Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-03-12 / 11. szám
4 BÉKÉS 1905. márczius 12. YII. A vármegyei és községi közigazgatás működése ellen említésre méltó kifogás nem emelhető, s annak lefolyása zavartalannak mondható. A február hó 27-én délután Békéscsabán lezajlott munkás csopor- tulás, melynél sem a keletkezés oka, sem annak tulajdonképeni czélja positive meg nem állapítható, a főszolgabíró jelentése szerint oly mérveket öltött, hogy azt a rendelkezésre álló csekély számú csendőr seggel megszüntetni nem lehetett, hanem a rend helyreállítására katonai karhatalom igénybevételére volt szükség, a mely a csoportulást a legnagyobb kímélettel, minden baj nélkül feloszlatta. Annyit sikerült eddig megállapítani, hogy a községháza előtt csoportosuló körülbelül 1500 főnyi tömeg nem véletlenül, hanem valószínűleg a békéscsabai általános népegylet vezetőinek hívására gyűlt össze a végből, hogy Korosy községi főjegyző ellen tüntessen. Hogy a tüntetés, illetve állásfoglalás mi képen történt volna meg, az nem tudható, mert mielőtt ez bekövetkezhetett volna, a folyton növekvő tömeget miután az a legfőbb közlekedési útszakaszt alkalmatlanná tette, fel kellett oszlatni. Miután a beérkezett hatósági jelentések szerint a nép hangulata felette izgatott, a csoportulás meglepetésszerűen bármikor is előállhat, a személy és vagyon biztonság megoltalmazása czéljából szükségesnek tartom indítványozni, hogy a t. bizottság fel- iratilag kérje fel a m. kir. belügyminiszter urat, a békéscsabai csendőrörsnek 20 főre való felemelésére azzal, hogy ez a létszám az aratási munkálatok befejezéséig tehát augusztus 1-ig okvetlenül fen- tartandó lenne. Jelentem egyúttal, hogy az orosházi földmivelő munkások a munka bérre és a munka időre vonatkozó kívánságaikat írásba foglalva az orosházi főszolgabírónak bemutatták, a melyet a főszolgabíró közölt a földes gazdákkal. A kívánságok lényegét a munkabér emelése és a munkaidő leszállítása képezi. Ezzel kapcsolatban a nemzetközi szocziálisták is megkezdték az agitatiót az általános és titkos választói jog érdekében ez évre jelzett általános strike czéljából. Megtartattak a szokásos havi hivatal és pénztár vizsgálatok is, a mikor említésre méltó mulasztás nem konstatáltatott. A bizottság a jelentést tudomásul vette és felirt a belügyminiszterhez a békéscsabai csendőrörsnek 20 főre leendő kiegészítése iránt. A bizottság ezután két uj tagját az albizottságokba beosztotta és pedig dr. Ladies Lászlót a fegyelmi, központi börtönvizsgáló és tanítói nyugdij- ügyi bizottságba, Szalay Józsefet a II. fokú erdő kihágási bíróságba, a békéscsabai árvaszéket vizsgáló bizottságba, mindkettőt az árvaügyi felebbviteli küldöttségbe, a munkásügyi bizottságba és a pótadó felszólamlási küldöttségbe. özv. Bodoky Zoltánné köszönőlevelét tudomásul vették. A Szák Kocsis-féle hagyatéki ügyben az érdekeltek részéről évek óta ismételten beadott panaszok ügyében tartott vizsgálat eredményét dr. Berthóty István behatóan ismertette. A bizottság a panaszt, miután az örökösök a pótvizsgálat igazolása szerint az árvaszékek eljárásából kárt nem szenvedtek, elutasította. Dr. Zöldi) János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok kielégítők voltak. Leginkább a légzőszervek hurutos és gyuladásos betegségei fordultak elő, leggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A fertőző betegségek közül előfordult a difteria 28 esetben 9 halálozással, a vörheny 161 esetben 38 halálozással, a kanyaró 71 esetben 1 halálozással, a husi hagymáz 3, a szamárhurut 1 gyógyulással végződött esetben. