Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-30 / 44. szám

5

r: 1904. október 30.

BÉKÉS

minden egyébb szükséges intézkedések megtétele czóljából a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával, legjobb belátása szerint járjon el. Ezek után még Hoffmann Sámuelné, mint a gyermek felruházó bizottság elnöke terjesztette elő, hogy 14 szegény gyermeknek téli felruházása van kilátásba helyezve, amit a közelebbi napok valamelyikén fog saját lakásán a mellé rendelt tagok közreműködése mellett eszközölni, mire több folyó ügy elintézése s újabb tagok felvétele után az ülés véget ért.

Vármegyénk az interurbán telefonhálózatban.

A telefonösszeköttetés történetében jelentőségére nézve messzire kiható örvendetes uj korszak küszöbét léptük át a múlt héten : Bókésvármegye belekerült az interurbán telefonhálózatba. A bekapcsolás utolsó munkálatait a napokban fejezték be s a nevezetes, vármegyénk közönsége által oly ré gén óhajtott terv folyó hó 20-án lépett életbe. E naptól kezdve tehát Gyuláról, Csabáról, Orosházáról, Szarvasról lehet távbeszólni a fővárossal és az ország azon városaival, melyek a helyközi hálózatba be vannak kapcsolva. A közönség tájékozására ez alkalomból a következő szükséges tudnivalókat közöljük. A vármegyei előfizetők lakásaik TÓI is beszélhetnek a vidékkel és a fővárossal, ha 50 korona óvadékot fizetnek le a postahivatalnál. Akik nem előfizetők, s az 50 korona letétet le nem fizetik, azok csak is a postáról beszélhetnek. A beszélgetés dija három perczenkint 2 korona és mindenkor előlegesen fizetendő azok által, kiknek letétük nincs. A beszélgetés ideje onnan számítódik, amikor a felhívott „hallót“ jelez. A beszélgetés idejét a központban felállított homokóra méri.

Védekezés a husdrágaság ellen. Városunk közönségének folyton fokozódó ama panasza folytán, mely a húsáraknak mostan tapasztalt, a beálló téli időszakban pedig előreláthatólag még emelkedő drágasága ellen keres védekezést, Gyula város rendőrfőkapitánya Varga Lajos dr. sürgős cselekvésre hivta fel a városi tanácsot. Hivatkozással az ip r- törvóny 53. §-ára, amely a húsárak hivatalos megállapításáról tesz említést, a rendőrfőkapitány előterjesztést tett a tanácsnak, hogy az árakat illetőleg a mészárosokat értekezletre hívja össze s ha azon az árak leszállítása tekintetében nem éretnék el eredmény, az iparkamara meghallgatásával fel- terjesztést intézzenek a vármegye alispánjához, mint II. fokú iparhatósághoz a húsárak hivatalos megszabása iránt. Ez olőterjesztésre a tanács a mészárosokat egyeztető ankétra hivta egybe, a maga részéről kiküldvén a tárgyaláson való részvételre dr. Varga Lajos rendőrfőkapitányt, Ad. Schriffert József városi tanácsost és Szikes György városi II. jegyzőt. Az értekezleten, mely a városházán folyt le, a tanács kiküldöttein kívül nyolcz gyulai mészáros jelent meg, akiknek dr. Varga Lajos adta elő az ügyet, azzal a felhívással, hogy a közönség jogos kívánságának teljesítése czéljából a marhahús ára kát szállítsák le. Indokul felhozta, hogy a piaczon 88—96 fillérért árusítják a levesnek való hús kilogrammját, ezzel szemben a mészárszékekben kimért hús ára : levesnek való marhahúsé 96—104 fillér, pecsenyehusó 112 fillér, amely drágaság annál inkább kirívó és méltánytalanságnak látszik, mert amint azt a tanácshoz beérkezett informáló jelentések is bizonyítják, a környék községeiben < s városaiban a marhahús ára jóval olcsóbb, mint Gyulán, legtöbb helyen egyenlő azzal az árral, amelyet a piaczi huskimérésekben tapasztalhatunk. Az értekezleten megjelent mészárosok azonban határozottan kijelentették, hogy a marhahús árának leszállításába semmi szin alatt nem mehetnek bele, mert ezáltal — a gyulai specziális viszonyok mellett — existentiájuk volna veszélyeztetve, ami pedig nem lehet érdeke sem az iparhatóságoknak, sem a fogyasztóközönségnek. Fenn kell tartaniok a mai hús árakat azon egészében, a példátlanul magas üzleti bér, fogyasztási adó és vágóhídi dij miatt első sorban, speczialiter pedig ama különös állapotok következtében, amelyek a bevásárló közönség igényeire vezethetők vissza, nevezetesen, hogy Gyulán a közönség — szinte kivétel nélkül — első minőségű húst fogyaszt, amit a piaczon kimért, aránylag sokkal gyengébb minőségű hússal egy árban adni lehetetlenség. Ez indokoknál fogva a gyulai mészárosok nem mehetnek bale a húsárak olcsóbbá tételébe. Ilyenformán az egyeztető értekezlet nem vezetvén eredményre, a városi tanács megteszi a további lépéseket, hogy a húsárakat hatósági utón szabályoztassa. Véleményadás végett meg fog kerestetni az aradi kereskedelmi- és iparkamara és ennek, valamint a mészárosokkal tartott tárgyalás alapján az alispán fog. mint II. fokú iparhatóság, dönteni a húsáraknak esetleges megszabása felől.

