Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-13 / 11. szám

1904 márczius 13. BÉKÉS szolgabirót, a ki egy 7000 frank és Achim Gusztáv békéscsabai főmérnököt, a ki egy 5000 frank értékű automobilt nyert, a miről a czég azzal értesítette őket, hogy nyereményeiket már útnak is indította. Három nap múlva a szerencsés nyerők egy antver- peni szállító czégtől kaptak értesítést, hogy a gyár őket bízta meg a gépek továbbításával és igy nem sokára megfognak érkezni a szállító eszközök leg­modernebb példányai, hogy jó kőutainkon töf-töfő­zés ü k k e 1 keltsenek feltűnést, ha ugyan — amint sok kételkedő gondolja — nem valami becsapási czél- zat rejlik az állítólagos reklám megett. Halálozás Városunk egy derék szülöttének fiatal korban történt halála borit mély gyászba tekintélyes családokat és kelt részvétet széles kör­ben. Bogár László okleveles építész mérnök, jóem- lékü néhai Bogár Lázár gyulai földbirtokos egyetlen fia, folyó hó 6-án 36 esztendős korábau meghalt. Az ifjú, ambicziózus ember mint jelesen képzett technikus szép pozicziót küzdött ki magának, mű­szaki felügyelője volt az első magyar általános biz­tositó társaságnak és széles körökben kedvelték. Régóta betegeskedett és a halál, bármily fájdalmas édes anyjára, rokonaira s barátaira, súlyos szenve­dései folytán reá nézve igaz megváltás lön. A halál­esetről kiadott gyászjelentés a következő : A leg­mélyebb fájdalomtól megtört szívvel jelentjük a legjobb fiú, szerető testvér, sógor, nagybátya és jó rokon Bogár László építész mérnök, az első magyar általános biztositó társaság műszaki felügyelőjének, több tár-ulat rendes és tiszteletbeli tagjának, folyó évi márczius hó 6 án reggeli 9 órakor, életének 36 ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradványai folyó hó 8-án reggel 9 órakor a háznál beszentelés és a görög keleti nagytemplomban tartandó egyházi szer­tartás után fognak a helybeli nagy sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az örök világosság fényes- kedjék neki. özv. Bogár Lázárné szül. tövisi Vank Szidónia édes anyja. Bogár Mária férj. Kaczvinszky Andorne mint nővére. Kékus Istvánná sógornője. Kaczvinszky Andor, Kékus István |sógorai. Kacz­vinszky József mint unokaöcscse. tövisi Vank Anna mint nagynénje. Az újvárosi Olvasókör husvét másodnapján, délután, részben a saját, részben pedig a kör védő­szárnyai alatt működő „Ifjúsági Egyesület“ pénz­tára javára hangversenyt rendez, melynek részletes programmját a legközelebbi napokban állítják össze. Belépődíj lesz személyenként 1 korona, amely az este tartandó fölmivelő-bálon való részvételre is feljogosít. Uj ártózi kút Gyulán. A Mandorff Gyula tulajdonát képező gőzfürdő udvarán ártézi kutat furatott annak tulajdonosa azon czélzattal, hogy meleg és bő vizforrásra találjon, amelynek vizéből egy téli uszodát létesíthessen. Az ártézi kuf fúrása azonban nem valami jól ütött be. Egyszer már le­mentek 400 méteren alul, de elegendő mennyiségű és hőfokú vizet még mindig nem találtak. Vissza­húzták tehát a csövet a legközelebbi vizrétegig kö­rülbelül 360 méterre, de a viz mennyisége és hőfoka most sem kielégítő. Mindössze 12 Celsius fokú 44 liter vizet ad perczenkint. A tulajdonos és a kút­fúró most perbe mennek egymással, mert a kútfúró nem akar lejebb menni, újabb 1000 forint munka­dijat követel, a tulajdonos pedig nem fogadja el az ártézi kutat, mert az a czélnak meg nem felel, miután ennyi eredményt egy sokkal olcsóbb és ke­vesebb munkával előállitható Norton, kuttal is el érhetett volna. Öngyilkossági kísérlet. Kocsondi János iparos segéd dolgozni akart, de az általános munka s keresethiány miatt nyomorba jutott. E fölötti két­ségbeesésében folyó hó 10-ikén az orosházi állo­más előtt egy tehervonat elé vetette magát. A gőzmozdony azonban ledobta a sínekről, és bal­karját vágta le 8 szerencsétlennek, akinek felgyó­gyulásához kevés a