Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-03 / 14. szám

1904. április 3. BÉKÉS 3 lett Krisztust keresztre feszitette a nép, a Golgothán, amiért a szeretet tanát hirdette. De a Megváltó harmadnapra dicsőségesen feltámadott halottaiból, mint az a bibliában megiratott, a szeretet tanát, a keresztény vallást nem nyomta el az erőszak s ma országok és világrészek sok nyelvíi templomai­ban hirdetik annak igéit örök bizonyságául, hogy az igazságnak diadalmaskodnia kell. A husvét örömünnepét a nagyhét előzi meg, nagypéntek a Megváltó halálának emléknapja, az egyház leggyá­szosabb ünnepe, a szigorú böjt ideje. A templomok­ban városunkban is egész bucsujárás volt a Krisztus koporsójához, mely minden kath. templomban fel van ilyenkor állítva. A feltámadás ünnepsége nagy­szombat este történik, mely Gyulán igen szép egy házi ünnepség szokott lenni s a körmenetben óriási nép vesz részt. A körmenet útjában eső házak, üzletek ablakait kivilágítják s az útban fekvő két gyógyszertár bengáli fényt produkál. A husvét ün­nepe persze akkor lenne igazán szép, ha megfelelő időak lenne hozzá, amit azonban az idei husvétról nem igen mondhatunk. Lapunk kedves olvasóinak a husvét alkalmából kívánunk boldog ünnepeket i A vármegye közigazgatási bizottsága április havi rendes ülését folyó hó 19-ikén, kedden fogja megtartani, amikorra a vármegye főispánja a bi­zottság tagjait ülésre már összehívta. Sorozás. Az elmúlt héten a békési járásban fejezték be a sorozást. A sorozó bizottság tagjai a hadsereg és honvédség részéről ugyanazok voltak, akik Gyulán ; a bizottságban a polgári elnöki tisz tét dr. Daimel Sándor főjegyző, a polgári orvosi tisztet dr. Frey Géza járásorvos látták el. A soro­zásra összesen 800 hadköteles volt felhiva, a meg­jelentek közül besoroztak a hadsereg ujonczjutaléka javára 143, a honvédség ujonczjutaléka javára 40 és a póttartalékba 140, összesen 323 hadkötelest. A jövő héten, április 7. és 8. napjain a gyomai já­rásban tartják meg, 9 ikén pedig Békéscsabán kez­dik meg a sorozást. Miitanrendőri bejáras. Az első alföldi gazda­sági vasút igazgatósága értesítette a vármegye alis­pánját, hogy az általa kiépített motoros vasút Békéstől Vésztőig is kiépült vonalának ideiglenes mütanrendőri bejárása folyó évi április hó 8-án fog megtartatni. A vármegye, minthogy ebben az idő­ben a sorozások még tartanak, csupán az államépi- tészeti hivatallal képviselteti magát a bejárásnál. Képviselöválasztók összeírása. Hirt adtunk róla, hogy úgy a vármegyei, mint a többi ország­gyűlési képviselő kerületek központi választmányai megalakították az összeíró küldöttségeket, miután most már az ex-lex nem akadályozza a/. összeírások foganatosítását, az összeíró küldöttségek megkezd­ték működésűket s mihelyt elkészülnek a névjegy­zékek kiigazításával, beterjesztik azokat a központi választmányhoz. Szekér Gyula kitüntetése Nem régen közöl­tük, hogy Szekér Gyulának, a gróf Almásy Dénes uradalmai iószágfelügyelőjének a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. A legfel­sőbb kitüntetés jelvényét a vármegye főispánja Gyula város képviselőtestületének kedden tartott közgyűlésében tűzte fel az érdemes férfiú mellére. A főispán a közgyűlés megnyitása után napirend előtt szólalt fel, hogy átadja a királyi elismerés jelét. Tartalmas szép beszédben méltányolta azokat az érdemeket, amelyeket Szekér Gyula az Almásy uradalomban eltöltött és 40 évet meghaladó működése alatt ezen uradalom felvirágoztatása, azon a bel­terjes gazdálkodás meghonosítása és egy valódi mintagazdaság megteremtése körül kifejtett, hang­súlyozta ezen működésének a közre kiható nagy­fontosságú előnyeit és vázolta a kitüntetettnek a közélet egyéb ágaiban való eredményes buzgó mű­ködését. Nagy tetszéssel fogadott beszéde végén a jelenvolt nagyszámú képviselőtestületi tagok zajos éljenzése közben jókivánatainak kifejezése mellett tűzte fel a keresztet. Szekér Gyula megindult han­gon mondott köszönetét a főispánnak elismerő sza­vaiért, kijelentvén, hogy a hódolattal fogadott legfelsőbb kitüntetéssel szemben kötelezettnek érzi magát arra, hogy továbbra is a közügyek buzgó, lelkiismeretes munkása legyen. Végül örömét