Időjárásunk állandóan esős és amit idestova egy fél esztendő óta nem mondhattunk, most már körülbelül megállapítható, hogy a föld a vármegye minden részében eléggé megázott, noha olyan rendkívüli szárazság után, aminőben osztályrészünk volt, az eddigi csapadék épen nem volt több a kelleténél. A lehullott eső után most már kívánatos volna legalább tiz-tizenöt napig tartó száraz, meleg idő, különösen kötöttebb talajú réti földeken, ahol még nem lehetett elvetni, de ajánlható volna enyhe, száraz idő a legelőkre is, a melyek egy hó óta szépen kizöldeltek és nagy takarmány pótlékul szolgálnak mindennemű lábas jószágoknak ; zöldség is fejlődött, a mely ha nem is olyan tökéletes, mint kellene, és ha nem is kárpótol, de jelentékenyen enyhíti a drágaságot.

A vármegye közkórházi bizottsága múlt szombaton tartott ülésén, melyen dr. Fábry Sándor alispán elnökölt, legfőbbképen a kórház kibővítésének kérdésével foglalkoztak. Dr, Berkes Sándor kórházi igazgató jelentésében részletesen feltárta a mai helyzetet, amely — véleménye szerint — tarthatatlan. A bizottság előtt különben ismeretesek mindazok a bajok és h ányok, amelyek a kói háznál ez idő szerint észlelhetők s a miknek eloszlatásáról gondoskodni kell. A kórházi bizottság belátván ennek szükségességét, az alispán elnöklete alatt egy albizottságot küldött ki a tervek és költségvetés kidolgozására. Ezenkívül felhivatott a kórházi igazgató, hogy a kórház részére külön tűzrendészed szabályrendeletet dolgozzon ki a kórház viszonyainak megfelelően. Foglalkozott a bizottság a kórházi alapítványok ügyének rendezésével, a kórházi tisztviselőket, a gondnokot, ellenőrt 8 élelmezési tisztet, az állami tisztviselőkhöz hasonlóan, az óvadék letételétől felmenteni javasolja a törvényhatósági közgyűlésnek. Továbbá több apróbb folyó ügy tárgyaltatott még az ülésen.

Bitang jószágok. A gyulai rendőrkapitányi hivatal által 2 db ló gazdátlanul őriztetik, az igazolt tulajdonosok átvehetik.

