Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-14 / 7. szám

2 1904. február 14. váltakozott. Nagyobb elemi károk, a békési járásban előfordult jégverésen kívül nem for­dultak elő. Állattenyésztésünk fejlődő irányt mutatott, e tekintetben legtöbb a tenni való a napról-napra fontosabbá váló házi szárnya­sok tenyésztése körül, a melyből nagy kivi­telre és ez utón szép jövedelemre lehet szá­mítani, miért is kívánatos, hogy a faj baromfi tenyésztés állami támogatással általánossá tétessék. A szőlők reconstruálása lassan halad, a minek oka a fogyasztási adótörvényben ke­reshető, a mely szerint az aránylag gyengébb minőségű bortermésünk az ugyanazon adóval terhelt jobb borokkal nem versenyezhet. A tejszövetkezetek között kiemeli a jelentés a gyulait, a mely életképességéről téve tanúsá­got, hatalmas fejlődésnek indult és 1903-ban már másfélmillió litert meghaladó tejmennyi­séget értékesített, — fejlődésre képes kezdetet mutat az 1903-ban. megnyílt mezőberényi tejszövetkezet is, de már a békéscsabai és békési szövetkezeteknél a viszonyok többé kevésbbé kedvezőtlenek. A vármegyében 1903. évben kirótt egye­nes adók összege 3.857,156 korona, 94 fillér, befizettetett ez évben 3.073,367 korona 56 fillér az év végével fennálló egyenes adó­hátralék pedig egy millió koronát tett ki, a minek oka a költségvetésen kívüli állapot volt. Ezekben vázoltuk a nagyterjedelmü és apró részletekre kiterjedő jelentés legfonto­sabb részeit, a melyek már magukban is ta­nulságos adatokat tartalmaznak vármegyénk közviszonyaira nézve. A közigazgatási bizottság ülése. — Február 8. — Hétfőn tartotta meg a közigazgazgatási bizott­ság február havi rendes ülését, a melynek egyik legérdekesebb tárgya a kormányhoz intézett szokásos évi jelentés volt. A gyűlésen a csaknem teljes szám­mal megjelent tagok állandó figyelme kisérte az ügyek előadását és több felszólalás is volt a külön­böző tárgyaknál. Jelen voltak dr. Lukács György főispán elnök­lete alatt: dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Csák György pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos és Szarvasy Arzén kir. főmérnökök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, dr. Berthóty BÉKÉS István tb. főjegyző, Zlinszky István közgazd. előadó, dr. László Elek, Haviár Dániel, dr. Bodoky Zoltán, Beliczey Géza, Ladies György, gróf Almásy Dénes és Varságh Béla bizottsági tagok. Az év január havára vonatkozólag előterjesztett alispáni jelentés, a melyet a bizottság tudomásul vett, a következőleg hangzik ; Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Közigazgatási Bizottság ! 1904. évi január haváról szóló rendes havi je­lentésemet a következőkben terjesztem elő : I. A személybiztonság a múlt havi állapothoz mér­ten tetemesen javult. Mert mig az elmúlt hó folya­mán 13 esetben, addig e hó folyamán csupán 5 eset­ben fordult elő kisebb-nagyobb, a személybiztonságot veszélyeztető cselekmény. Ez 5 cselekmény legsulyosabbika Öcsödön kö- vettetett el, a hol is Kis Ferencz öcsödi lakos Do­logi Bálint rendőrt zsebkésével hasba'szurta. Sértett ma is ápolás alatt áll. A másik négy cselekmény tettleges bántalmazás és jelentéktelen könnyű testi sértés volt. II. YI. A f'óldmivelé», ipar és kereskedelem terén a vi­szonyok változatlanok. A munkás viszonyok változatlanul rosszak; a kinálat nagy, de a kereslet igen csekély. Megjegy­zem, hogy az idei nyári mezei munkára szerződések kötése már megkezdődött. Megemlítem, hogy Békésszentandráson fogyasz­tási szövetkezet van alakulóban, Békéscsabán pedig játékárugyár létesítése terveztetik. Mindkét mozga­lom