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 99, hullán 3 esetben, orvostörvényszékit pedig 15 könnyű, 5 súlyos testisértés esetében. Gyógysavóval beoltottak 13 difteriás egyént, a kik mind meggyógyultak. Csák György kir. pénzügyigazgató az adóbefizetések eredményéről tett jelentést és néhány adóügyben beadott felebbezést referált. Rezei) Szilviusz kir. tanfelügyelő február havi tevékenységéről számolt be. Előadmányai között a ministeri leiratot, amely szerint a gyulai polgári leányiskola államosítása iránti kérelmet nem teljesiti, azzal adták ki a városnak, hogy az iskola vég leges elhelyezéséről gondoskodjék. Az ifjúsági könyvtárak létesítésére a községek utasittattak. A bizottság Sztik Gyula tótkomlósi tanitó korpótlékára állam segély adását nem véleményezi, mert nevezett tanitó hazafias magatartása aggályos. Dobszai Béla gyulai farkashalmi, Túri Sándor békési tanítók választását megerősítették. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész több cseléd és mezőrendőri ügyben beadott felebbezést referált. Haviár Lajos az útjavítási és útépítés előkészítési munkálatokról tett jelentést, úgy ezt, mint az árvaszéki elnök és kir. ügyész időszaki jelentését tudomásul vették. T a n ii g y. A gyulai főgimnázium segélyező alapjára újabban következő adakozások történtek: Bókésmegyei takarékpénztári egyesület 50 K 6 K 50 f 50 K 50 K 7523 K 10 f Menyecskebál rendezők Csák György Singer Mihály Hégi gyűjtés Összeg : 7679 K 60 f Iskola látogatás. Dóczy Imre a tiszántúli egyházkerületi iskolák főigazgatója f. hó 8-ától 4 napon át hallgatta a békési ev. ref. főgymnázium egyes osztályaiban az előadásokat, s a tapasztalt eredmény felett megelégedését fejezte ki a tanári kar előtt. Hírek. Márczius 15. A téli álmából ébredő természet újjászületésének idejére esik a magyar szabadság újjászületésének napja évszázados dermedtségéből. A rohanó évek egyre nagyobb és nagyobb távolságot létesítenek a múlt és a jelen között, de azért az emlékezés az emberi jogok diadalának hajnalhasadására, mintha az időbeli távolság emelkedésével arányosan fokozódnék az utódok felfogásában, akik az eszme dicső vértanúira és mar- tirjaira soha nem múló kejyelettel emlékeznek vissza. Márczius 15-ének emléke a magyar nép szivében ötvenhét esztendő múltán mitsern veszi tett erejéből, sőt azt mondhatnék, évről-évre jobban és maradandóbban vésődik be az elmékbe és szivekbe. A szabadságnapjának évfordulóit talán még soha olyan lelkesedéssel és fokozott nemzeti önbizalommal nem ünnepelte az ország, mint épen a legutóbbi években. Nagy megnyugvás ez a tudat azokra, akik e sokat szenvedett, balsorsüldözött nemzet sorsáért és jövőjéért aggódnak. Amely nemzet a múltak s/ép emlékein olyan kegyelettel tud «süggeni, mint a magyar, érje bár újabb csapás és újabb nehéz megpróbáltatás, az a nemzet, amely annyiszor bebizonyította már, hogy csak legyőzhetik bizonyos időre, de meg nem semmisíthetik, élni fog tovább is, hirdetvén az idők végtelenségéig, hogy Árpád vére nem pusztulhat el soha!.... Márczius 15-nek ötvenhetedik évfordulóját, — amely szerdára esik, — a szokott, vagy talán még annál is nagyobb kegyelettel fogják megünnepelni az egész országban. Gyulán délelőtt 9 órakor a református templomban ünnepies isten- tisztelet lesz, amelyen Dombi Lajos esperes fog hazafias imát mondani. Istenitisztelet után a városi tanács, márczius 15-ének egyik főszereplője Pálffy Albert szülőházánál testületileg jelenik meg és az emléktáblát megkoszorúzza. A hazafias ünnep délutánját óvek hosszú sora óta, a 48-as kör ünnepsége foglalta le, az idén azonban még nem tudunk semmiféle előkészületről ebben az irányban. Annál nagyobb élénkség fog megnyilvánulni az este tartandó hazafias közvacsorák iránt, amelyek az idén is szép számmal lesznek. — Közvacsorát rendez : a polgári kör, a kereskedelmi csarnok, az újvárosi olvasókör és a 48 as kör, ez utóbbi a Göndöcs-kerti pavillonban. A vármegye székhelyén kívül ünnepségek lesznek a vármegye többi községeiben is, amelyekről jövő számunkban, — a gyulaival egyetemben, — részletesen fogunk referálni. A képviselőtestület hétfőn délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete mellett tartott rendkívüli közgyűlésén az epreskerti telek eladása tárgyában ho zandó érdemleges határozathozatal idejéül márczius hó 30-ik napja tűzetett ki. A városi