Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-13 / 46. szám
4 BÉKÉS L904. november 13. szorongástól, a muri mégis egyikévé vált amaz igazán kedélyes, hangulatteljes, parázs tánczestélyek- nek, amikről minden utógondolat nélkül szokta megírni a bálra kiküldött harcztéri tudósító, hogy fényes sikerrel zajlott le ... A kereskedelmi csarnok szombati összejövetele megmutatta, hogy mulatságok rendezéséhez nem feltétlenül szükséges a nagy dob, avagy az ennek nyomán rendszerint beálló zsujolt bálterem, mert kevesen, sót még kevesebben is elegen lehetnek egy mulatságon, ha meg van hozzá a kedv, a derűs hangulat, fesztelenség és a mi fő a kitartás. Kitartás pedig volt a kereskedelmi csarnok mulatságán résztvettekben mert hajnali négy óráig vigadtak, sőt még ekkor is csak a mamák által alkalmazott gyöngéd erőszak vetett véget, a jelen voltak emlékében bizonyára sokáig kedvesen élő tánczmulatságuak. A kereskedelmi csarnok legközelebbi estélye Sylveszterkor lesz. Tanyai tanító. Gyula városa polgári iskolaszéke folyó hó 5-én tartott ülésében 12 pályázó közül szavazattöbbséggel Sztriss Lipót udvarhelymegyei korongi tanítót a gyula-eperjesi pusztára tanyai tanítónak választotta meg. A gyulai iparos ifjúság önképzö egylete elhatározta, hogy a küszöbön álló tél folyamán felolvasásokat, szabad előadásokat, illetőleg az ipari szakba vágó vita estélyeket rendez. A felolvasások és szabad előadások vasárnap délutánonkint tartatnak. Az első felolvasó Kovács Márton róm. kath. segédlelkész, aki ma délután fél 4 órakor tartja felolvasását az egylet helyiségében. A felolvasáson az egylet tagjain kívül önálló iparosok és családtagjaik is szívesen láttatnak. Házasság. Baracsi Sándor csizmadia iparos folyó hó 7-én esküdött örök hűséget Mészáros József asztalos iparos polgártársunk leányának Máriának. Halálozások. Bognár Mihály józsefvárosi csizmadiamester, városunk egyik régi tisztes polgára folyó hó 9-én 79 éves korában meghalt. A boldogult halálát özvegye, kivel 48 évig élt boldog házas életet, fia s unokái gyászolják. — Özv. Oláh Antalné Volent Juliánná, a városnak legöregebb asszonya folyó hó 6-án meghalt. A boldogult nő 1807. évben született, tohát 3 esztendő hijján csak nem egész évszázadot élt. Halálát végelgyengülés okozta. November 7-én temették el nagy részvéttel. Időjárásunk változó; éjjelen kint hűvös, sőt hideg, nappal többnyire derült, meleg, de minden tekintetben állandóan kedvező, gazdaközönségünk igaz örömére. A hét folyamán a legkésedelmesebb gazda is befejezte az őszi vetést; a bu/.a az enyhe idő hatása alatt mindenfelé kikelt és szépen fejlődik. A hét közepén volt ugyan eső is, atni még mindig nem mondható fölöslegesnek, mert a föld épen csak annyira ázott meg, hogy a szántást lehetővé tette, egyébkint pedig, ha nem is égetően szükséges, de a rendkívüli szárazság után legalább is óhajtandó. Katalin bál. A gyulai mulatni vágyó ifjúság folyó hó 20-án, ifj. Ludvig József nagymagyarvárosi vendéglőjében, a Gyulán felállítandó Sanatorium javára jóiékonyczélu Katalin bálát rendez. Belépti- dij r Személyjegy 1 korona. Családjegy 2 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatna1; és hírlapi lag nyugtáztatnak. Az »Uránia« tudományos színház, mint megírtuk, a folyó hó végén érkezik városunkba s há rom előadást tart a vármegyeház nagytermében, amelyet e czélra átengedtek az »Urániádnak, Az előadások tiszta jövedelmének egyrészét a „József főherczeg 3anatorium-Egyesület“-nek ajánlotta fel az „Uránia“ intézősége s már magában véve ez az elhatározás is megérdemli, hogy 28., 29. és 30-án tartandó tanulságos és szórakoztató előadásokon minél nagyobb mértékben nyilvánuljon meg közönségünk érdeklődése az „Uiánia“ esték iránt. Jegyek az előadásokra már most kaphatók Dobay János könyvkereskedésében. Helyárak : támlásszék 2 K zártszék P40 K, állóhely 1 K. Lépfene. Id. Miskucza Illés gyulai lakos kis- péli tanyáján a lépfene betegség 4 darab szarvas- marhán fellépvén, ennek következtében a hatóság Óvintézkedésként elrendelte, hogy id. Miskucza Illés, Barna István, Csomós Ferenczné és Nyikora Péter pusztakispéli