Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-25 / 52. szám
1904. deczember 25. BÉKÉS 9 Tudomásunk szerint Leopold Gyula nagy apparátussal dolgozó irodája felel meg kitünően hivatásának és örvend nagy bizalomnak, miért is nemcsak a legnagyobb magyarországi, hanem a tekintélyesebb és legelőkelőbb külföldi czégek is állandó üzletfelei, mert kiváló szakértelemmel, felülmúlhatatlan pontossággal, odaadó lelkiismeretességgel és nagyon szolid árak mellett eszközöl bármiféle hirdetéseket, reklámokat úgy az összes budapesti és vidéki, mint a külföldi lapokban és naptárakban. Blaháné naplója A «Magyar Hirlap»-nak ritka szenzácziója lesz karácsony napján. Ekkor kezdi meg a közlését Blaháné naplójának! Ez a napló a legérdekesebb feljegyzések gyűjteménye, a mi nagy művésznőnk eseményekben és szenzácziókban gazdag művészi életéből. A «Magyar Hirlap»-ot éri a szerencse, hogy ezt a pompás naplót megösmertetheti a közönséggel, mely annyi nagy és nemes élvezetet köszönhetett Blahánénak évtizedeken át. Blaháné naplóját a «Magyar Hírlap» újév után is folytatólagosan közli. Ugyancsak karácsonykor kezdi meg a «Magyar Hírlap» Lagerlöf Zelma izgalmas és páratlanul érdekfeszitő regényét, amelynek a czime: «Az Antikrisztus csudái.» A «Magyar Hírlap» csaknem tizennégy esztendős fennállása óta folyvást a legkitűnőbb tájékoztatója minden irányban a közönségnek. Politikája szabadelvű ; minden párttól és személyes befolyástól teljesen független. Az ország ügye, a magyarság nemzeti nagy czéljai mindig a leghívebb, legélesebb szószólót találják a «Magyar Hirlap»-ban. Egyetlen törvénye a «Magyar Hirlap»-nak a közérdek. Mindenről, ami a közönséget érdekelheti, a legbővebb, legalaposabb tájékozást ad gazdag rovataiban a «Magyar Hírlap». Szépirodalmi része: tárczái, regényei, a legjelesebb irói alkotások. Hírneves iró- müvészek társasága a «Magyar Hírlap» szerkesztősége. A tartalmas komoly czikkek mellett van a «Magyar Hirlap»-uak több vidám, mulattató rovata is, minők : «A társaság», a «Mende-mondák», a «Mindenféle a folyosóról». Szerkesztői üzenetei pontosan és alaposan tájékoztatják a lap előfizetőit bármily kérdésben. A «Magyar Hírlap» páratlan és rendkívüli kedvezményben részesíti előfizetőit; teljesen ingyen tizenkét kötet elsőrangú szépirodalmi kötettel kedveskedik nekik, olyképen, hogy minden hónapban egy-egyi kötetet küld szét. Gyulai élet. A kis Jézuska eljövetele, a szeretet, önzetlenség, megelégedés és béke ünnepe akkora szeretet- lenséget, önzést, elégedetlenséget és háborút talál most nálunk minden vonalon, hogy az ember szinte szégyenli magát karácsony ünnepén, amikor a béke és szeretet, hacsak jelképiesen is, beköltözik egy kis időre az emberek közé, és kérdve-kérdi, hogy hova is jutunk, ha ez a tülekedés, önzés, szívtelenség és felebaráti szeretet-hiány még tovább fejlődik? Most pedig ismét módfelett gyakoroltatik szerte e hazában a felebaráti szeretet és a béke Gyilkos haraggal állnak szemben a politikai pártok egymással, harczra lázitják az elkeseredett ellenfelek a vidéket is s az újságokban, melyek közül alig lehet ma hármat-négyet kezébe venni az embernek reggeli előtt, a »gazember«, »aljas«, »haza áruló« kitételek még csak a szelidebbek közül valók. Pedig ez csak a politika, amire reális, okos ember nem sokat hederit ma, hacsak ez közgazdasági érdekkel is nem kapcsolatos, hát még az élet egyéb terén, ahol üzleti, hivatali, anyagi és családi érdekek ütköznek össze, a kulisszák mögött az igaz, de annál élesebben. Itt lehet még csak igazi háborúság, ha hallgat is róla a krónika s csak néha-néha veti fel magát a forrongó, haragvó, irigykedő lelkek explo- sioja egy-egy családi dráma, öngyilkosság, véres