Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-03-05 / 10. szám
1905. márczius 5. BÉKÉS 5 szegszárdi gyógyszerész, Szegszárdon múlt hó 25-én tüdőgyuladásban elhunyt, élte 25 itc évében. Az elhunyt családja iránti általános részvétet fokozza, hogy a közelmúltban már harmadik ez a haláleset a családban. A békéscsabai tüntetés, — mint Csabáról lapunknak Írják — amely úgy a sajtóban, mint azon körülmény folytán, hogy másnap a megye- gyűlésen is szőnyegre került, nagy port vert fel, de amelynek korántsem lehet oly nagy jelentőseget tulajdonítani, mint aminővel azt úgy a sajtóban, mint a megyegyüléseu pertraktálták, hétfőn délután, nem kis izgalmat okozott Békéscsabán. Az eset úgy történt, hogy a munkások délután csoportosulni kezdtek a városháza előtt, ami ma már nálunk szinte megszokott dolog hogy mikor tél előrehaladtával elfogy a nyári keresmény s nincs munkaalkalom, a munkásnép a hatóság köré gyűl, onnan várja, hogy segítsenek rajta, holott a hatóság legkevésbé tehet arról, hogy a népnek nincs munkája, hogy fejletlen az iparunk, egyoldalú a gazdálkodásunk, nagy igényű a munkásuépünk és kevés a munka- alkalom. A hatóság a törvóuyadta eszközökkel, a munkásközvetités intézményével a lehetőségig megtesz mindent, ami hatósági kötelesség, de hogy minő kevés eredménnyel s nem rajta múló kévés eredménnyel, igazolja, hogy most is 1000 munkást keresnek a munkásközvetitőaól s mindössze 24 jelentkezett Csabáról, onnan, ahol mintegy 2000 ember gyűlt össze h tfőn délután a piaczon, munkanélküliség miatt tüntetve. Ilyen helyen igazi nyomorról nem lehet szó, igazi elkeseredésre nem lehet ok s a tüntetés okát nem ebben, hanem a nép izgatásában kell keresni. A népet pedig állandóan izgatják. Nemcsak lelkiismeretlen krajczáros újságok üzletből , hanem lelkiismeretlen stréberek is önérdekből. S ha a csabai tüntetés okait keressük, úgy az tisztán csak ezekre az okokra vezethető vissza. A tüntetésnek különben előzményei is v dtak. A szombati vásáron egy helypénzszedő megzálogolt egy asszonyt, amiért nem tudta a jegyet felmutatni. Az asszonynak Achim L. András képviselő fogta pártját, ki az uj honatyai minőségben tetszeleg most magának s ez felment vele a városházára, hol azonban Korosy László jegyző, miután látta, hogy az izgága emberrel nem tud boldogulni, otthagyta a faképnél. Erre egyik csabai krajczáros lapban egy mérges nyilttér jelent meg másnap Korosy ellen, mely a legnagyobb fokú bornirtságuak kvintesszencziája. így csak a kocsis szokott beszélni a lovával, nem egy törvény alapján álló népképviselő, a kinek a törvényt s a törvényt képviselő hatóságot respektálni kellene. Másnap hétfőn történt a csoportosulás a városház előtt, mely bizonyára minden izgalom nélkül eloszlott volna, ha a képviselő és a főjegyző közti ellentét ki nem lett volna élesedve, igy azonban Achim képviselő akaratából ehhez kellett a nepnek statisztálni. Az összecsoportosult nép aztán felment a városháza folyosóira, ott kenyeret kértek a tisztviselőktől. A tisztviselők felvilágosították őket, hogy ott a munkásközvetitő. Ezer munkást keresnek, lesz munka, csak be kell szegődni, de a nép nem hallgatott rájuk, csak tovább követelőzött. Erre a rendőrség felszólította őket, hogy oszoljanak szét és menjenek haza, mire ki is vonultak a városházáról, de a főtéren csoportosultak, hol számuk egyre nőtt A csoportosulókhoz dr. Debreczeny Lajos f-zol- gabiró is szólott, kérdezvén őket, hogy mit akarnak, de a nép csak nem akart eloszlani. Ekkor érkezett Achim L. András a főtérre, kit Debreczeny szolgabiró felkért, hogy szóljon ő a néphez, de a képviselő azt válaszolta, hogy a népnek joga van itt lenni s fel is szólította őket, hogy menjenek le a járdáról, de csak maradjanak együtt. Ekkor úgy 3 óra tájban lehetett az idő. Achim újra elment a főtérről, hol akkor Seiler főszolgabíró jelent meg és kérdést intézett a közönséghez, mit akar. A tömeg azt zúgta vissza, hogy »kenyeret.