remény. A szaktársak kegyelete. Sándor György húsz esztendős kőmives iparos súlyos betegség után meg­halt. A szaktársak kegyelete szépen megnyilatkozott a korán elhunyt, jóravaló munkás ifjú temetésén tegnap délután Az épitő iparosok ugyanis zászlójuk alatt százon felül testületileg állták körül ravatalát és testületileg ki kísérték a temetőbe. Nyugodjék békében! A békéscsabai izr. nőegylet, szombaton este fényesen sikerült teaestélyt rendezett, a Vigadó nagytermében. A termeket egészen betöltő közönség először gazdag vacsorához ült a melynek során a nagy asztalon felhalmozott inyenczfalatokat a ki­válóan pontos és körül tekintő háziasszonyok figyelme tette még izletesebbé. A pompás vacsora után nagy animóval indult meg a táncz s tartott reggelig. A nagy erkölcsi sikeren kivül az estély- jövedelme is fényes volt, mert 1184 koronát ered­ményezett az egylet pénztárának. Ott voltak leányok ; Winter Gizella (Nagyvá-ad), Marmorstein Stefánia (Zsolna), Rasofszky Erzsiké, Sounenfeld Margit, Vidovszky Teréz, Szarnék Gizella, Gärtner Olga, Ursziny Ilonka, Laszky Olga, Weipz Olga. — Asz- szonyok: Fuchs Jakabné, Friedmann Móroé, dr. Révész Fülöpné, Klein Józsefné, Roseuthal Adolfné, dr. Fáy Samuné, Réthy Béláné, Ursziny Jánosáé. Gärtner Adolfné, ifj. Vidovszky Károlynó, Neumann Manóné, dr. Vas Vilmosné, Reisz Hermáimé, Weisz Edéné, Rosenthal Bernátné, dr. Szarnék Ignáczné, A legelső, a mihe/. ma hozzáfogtam, külső em­beri voltom kicsinositása volt, mert ah, a nyugati czivilizáczió napfényében látva, ez az én kínai ruha­táram, nem épen egészen : up to date. Félek, hogy az én Tientai mesteremnek munkáit, a ki az egyet­len pekingi szabó volt és kezdve a frakktól egész az álarczos ruhákig, báli ruhákat és gyermekkelengyé- ket, mindent készített az európaiaknak, ezentúl mint régi idők reliquiáit kell majd megőrzenem. Amint ma egy nagy szabó-műhely szalonjába léptem, ahol lehetetlenül karcsú hölgyek az ő mű­vésziesen fésült nyersarany hajukkal felpróbálták a legutóbbi divat mesteralkotásait és elsétálgattak előt­tem a hosszú tükörsorok között, önkénytelenül csen­desen nevettem afölött a szabó-műhely fölött, amely­ben még nehány hét előtt is voltam, jó Tientai mű­helye fölött. Ez csak néhány lépésre volt az angol követségtől, mindjárt a folyót átívelő hid mellett. Az utcza mocsara és lyukai közül a járda egy bizo­nyos karikatúrájára menekülhetett az ember, amely néhány egymásra hányt kőből állott. Ha valaki a nyitott ajtón betekinteit a szabó-műhelybe, egy ala­csony szobácskát látott, melynek falait teliragasz­tották ócska divatképekkel. Benn több kínai üldö­gélt és szorgosan varrogatott férfi és női ruhadara­bokon. Az egyik szegletben mindig nagy rakás an­gol szövet hevert, amelyből az »elsőrendű«, legelő­kelőbb ruhákat varrták, amelyeket a Pekingben élő európai aranyifjuság tavaszi, meg őszi lóversenyeken szentelt fel. De ahány ház, annyi szokás ! Mennyire csodálkoznék Tientai, ha hallaná, hogy itt ez a sok tükrös terem, amelyen végig a szőke húrik fel és aiá sétálgatnak, egy amerikai Tientainak az üzlete. Amint beinondtam a nevemet és lakásomat, az igazgatónő, az elárusító nők és a felpróbáló leányok a barátságos csodálkozástól halkan sikongani kez­dettek. — Hogyan, hát ön az a hölgy, aki tegnap Pekingből ideérkezett ? — Hiszen mi mind olvastuk a reggeli lapokat. — ön ugy-e a Waldorf ban lakik és egy kí­nait is hozott magával ? Most már mindnyájan engem akartak kiszol­gálni és mindegyiknek volt egy kérdése Kina felől, kiváltképen az öreg császárné érdekelte őket. A többi vevő nem is létezett. De az igazgatónő, madame Blanche, egy külön kis mellékszalonba vezetett és a mig felpróbáltam a kiválasztott ruhadarabokat, kérdések röpködnek össze-vissza hozzám és utasítá­sok mentek a szoknya és aljvarrónőkhöz. — És igazán olyan gonosz asszony az öreg császárné ? (Miss Caroline, kérem a derekat kissé