“ „Vagy mutassa másrészről ki azt, hogy mik azok a hátrányok és veszedelmek, amiket a nagyközség, népiesen szólva a parasztbiró- ság fogna Gyula városára zúdítani ?“ Eme felszólításunkra két czikket kaptunk, amelyeknek ígéretünk folytán ime készséges teret adunk. Tekintetes szerkesztő ur ! A »Békés« 11-ik számában »Rendezett tanács vagy nagyközség« vezérczikkre, hogy az 1885-ik évben a költségvetésbe 38 °/0-tóli volt felvéve, holott most 1905-ik évben 85 °/0-ra emelkedett a községi adó, szabadjon egy-két összehasonlitó statisztikával szolgálnom és kérem, azt becses lapjában közölni szíveskedjék. Igaz, hogy az 1885-ik évben a községi pótadó százaléka 38 perczent volt, mert akkor még a közpénztárnak adóssága 1097Ö0 korona volt, a régi laktanya tartozása nem volt a közpénztári költség- vetésbe beillesztve, hanem az külön kezeltetett; ezen évben közoktatási czélokra mindössze 12728 korona 52 fillér adatott ki. Az 1895-ik évben, vagyis tiz év múlva, a városnak az adóssága 294168 korona volt, közoktatási czélokra 23417 koronát adott ki, az ápolda pénztár fedezetére pedig 8302 koronát, tehát ez évben már a közpénztári pótadó perczentje 83 °/„-ra emelkedett. Az 1905-ik évben a költségvetésben a pótadó százaléka 85°/0-ra emelkedett ez évben a tartozása a városnak 1622842 korona 17 fillér, közoktatási czélokra fel van véve 28968 korona, az ápoldapénz- tár fedezetére pedig 14344 korona, ezekből kitetszik, hogy a kiadási tételek fokozódtak. Most térjünk arra, hogy mit létesített Gyula r. t. városa húsz év alatt. Kiépíttette a körgátat, mely 320000 koronába került, építtette a vágóhidat 100000 korona, megváltotta a regálét, erre felvett 600000 koronát, megvette a kispéli pusztát 530 holdat 56000 korona, létesítette a Göndöcs-népkertet 20000 korona, építtetett 5 tanyai iskolát, hozzá telket vett 24000 korona, uj ápolda helyiséget vett, azt átalakította 20000 korona, a külső vásárteret körülkorlátozta, paszuále és mázsáló házat építtetett 24000 korona, a törvényszéki palota részére telket vett, a Magyar-utczát kinyitotta 30000 korona, a város főbb utczáit kiköveztette, erre kiadott 112000 koronát, 3 óvodát létesített 22000 korona, 2 ártézikutat furatott 40000 korona, az utczai villamvilágitást létesítette, a gimnáziumot felépítette 120000 korona, tűzoltóságot szervezett, a Korona épületet átalakította 12000 korona, Józsefvárosi temetőközhidat építtetett 8000 korona, a rendőrök száma 8-ról 24-re emeltetett, 4 mezőőri állás szerveztetek 3200 korona, Erkel Ferencz színkör és Göndöcs-népkert villamos berendezésére 7000 korona stb. fordittatott és ezek a kiadások mind a közpénztárból nyerték és nyerik fedezetüket, tehát nem csuda, ha a pótadó °/0-ka 85 °/o_ra emelkedett, ebben a százalékban azonban benfoglaltatik a vármegyei és betegápolási pótadó 3V3%-a, ami a 38%-os pótadóban nem foglaltatott benne, mert akkor a megyei pótadó külön volt kivetve. Ebből látszik, hogy a rendezett tanács a kor kívánalmaihoz képest, nem maradt hátra, hanem előrehaladt, ha még most tekintetbe vesszük a járdáinkat, amilyennel nem sok varos dicsekedhetik, nem látom át, hogy mi kifogása lehet a rendezett tanács ellen ; czikkirónak azt az állítását, hogy nagyközségi szervezet mellett az állami adó kevesbedik, elhiszem, de nem szabad számításon kívül hagyni, hogy akkor a megterhelhető adó alap is kevesebb lesz, tehát a községi pótadó perczentjének is nagyobbnak kell lenni; tehát amit a réven nyerek, a vámon elvesztem. Ennyit és nem többet kívántam a rendezett tanács mellett felhozni. Maradtam kész tisztelője Gyulán, 1905. év márczius hó 22-én. Dión József. Válasz a II. számú „Békésiben megjelent „Rendezett tanács vagy nagyközség“ czikkre. Nagyon csodálkozom, sőt nevetségesnek tartom, hogy ugyan akkor mikor Gyulán Kóhn Dávid ur és társai nagy mozgalmat