tökepénzek eI- helyezésére a törvényben előirt névszerinti szavazással akként intézkedett a közgyűlés, hogy a város pénzei a helybeli három pénzintézetnél lehetőleg egyenlő arányban helyeztetnek el. A községi iskolaszék tagjaiként 3 évre a következő városi képviselők választattak meg: Jantsovits Emil, Schmidt József, dr. Follmann János, Lukács Endre, Ludvig Mihály, Murvai Perencz, Hoffmann Perencz, Múlt József, Czinczár Adolf, Gerlein Reinhart, Kukla Perencz, Popovics Jusztin, Dutkay Béla, dr. Ladies László, K. Schriffert József, dr. Berényi Ármin, Gulyás János, Szikes György, dr. Daimel Sándor, Ád. Schriffert József és Vidó János. A városi gyámpénztári vizsgálatra Volf Z-úgmond és Karácsonyi Károly városi képviselők választattak meg. Dr. Lukács György városi képviselőnek, a városi képviselői állásáról való lemondása tudomásul vétetett s helyébe Gremsperger Pál póttag hivatott be. A fögimnáziumi bizottságba dr. Lukács György lemondása folytán, 1905. évi deczember hó 31-ig Schmidt József városi képviselő választatott meg. A bekesmegyei muzeum gyarapodása. Gróh Mihályné úrnő két drb. 5 frtos és egy drb.10 frtos igen szépen föntartott Kossuth bankót, férje pedig a mezőberényi hid alapozásakor talált egy drb. kőszén képződményt ajándékoztak a múzeumnak. Mettler Péter 3-ik elemi iskolai osztály tanuló 2 drb. 30 kros szintén Kossuth bankót ajándékozott. A muzeum őre a tél folyamán »ázva és fázva« sokszori kirándulásai alkalmával a szőlőföld forgatóktól sok igen becses bronzkori és honfoglalás- kori edényt, edény-darabot valamint 3 kőczeltet szerzett. Áthelyezés. A vármegye főispánja Endreffy György vármegyei központi és Leindörfer Mór gyomai járási Írnokokat kölcsönösen áthelyezte. Rügyfakadás. Lanyha fuvallatu szellő szüremlik be a nyitott ablakon. Ezt vártuk már, ezután spedtünk, ilyen jó meleg, enyhe levegő után, ami kedélyünket egyszerre átváltoztatja. Ez a tavasz :elé hajló idő hangulatot terjeszt és nyomában ninden megváltozik. Megváltozik a természet, megváltozik az ember. A régi forma ujjal cserélődik tel. Beh más az élet! Az előbbit, az unottat hamar el feledjük. Sietünk megválni tőle, szakitani vele. Belehajszoljuk magunkat az újba. Ujjongva távolodunk tőle s keressük a vidámabb, a tisztább, légkörű életet, mi a tavasz jöttével szintén megérkezik. \z blakok kinyílnak és a téli mesterségesen szakosított levegőt kieresztjük, hogy helyébe tisztább, idébb, jöjjön a szobánkba. A nehéz kabátok zseléit nafialinnal rakjuk meg és nyugodni tesszük, ló pihenőt kívánunk neki s mosolyogva, dalolva tesszük magunkra a könnyebbet, a szellősebbet, a nlágosat. Mert hát úgy illik : a vidámabb hangulat- toz illő világosabb ruhát is öltünk megunkra. Csak ikkor érezzük igazán, hogy a tavaszt várjuk, azt lajszoljuk. De nemcsak az ember örül az enyhébb dőnek, a változásnak, hanem az egész természet, a nindeuség egyetemben. A meleg napsugár kifa- fasztja a fák rügyeit és a kopasz szürkeséget rövi- lesen élénk, zöld szín váltja fel. Máris sok helyen evelesednek a fák, meg a bokrok. A meleg talajból millió meg millió bogár jön a felszínre. Mintegy varázsütésre megelevenedik a nagy mindenség, minden élni, virulni akar. Ez a természet csodás nagy ereje, mit az emberi elme még el nem leshetett, hogy maga álljon oda mesternek és maga hajtsa végre a nagy átalakulást, amit a természet az egyszerű napsugár bűvölő erejével megcselekszik. Kicsi, törpe ehhez az ember. Semmi hozzáképest. É'ed, vidul minden, nemsokára dalos madarak fészkelnek az eresz alatt és a szellő virágillatos levegőt hajt majd tova . . . A gyulai kereskedők és kereskedö-ifjak társulata vasárnap, folyó hó 5-én délután tartotta Czinczár Adolf elnöklete alatt, a tagok élénk érdeklődése közben, évi rendes közgyűlését. Czinczár Adolf elnök megnyitván a közgyűlést, rövid visszapillantást vet a lefolyt egyesületi év történetére, majd kegyeletes szavakban emlékezik meg a társulat elhunyt érdemes alelnökéről, Reisner Zsigmondról,
