Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-14 / 7. szám
XXXVI. évfolyam. Gyula, 1901. február 14. T-ik szám Előfizetési árak: Egész évre . . 10 K — „ Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 f Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetési dij előre fizetendő. Xyilttér sora 20 fillér. f f Társadalmi és közgazdászai hetilap. Főszerkesztő: I»r. líodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kulin Dávid. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templomtér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. .Megjelenik minden vasárnap. A vármegye a múlt évben. A közigazgatási bizottság a hétfőn tartott ülésében állapította meg a kormányhoz a múlt évre vonatkozólag intézendő jelentését, mely felölelvén a közélet minden ágát, sok- jelentékeny érdekességü kérdéshez szolgáltat adatokat. A létező törvények megváltoztatása, illetve kiegészítése kérdésében kívánatosnak mondja a jelentés az egyleti és gyülekezési jognak törvény utján való szabályozását, a cselédtörvény módosítását és az adóreformot a progressiv adó behozatalával. Jelzi, hogy a munkás segély alapok jelenlegi alakjukban nem felelnek meg a czélnak és tanulmányozandó volna a tagság kötelezővé tételének kérdése. A változott viszonyoknak megfelelően módositandó a községi törvény, melynek keretei nem felelnek meg fejlett közéleti és közigazgatási viszonyainknak, úgyszintén a közegészségügyi törvény is a községi orvosok állásának államositásával és a gyógyszerészeti ügy korszerű rendezésével. A valuta végleges rendezése tekintetében sürgeti a bizottság a régi egy forintosok bevonását is. Különleges kormányzati intézkedéseket kiván végül a munkások téli foglalkozásának biztosítása érdekében az ipar fejlesztése és a gyáripar megteremtése körül. A vármegye háztartását érdeklőleg bejelenti a bizottság, hogy a vármegyét összesen 5.707,000 koronában felvett kölcsön terheli, melyeket utak és vasutak építésére, valamint a közkórház kibővítésére vett fel és hogy az 1903. évre a 67000 korona katona- beszállásolási és 10 %-os közúti adón kívül, 1 % közigazgatási és 1 ?/0 közszükségleti TÁ RÓZA A „Békésmegyei muzeum“ gyarapodása. A varsándi szöllők még mindig juttatnak ős régiséget a múzeumnak. Természetes, hiszen el sem lehet képzelni, hogy csupán a „Lapos halom“ volt a lakott hely abban az időben. A halmon kezdődő nép sugarakat, rajokat bocsátott ki magából, melyek nem iparkodtak messze távozni, megtelepedtek hát a halom erődítésén, a halom sánczain túl s éltek ott békességben mindaddig, mig az elemek vagy a máshonnét jött emberek nem kényszeritették a halom sán- czai között menedéket keresni és ott halni együtt a halom lakóival, vagy ezekkel együtt más vidékre futni. A halmon kívüli népnek a halom népével való együvé tartozandőságát az edények és egyébb tárgyak hasonlósága mutatja. Mig azomban a halom lakóinak holttestei is, tűzhelyei is megbolygatlanul maradtak évezredekig, a halmon kivül lakók csak kézi tárgyaikat hagyták ránk örökségül. A Körös áradásainak vize pótadó volt kivetve. A községi pótadók átlagban az állami egyenes adóknak 45'8 %-át tették ki, községi pótadóval való túlterheltség van Gádoros községben, melynek határa igen kicsiny. A községi rendőrség szervezete és működése nem kielégítő', ennek oka egyrészt a vezetés hiánya, másrészt a rendőri közegek alacsony létszáma és gyakorlatlansága, a mely hiányok csak államosítás utján volnának teljesen eloszlathatok. A közegészségügy állapota 1903. évben kielégítő volt, bár az 1902. évhez viszonyítva a fertőző betegségekben történt elhalálozások százaléka növekedést mutat. — Mig ugyanis e bajokban 1902. évben megbetegedett, 5568 egyén és a halálozási százalék 8%, addig 1903. évben 3148 betegedés mellett a halálozás 13°/o volt. A fertőző betegségek közül a kanyaró, a vörheny és a hasi hagymáz öltöttek járványos jelleget. Az egészségügyi közszolgálat a vármegyében kellőkép el van látva és e tekintetben a „József főherczeg sanatorium egyesület“ és a „vármegyei közegészségügyi egyesület“ hatékony társadalmi közreműködést fejtenek ki. A vármegye terülefén van 91'542 km. állami, 74783 km. törvényhatósági, 57‘398 km. vámos, 751 méter vasúti hozzájáró és 100 méter községi közlekedési