Csendőrség a városi belszolgálatban. A képviselőtestület, mint annak idején megírtuk, a nyár folyamán tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a közbiztonság védelmi szervezetét megreformálja és pedig akként, hogy a jelenleg 21 emberből álló rendőrségi létszám leapasztatik 10-re és az elbocsátott 11 rendőr helyett 12 csendőrt kér a város a belügyminisztertől, akik azután a rendőrökkel karöltve fogják teljesíteni a bel szol gál a tot. A város eme kérelmét a napokban terjesztette fel a belügyminiszterhez Lukács György dr. főispán, aki különben az egész dolognak kezdeményezője is volt. A felterjesztés azzal kéri a 12 csendőr megadását, hogy a költségek felét az állam viselje, fele pedig a város költségvetését terhelné. Tekintettel a köz- biztonsági állapotok mai nem örvendetes voltára, kívánatos volna, ha a csendőrség mielőbb megkezdené városunkban működését.

Házasság. Balázs Lajos ifjú divatáru kereskedő segéd folyó hó 29-én esküdött örök hűséget bájos arája Kecskés Teréziának.

A »Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre« folyó hó 22 én tartotta évi rendes alakuló közgyűlését, a melyen a régi tisztikart felmentette és újat választott, a me'y kövotkezőkép alakult : elnök Dimák Géza műegyetemi hallgató, alel nők Braun Ádátn bölcsészethallgató, I. jegyző Rittner Sándor orvos- tanhallgató, II. jegyző Krcsmarik László joghallgató, pénztáros Bencsik József bölcsészethallgató, ellenőr Saguly József bölcsészethallgató. háznagy Kugel Ede orvostanhallgató. Választmányi tagok : Bagyinka Mátyás bölcsészethallgató, Bárdos Jenő orvostan hallgató, Silberstein László és Szegő Emil joghallgatók lettek. A kör, 10 éves fennállásának évfordulója alkalmából ünnepélyt akar rendezni, melynek színhelyéül Békésmegye valamely városát fogja kiszemelni.

Bimbóhullás. Dr. Godán Ferencz dobozi orvost és nejét Kéry Arankát minden érző szivet érintő fájdalmas csapás sújtja. Emil fiuk folyó hó 28 ikán 9 éves korában, hosszas súlyos szenvedés után meg halt. Temetése tegnap délelőtt volt nagy részvéttel

A békéscsabai nöegylet szombaton este a színházban nagysikerű hangversenyt rendezett, amelyen nagy számmal gyűlt össze Békéscsaba község intelligens közönsége. A hangversenyt Pető Ákos zongora Játéka nyitotta meg, aki Gál Ferencz magyar rap- sodiáját adta elő szép készültségre valló virtouzi- tással. A kiérdemelt zajos tapsra ráadást is kellett adnia. Másodikként Tyehlár Mariska szavalta Vá- rady Antal „Stella Maris“ czimü költeményét igen ügyesen. Majd dr. Wagner Dániel tartotta állandó derültségben a közönséget. A „fénysugarakról“ czimü érdekés és szellemes felolvasásával. Molnár Piroska és Moczkovcsák János egy Wagner nyitányt játszottak négykézre, a közönség tapsaira pedig magyar dalokkal toldották meg programmpontjaikat. Schelly Mariska és Balogh Lórika Wolfner Pálnak „Modern leányok“ czimü dialógját adták elő kedvesen és ügyesen. A műsort egy szép férfi négyes zárta be, melyet Gally János, Achim Károly, Kriener Jenő és Székely Vilmos énekeltek preczizen Moczkovcsák János zongora kísérete mellett. A hangversenyt a vigadó nagytermében hajnalig tartó kedélyes tánezmulatság követte.

