Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-18 / 51. szám
XXXVI. évfolyam. 51-ik szám. Előfizetési árak: Egész evre — _______ 10 K — f Fé l évre ...________ 5 K — f Év negyedre_____ ... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre rizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1904. deczember 18. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. BODOKV ZOLTÁN. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDASZATI HETILAP. Felelős szerkesztő: KÓHN DÁVID. Búd Titusz. Ki az a Búd Titusz? Ki hallotta a nevét? Bizony hallotta sok és ezrek meg ezrek emlegetik minden lépését. És nem lehetetlen, hogy idők jártával ezt a Tituszt többen fogják emlegetni, mint druszáját, a másik Tituszt, aki mivel másként nem tudott elbánni a törökkel, letaszította magával együtt a várfokáról. A régi Titusz meghalni tudott hazájáért, a mi Tituszunk pedig élni tud érette. De hát ki az a Búd Titusz? Mármarosszigeti görög pap és valami négy évtizede, senki által nem ismert apostola a gyümölcstermelésnek. A magyar Svájcz — ahogy Mária Terézia Mármarosmegyét elnevezte — ma bizonynyal permanens éhségnek nézne elébe, ha lankás hegyoldalai nem volnának gyümölcsfákkal beültetve. — Tavaly kilericz millió korona jövedelme volt a népnek gyümölcstermelésből. Ezelőtt harmincz esztendővel nem volt kilencz krajczárja sem. Mindezt pedig megcselekedte Búd Titusz. Ne kicsinyesetek érdemét, mert csöndes reklám nélkül: emberről Írunk. Bizony mondom nektek, igen sok tuczat-ember van, akiről áradoztatok, akik Búd Titusz saruit megoldani sem érdemesek. Mert Búd Titusz regenerálója Mármaros- megyében ma már a legjobban jövedelmező gazdasági ágnak. Nem nézhette, hogy népe szegény, holott a meggazdagodás eszközei kezében vannak; csak meg kell velők ismertetni. Nem érezhette magát otthon, valami hiányzott neki, nem tudott kibékülni és megbarátkozni azzal, hogy községében csupán egy-egy halóféiben levő vadalmafa és vadkörtefa képezi a kertek fáit, sőt legtöbb helyen ezek is hiányoznak, mikor a gyümölcsfák valóságos áldás az emberiségre nézve és a szegénység villámhárítói. Evégből, mihelyt mint plébános, Falusugatagra került, kertjében egy hold területen faiskolát rendezett be, melyet két évtizeden át maga gondozott. Innen került ki az a sok fa, melyekkel Falusugatag és a többi környékbeli községek kertjeit és domboldalait beültették. Az ó-temetőben magkisérleti telepet létesített, hogy a gyümölcsfajtákat tanulmányozván, az azon vidéken diszlő s tenyésztésre méltó gyümölcsfákat terjessze. Máramaros megye e részén a gyümölcstermesztők ő általa jutottak a legnemesebb gyümölcsfajták birtokába. Először is saját kertjében, udvarán, a templom és iskola előtti téren, utczákon, pa- rochiális földeken ültetett különféle fákat, tudván jól, iiogy a példa vonz, hogy jóravaló népe majd szívesen indul utána s követi munkálkodásában. Majd maga köré gyüjtvén híveit, tanit- gatta s mindegyiknek 2—3 nemes fát adva, buzdította a gyümölcsfatenyésztés foglalkozására. Az iskolásgyermekekkel bejárta a kerteket, mezőket, s ahol csak vadcsemetét talált, beoltotta. Ahol megfordult lelkesített. Igazi fanatikusa volt annak az eszmének : faluról-falura jár tanítva, gyümölcsfát osztogatva s évről-évre így terjedt el Máramaros- megyében a gyümölcstermelés. De hát nem férne-e el hazánkban több Búd Titusz is? A mi megyénkben nem kellene belőle? Óh, ha lenne, kit megihletne az ő nemes példája. A talaj, éghajlat és fekvés ha nem is egészen ugyanaz: gyümölcsösre alkalmas területtel bőven rendelkezik Bókésvármegye is, a közlekedés, mely a gyümölcsértékesítést elősegíti, mindinkább javul; indokolt folyamodásra a szükséges alanyokat teljesen ingyen, kész, kiültetésre alkalmas oltványokat pedig igen mérsékelt áron, — darabonkint tiz fillérért — engedélyez Tallián földmivelésügyi miniszter; csak erélyes kézre: Búd Titusz-fóle emberekre volna szükség minden községben, akik a befásitás ügyét felkarolnák