« »Hiszen van munka, csak jelentkezni kell érte« világosította fel a főbiró a népei, de hasztalan. Ekkor a főszolgabíró — törvényadta jogánál és kötelességénél fogva — oszlásra szólította fel a népet s miután ismételt felszólításra nem oszlott, a további rendzavarás meggátlására katonaságot kért. A katonák mintegy fél óra múlva érkeztek meg. Ekkor már oszladozni kezdett a tömeg s csakhamar a legnagyobb kiméletességgel megtisztították a főteret. Ekkor azonban ismét Achim L. András támadta meg a főszolgabírót, hogy mert katonaságot kirendelni s fenyegetőzött, hogy interpellálni fog e miatt a Házbzn. A főszolgabíró kikérte magának az inzultust, miközben a vitatkozók köré ismét mintegy 200 ember verődött, kik Achim példáján felbátorodva, sértő kifejezésekkel illették a főszolgabírót, mire ennek parancsára többeket letartóztat tak. A főtéren azután a czirkáló katonai és csendőr- örsjáratokat mégis respektálták és a nép eloszlott. Este 6 óratájban már egészen üres volt a főtér és csendes volt Csaba. A bünfenyitő vizsgálatot a bíróság megindította. A gyulai korcsolyázó egylet tánczestélye az éjjel zajlott le a vármegyeház termeiben. Hogy az eredeti megállapodás szerint kijelölt Komló szálloda helyett a díszes és tágas vármegyeházán tartották meg a mulatságot, ennek oka az volt, hogy a mulatság iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy a Komló termei szűknek bizonyultak volna a közönség befogadására. így aztán az ifjú egyesület első mulatsága különben disz tekintetében is sokat nyert, valamint az is bizonyos, hogy legközelebbi számunkban teljes erkölcsi és anyagi sikerről számolhatunk be a mulatság lefolyásáról szóló refe- rádánkban. Eljegyzés. Pándy Erzsikét, Pándy István békéscsabai uradalmi ügyvéd leányát eljegyezte Muntyán Sándor, nyug. cs. és kir. százados. Orvosválasztás. Pusztaföldváron a megüresedett községi orvosi állásra a képviselőtestület Schvartz Izsó csongrádi orvost választotta meg. Szoyer Ilonka Békésen. A békési kereskedő ifjak főnökeikkel karöltve, szerdán este hangversenynyel egybekötött tánczestét rendeztek a bérház dísztermében. Nagy siker koronázta az áldozatot, fáradságot nem kímélő rendezőség vállalkozását. Sikerült oly műélvezet nyujtaniok a termet zsúfolásig megtöltő előkelő közönségnek, sikerült oly hírneves közreműködőket megnyerniük, a minőket Békésen eddig semmiféle egyesület fel nem mutathat. Szoyer Ilonka a motoroson érkezett meg Békéscsaba felől Az állomásnál a rendező bizottság elnöke fogadta s nem igaz egy lap állítása, hogy kifogták a lovait, annyira nem igaz, hogy az állomásnál csoportosulás sem volt. A csinosan díszített pódiumon a műsort dr. Haraszti Sándor tetszésben részesült felolvasása nyitotta meg, mely után az est fénypontja Szoyer Ilonka a hírneves fővárosi művésznő énekszáma következett, akit Ujházy Béla kisért zongorán. A közönség lelkes óváczióval ünnepelte 8 zajos tapssal ujráztatta meg dalait. Utána Eber- gényi Irénke, egy a felsőbb leányiskola padjaiból alig kikerült bájos leányka meglepő közvetlenséggel adia elő „Az első pongyola“ czimü monológot. Azután Békéssy Gyula a temesvári színház bariton énekese mutatta be énekmüvószetét szülővárosa közönségének, amely lelkes tapssal fogadta dalait. Majd ismét Szoyer következett, részleteket énekelvén két operából. Alig győzte megköszönni a szűnni nem akaró tapsvihart. Varga János tanító monológjával, de főképen arczjátékával és gesztusaival élénk derültséget keltett. A nagy teremhez mérten nem volt elég erős hangja, — különben rekedt is volt — s a szöveg e m:att nem volt eléggé érthető. A műsor befejezéséül még Békéssy Gyula több dalt énekelt gyönyörűen, úgy hogy a publikum alig győzött betelni azokkal. A hölgy szereplőket a rendezőség díszes rózsa és szegfű csokrokkal, Békóssyt pedig babérkoszorúval lepte meg. — A hangverseny után következett a mulatság második része a bál, a mely valóban szép volt. Annyi szép leányt együtt látni ritkaság. A helybeli intelligenczia tel es számmal megjelent, de még többen voltak vidékről. Az est díszes közönségét az igazi farsangi jókedv tartotta együtt hajnalhasadtáig, az első négyest közel százötven pár tánczolta. Szanatóriumi sorsjegyek húzása. A pénzügyminisztérium 1904. évi 96091. sz. rendeletével engedélyezett József Főherczeg Szanatórium Egyesület sorsjátékának 1905. február hó 25 én, este 5 órakor hatósági kiküldött jelenlétében megejtett sorshúzása alkalmával kihúzott sorsjegyszámok jegyzéke a következő: 22000 korona értéket nyert 234562. 2550 nyert ötezer korona értéket, 118788 nyert háromezer korona értéket, 92664, 208562 nyert ezer korona értéket, 136044, 2892, 237522, 198165 nyert ötszáz korona értéket, 98851, 103548, 263182, 272215, 209255 nyert száz korona értéket, 122465, 132112. 