Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-25 / 52. szám
1904. deczembcr 2b. B É K É b 3 a nemesebb értelemben vett szocziálisztikus törekvések méltánylása elől, elismeri és természetesnek tartja annak jogosultságát, ha akár a külömböző társadalmi osztályok, akár az egyesek maguknak jobb megélhetési módot biztosítani igyekeznek, azonban a vár- megyében itt-ott mutatkozó szertelen követeléseit a munkásoknak még sem lehet mindenben helyeselni. így a mezei munkások részéről egy némely helyen hangoztatott bérminimum követelése, félős, — hogy csak arra fogja kényszeríteni a gazda közönséget, hogy ők is tömörüljenek érdekeik védelme- zésére s a munkások és munkaadók közötti kívánatos öszhang zavartatik meg. Ilyen bérminimumot legutóbb a békéscsabai munkás szakegylet állapított meg és hírlapok utján . igyekezett annak a munkások között híveket szerezni, a hol is a többek között egy kát. hold termés learatására a legkisebb bért 1 m/m búzában állapítja meg. Egyébb munkálatokért a mezei munkánál óránkint 25—35 fillérnyi munkabért követel stb., a ki ezt megfizetni nem hajlandó, azt bojkottal fenyegeti, kivételt és a külön egyezségre jogot csak annak a földbirtokosnak enged meg, a ki a munkás egyletnek tagjául beiratkozik. Éppen az idei év gazdasági eredménye mutatja meg, hogy a különben is sok nehézséggel és gondokkal küzdő gazdáinkkal szemben a bérkövetelések emelése legfölebb csak bizonyos kisebb mérvben jogosult és lehető és a munkás és gazda közötti jó viszony és mezőgazdálkodásunk az egész gazda társadalmat, — tehát gazdát és munkást — egyaránt kielégítő érdekeiből szükséges, hogy esetleg túlhajtott követelésekkel a kívánatos összhang meg ne zavartassák, nehogy a gazda vagy gépekkel legyen kénytelen megvédeni magát a bojkottolás ellen, vagy más vidékről hozott munkásokkal dolgoztatván, a mi munkásaink maradjanak kereset nélkül.“ Felsorolja ezután a jelentés azokat a nagyobb közmunkákat, a melyek megindításával munkásaink a kora tavaszszal keresethez lesznek juttathatók. Ipari és kereskedelmi téren számottevő változás nem állott be. A sztrájkmozgalmak alább hagytak, a mi némi fellendülésre vezetett. E részben megemlékezik a jelentés a békéscsabai játékszergyár üzemének megkezdéséről és a gyulai „Tisztviselők Fogyasztási Szövetkezetéinek megalakulásáról. A közlekedésügy czimü fejezetében a jelentés a végzett építkezésekről számol be, majd foglalkozik azokkal a nehézségekkel, a melyek részint a közúti költségvetés, részint a beruházási hitel terhére 1905. évre tervbe vett nagyobb építkezések költségeinek fedezésénél előreláthatólag elő fognak állani és a melyek elhárításáról már legközelebb — előreláthatólag a februári közgyűlésen — kell alkalmas módon gondoskodni. Végül felsorolja a jelentés a vármegyei közigazgatást és közéletet érdeklő nevezetesebb eseményeket. A közgyűlés egyik legfontosabb tárgya a községi jegyzők és segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló 1904. évi XI. t.-cz. végrehajtása. A községek mindegyike meghozta ide vonatkozólag határozatát és az a számvevőség és alispán által felülvizsgálva megallapittatott mindenütt a jegyzők és segédjegyzők javadalmazásának értéke, valamint az? hogy hol és mily mérvben van szükség a javadalmaknak kiegészítésére. A közgyűlésnek feladata leend a munkálatok felülvizsgálása, sanctionálása és az utalványozás czéljából a belügyi kormányhoz való felterjesztése. Jelentékeny szervezeti változást involvál az igazoló választmánynak javaslata, mely a törvényhatósági bizottsági tag választó kerületek beosztásának kiigazítását czélozza. E javaslattal másfél hó előtt foglalkoztunk, reá mutatva azokra az okokra, melyek az indítvány felvetését és annak szükségszerű elfogadását hozzák magukkal. A földmivelésügyi minister munkáslakások építésének előmozdítására ismét 1200 korona államsegélyt utalványozott és igy módja nyílik a törvényhatóságnak, hogy az ez irányban Békésen, majd Orosházán megkezdett tevékenységét egy harmadik községben folytassa. Több vármegyei és községi ügy mellett, alkalma lesz a törvényhatóságnak a szőnyegen levő politikai kérdésekkel foglalkoznia Kecskemét város e tárgyú átiratával szemben. Kétségtelen, hogy e pont nem csak tárgyilagos, de heves és kiterjedt vitát is provokálhat és alkalmul szolgálhat arra, hogy az idő javát elfoglalva, elterelje a figyelmet a vármegyei szempontból talán fontosabb tárgyak sokaságától. Már ebből a szempontból is kívánatos volna, ha a politikai helyzet fejleményei feleslegessé tennék, hogy az ügy felett napirendre térve, a bizottság, érdeklődését és gondozását a vármegye és a községek szőnyegen levő pontos ügyeire irányíthassa. Tárgysorozat Békesvármegye deczember hó 30-án tartandó rendes közgyűlésére. 1 Alispáni jelentés a vármegye közállapotáról és az októberi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. 