indítottak, hogy a rendezett tanácsot kivégezzék, ugyan akkor a szomszéd városban Csabán is nagy mozgalom indult Achim országgyűlési képviselővel élén, hogy a nagyközség »kupak tanácsát« megbuktassák. Az egyik dicsőíti és magasztalja a nagy község előnyeit, a másik pedig ugyan azt teszi a rendezett tanács mellett Most melyiknek higyjen az ember, én régi tapasztalatból csak annyit mondok, hogy ezelőtt mintegy 20 évvel szintén mozgalom volt a rendezett tanács ellen, a mi nem volt más mint bosszú és a mai mozgalom sem egyébb. Mert ha Kóhn Dávid urnák a nagyközség mellett magyarázott előnyeinek nem volnának hátrányai, akkor a 108 rendezett tanácsú városokban is kerülne olyan ember, a ki tudja a kétszer kettőt és megbuktatnák sorba a rendezett tanácsokat. De nem hogy megTÁRCli, Emlékkönyvbe. Ha majd kigyúl az első tűz szivedben Ne legyen üres szalmaláng csupán, Mely hamuvá lesz s elenyészik sebten Egyetlen egy fellobbanás után. • Legyen tűzvész, mely terjed, rombol, árad, Ne bánd, ha mindent porrá éget is 1 S ha gyáván elfut, a ki fölgyujtotta: Égjen el benn’ örökre szived is ! Bállá Miklós. asszony. Irta: Lengyel Laura. Borongós novemberi délután volt, mikor megismerkedtem vele. A nevét sajnálatomra nem árulhatom el, de büszkeségem és boldogságom, hogy beszélhettem vele. Eleinte egy kicsit nehezen ment a dolog. A hires zongoraművésznő nem tudott magyarul. Ezen kölcsönösen sajnálkoztunk, aztán megfeledkeztünk róla. Ha idegen nyelven kell beszélnem, szakasztott olyan kényelmetlen érzésem van, mintha díszes selyem ruhába ülnék. Ezen ,a délutánon elfelejtettem mindent és hallgattam beszédét. . . . Nos igen, magának igaza van : a dicsőség csakugyan szép és nagy dolog, higyje el, nem is csodálom, ha anynyi bolondja van. Nem is kellene az ilyen bolondokra haragudni, a ki nem bírja, úgy is elmarad. Én legalább sohasem tudok az ambiczión nevetni, ha teljesen tehetségtelen emberben látom is. . . . Hogy magamról beszéljek? Ugyan vegyen még egy csésze teát, meglássa, sokkal mulatságosabb lesz a dolog, álaga olyan sokat vár tőlem s alig van mit mondanom. Nos igen, bejártam a világot, sok helyütt voltam, Párisiéi Pétervárig ünnepeltek az emberek, azaz nem engem, hanem a művészetemet. Voltam Amerikában is, de hát erről annak idején eleget írtak a lapok. Volt részem dicsőítésben annyi, hogy megcsömörlött belé a lelkefn. De lássa, az mind nem nekem szólt, hanem a művésznőnek és éppen ezen szoktam én esős, szomorú délutánokon töprengeni. Alert hazugság az, hogy a dicsőséget valaha megunja az ember. Megundorodhatik tőle egy darab ideig, mint — bocsásson meg a brutális hasonlatért — aa iszákos a pálinkától, de aztán megint előveszi a szomjúság. A dicsőségtől csömört kaphat az ember, de jól nem lakik vele soha. Nem is az a baj. A lelki katarust már kihevertem és most újra megyek messzire, — keresni azt, a mitől annyira undorodtam. De lássa, más fáj nekem : az, hogy mind ez a dicsőség, öröm, ünnepeltetés nem is engem ért, hanem a művészetemet. Az asszony van bennem megsértve, érti már? Kérem, ne mondjon ellent, én ismerem azt a pár udvarias frázist, a mi most az ön ajkán lebeg. Nem vagyok éppen csúnya, tudom. De lássa, mind azok a férfiak, kik velem foglalkoztak, nem az asszonyt látták bennem, hanem a művésznőt. Többnyire a hiúságukra hatott a nevem. Volt olyan is, kinek szivét megvette a játékom, de egy sem, érti, egyetlen egy sem volt köztük olyan, kiről bizton elmondhattam volna, hogy ez szeretne engem akkor is, ha nem az volnék, a ki vagyok, hanem csak egy közönséges polgár-leányka; ha Sirolin | soktól mint hathatós te°r70' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkipt 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. I F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 36—52 Lapviiils: mai szárma lO olcLal.