tanyái és az azokban elhelyezett 17 drb szarvasmarha, 11 drb ló és 2 drb juh zár alá helyeztessenek. Lopás. Bicska Ferencz gyulai asztalosmestertől B. J. nevű segédje álkulcsok segélyével kinyitott szekrényből, addig mig a mester távol volt, 5 drb. 20 és 1 drb. 10 koronás aranyból ellopott 2 drb. 20 és 1 drb. 10 koronást. — A hűtlen segéd ellen a bünfenyitő eljárás megindittatott. Eljegyzés. Csiszka János gyulai szíjgyártó iparos eljegyezte Alerza Teréziát, Merza Ignácz gyulai szíjgyártó iparos kedves leányát. Bitang jószágok. A rendőrkapitányi hivatal által 3 drb. borjú és 1 drb. csikó gazdátlanul őriztetik, igazolt tulajdonosaik ugyanott átvehetik. Az újvárosi olvasókör vigalmi bizottsága e hó 26-án szombaton este saját helyiségeiben „Katalin“ bálát rendez 1 kor. belépő díjjal. Az estély a hangulatból Ítélve sikerültnek Ígérkezik, a fiatalság nagyban fáradozik ezen a sikeren, a meghívók még a hét folyamán fognak szétküldetni Korcsolyapálya nagyobbitás. A gyulai korcsolyázó közönség egy régi óhaja valósul meg, Almásy Dénes gróf jóakaratu támogatása folytán. A régi korcsolyapálya mellett az Elővizcsatornában fekvő nádas és czihederes terület leásási munkálatai a minden sport iránt előszeretettel viselkedő gróf áldozat kétzsége folytán folyamatban vannak, Molnár Albert váíősi mérnök műszaki vezetése alatt és remélhetőleg a jövő hét folyamán befejezést nyernek. E terület bevonásával a korcsolyapálya nemcsak hogy még egyszer oly nagy területű leend, de még az Élővizcsatorua ama környéke is rendezést nyer. úgy, hogy nemcsak a korcsolyázók nyernek nagyobb teret, hanem a mamák és gardedame-ok is, sétálás czéljaira az újonnan létesült töltésen, a melyről a korcsolyapálya bármely pontja könnyen áttekinthető leend. Almásy Dénes gróf eme áldozat készségével nemcsak a gyulai korcsolyázó közönség jut egy kényelmes jégpályához, hanem a jelen Ínséges időben néhány szegény ember családja (a jégpályán összesen 40 földmunkás dolgozik mintegy három héten át) kenyérhez Korcsolyapálya már lesz, most csak még az állítólag létező, de magáról jelt nem adó egyletnek arról kellene gondoskodnia, hogy ha majd a természet jeget ád, az jó állapotban legyen. Bodoky Mihály gyógyszerésznek, Gyula város hirtelen elhalt kiváló polgárának temetése a múlt vasárnap délután nagy közönség részvétele mellett folyt le. A résztvevő közönség nagy tömegben gyülekezett a gyászháznál, ahol a ravatal felett Dombi Lajos esperes mondott megindító gyászbeszédet és imát. A szertartás után a szebbnél szebb koszorúkkal elhalmozott kopott-ót gyászkocsira tették és népes menetben kisérték nyugvóhelyéré a református strkertbe, ahol Gecse Albert segédlelkész szép fohásza után átadták a korán elhunytat az anyaföldnek. Az általános részvét megnyilvánult a sok szép koszorúban is, amit az elhunyt ravatalára helyeztek. Az elhunyt árván maradt családjának virágain kívül koszorúkat küldöttek : özv Bodoky Lajosné, özv. Bodoky Károly né, Bodoky Kálmán és neje, Deimei Lajos és családja, özv. Winkler Ferenczné, Hoffmann Mihály és családja, dr. Bodoky Zoltán és családja, Winkler Lajos, Ambrus Ilona, Bókésvár- megye tisztviselői, az elhunyt asztaltársasága, Nagy Jenő, dr. Noll és Mezey, Schwimmer Arnold és családja és még számosán. Megvendégelt munkások- Schriffert József építőmester, a gyulai pénzügyi palota építője szombaton délután megvendégelte a palotán dolgozott munkásokat. Óriási bográcsokban kitűnő illatot terjesztő Ízletes paprikást főzött a fehér munkáskötényt kötött építőmester, amelynek elköltéséhez egy saját termésű hordó karczost is hozatott. A pénzügyi palotán dolgozó ugyanezen munkások között már előzőleg 4—4 korona jutalmat osztott ki Haviár Lajos kir. főmérnök az államépitészeti hivatal főnöke. A békéscsabai evang. egyház presbyteriuma a héten ülést tartott, melynek legérdekesebb tárgya volt a Koren-féle alapítványi ügy. Mindjárt az ülés elején Koren Pál lelkész kijelenté, hogy azon Ígéretét, melyet a lelkészi állás elfoglalásakor tett, hogy t. i. az egyháznak évente 200 koronát fog adni a vallásosság és bitbuzgóság emelése czéljából, a