2 A közigazgatási bizottság féléves jelentése, 3 A számonkérőszék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. 4 A vármegyei közigazgatási bizottságban Beli- czey Géza, Rosenthál Ignácz, dr. Bodoky Zoltán, dr. László Elek és Ladies György kilépésével megüresedett 5 helynek választás utján való betöltése. 5 A vármegyei állandó választmánynak újjá alakítása. 6 A vármegyei igazoló választmánynak, állandó bíráló választmánynak községjegyzői nyugdijintézeti választmány, közegészségügyi bizottságnak, közművelődési bizottság, tiszti nyugdíjintézet igazgató választmány újjáalakítása. 7 A munkaképtelenséget megállapító orvosok megválasztása. 8 A vármegyei tiszti főügyész helyettesének megválasztása. 9 A kórházi bizottságban 2 tagnak, az építkezési és árlejtező bizottságokban 1—1 tagnak megválasztása. 10 A m. kir. belügyminister ur rendelete a központi választmány újjá alakítása iránt. 11 M. kir. belügyminister urnák rendelete a községi és közjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló 1904. t.-cz. végrehajtása tárgyában. 12 A m. kir. belügyminister leirata a vármegyei tiszti nyugdijszabályrendelet módosítása ügyében. 13 M. kir. földmivelésügyi miniszter rendelete a munkás lakások építésének előmozditása czéljából újabb 12000 korona államsegély folyósítása tárgyában. 14 A m. kir. pénzügyminiszter leirata a főjegyzői lakás épület értékének meg nem térítése ügyében. 15 A m. kir. pénzügyminister leirata a békéscsabai dohány beváltó hivatalhoz közigazgatási biztos kiküldése iránt. 16 Kecskemét város törvényhatóságának körirata, a képviselőház november 18-iki ülésén történSokáig, sokáig nézte, csodálta, bámulta. A templomban mély csönd volt. De jól hallotta, hogy a szive egész szabályosan, rendesen dobog: Kip, köp, kip, köp. Velencze legszebb asszonya nem zavarta meg a szive dobogását. Kék szemében sejtelmes igézet. A termete egy hős istennőé. Alakjának fönséges a nyugalma ... de ő a dél forró leányát k meste : izzó szenvedéllyel, lobogó lánggal, szikrázó tűzzel .. . Neki élet kell . . . élet . . . élet . . . Odakünn pedig a levegőben tavasz volt . . . És a nap ragyogott . . . Zöld smaragdban csillogott a laguna . . . És vidám női kaczagás hallatszott egy palota nyitott ablakából. Itt volt az élet, a nevető, mosolygó, ra gyogó élet. A szive pedig vígan dobogott : kip, köp. Mikor a tőrre del Orologio bolthajtásos átjárója alatt kifordult a Márktérre, fönn a toronyban a mórok épen tizenegyet ütöttek. Önkénytelenül a kronométerje után nyúl. Tíz óra huszonöt perczet mutatott. Mi ez ? . . . A füléhez emeli . . . 1-ehetetlen ! . . . Az ö hires kronométerje, mely már százharmincz év óta van a család birtokában, megállt. Ez, családi hagyomány szerint nagy szerencsétlenséget jelent. Egy pillanatra úgy érzi, hogy most már a szive sem ketyeg többé. Sietett vissza a Merceziába, a legelső óra- müvészhez. * Alacsony, kis üvegajtón nyitott be. Mikor belépett, még sötét volt. Hiszen ennek a szűk utczának soha sincs napja. De hirtelen kivilágosodott a kis boltocska egy villamos gomb érintésére. És a sok aranyékszer csillogott a villamos fényben, mint egy mesebeli kincstár. És amint a kápráztató fényben körültekint, újabb csoda vár reá. Ott áll előtte Santa Barbara. Bibor a ruhája. A hajában diadém. Kék szemében sejtelmes igézet, gömbölyű arczán a szelídség bája. A termete egy hős istennőé. Csakhogy ezek a kék szemek kigyuladnak és szikrázik bennük a szenvedély. Mosolygása észbontó és lángra gyújtja a vért. Minden tagja él, mozog. Az ajka piros, mint a pipacs virága és a csók édes gyönyöre remeg rajta. Oh, Palma Vecehio, milyen kontár vagy te ! Látod, itt van az élet, a nevető, mosolygó, ragyogó élet . . . * Santa Barbara, a bűbájos órásné megígérte, hogy a kronométer pár nap múlva rendben lesz. Ismét pontosan fog járni. De midőn az ifjú a fényes boltból kitán- torodott, érezte, hogy a családi hagyomány már beteljesedett rajta. Nagy baj érte. Valami csodálatos igézet vett rajta erőt. Folyvást őt látja, Santa Barbarát. Bibor a ruhája. A hajában diadém. Kék szemében sejtelmes igézet . . . Barangolt az utczákon ; csak őt látta. Nézte a prec iratiák csillogó kirakatát. Csak őt látta. Megállóit a csodaszép Madonnák előtt. Mindig csak őt látta. A levegőben benne volt a tavasz lehellete. A lelkében is tavasz, ifjúság volt. És San^a Barbara olyan szép volt, olyan igéző . . . * Minden nap ott járt mindenféle ürügyek alatt az óramüvesnél. Santa Barbarát mindig szebbnek találta Az óramüves asszony rápazarolta mosolyának minden igézetét és édes sejtések rózsás ködével hódította el a lelkét. Öt nap múlva elkészült a hires kronométer. Füléhez vette. Olyan pontosan, szabályosan verte : kip, köp, kip, köp. De mikor kifordult a kis alacsony órás boltból, úgy érezte, hogy lelkében vége a harmóniának és hogy a szive nem tart már lépést a hires kronométerrel.