gazdasági téren üdvös eredményeket létesíthet; továbbá az a körülmény is, hogy a gyulai kir. tör­vényszék Füzesgyarmat község határának tagosítását elrendelte. Végül megemlítem, hogy Békéscsabán január havában tiszti orvosi választás volt, mikor is az első orvosi állásra megválasztatott Dr. Reisz Miksa, a má­sodik községi orvosi állásra pedig Dr. Wallfisch Ferencz. Ugyancsak községi orvosi választás volt Körös- ladányon, ahol az elhalt dr. Csánki Géza halálával megüresedett községi orvosi állásra dr. Gazdíg Jó­zsef berettyóújfalui lakos választatott meg. A vagyonbiztonság terén észrevehető javulás nem mutatkozik. Mert a múlt hónapi arány változat­lanul fennáll jelentéktelen ingadozással. Ki kell emelnem, hogy e hó 3-án az öcsödi csendőrség Hartyáni Mihály tiszaföldvári, Balogh Er­zsébet és Demlényi Julia öcsödi lakosokat pénzha­misítás bűncselekménye miatt elfogta, birtokukban talált 128 darab hamis koronát lefoglalta és a kir. ügyészségnek az eljárás megindítása czéljából jelen­tést tett. III. Baleset úgy mint a múlt hó folyamán 5 ízben történt. De mig az elmúlt hóban három halálos ki­menetelű volt, e hónapban csak egy baleset végző­dött halállal. Egyik balesetet veszett kutya marása okozta. A megmart leány azonnal a Pasteur inté­zetbe szállíttatott gvógykezelés végett. IV. A vármegye területén 9 halálos végű öngyil­kosság követtetett el, mig két esetben a cselekmény a kísérlet stádiumában maradt. V. Tüzrendészeti viszonyaink általában kielégítők­nek mondhatók. A 8 tüzeset közül csupán a Tótkom­lós község tulajdonát képező gőzmalom kigyuladása érdemel említést. A tűz által okozott kár körülbelül 20,000 koronára tehető, ami azomban a biztosításból valószínűleg megtérül. A többi 7 tűz jelentéktelen kéménytüz vagy csekély értékű kazlak égéséből állott. VII. A járási főszolgahirák községeiket az elmúlt hó­napban is beutazták, s azok ügy és pénzkezelését ellenőrizték. A közigazgatási bizottságnak az 1903-ik évről szóló jelentéséhez többen néhány pontnak pótlását ajánlták. így Bodoky Zoltán dr. kijavitani kéri a törvénynélküli állapotra való hivatkozást költségve­tésen kívüli állapotra. A főispán részletesebben ajánlja körülírni a községi törvény módosítására, az ezüst egy forintosok bevonására és a mezei munkásoknak az útadó fizetés aluli felmentésre való szakaszokat ; Ladies György szerint a megyebeli összes községek nagyon meg vannak terhelve pótadóval, mig az al­ispán ilyenül egyedül csak Gádorost említi: — a pótadó összevonva a községekben 45 százalékot mu­tat. Haviár Dániel ezt a százalékot is eléggé ma­gasnak találja. Ladies György a mezőőri törvényről azt mondaná a jelentésben, hogy ez az életben nem vált be, és pedig azért, mert egyes községek béna, magukkal is tehetetlen embereket alkalmaznak mező­őrökül. Bodoky Zoltán dr. ezt a jelentésben nem emlí­tené fel; hanem azt kívánja, hogy az alispán ren­deleti utón hasson oda, hogy a községeknél a mező­őrség a községi belrendőrség kiegészítő szervét ké­pezze : akkor az eredmény megfelelő lesz. Egyben nagyon sajnálja, hogy a földmivelési ügykörre vo­natkozó jelentésben oly sok szép és hasznos eszme van felsorolva, mert azok ebben a tormában aligha fognak megvalósulni, hanemcsak irattárba lesznek eltemetve. Indítványozza, hogy a jelentés kiváló buz- galmu szerzőjének Zlinszky Istvánnak a bizottság fejezze ki elismerését. (Éljenzés.) Ladies György a haltenyésztés védelmét aján­laná a miniszter figyelmébe. Hetipiaczokon számta­lanszor kosárszámra lehet látni apró halakat. — Az alispán a rendőrségek éberebb figyelmébe fogja ajánlani a