Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-03-12 / 11. szám
8 BÉKÉS 1905. márczius 12. Zoltán : Csendes délután. Forgách Károly gróf: Cairói részlet. Móricz Aladár dr.: A kis kiváncsi. Gámentzy István: Abbázia móló. Huszár Vilmos festőművész: Fejléczek. A mintaszerű újság előfizetési dija 1/i évre 3 korona 50 fillér. Mutatvány- számot szívesen küld ingyen a kiadóhivatal, ha ez iránt (VII, Király-utcza 89. szám alá) fordulnak hozzá az amatőrök. Emberhalál. Ez a czime az «Érdekes Könyvtár» folyóirat legújabb füzete vezető czikkének, melyet Thury Zoltán, a kiváló magyar novellista irt. — Thury mesteri kézzel kezeli a tollat s egyszerű mesterkéletlen modorban adja elő mindvégig érdekfeszitő, izgató meséjét. — Tartalmaz a füzet Margitay Tihamértől, a világhírű festőművésztől költeményt »Haláltáncz« czimmel, Kemechey Jenőtől, a nemrég elhunyt jeles elbeszélőtől novellát, ezenkívül két pompás külföldi elbeszélést: »Musztafa szőnyege« és »Tolvaj asszony« czimüeket. Gazdag ismeretterjesztő rovat zárja be az értékes füzet tartalmát, követve még a »Rejtvényvilág« melléklet által, melynek menden egyes megfejtője kivétel nélkül, könyvjutalmat nyer. — íme, ezt nyújtja egy füzetében ez »Érdekes Könyvtár«, a világ legolcsóbb folyóirata, melynek előfizetési ára egész évre 2 korona, félévre 1 korona százoldalas ingyen naptárral együtt. — Előfizethetni az »Érdekes Könyvtár« kiadóhivatalában Budapest, V. Kálmán- utcza 2. Nagyon ajánljuk olvasóink figyelmébe. Gyakorlati baromfitenyésztés a czime Parthay Géza uj könyvének, mely szakszerűen és gazdagon illusztrálva foglalkozik a tyúkok, pujkák, gyöngytyúkok, kacsák és ludak sikeres tenyésztésével. Parthay ezen könyve nemcsak az egyetlen legjobb baromfitenyésztési munka, hanem teljesen gyakorlati alapon van írva igy minden tenyésztő nagy hasznát veheti. Ára 3 korona és az összeg előleges beküldése mellett megrendelhető »Szárnyasaink« czimü baromfitenyésztési szaklap kiadóhivatalában, Budapesten VII. kér., Rottenbiller-utcza 30 szám. Tarka képek. Vége a farsangnak, a vig napoknak, a mulatozásnak. Az emberek lelkét komolyabb vágyak szállják meg, talán Istenhez térnek. S még igy is milyen csúnya állat az ember. Amennyi irigység, harag, gyülölség, rosszindulat, káröröm csak beleférhet, az mind az emberekben gyülemlik össze. De hát hiába, ez már velünk született nyavalya, pedig ha tisztán a szív szavára hallgatnánk, nem gyűlölködnénk, hanem szeretnők egymást, hisz úgyis oly rövid az emberi élet. Ma vagyunk, holnap eltemet a „Concordia“ vagy a „Kegyelet.“ Csak a „Trikó“ éli túl az ö idejét s még ma is dohog egy két kivicczelt alak s az a leg dühösebb, a kinél legjobban eltalálták az igazat. Vannak olyanok is, a kik azért búslakodnak, mert nincsenek benne az idei vicczlapban, azért haragszanak, hogy annyira sem érdemesítették őket, hogy kitegyék. Egy pár jó viccz, a mi pedig elő volt jegyezve, elnézésből kimaradt, így a napokban jelentkezett egy szálas legény a fináncz direktornál s előadta: — Nagyságos Igazgató ur, elszántam magamat, fináncz akarok lenni, (jó, hogy hozzá nem tette még: Csúffá akarom tenni a famíliámat.) Nádudvari Jóska is haragudott eleinte, de a főügyész (nem a kir. hanem a vármegyei) megvigasztalta. — Ne búsuljon Jóska, hisz én is benne vagyok, nem tesznek abba bele csak valamire való embert. így azután Jóska meg is vigasztalódott. De legjobban járt a tűzoltó egylet, elkelt 900 példány „Trikó“, soha ilyen kereslet „Trikó“-ban — mondotta Schwimmer. A mint hallatszik, három helyre fogják az idén a szerkesztőket meghívni uzsonnára, akik a harmadik pohár cognacnál egész konyakosán kijelentik, hogy soha többet (értsd : a legközelebbi farsangig!) viczczelni nem fognak. De nagyszerű is a Tisztelt Dingsz (Publigummi). Dobayt már egy héttel előbb majd kihúzták a boltjából, hogy