kardpárbaj, vitriol-dráma, verekedés stb. czimü riport alakjában. Az ember igazán örömmel menekül a szeretetlen, szívtelen, önző és stréber nagyok közül a gyerekszobába, az őszinte, igazi szeretet hazájába, ahol még igazi örömtől ragyognak a szemek, dobognak a szivek s ahol a csillogó karácsonyfa alatt gyerekkori reminscentiákat álmodva, édes illúziókban ringatja magát az ember az élet felől, amely a valóságban keserűségnél, küzdelemnél és irigységnél egyebet nem nyújt. S mig odabent a karácsonyfák alatt a béke honol, kint az életben gyilkolják egymást a nemzetek, élet-halál harczot vív a megélhetésért a kon kurrenczia az egész világon és a proletárok ijesztően növekedő tömege harczra készen néz farkasszemet a kényelemben élő nagyokkal. És röpködnek a frázisok, a jelszavak, hol irányítják, hol még jobban megtévesztik a tévelygőket s az őrült kavarodásból kivezető ut megtalálására uj Messiást várnak a szenvedők és az elnyomottak. Ez az élet képe ma nagyban és kicsinyben is s azért jó szerencse, hogy vannak ilyen pihenő napok, mint a karácsony is, amikor elpihen a munka, az irigység, a verseny és a háborúskodás. A karácsony után aztán újra hozzá lehet fogni a tülekedésnek. Hajrá! a kenyér után, a pénz után! . . . Mindjárt uj év után »választási mozgalmak«-ban lesz részünk, amely mozgalmak szintén a felebaráti szeretet jegyében szoktak lefolyni. Szinte csodálatos, hogy a pártok még mindig nem mozognak, hiszen a nyakunkon a választás. Január végén, vagy február elején körülbelül »szent« polgári jogainkat fogjuk gyakorolni az urnák előtt és január hóban iszonyúan fogjuk szeretni egymást. Gyulán már is sok jelöltet emlegetnek, de komolyan még egyet se, úgy látszik, még mindig bízunk a kibékülésben, mert komolyabb választási mozgalomról még nincs szó, pedig máskor ilyenkor már forrongtak a kedélyek választás előtt. Most azonban még magunk sem akarjuk hinni, hogy választások előtt vagyunk. Ilyen tájban különben már a farsangról is szokás írni, de nálunk nem igen lehet erről se mit. Semmiféle farsangi készülődés nyoma nem látszik a társaságon s úgynevezett elite-bálunk nem lesz az idén. Pedig, ha valamikor, úgy most karácsonyi szünidő alatt lenne érdemes rendezni az ilyesmit, amikor itthon a vakácziózó fiatalság, jogászok, kadétok, önkéntesek és diákok, szóval a bálteremben hasznavehető elemek, mert a »pártik,« már értékük teljes tudatában komoly méltósággal fumigálják a tánczot és egyéb földi élvezeteket. A fiatalságban azonban még van élet. Meglátszik rajtuk már a vonaton, mikor vakáczióra haza utaznak, hogy tele vannak életkedvvel, élvezni vágyással és készek megtánczoltatni még az anyósokat is. Az arany szabadság élvezete már a vonaton megkezdődik. Gidának a csabai állomáson már akkora galléros szivar füstölgött a szájában, hogy az osztálytanárja méltán megirigyelhette volna. Hiába, a fiatalság még tud élvezni. Miután pedig ma este a Jézuska jön (reméljük, hogy a tejcsarnoknak is hoz egy villamos csengőt, hogy késő este és korán reggel ne verjék fel döröm- böléssel a környék lakóit) hát én is befejezem eztj a karácsonyi hangulatot nélkülöző czikket és megyek karácsonyfát díszíteni, kívánva olvasóinknak, amint illik: boldoff ünnepeket! —re A halálra ítélték. Különösen mióta az esküdt- biróság gyakorolja a fontosabb ügyekben a bíráskodást, ritkán esik meg, hogy a tettest halálra ítéljék — még ritkábban, hogy egyszerre hármas halálos Ítéletet mondjon ki a bíróság, mint a hogy Fiterö Miklóst, Popovics Jánost és Dumbrava Simont ha- hálra ítélte. Nevezettek a mint értesülünk, még a gyulai kir. törvényszék fogházában várják és reményük ügyök kedvező eldöntését, a mely annyiban lehet kedvező, hogy ha kegyelem