Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-28 / 9. szám
XXXVI. évfolyam. Gyula, 1904. február 38 9-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 10 K — „ Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . • 2 „ 50 f Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Xyilttér sora 20 fillér. Társadalmi és közgazdászai hetilap. Főszerkesztő : Dr. Mocloky Zoltán. Felelős szerkesztő: Ivóim Dávid. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templomtér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. A holnapi vármegyei közgyűlés hosszú tárgysorozatában és az azt kiegészítő 18 pontból álló póttárgysorozatban a nagy többséget képező -községi helyiérdekű ügyek mellett is nagy számmal fordul elő általános érdekű tárgy, melyeknek ismertetése mellett közöljük röviden az állandó választmánynak azokra vonatkozó határozati javaslatát is. A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésében sérelmesnek találta a kihá- gási büntetéspónzek kezelésére nézve kiadott belügyministeri rendelet azon intézkedését, amely a főszolgabírói hivatalok megvizsgálására vonatkozik és e rendelkezésnek részbeD való módosítása iránt felirt a belügyrninister- hez. A minister hosszú indokolással kisért leiratban fejti ki a rendelkezés szükségességét és eloszlatni törekszik a vármegye által telhozott aggodalmakat. Ugyancsak e tárgyban a vármegye feladata meghatározni azt, hogy a büntetéspénzeknek a községek javára eső felerésze mily arányban osztassák meg a községi szegényalap és a községi munkássegélyalap között. Az állandó választmány a jövedelem 25 százalékát a munkássegélyalapok, 75 százalékát pedig a szegényalapok javára fordítani javasolja. Sok pontban szerepel a vármegye közlekedésügyét érdeklő tárgy a napirenden. A mezőtúr—Öcsöd — tiszaughi vasút segélyezése ügyében hozott határozatban, a kereskedelemügyi minister súlyosnak tartja és kifogásolja azt a feltételt, hogy a vármegye részére szállított anyagok után a vasút tonnakilométerenként csak egy fillért szedhessen. Az állandó választmány e díjnak 2 fillérre való felemelését javasolja. Endrőd község kérelmére a törvényhatósági bizottság az endrőd—mezőtúri viczi- nális ut fenntartásához évi 1000 koronában megállapított segélyt szavazott meg. A kereskedelemügyi minister nem hagyta jóvá a határozatot, mert ily állandó hozzájárulás megajánlása szerinte a törvény szellemével ellenkezik. Az állandó választmány ennélfogva azt javasolja, hogy a segély egyelőre 1904. évre szavaztassák meg, a további segélyezés kérdésében pedig a törvényhatóság mindig a költségvetések tárgyalásával kapcsolatban a fennforgó viszonyok figyelembevételével határozzon. Igen sérelmes a vármegyére a kereskedelemügyi ministernek az a rendelete, amely az államépitészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz való vármegyei hozzájárulás ösz- szegét az eddigi 4000 K helyett 5000 koronára emeli fel. Az állandó választmány felírni kíván e rendelet ellen, mert az eddig fizetett 4000 korona egyezségileg állapíttatott meg, ha pedig a minister ezen egyezségi alapról letér, a számszerű meghatározás lehet a hozzájárulás mérvének egyedüli alapja, amely számítás szerint a vármegyét a végzett munka aránya szerint csak 3279 K 60 fillér terhelheti. A csongrád—szentes—orosházi vasntterv engedélyesei ismételt kérvényben sürgetik a vármegye megszavazott hozzájárulásához kötött feltételek megváltoztatását, de miután a vasút csak úgy tesz a vármegyének szolgálatot, ha egyik vasúttal nem biró községét : Gádorost érinti, az állandó választmány az ilykép való vonalozásra irányuló kivánalom fentartását javasolja. A törvényhatósági átiratok között Nyitra vármegye a válságos politikai helyzettel szemben való állásfoglalásra hívja fel vármegyénk közönségét. Az állandó választmány, jóllehet elismeri a hosszú idő óta folyó obstrukczió veszedelmét és eddig okozott kárait, már előbbi állásfoglalása és azon remény következtében, bogy a rendes parlamenti tárgyalások mielőbb bekövetkeznek, az átirat tudomásulvételét javasolja. Hasonlóképp tudomásulvételt javasol Sárosvármegyének a czi- gányügy rendezése, Bácsbodrogvármegyének a vármegyei ügyeket intéző számvevőségeknek a belügyminister fenhatósága alá való