rnég sincs „Bolond Újság“. Dobay aztán az ilyen türelmetlenkedőknek kuvertben ad egy-egy számot a megmaradt „Békés“-ből, s egyelőre ezzel is megelégszenek. Hanem aztán farsang napján megrohanják s már kora reggel jelentkeznek, ki személyesen, ki telefonon az uj vicczlapért. Persze mindenki azt szeretné, ha valami jó barátja lenne csúnyán kivicczelve. Vannak azonban olyanok is, a kik előre érzik a sáfrány illatot, s előre revolverrel fenyegetőznek, ha őket kifigurázzák. A legtöbben aztán a kifigu- rázottak közül hallgatnak, különösen ha fején találtuk a szeget s ha megkérdezik őket, hogy haragszanak-e, Gyurka bátyánkkal együtt igy válaszolnak: — Nem haragszom én — e. m. f. a kezeszárát, a ki irt — dehogy haragszom! S nincs is mit haragudni, farsangi kedélyeskedés az egész, s azonfelül teljesen házilag megy a kivicczelés, a városban marad, már a dobozi ember úgy sem érti meg a helyi burkolt fonákságokat (legfelebb a pipájáért jött be annak idején.) Egyedül Jankót nem lehet kibékíteni, ő róla irt Sárossy Gyula egy igen sikerült verset, a melyben a lába is benne van (annál kevésbé van benne versláb) s arról szól a vers, hogy Jankónk egy reggel korán talált menni a gőzfürdőbe, a mikor a kazánba még nem volt be- fütve, kapta magát tehát befütött maga. Neki joga van ehhez, mert mindig van nála 10—20 fürdőjegy. S ez a vers kimaradt. Hogy kibékítsem mindkettőjüket, itt közlöm az utolsó előtti strófát : Nem telt bele még tiz perez A viz már jó meleg volt És a jövő öt perezben Jankó már bent lubiczkolt. (Ez oszt recscsintés!) Ennek daczára az idei farsangi újság nem sikerült úgy, mint az azelőttiek, mert nincs benne „sláger“, mindazonáltal meg vannak vele elégedve általában — pardon a kivételeknek. Nem voltunk azonban megelégedve a farsangi körmenettel. A tűzoltók mindjobban ha- nyatlanak s mióta Szállá körükből elszálla, nem tudnak semmi újat. Most is vártuk tőlük az Orosz-Japán háborút, de semmi leleményességet nem tapasztaltunk. A báljuk mint farsangvégi mulatság, inkább sikerült. A farsangi mulatozást nemsokára felváltják a hazafias ünnepélyek. Itt van márczius 15-ike. Újabb alkalom az ivásra. Az idén ugyan naejyobb- szabásunak Ígérkezik mindenütt ez ünnepély, mert nagyobb a nemzeti felbuzdulás s igy még nagyobbakat fogunk inni. Gyulán úgy mint eddig is a körök ünnepelnek és pedig a 48-as kör a pavillonban, a polgári kör, az újvárosi kör a saját helyiségeiben. Lesznek hazafias dikeziózá-; sok, szavallatok, „Hazádnak rendületlenül“ s „Isten áldd meg a magyart“ fogjuk elénekelni állva, úgy hajnaltájban azonban már lesznek sokan, a kikre az a nóta fog ráilleni : „A lábo- mon alig alig állok.“ De nem baj, hiszen „itt élnünk, halnunk kell“ s ha arra kerül a sor nemcsak élni, de halni is fogunk tudni — a hazáért. Addig pedig éljünk békében és szeretetben egymással s ne Hezitáljunk egymásra a haza iránti hűségben, hanem higyjük el egymásról, hogy egyformán igazán s hűn szeretjük szivünkben édes hazánkat, azért hogy nem egyformán gondolkodunk. S ha vannak közöttünk gyülöl- ködők, a kiket a sértett hiúság által vezérelt bosszuérzetük vezet a hazafiság köpenyegébe burkolózva, azoknak gonosz szándékát ne engedjük érvényesülni, mert nem egymás ellen, de egymásért küzdve kell élnünk. __________ (ss—60 Kö zgazdaság. A gyulai kötött és szövött iparárugyár részvény- társaság, e hó 5-ón tartotta Y-ik rendes közgyűlését a vármegyeház kistermében dr. Lukács György főispán, elnök vezetése mellett, melyen a tészvó- nyesek igen szép számban jelentek meg. A közgyűlés úgy az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentését, mint a zárszámadást és a felosztás iránti tervezetet elfogadta s a felmentvényt minden irány ban megadta. A felügyelő bizottsági tagok mandátuma lejárván, Szónásy József, dr. Follmann János, Anuló Pál, Lukács