halárusitás ellenőrzését. László Elek dr., a báziipar hathatósabb fej­lesztésére kéri felhívni a miniszter figyelmét, egy­ben az iránt is tesz indítványt, hogy az orosházi czirokseprő-gyár, mely egész éven keresztül igen nagyszámú munkáscsaládnak ad biztos és szép ke­resetet, állami segélylyel tovább fejlesztessék, — mit a bizottság egyhangúlag elhatározott. A kereskedelmi miniszter értesítette a vár­megyét, hogy az államépitészeti hivatal kiadásai­hoz. a vármegyétől 5000 korona hozzájárulást óhajt. A bizottság az ügyet illetőségi szempontból a tör­vényhatósághoz teszi át. Mancsu Aurél orosházi Írnokot, kit a bizottság állásától a múlt évben felfüggesztett, mert kétrend­beli bünfenyitő eljárás lett elhme indítva, most, hogy a bűnügyi eljárás lefolytattatott s Mancsu mindkét esetben teljesen és jogerősen felmentetett, állásába visszahelyezni rendelte. Szabó József gyulavárii hadköteles kivételes nősülés iránti kérvényét pótlás végett visszaadták a folyamodónak. sík mellett pBdig tömérdek öszetörött cserép­edény. Más mellett is volt sok összetörött cse­rép, de ennyi egyik mellett sem. Ez a két nő bizonyosan fiatalon halt meg, amit a fogsorok a koponyában eléggé láthatóan és megfoghatóan mutattak. Férjeik azomban még olyan korban voltak, hogy az asszonyok iránti hódolatot ta­núsítani gazdagságuknál fogva tudták is, akarták is. Meghalt feleségüket tehát nem temették a ház küszöbére, hanem a ház talaját fölvették, összetörték és abból nyers agyag hozzátevése által ágyat készítettek korán elköltözött kedve­süknek. Innét volt az a gond, melylyel az az ágy készült. Épen olyan széles, éppen olyan hosszú, mint a halott volt. E módon eleget tet­tek a szokásnak is, mert a halott csakugyan a lakókelye talaján nyugodott. Na, hát tessék el­lentmondani ! Maga is azt mondja, hogy mesét talált ki, de ezt a mesét olyan ügyesen adja elő, hogy inkább elhiszi neki az ember. Térjünk azomban a tárgyra! Mit is hozott megint az a Marjai a múzeumnak? Elsorolom. 1- ször. Egy iczinkó, piczinkó kis bögrét, ha nem volna agyagból és olyan durván csinálva, gyüszünek használhatná Lattá, aki tudvalevőleg szűcs és a tavalyi ásatáskor uralkodó hidegnek elviselésére botost kölcsönzött a múzeum őrnek, áldja meg őt az Isten érette. 2- szor. Egy iczinkó, piczinkó kanalat, mely bizony még ferde is de a féloldala ki van fúrva, hogy az a gyermek, aki használta, a nyakába akaszthatta. 3- szor. Egy agyagból készült óriási gyön­gyöt. E gyöngy valamivel nagyobb, mint az i-ső szám alatti bögre. Rendkívül durva mü. Milyen nyájas mosoly kíséretében fogadta ezt egykor az a szép leány, ak nek szerelmese odaajándékozta? 4- szer. Egy iczinkó bögrét. Ez az ismeretes csiga-vonal díszítéssel van ékesítve, füle azom­ban nincs. 5- ször. Egy nagyobbacska bögre. Elférne benne egy csésze fekete. Oldalán három kúp ékiti, füle is van. 6- szor. Egy pikkolónak való bögre. Nya­kán 4 vonallal, hasán csiga-vcnalokkal ékítve, füle nincs. 7*szer. Egy nagy korsó, vagy urna feneke. 8- szor. Egy érez öntő csésze, olyan kicsi, hogy gyermek játéknak lehet tekinteni, azomban egy gyűrűhöz való bronzot lehetett benne ol vasztani. 9- szer. Egy óriási agyagkereket; átmérője i4 cm. 10- szer. Egy agyagfödőt, mely fölfelé ho­morú, lefelé domború. A homorú felület köze­pén fogóval bir. n-szer. Egy kőbalta darabot, mely a balta tompább végének felét és a nyél lyukának felét tartalmazza. 12-szer. Két morzsoló követ, melyet a kéz­ben fogtak. Adakoztak még mások is a tél folyamán a múzeum részére, de ezekről máskor számol el Domonkos János a múzeum őr.

Next

/
Thumbnails
Contents