kiépített ut, mig kiépítetlen 311 *012 km. törvényhatósági, 5-689 km. vámos, 613*105 km. községi közlekedési és 926‘692 km. közdűlő ut. A posta, távirda és távbeszélő szolgálata megfelelő, de az utóbbi tekintetben az interurbán hálózatba való bekapcsolás kívánatos. Az ipar terén nehézséget képez a hitelviszonyok nem kielégítő volta, melynél fogva a kisiparos nem jut olcsó hitelhez. A házi iparágak közül a kosárfonást, szövést, seprű- kötést és gyékényfonást űzték leginkább; e tekintetben leginkább a szövőipar fejlesztése volna kívánatos és a vármegye területén már működik is két, e szakba vágó gvár ; Gyulán és Mezőberónyben. Iparoktatási intézeteink a békési kosárfonó iskola és a békéscsabai iparos tanoncz szakiskola, létesíthető volna Mezőberónyben egy agyagipar oktatási intézet. A gyulai kerületi hetegsegélyző- pénztár tarthatatlan állapota és nagy deficzitjei miatt sürgős szükség van a beavatkozásra. Az elmúlt évben Gyulán voltak sztrájkmozgalmak, a melyek megegyezés folytán megszűntek. A vármegye népoktatási viszonyai általában jók. Iskola szükséglet mutatkozik Gyulán, Gádoroson, Endrődön, Füzesgyarma- ton, Szeghalmon, Tótkomlóson, Kétegyházán, Gyomén és Békéssámsonban, a mely szükségletek kielégítése iránt a tárgyalások folyamatban vannak. A tanítás átlagos eredménye mindenütt kielégítő. Óvoda, illetve menedékház felállítása szükséges Gyulán, Békésszent- andráson, Füzesgyarmaton, Csorváson, Puszta- földváron és Szentetornyán. Gazdasági ismétlő iskolát eddig lü községben létesítettek, de ezen kivül az ismétlő tankötelesek 112 iskolában nyernek gazdasági oktatást. Mezőgazdasági szempontból az 1903. óv kielégítő volt; az átlagos termés a vármegye különböző részeiben kát. holdanként búzában 7—12 mótermáz8a, rozsban 6-5—1P5 mm., árpában 9 — 12 mm., zabban 8—11 mm., cznkorrépáben 145—165 métermázsa között ugyan a halottért mutatott áldozat és csakugyan pergelt búza? stb. stb. Olyan kézzel foghatólag magyarázza azomban, hogy nem lehet ellentmondani. Pedig hát úgy tudom, hogy ő is tévedhet, amennyiben csakugyan tévedett akkor, amikor tavaly azt irta a „Békés“-ben, hogy az a régi nép pörkölt agyagból is csinált tapaszt úgy, hogy a pörkölt agyagot meghigitott nyers agyaggal gyúrta össze. Igaz, hogy ö még akkor kezdő régész volt, az is igaz, hogy az a két — bizonyosan előkelő női — csontváz olyan égetett agyag-rétegen feküdt, melyet olyanformán készítettek, amint azt ő elgondolta. Sokat tépdelődött ő azóta azon, hogy későbben — épen most esztendeje — talált csontvázak egyikesem feküdt olyan gondosan készített agyagon, hanem egytöl-egyig a lakóház aljául, a lakóház padlatául szolgált égetett agyagon. Egyiknek feje, másiknak a lába — térdig nyugodott a kunyhó, a tűzhely talaján. — Magyarázatul azután hosszas tépdelődése közben azt az elfogadható mesét találta ki, hogy az a két csontváz női csontváz volt. Bizonyítja az, hogy az egyiknek fejénél ivókorsó volt, a má. Sirolinc) A KÄ hatra0tk0BéL0err-0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurutés különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 5-35 Lapvinls: mai száma 1.0 oldal. lehatott a holttestekhez, elrohasztotta azoknak még csontjait is. A földet művelő későbbi népek földurták az ősi kunyhók alapjait, széthányták a régi tűzhelyeket, itt-ott maradt egy-egy kis edény vagy köbalta darab, avagy egy-egy ökölnyi örlőkö fölfedezetlenül, a filokszera vész ezeket is napfényre kényszeritette A földforgatók egy- egy ital pálinkáért odaadják Marjai Szabó Istvánnak, ő pedig szokásához híven, önzetlenül zsupán a szülőföld iránti szeretetből és annak ős történelme érdekében, beszolgáltatja a múzeum őrnek, a muzeum őr pedig elszámol velük a „Békésben“, nyáron azután mesél róluk a múzeum látogatóinak sok el nem hihető dolgot, de hát könnyű neki nagyokat mondani, mert olyan messze viszi a hallgatóság képzeletét a múltba, hogy az elfárad, mire oda ér. Ezen a réven azután hiven szolgál annak a közmondásnak, hogy: „Messziről jöttnek szabad mindent mondani“. Hát nogyan is lehetne azt hinni, hogy az a bizonyos, fölmutatott ős szarvas alsó áll-kapocs kor- zsolya volt valaha és azért kopott a csont alsó •észe, mert a jégen kopott el; vagy hogy az a :urcsa, pergelt búzához hasonló korom csak