s kitartással keresztül is vinnék. Gyümölcsfatenyésztéssel bárki fia is foglalkozhatok. A folyton szellemi munkával foglalkozó hivatalnok, a pihenés óráiban üdülést talál a kertben s a Teremtő szabad ege alatt, a természettel való foglalkozás, vidámitólag hat rája. Minél szorgalmasabban teljesiti hivatását, minél többet foglalkozik szellemi munkával: annál nagyobb szüksége van szórakoztató, a szellemi erőket felfrissítő foglalkozásra, mert nem semmittevésre, hanem a szellemi munkásságban váltakozásra van szüksége. Nem igazán élvezet-e egy szép gyümölcsösben a szabad időt tölteni s ott foglalkozni? ! Semmiféle foglalkozás sem nyújt több élvezetet a gyümölcsteuyésztésnél. Egyike ez a legkellemesebbeknek s emellett jövedelmező is. Falusugatagon az iskolakertben van egy almafa (Sikulai, de szintoly jól diszlik ott a Batul, Pónyik, Jonathán s más sok fajta), melynek évi jövedelme, ha a gyümölcs jól megterem, 160—200 korona. Tultermesztéstől ne féljünk, mert ez nálunk még nem egy hamar következik be. Az általunk termesztett gyümölcsmennyiség még csak a hazai szükséglet kielégitését sem közelíti meg és vaspályán hozzák a külföldA< Végrendelet. Ne vegyen körül komor gyaszpompa engem, Maid ha egykor koporsómban halva fekszem. A falat ne vonjátok be gyászlepeilel, Gyertya se égjen, kisé teties fénnyel. Tárjatok fel körültem minden ablakot, Hagyjatok bejönni szellőt és illatot. Ragyogja be kihűlt arczomat napsugár, Csicseregjen felettem boldog fecskepár. A koporsómra művirágból koszorút, E drága lim-lomból, egyet se hozzatok. Telve az erdő illatos vadvirággal, Szórjatok be tölgyfa lombbal, ibolyával. Elmúlásom ne bántson senkit, téged se Te édes, te drága jó,'lelkemnek fele Mint az életem olyan legyen halálom, Egy szép, szelíd, mosolygó, szerelmes álom. Kalandra Béláné. TAB A költő kabátja. Irta : Hevesi József. Dalos Alfréd szintén Árkádiában született; ivott a Helikon forrásból és — hogy Schiller nyelvén folytassam — elkésve érkezett oda, hol a földi javakat osztogatták. Neki nem jutott már semmi. A sors megszánta a szegény poétát s minthogy már se erdőt, se mezőt, se hegyet, se völgyet nem adhatott neki, — lévén már mindezeknek telekkönyvi tulajdonosuk — neki adta a', egész nagy mindenséget. Más embernek egy kis részecskével kellett beérnie, a poéta megkapta az egész világ ösz- szességet. És valóban, valahányszor Dalos Alfréd kiment a természet ölére és látta, mint lép ki nyoszolyájából a mosolygó fiatal nap, hogy ragyog vissza e mosolytól az egész nagy min- denség, hogy csillog a tó tükre, hogy rezeg a falomb s mennyi balzsamos illatot hord szárnyain a tavaszi szellő, úgy érezte, mintha a természet csakis az ő tiszteletére, az ő gyönyörködtetésére rendezné ezt a pompás színjátékot s mintha minden, mit szeme lát az övé, kizárólag az övé volna. Lelkét megszállta a költészet szent ihlete s dalba foglalt a nap keltétől a balzsamos levegőig mindent, ami szivét gyönyörködtette, nem feledkezvén meg a pacsirtáról sem, mely hangjegyfüzetével szárnya alatt ringott az aranysugarakkal áttört levegőben ; de még a fehér liliomról sem, mely olyan ártatlanul mosolyog feléje a mező bujazöld pázsitjáról. Azonban, az igazat megvallva, ennek a fehér liliomnak talán mégsem annyira ártatlan mosolygása, mint inkább vadonatúj ruhája hatotta meg oly nagyon, érzékeny szivü költőnket. Mert bármily gazdagnak is képzelte magát ama tömérdek kincs birtokában, mit a természet szépségében feltalált, még is szorult szivvel hasonlította össze azt a virággal kihim- zett zöld bársonyköntöst, mibe a természet — ez a jószivü szabómester — a földet tavaszra öltöztette, az ő saját halandó részét takaró felöltőjével, melynek fekete alapját sötét zöldre festették már a napsugarak, ezek a csintalin Sirolin ^s^oktö'rtiüct hathatós^zer^0" tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál «w™«* idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 24-52 Lapviiils: ma.1 száma, 12 old.a,l.