helyezése, Baranyavármegyének a cselédlakásokról szabályrendelet alkotása ügyében átküldött megkeresésére nézve. Ellenben hasonló szellemű felirattal támogatni javasolja Hontvármegyének az egy gyermek-rendszer ellen való védekezés ügyében, valamint Csa- nádvármegyének a kabinetiroda német levelezésével szemben a magyar nyelv jogának megvédését sürgető feliratait. A vármegye közkórházát érdeklő ügyek között a múlt évi számadás és az 1904. évi költségvetés a fontosabbak, amely utóbbiból a belügyminister többrendbeli előirányzott összeget törölt, ezek között a kórházi alkalmazottak javadalmának rendezésére felvett összegeket is. A rendelet ellen az állandó választmány felírni kivan a ministerhez, indokolván a törölt tételek szükséges és méltányos voltát, egyszersmind javasolja, hogy addig, mig e felirat sorsa eldől, a múlt évi maradvány felhasználására vonatkozó határozat hozatala függőben tartassák. A kórház gazdasági telepén az elmebetegek foglalkoztatása és ezzel koloniális ápolása vétetvén tervbe, a szükséges kisebb építkezések elrendelése iránt tétetik a közgyűléshez javaslat, a gyógyulás és teljességgel nem közveA beteg. Irta : Péterfi Gyula. A telet Mentoneban töltötték. Januárban ott ültek a tengerre néző erkélyen, a kifeszitett piros-csíkos fehér vászonernyö enyhe árnyában. Fejők felett könnyű apró felhők úszkáltak, csomóba fújt hattyupelyhekhez hasonlók. Lábaiknál a tenger űzte örökös játékát. Minden pillanatban uj és uj habfodorzattal szegve be hullámzó, eleven, millió színárnyalatból szőtt, végtelen szőnyegét. A lég könnyű meg-megujuló mozgása olyan volt, mint egy láthatatlan legyező halk működése. Narancsvirág és rózsaillat áramlott fel a sétahelyről, hol pipacsszinü és indigókék napernyők alatt világos ruhába öltözött nők nevetgéltek sötétkabátos urakkal, kik gomblyukaikban piros szegfűt viseltek . . . Aztán, hogy jött a tavasz, odahagyták a mentonei verőfényes tengerpartot s északibb helyre vonultak. Meránba, mely nem egyéb, mint egy darab északra tévedt mosolygó délszak. Jött a nyár s ők tovább vándoroltak észak felé, egész a Tátra alá, a hüs, komoly fenyvesek közé. Alig vettek itt lélekzetet, az orvos félre hivta az anyát s azt mondta neki, hogy nagyon ritka, nagyon éles e/ a havasi levegő, annak a gyönge teremtésnek ; vigye valamivel délebbre, ahol a szelidebb klimatikus tényezők inkább biztositják a gyógyhatályt. A szegény anya elszorult szívvel tudatta azzal a fáradt halvány leánynyal, hogy vándorolni fognak ismét vissza, délfelé. Ez ránézett hamvadó tüzes szemévé', aztán azokkal a beteg madár szárnyaihoz hasonló gyönge, megvéko- nyult karokkal levonta anya fejét magához. — Édes jó mama, bocsásd meg nekem, hogy miattam úgy kell vándorolnod. Mit lehessen erre mást felelni, mint mosolyogva megcsókolni azt a komoly, vékony szá- jacskát s szelíden, tréfásan dorgálni meg a rósz gyermeket, a ki azt hiszi, hogy az édes anyának teher ez a vándorlás. Aztán pedig odasietni hamar a nyitott úti ládához s a vissza nem tartható kényeket belesirni mélyébe a ládafedél mögött, hogy a leány, szegény ne lásson abból semmit. Szomorú titkára az édes anyának ez a nagy rézpántos utitárs. Ebben a hosszú zarándokolásban, a ki és bepakolásoknál sok eltitkolt köny- csepp áztatta már e láda belsejét. Ha az a köny mind gyöngyé vált volna, talán már szinültig lenne kincsesei . . . Eleinte, a vándorlás elején, csak egy két könycsepp hullott a láda ölébe, aztán mind sűrűbbek lettek a könyek á szerint, a mint ez a boldogtalan bolyongás tovább tartott s a remény, amit égtájról-égtájra követtek, egyre jobban távozott . . . Ami elől pedig egyre menekült ez a lányával bujdosó szegény anya : a kétségbeesés, az mindinkább beéri őket s akár északnak, akár délnek visz az ütjük, el nem marad sarkukból ... ez a sötét tolakodó soha nem volt olyan közel, mint e pillanatban. A leány a nj'itoit ablakon át nézte azokat a sötétzöld fenyveserdőket, amelyek nem akarták őt befogadni.'Szemei ott függtek a felhőkbe viruló, fehér koronáju hegyormoktól határolt tájon, de lelke visszanézett édes anyjára, kinek sírását nem látta, de érezte . . . azok a Sirolinc) A Sí mint hatt0tkó8éL0errTO‘ tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 7—35 Lapunk mai száma IO oldal.