utján szabadság büntetésre változtatik át a kötél által végrehajtandó halálról szóló Ítélet. Hir szerint a tárgyalásról felvett terjedelmes jegyzőkönyvet a vonatkozó ügyiratokkal, a napokban terjesztik fel a Curiához, a kir. törvényszék kegyelmi határozatával együtt, mely természetesen hivatali titok. így hát nemsokára eldől, hogy halál büntetést hajtanak e végre rajtuk avagy élethossziglanra elszállítják valamelyik fegyházba. Csak emberi számítás, hogy ők ezt óhajtanák. Pedig milyen óhaj ez is ? A czigány és a ló. Gyomán 1904. julius 13-án éjjel B. Kiás István záratlan udvaráról két lovat elloptak. A csendőrség Farkas József kötegyáni illetőségű czigányt vette gyanúba — azonban nem le- hetett megtalálni, mig végre e hó 13-án Öcsödön feltalálták — mikor is tiltakozott a letartóztatás ellen és kérte a rendőröket, hogy „telephonkodjának* Kötegyánra, mert ottan a többi czigány igazolni fogja, hogy milyen hasznos polgára az államnak — de miután a rendőrség nem volt hajlandó „telephon- kodni“ akkor kijelentette, hogy őt nem is úgy hívják, s egyben neki iramodott a világnak. Azonban reá nézve Öcsödön csak a község háza kapujáig volt a világ vége, mert elfogták és bekísérték a kir. ügyészséghez, hol a zárka jelzi részére a nagyvilágot. Gondatlanság. Gyulán 1904. junius 1-én Vidd Jánosné Szabó Teréz mosással volt elfoglalva, miközben két éves János nevű fia kiment és a házuk előtt levő Bárdos vízbe fulladt. A btkv. 290. §-ába ütköző emberölés vétségével vádolta a kir. ügyészség — azonban a bíróság nem látván fennforogni büntető jogi beszámítás alá eső gondatlanságot, felmentette a vád alól a fiatal anyát, ki igy vesztette el egyetlen gyermekét. Az ítéletben a kir. ügyész is megnyugodott. Törvényszéki csarnok. Három sertésért 2 évi fegyház. A dolog úgy történt, hogy Síja Pál komádi lakos 1904. márczius 16 án éjjel átrándult a Sárrétre széjjel nézni s tíitye Tódor tanyájánál állapodott meg, mert fülének kedves hangokat hallott : disznó röfögést. A gondolatot tett követte és a magával vitt kukoriczával, mig a gazda és házanépe álmodozott, elcsalta a hálátlan állatokat, de meg is lakolt érte, mert a legkövérebbet másnap levágta s vidám tort csapott — a másik kettőt pedig, mint saját szerzeményét, (bár nem is jogos szerzeményt) eladta a hentesnek. A vig disznótornak szomorú vége lett, mert harmadnap bár hívatlanul a csendőrök jelentek meg és elvitték a sok jó félét, s a jóhiszeműen vásárolt hentestől is a két sertést. Minthogy pedig Sija Pál iparszerüen űzte a sertéslopásokat s már sokszor volt büntetve, ez alkalommal 2 évi fegyházat kapott, de nyomban fellebbezett, mert csak egyszer lakott jól a sertéshúsból s igy két év ezért igen sok — ő nem kívánja, hogy a múltját is figyelembe vegyék — a törvény azonban előírja, s igy kívánsága ezúttal mel- lőztetett. Heti p i a c z. Gyula, deczember 23-án. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekre tekintettel az ünnepekre az alig valamilyen forgalmú árak változatlanok. Heti piaczunkon csekély kínálat mellett eladatott 50 kilogrammonként koronában : Búza . . . 9-20—9-50 Árpa . 7-40—7-60 4nb 7-20—7-30 L'engeri (uj) 7 70—7‘90 A sertés piaczon kövér sertések iránt, a közönség még mindig érdeklődik, árak valamivel szilárdultak. Elkelt minőség és súly szerint 76 tói 84 fillérig élősúlyban minden levonás nélkül. Élé virágok kaphatók Kondorosi Sándor kereskedelmi kertésznél G y u i á n, Erdélyi Sándor-ut, a vasúti állomással szemben. Menyasszonyi, báli csokrok, sir-ko- szoruk és cserepes virágok a ieg- 1 jutányosabb árakon számíttatnak. Vágott virágok kaphatók és megrendelések eszközölhetök: 433 1-1 ffjj. Menyhárt Gáspár fiiszer és csemege kereskedésében, Gyulán.