fejezte ki, hogy a koronás királytól nyert kitüntetés je'- vényét polgártársai körében, Gyula város érdemes képviselőtestülete előtt vehette át, mely városnak továbbra is igaz, hű polgára akar maradni. Köz­vetlen hatású szavai után zajos éljenzés hangzott fel, a mivel az ünnepélyes aktcs véget ért. A képviselőtestület kedden az egész napot igénybevevő rendes közgyűlést tartott, a melyen különösen délelőtt a képviselők rég nem tapasztalt nagy számban vettek részt. Minekutána Lukács György főispán napirend előtt Szekér Gyula urad. felügyelőnek a Ferencz József lovagkeresztet mel­lére tűzte előterjesztetett az előzőleg kinyomatott és az összes képviselőknek szétküldött polgármes­teri zárjelentés, a mely, mint minden évben, úgy ez alkalommal is a város múlt évi hivatali, társa­dalmi s közgazdasági mozgalmait behatóan felöleli s Dutkay Béla polgármester ambicziózus szorgal­mának szép tanujele. A zárjelentés különben vita nélkül tudomásul vétetett és annak során a múlt esztendőben elhalt Frailer István városi iktató, továbbá Rosenthal Lipót, Bulboka János és Keller Imre városi képviselők elhalálozásuk feletti rész vét jegyzőkönyvileg megörökittetett. Az 1903. évi több rendbeli városi zárszámadás és vagyonleltár elfogadtatott és jóváhagyás végett a törvényható­sági bizottsághoz beterjesztetik. A városi tőkepén­zeknek a helybeli három pénzintézetben való el­helyezése névszerinti szavazással, a beadott összes szavazatokkal elhatároztatott. — Az első gyulai kö­tött és szövött iparárugyár kérelme, a mely szerint a gyár 10 évig évi 2000 korona segélyben része- sittessék, hosszas és beható vita után, a melynek folyamán Lukács György főispán, mint választott városi képviselő is felszólalt és nagy ékes szólás­sal és a meggyőződés hevével támogatta a kérel­met, azzal az indokolással, hogy a gyár fenállása immár biztosítva vau, mert. az elmúlt évben már osztalékot is fizetett a részvényeseknek, a megej­tett szavazás után 64 szavazattal 62 ellenében, tehát 2 szavazat többséggel, nem teljesittetett. — A városi vízvezetékre vonatkozó javaslat elvileg elfogad­tatott 8 megbizatott a tanács, hogy a kölcsönre nézve ajánlatot szerezzen be s a szabályrendeletet készítse el és intézkedés végett a közgyűléshez terjessze be. A tanács azon javaslata, hogy az egyes iparügyek a rendőrkapitány munkaköréből kivétes­sek — nem fogadtatott el, hanem azok továbbra is a rendőrkapitány munkakörében meghagyattak.— Újkígyós községe a legtöbb adót fizetők névjegy­zékébe alispáni határozat folytán felvétetett. — Az Erzsébet királyné szobrának kezelését és egy díszes vasrács készítését a képviselőtestület elfogadta. — K. Schriffert József városi képviselő indítványa, a benedeki uradalmi földek megvételére nézve elfo­gadtatott s a vétel megkísérlésével egy bizottság megbizatott. E bizottság tagjai apolgármester elnök­lete alatt K. Schriffert József, Kukla Ferencz, ifj. Miskucza Illés, dr. Bodoky Zoltán, Kóhn Dávid és Jantsovit8 Emil városi főügyész. — A csatornázási ügybeu hozott vármegyei határozat, miután az a városra sérelmes, megfelebbeztetik. — Heilinger Károly birtoknyilvántartónak napidij megállapítás iránt hozott megyei határozat megfelebbeztetik. — A vármegye törvényhatósági bizottságnak Feuer Márk felebbezésére hozott elutasító határozat tudo­másul vétetett. Kocsis Szilárd városi kiadó részére 3 havi szabadság engedélyeztetett s a helyettesítés iránti intézkedéssel a polgármester megbizatott. — A korcsmái szabályrendelet akként módosíttatott, hogy az éjjeli zenélési dij 6 koronáról 2 koronára szállíttatott le. — A múlt évi elemi csapások után esedékes 1900 korona 14 fillér községi pótadó leíra­tott. Stifter Mihály és társai városi rendőrök fizetés felemelés iránti kérelmük, tekintettel a város súlyos pénzügyi viszonyaira — elutasittatott. Bízó Károly kovácsmester a községi kötelékbe felvétetett. — Heilinger Károly birtoknyilvántartó fizetés feleme­lés iránti kérelmével elutasittatott. — Szigeti János és társa haszonbér aluli felmentése iránti kérel­mükre, a bérlettől felmentettgk. — Szatmári Sán­dor községi adó törlése kétszeres kivetés czimén elrendeltetett. — Mahler Ferencz eleki lakos