Endre és Schmidt József részvényesek választattak meg egyhangúlag felügyelő bizottsági tagokul 3 évre. Ezután elnök felolvastatta a kereskedelemügyi m. kir. ministerium leiratát, mely szerint a 100 OOO koronás kamat mentes államkölcsön lejárata 10 évre meghosszabbittatik. A közgyűlés dr. Follmann János részvényes indítványára a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak a vállalat támogatásáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott, ugyintén jegyzőkönyvi köszönetét szavazott érdemes elnökének, dr. Lukács György főispánnak, kinek nagyrészben köszönhető, hogy ezen virágzó iparvállalat azon fokra emelkedett, melyen ma áll. Dr. Lukács György elnök megköszönvén a közgyűlés megnyilatkozását kijelenti, hogy az érdem nagyrésze az igazgatóságot és a gyárigazgatót, de különösen a vezérigazgatót illeti, ki rövid idő alatt teljes szakemberré képezte ki magát a textiliparban. Ezután a közgyűlés az elnök lelkes éljenzése között véget ért. Tallián Béla ajándéka Csabának. Tallián Béla m. kir. földmivelésügyi minister a békéscsabai öntözött rét négy táblájának a bevetéséhez hat métermázsa és harminez kilogramm tizenkétféle Mauthner féle fű- és híreinagot ajándékozott hét- száz korona értéiben. Müut építés. A Nagyszalonta—Sarkad határszéli törvényhatósági 28'6 klmtr. hosszú körútnak, — müuttá váló kiépítésére vonatkozó tervezet alapján, a bejárás február hó 23. és 24-én tartatott meg, Petracsek Ferencz kir. műszaki tanácsos elnöklete mellett kiküldött bizottság által. Miután a bejárás alkalmával az érdekeltség részéről a terv ellen észrevétel nem tétetett, e közút földmunkájának megindítását, — az elnöklő műszaki tanácsos a nyert felhatalmazás folytán, nyomban engedélyezte. Ezen müut a remetei hidnál csatlakozik a már kiépített gyulai útszakaszhoz s igy Gyula város és Sarkad község régi óhaja fog a biharmegyei sarkad — sza- lontai ut kiépítésével beteljesedni ; felesleges hangsúlyozni, hogy közgazdasági szempontból a nagy- szalonta—nagyváradi állatni úthoz tartozó eme müut Gyulára nézve mily kiváló fontossággal bir. Gróf Almásy Dénes nagybirtokos áldozat készségéből a remetei Fekete körösi hid és Sarkad közötti ka- nyarodásos útrész felhagyásával, a sarkadi urad ,- lom birtok it átszelő egészen egyenes ut fog léte- sittetni. Most már csak az lenne a kívánatos, hogy ezen müut földmunkája mihamarább megkezdetnék, hogy a nehéz megélhetési viszonyokra és az élelmi czikkek drágaságára való tekintettel munkásaink keresethez jussanak. A gyula—simonyifalvai vasút részletes terveit, a melyeket a vármegye vasúti bizottsága márczius 1-én tartott ülésében elfogadott, a héten felterjesztették a kereskedelemügyi minisztériumhoz kérve a közigazgatási bejárás elrendelését és annak kedvező eredménye alapján az építési engedély megadását. Múlt számunkban jeleztük, hogy a vasúti bizottság egyidejűleg intézkedett az iránt, hogy a vasút által érdekelt vidék lakosságának is alkalom adassék a vasúti részvénytársaságba részvények jegyzésével belépni. A vasút létesítése kétségtelenül magával fogja hozni Gyula város kereskedelmi és ipari forgalmának fellendülését és ezért számítani lehet arra, hogy Gyulán is sokan lesznek, a kik a vasút létesülésére irányuló óhajukat részvények jegyzésével kifejezésre juttatják. A vármegye vasúti bizottságának ez irányban kibocsátott felhívása a következőleg szól : Felhívás! A Békésvármegye törvényhatósága által tervezett Gyula—simonyifalvai keskenyvágányú motoros üzemű helyi érlekü vasút 1,000.000 koronára előirányzott építési tőkéje 5000 darab egyenként 200 korona névértékű egyenértékű jövedelmező részvények ellenében szándékoltatik beszereztetni és pedig akként, hogy az egész építési tőkét lehetőleg a vasút által közvetlen érdekelt vidék lakosságából alakítandó részvénytársaság fedezze.