jövőre nézve ezennel visszavonja. A presbyterium — tekintettel arra, hogy ezen ügy a bíróság előtt van — szó nélkül tudomásul vette a tett kijelentést. Ezzel kapcsolatban Szeberényi Lajos lelkész jelenti, hogy miután a fentebbi ügyből kifolyólag lelkésztársa őt, mint igazgató lelkészt, az Orosházán megjelenő „Evang. Egyház és Iskoládban a legsúlyosabb vádakkal illette, azoknak megczáfolhatása végett maga ellen a felsőbb egyházi hatóságtól fegyelmi vizsgálatot kért. Egyben tiltakozott lelkésztársának ama vádja ellen, mintha a „Békés“-ben megjelent czikket ő sugalmazta volna. A presbyte- rium ezt helyeslőleg tudomásul vette. De egyúttal Sztraka György indítványára egyhangúlag hozott határozattal kimondotta, hogy a fegyelmi vizsgálat az egvház nevében Koren Pál lelkész ellen is megindítandó. Dr. Zsilinszky Endre elnök indokolta ezt azzal, hogy Koren Pálnak joga volt. ugyan védekezni, de túllépte a törvényes korlátokat akkor, midőn védekezés helyett nemcsak lelkósztársát, ha- uem az egyházat kormányzó presbyterium reputá- czióját is megtámadta. Koren az orosházi „Egyházi Lap“-ban megjelent czikkét külön lenyomatban a békéscsabai egyház hívei közt özönével kioszttatta, még pedig az egyházfi által. E czikkbfn hivatkozás történik a „Békés“-re is. Azzal kezdi a lelkész ur, hogy a „Békés“ szerkesztőjét Kóhn Dávidot csak a békéscsabai lelkészek, vagy megbizottuk informálhatták ; kijelentjük, hogy ez légből kapott állítás. Informácziónkat oly forrásból merítettük, mely a békéscsabai egyház ügyei által nincs érdekelve. És hogy informácziónk helyes volt, mutatja az, hogy Korén Pál lelkész ur az általunk közlőitekből semmit nem czáfol, hanem csak a következő kijelentésre szorítkozik : „a „Békés“ azon pisz- kolódásaira : Koren időközben esperessé választatott, ezen nagylelkű alapítványként jegyzett tettének összes erkölcsi és unyagi előnyeit éveken keresztül élvezé ugyan a nélkül, hogy fentebb jelzett kötelezettségének eleget tett volna“, — nem reflektálok. Aki csak némileg ismer, tudja, hogyan Ítéljen az ilyen vád felől !“ Erre az a megjegyzésünk, hogy a lelkész ur ferdítve idéz lapunkból. Kihagyta azt, hogy mi „szép hírnévnek örvendő- egyházi férfiúról irtunk, aki „a közbecsültetés és rangbeli emelkedés révén“ élvezte nagylelkű alapítványként jegyzett tettének előnyeit. Tesszük pedig ezt nem védekezési czélból, hanem azért, hogy a felmerült közérdekű egyházjogi kérdés elvi oldalát megvilágositsuk, a nemes tettet természetesen követő ellenszolgálat szempontjából. Az ellenszolgálat meg/olt, kell tehát, hogy az annak alapjául szolgáló kötelezettség is fennálljon. — Ez világos, egyszerű jogi elmélet, melyre bátran hivatkozhattunk anélkül, hogy vele bárkit is sérteni akartunk volna. A „piszkolódás" vádját azért a leghatározottabban vsszautasitjuk. Halálos szerencsétlenség. Maglóczki András 42 éves szarvasi lakos, Pusztacsákón bérelt földjén egy tanyaépületet bontogatott egyik cselédjével. Hogy a falbontás illetve döntés hamarább menjen, a falakat alá ásták s úgy döntötték le. Már csak egy fal volt hátra, s alig kezdek az aláásáshoz, a fal egyszerre csak megrogyott s eldült az ott foglalatoskodó Maglóczki Andrást eltemette, ki, mire őt az omladék alól kivették, már meg szűnt élni. Magyar nők a tüdőbetegekért. Páratlan sikerű az a felhívás, a melyet a „József főherczeg szanatórium egyesület“ a magyar hölgyvilághoz intézett. Az egész országból lelkesen gyűltek a magyar hölgyek az alá a zászló alá, melyet a huinaniznus lobogtat és melyre a magyar nép nagy veszedelmének a tüdőbetegség elleni küzdelem van Írva. Arra a lelkes felhívásra, amelyet József főherczeg intézett városunk hölgyvilágához, többen közölték az egyesülettel, hogy az első népszanatórium létesíthetése érdekében készséggel vállalkoznak a jótékony czélu sorsjáték sikerének előmozdítására, mely sorsjátékot az egyesület saját hivatalnokaival egyesületi- leg rendezteti, mely tehát nem Üzletszerű vállalat, ügy értesülünk, hogy Lukács György főispán s az egyesület elnökének kérelmére a vármegyék főispánjai meleghangú felhívást intéztek a községi jegyzőkhöz.