szükebbre.) — Mi úgy rokonszenvezünk a szegény kis császárral! » (Miss Harriet, kérem jó szorosan a csípő körül és azután a térdtől szélesen, ránezokba.) Szarnék Sománé, Klein Gusztávné, Porjesz Mihálynó, Laszky Jakabné, Fried Lipótné, Sonnenfeld Samuné, Rasofszky Fülöpné, Rasofszky Miksáné, Szihelszky Józ efné, Deutsch Mórné, Löffler Ignáczné, Békés Gyuláné, Weicherz Lajosné, Zeiszler Lipótné, Fisher Salamonná, Weisz Fülöpné, Lukács Nándornc. Bérmozgalmak Csabán. A békéscsabai szabó- munkások és munkasnők között nagy az elégület- lenség. Egészségesebb műhelyek, jobb bánásmód és magasabb munkabér elnyeréséért vágyakoznak a szabómunkások s amennyiben kívánságaik békés utón nem nyernének kielégítést, el vannak tökélve a harezra: vagyis sztrájkba lépnek. Ügyük igaz­ságában és sikerében bizva, a csabai szabómun­kások és munkásnők már szervezkedtek az eset­leges sztrájk megkezdésére. — A szabómunkások sztrájkjának kitörésével egy időben várható a hely­zetükkel szintén elégedetlen kőmives- és ácsmun­kások bérharczának a kimondása is. Műkedvelők a színpadon. A csabai »Iparos ifjak művelődési egylete“ ma este műkedvelői elő­adást rendez a városi színházban. — Színre kerül Csiky Gergely kitűnő vigjáteka : „A nagymama.“ Az előadást táncz követi a vigadóban. Véres verekedés. Egy leányt szerettek: Goldis János és Vad Imre szentetornyai legények s mint­hogy a leány nem nyilatkozott arra nézve, hogy melyik felé hajlik szívesebben, a vetélytársak az ólmosbotokhoz fordultak igazmondásért. Goldis gyöngébb ellenfelét Vad Imrét úgy helyben találta hagyni ennél a párbajnál, hogy az hosszabb ideig kénytelen lesz az ágyat nyomni. Az ügynek a bün­tető bíróság előtt lesz folytatása. Eljegyzés. Nagy Ákos, Wurmband Terézia grófnő kereki uradalmi intézője eljegyezte Papp Győző, gróf Hoyos Miksa németladi uradalma inté­zője leányát Etelkát. Pénzgyártó műhely Füzesgyarmaton. Gyuricsán Sándor mokrini illetőségű egyén számítván, hogy a pénzhamisítás nem képez büntetendő cselekményt mig a honatyák veszekednek, Lakatos Mihály fü- zesgyarmati lakos lakásán egy pénzverő intézetet akart létesíteni. A pénzgyártáshoz szükséges 2 prést f. hó 1-én fel is állította s az 5 koronások készí­téséhez a szükséges czinklemezekis készletben voltak azonban éppen amikor a gyártást megkezdette volna, a csendőrség rajta ütött, betoppantak a pénzgyártó műhelybe s a gyártulajdonost összes gépeivel és szerszámaival együtt letartóztatták s a járásbíró­ságnak átadták. Szörnyű baleset érte D. Tímár Mihály endrődi 24 éves gazdálkodót. Múlt pénteken reggel 8 óra körül ugyanis felmászott egy szénaboglyára, vala­mit igazítani akarván rajta. Alig volt fenn azonban o — Igaz az, hogy egy kis szigeten fogva tartja ? (A mellnél szélesre vegye, Miss Carolina, igen szépen díszítse fel. du flou toujours du flou.) De ugyan mit is várhatnánk egy pogány asszonytól ? (Miss Harriet szabja a kabátot jó hosszúra, az bizonyos lengeséget ad a termetnek ) És a császárnak tényleg háromszáz fele­sége van ? (Szükebbre az ujjakat Miss Caroline.) — Természetesen ön látta a császárnét! Iste­nem, milyen érdekes is lehet az 1 Azonban toalettről vajmi kevés a sejtelmük a pekingi udvari hölgyeknek ? (Több bájt a ránezok vetésében miss Harriet, soignez la ligne. — A császárné igazán arany sárkányon ül ? (Miss Caroline, il faut avantager madame.) — De nincs is gyönyörteljesebb, mint utazni és idegen népeket látni! Természetesen őket nem szabad úgy vennünk, mint saját magunkat; hiszen csak pogányok! (Miss Harriet, még egyszer vegyen szorosan mértékét.) — Biztosítom róla, hogy mi önnek csak a leg­jobbat fogjuk szállítani. Fölötte érdeklődünk ön iránt. Még soh’se volt olyan vevőnk, aki a kínai császár­nénál vendégül lett volna. ... És igy én majd a kínai császárnénak kö­szönhetem, ha new-yorki ruháim különösen szépen fognak sikerülni.

Next

/
Thumbnails
Contents