71302, 216236, 169198, 56827, 283795, 126114, 163476, 243207 nyert ötven korona értéket. A ; öbbi számok tiz koronás értéket nyertek. A nyeremény jegyzék egészében különben megtekinthető Dobay János könyvkereskedésében. A kereskedők és kereskedő ifjak társulata, a lapunk múlt heti számában közölt tárgysorozattal ma délután 2 órakor tartja évi közgyűlését. Rendes viszonyok és körülmények között időjárásunk határozottan kedvezőtlennek volna mondható ; amint hogy bizonyos fokig kedvezőtlen most is, amennyiben Márcziusnak száraznak kellene lennie, hogy a tavaszi szántás megtörténhessék. Az egész őszre s télre kiterjedő szárazság után azonban a márczius elején beköszöntött nedves időnek, daczára annak hogy a tavaszi munkát hátráltatja, gazdáink még örülnek is, mert erre a nedvességre nagy szükség van most ; a nélkül ugyanis a legelők nem fejlődhetnének és a tavalyi szűk takarmánytermés után a bőséges legelő és kaszáló a legfontosabb mezőgazdasági érdek. Óhajtandó volna azonban, ha bőséges eső után az idő mennél rövidebb idő alatt szárazra fordulna, hogy az árpa vetés, amely a legmagasabb fekvésű homoki földeken sem lehetséges még, legalább márczius első felében megtörténhetnék. Honvédönkéntesek uj állomása. A gyulai 2-ik honvédgyalogezred önkénteseit ezideig Budapesten képezték ki a katonai tudományokban s ugyancsak itt készítették őket elő a tiszti vizsgára is. Ez iskolákban a békésmegyei fiuk voltak túlsúlyban. Talán ez indította arra a honvédelmi minisztert, hogy október elsejétől kezdődőleg, Nagyváradon honvéd önkéntes iskolát állítson fel. Az október elsején berukkoló honvédönkéntesek már Nagyváradon nyernek kiképzést s ide helyezik a deb- reczeni és a gyulai honvédezredek önkénteseit. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulata márczius hó 15-én este, a magyar szabadság megszületésének önvenhetedik évfordulója alkalmából, a „Komló“ földszinti ebédlőjében hazafias bankettet rendez, amelyre az egyleti tagokon kívül, vendégeket is szívesen lát a rendezőség. Külön meghívók a bankettre nem bocsáttatnak ki. A „Bókésmegyei Egyetemi Ifjak Köre“ febr. 25-én rendes ülést tartott, melyen csaknem az összes tagok megjelentek. A kör ügybuzgó elnöke Dimák Géza elszavalta Arany János „Széchenyi emlékezete“ czimü költeményét. A nagyhatású, ügyes szavalatot a kör jegyzőkönyvi dicsérettel jutalmazta. Ezután a márczius 15-ón rendezendő diszgyülés műsorának megállapításához fogott az ülés. Előre jelezhetjük, hogy az idei diszgyülés az eddigieknél nagyobb szabásúnak Ígérkezik. A kiküldött bizottság serényen működik az ünnnepély sikerén és a kör egyhangú határozata fohtán meghívja a békésmegyei orsz. gyűlési képviselőket is, hogy megjelenésükkel emeljék az ünnepély fényét és sikerét. A kör, tekintettel arra, hogy az üléseket többször látogatják meg vendégek, egy emlékkönyv beszerzését határozta el. Házasság, ifj. Kocsis Lajos törekvő ifjú lakatos iparos február 27-ikén esküdött örök hűséget Unger Erzsébetnek. Halálozás. Városunk egyik magaskoru tisztes polgárnője özv. Kalocsa Mihályné Herbert Borbála február 25-én 88 éves korában meghalt. A derék nő végtisztessége nagy részvét mellett történt. Béke hamvaira. Öngyilkosságok. Molnár Eszter 17 éves békési leány, amiért anyja megdorgálta, elkeseredésében gyufaoldatot ivott. Az idejekorán nyújtott orvosi segély valószínűleg megmenti az életnek. — Kocsor Mihály békési jómódú gazda múlt hó 23-án este a kocsiszínben felakasztotta magát s mire hozzátartozói észrevették, már nem élt. Az öngyilkosság oka ösmeretlen. TŰZ. Békésen, múlt hó 23-ikán este Kistek Józsefné és testvére Hilla Jánosné közös tulajdonát képező lakóháza, ösmeretlen okból kigyuladván, teljesen leégett. A kár 1000 korona. Meglopott gazda Urbán György csabai lakos kerekpusztai tanyájáról ismeretlen tettesek elloptak három lovat, egy kocsit és szerszámokat, mintegy 1200 korona értékben. A nyomozás megindult. Csizmadia Sándor, akit költői lelkülete s rendkívüli Írói tehetsége folytán méltán nevezhetünk a magyar Gorkijnak, vasárnap este tartotta felolvasását, helyesebben mondva szabad előadását a Göndöcs-népkerti csarnok termében. Ószintén sajnáljuk hogy az előadás iránt nem volt nagyobb érdeklődés, amit részben a kedvezőtlen időnek is