Békéscsaba község képviselőtestülete hétfőn tartotta meg őszi rendes közgyűlését, melyen két tárgygyal kapcsolatban heves vita volt. Az egyik a kórházépítés ügye volt, melyben az árlejtés és az építés vállalatba adása körül a község nem tartotta be a szabályokat és azért a vármegye feleb- bezés folytán megsemmisítette a határozatot. A vármegyének teljesen törvényszerű határozata pedig azért volt kellemetlen a községre nézve, mert ott nem várva be a felebbezés elintézését, már végrehajtották a határozatot és a kórház fel is van építve, amiért természetesen az elöljáróság a felelős. Ennek a kényes ügynek az elintézése volt a képviselőtestület feladata és csak emberi dolognak tartjuk, ha a vita folyamán egyes szónokok nagyon hevesen birálgatták a vármegye határozatát a helyett, hogy a törvénysértést kellő helyen, a jóvá nem hagyott határozat jogosulatlan végrehajtásában keresték volna. De hát könnyebb feladat is a törvényhatósági közgyűlést a távolból megkritizálni és inkább felületességgel megvádolni, mint a határozat meghozatalánál az alapos ellenérvekkel szembeszállni. A község vezetőinek már a megye- gyűlésen tudomásuk volt arról, minő javaslatot terjeszt elő az állandó választmány az ügyben, ha e mellett a javaslatot „átcsúszni“ engedték, az csak azért történhetett, mert helyesnek voltak kénytelenek elismerni azt, ellenkező esetben nem a vármegyén, de kizárólag reájuk hárul a felületesség és mulasztás vádja, akik a községnek ily fontos ügyében szerintük törvénytelen határozat hozatalába hallgatással belenyugodtak. A heves hangú és komoly érvek nélkül szűkölködő felszólalásoknak különben az lett a vége, hogy a higgadtabb vélemény került felszínre és amennyire lehetett reparálván az elkövetett hibát, eleget tettek a vármegye határozatának. Részletes vita folyt a jövő évi költségvetés tárgyalásánál is, melyben főleg Fábry Károly, Rosenthal Ignácz, Achim L. András és Korosy László vettek részt, végre a kiadásokból 3500 kor. törlésével a költségvetést megszavazták. A villamos mű 1905. évi költségvetését 60160 korona bevétellel és 60040 korona kiadással elfogadta a közgyűlés és az üzemvezetést egy évi időtartamra a Ganz ezégre ruházta. A községi tőkepénzeket 1905. évre a három helyi pénzintézetben helyezik el ezenkívül több kisebb jelentőségű ügyet intézett el a képviselőtestület.

Békés község lakosságának sok gondja között egyik legnagyobb az, hogy többször megújított kísérlet és sok anyagi áldozat után sem volt képes ártézi kutat furatni és ezzel a községnek egészséges ivóvizét biztosítani. Legújabban a község az ismert kútfúró vállalkozóval Zsigmondi Bélával óhajt kísérletet tétetni, aki a községhez beadott ajánlatában a kút fúrását 300 méterig méterenként 82 koronában hajlandó elvállalni, úgy hogy a fúrást 315 milliméter bő csövekkel kezdené, tehát sokkal nagyobb mé>’etüekkel, mint az eddigi vállalkozók. A képviselőtestület által kiküldött bizottság a napokban tárgyalta az ajánlatot, de véglegesen nem határozott, hanem több kérdésre felvilágosítást kért az ajánlattevőtől és egyszersmind felszólítja azt, hogy alternativ ajánlatot is nyújtson be, nem a kút mélysége, hanem a szolgáltatandó viz mennyisége szerint szabván meg a munkálat árát.

Meglőtt vadőr. A Körösladány községhez tartozó gróf Wenckheim-Hoyos féle fási uradalom erdejében Valentinyi András vadőr szokott ellenőrző útját tette meg, a midőn egy árokparton egy lesben ülő orvvadászra bukkant. A vadőr fegyverét készenlétbe helyezte, azonban az orvvadász lövésre kapta fegyverét és azt Valentinyira sütötte. A súlyosan megsebesült vadőr eszméletlenül összerogyott és csak később tért magához, a mikor a merénylő már elmenekült. A sérültnek volt annyi ereje, hogy haza vánszoroghatott, hol orvosi ápolás alá vették, mely-