köz­munka adó törlés iránti kérelmével elutasittatott. — Seres Lajos illetősége nem fogadtatott el. — A közegészségi állapotról, valamint a pénztár vizsgála­tokról felvett jegyzőkönyv tudomásul vétetett. A közgyűlés délután 5 óráig tartott. Kinevezés. A belügyminiszter az adófelszö- lamlási bizottság helyettes elnökévé Jantsovits Emilt nevezte ki. A gyermekmenhely átalakítása Gyulán. Az ex-lex miatt régóta vajúdó ügy végleges megoldását tartal­mazza a lapunk mai számában közölt hirdetés, illető­leg a belügymíuiszternek Lukács György főispánhoz intézett következő leirata: „Gyulán az állami gyer­mekmenhely jelenlegi czélszerütlen beosztása és rozzant állapotban levő épületeinek részben lebon­tását és újjáépítését rendelem. Az ezen átalakítási munkálatra vonatkozó építési terveket, előméretet és költségvetést az árlejtési hirdetménynyel együtt megküldöm. Az építés keresztülvitelével kapcsola­tos intézkedésekkel főispán urat bízom meg. Fel­hívom, hogy a mellékelt árlejtési hirdetményt a „Budapesti Közlönyében és a helyi lapokban a belügyminiszteri tárcza terhére azonnal közétenni és a beérkezett ajánlatok felett a versenytárgyalást megtartani szíveskedjék. Ezen eljárásainál az alis­pánnak, Gyula város polgármesterének, az államópi- tészeti hivatal főnökének, a tiszti ügyésznek közre- müdése igénybe veendő. A kötendő szerződések jó­váhagyását magamnak fentartom. Felhívom, hogy a gyulai m. kir. adóhivatalt a vállalkozók által ottan leteendő biztosítékok átvételére utasítsa. Az építés­hez építési ellenőrt az államépitészeti hivatal fő­nöke rendeljen ki. Ez alkalommal határozottan arra kell kérnem főispán urat, hogy minden törekvését odairányozza, hogy az elrendelt munkálatok a le­hető legnagyobb takarékosság szem előtt tartásával foganatosíttassanak. A mellékelt költségvetésben előirányzott öszszegnól megtakarításra számitok. A szerződés azon ajánlattevővel kötendő meg, aki le­hető legelőnyösebb feltételek mellett,, úgy az épí­tés kifogástalansága, mint általában az elvállalt kö­telezettségek pontos teljesítése tekintetében a leg­több biztosítékot nyújtja. Az építésnél az az elv vezet, hogy a helyi ipar érdekeit támogassam. Ha azonban megfelő szolidságu vállalkozó nem akadna, vagy általában az árlejtés eredményét kielégítőnek nem találnám, fentartom magamnak, hogy országos pályázatot hirdessek. Minthogy az építkezést a leg­közelebbi időben feltétlenül meg akarom kezdetni, felhívom, hogy ezen ügyben a lehető legsürgőseb­ben eljárni és az eredményről a határidő lejártával azonnal jelentést tenni szíveskedjék. Ugyanezen szám alatt kelt rendeletommel az építési terveket a vármegye alispánjának az építési engedély meg­adása végett egyidejűleg megküldöttem. Végül fel­hívom, hogy a költségvetéssel felszerelt egyik terv­példányt az államépitészeti hivatalnak sürgősen küldje meg. Budapest, 1904. márczius hó 25-ikén. Tisza, s. k.“ Az építési engedélyt a városi tanács már megadta. A terv szerint a mostani meglevő épületrész bevonásával s a szomszéd telken fog felépülni a menhely csinos földszintes épülete két szárnyépülettel. Az építkezésre 36000 korona van előirányozva. A versenytárgyalás április hó 11-én fog tartatni s az építkezést már május 1-én meg kell kezdeni s október 1-ére az épületet teljesen készen átadni. A békéscsaba—gerendási ut A 111. transver- salis müutnak a vármegyén keresztül húzódó részé­ből Békésvármegye ismét kiépít egy újabb részle­tét, amint azt legutóbbi közgyűlésében elhatározta Természetesen ezt abban a reményben teszi, hogy annak idején, ha majd az állam ezt a tervbe vett harmadik miiutját teljesen kiépítteti, a vármegye által kiépített szakaszokat át fogja venni s az épí­tési költségeket a vármegye megtéríti. A kereske­delmi miniszter a törvényhatóságnak ezt az elhatá­rozását jóváhagyta, úgyszintén az ut építési terve­zetét is felülbírálta s az építési költségeket 275.000 koronában állapította meg, amely összeget egyelőre Békéscsaba község vállalkozott a törvényhatóság­gal történt megállapodása szerint előlegezni s ab­ban a nem várt esetben, ha az állam még sem venné át az utat, a vármegyei közúti alapból tiz év

Next

/
Thumbnails
Contents