Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-16 / 42. szám
XXXVI. évfolyam. Gyula, 1904. október 16. 42-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre _________10 K — f Fé l évre ..._________ 5 K - f Év negyedre ...____... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre rizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. RODOKV ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: KÓHN DÁVID. Lukács György főispán elnöki beszéde a vármegye közgyűlésén. Mélyen tisztelt közgyűlés ! Örömömre szolgál, hogy az Oczeánon túl való hosszabb távollétem után ismét üdvözölhetem szeretett vármegyém mélyen tisztelt törvényhatósági bizottsági tagjait. Köztudomású, hogy épen száz évvel ez előtt az akkor egészen ifjú Északamerikai Egyesült Államok köztársaságának elnöke Jefferson Tamás 15 millió dollárért megvásárolta az akkori franczia köztársaság első consulától Bonaparte Napóleontól, a későbbi hatalmas császártól, az Egyesült Államok szomszédságában franczia uralom alatt volt Louisiana nevű területet. Ez a terület nagyobb, mint a mai Németország, Franczia- ország, Nagybrittania, Belgium, Hollandia, Spanyolország és Olaszország együttvéve. Ez a terület az idők folytán 14 állammá fejlődött, ameÍ3r 14 állam az Egyesült Államok többi 40 államával alkotja ma az Uniót. Louisiána területén, a Missouri és Mississipi dús völgyében, melyet a természet is kincsekkel árasztott el, óriás ipar, kereskedelem és üzleti élet fejlődött ki s az a pénzen szerzett terület az Egyesült Államok gazdagságának főtárházává lett és a nagy amerikai köztársaságot világ hatalommá tette. Louisiána megvételének emlékezetét az Egyesült Államok nagy nemzete az idén világkiállítással ünnepli, amelyet a volt Louisiána területén leghatalmasabban kifejlődött városban, Szt.-Louisban rendezett. A világkiállítás alkalmából az interparlamentáris béke conferentia is Sz.-Louisban tartotta a folyó évben üléseit. Ezen a conferentián megjelentek az összes európai államok parlamentjeinek kiküldöttei, legszáino- sabban azonban a magyarok. A magyarok imponáló számban való megjelenésének jelenségét sem a conferentia nagy fontossága, sem a világkiállítás vonzó ereje eléggé meg nem magyarázza. Mert nem lehet feltételeznünk a nagy európai nemzetekről, hogy a világbéke óriás fontosságú eszméje iránt — a mely ma még csak theoria ugyan, azonban már legközelebb kétségtelenül gyakorlati hatását is fogja éreztetni az egyes államok törvényhozásaira — kevésbbé érdeklődnének s a világkiállítás csodái kevésbbé von- zanák őket, mint benniinhet magyarokat. Magyarországnak a sz.-louisi béke conferentián oly nagy erővel való megjelenését az a körülmény magyarázza meg, hogy a hazai közvélemény íolyton fokozódó aggodalommal szemléli azt az arányaiban óriás mérvű kivándorlást, mely hazánkból Amerikába irányul. Elő seb ez a kivándorlás hazánk testén. Azinter- nationalis világbéke érdekéből való tanácskozások alkalmát kívántuk felhasználni arra, hogy saját szemeinkkel győződjünk meg róla, hogyan boldogulnak véreink Amerikában, hogy saját tapasztalataink alapján állapítsuk meg ennek az ijesztő kivándorlásnak valódi okait, hogy kiderítsük, lehet-e kivándorlott testvérei n két visszanyer n ün k hazán k nak, avagy minő más módokon kell ennek a nemzeti veszedelemnek megszüntetésére törekednünk ? Nagyban és egészben azt tapasztaltuk uraim, hogy a kivándorlott magyarok boldogulnak Amerikában. A kivándorlott magyarok nemcsak helyt állanak az üzleti élet óriás világversenyében, hanem anyagilag előre haladnak s az ottani társadalom becsülését vívták ki a magyar névnek. Ez a tapasztalat mindenesetre fokozza önérzetünket és erősiti nemzetünk élet- képességébe vetett hitünket. A nagy amerikai demokraczia mind a mai napig hü maradt azokhoz az alapeszmékhez, melyek következtében az üzleti, ipari és kereskedelmi élet ott oly csodálatos arányú fejlettséget ért el. A munka tisztelete, a munka megbecsülése, az egyéniségben rejlő erők korláttalanul szabad kifejtése: ezek a tartó oszlopai az amerikai köztársaság szervezetének roppant gazdagságának és minden tekintetben való óriási előhaladásának. Aki dolgozik Amerikában, az tisztességesen keres, még pedig keres amerikai értelemben, ahol a munkabérek rendkívül magasak. A dologkerülő természetesen még kevésbbé boldogul mint itthon. A munkaalkalmaknak, a tisztességes és méltó megélhetést és jólétet nyújtó biztos kereseti forrásoknak a szorgalmas ember előtt mindig nyitva álló nagy tömege : ez az a csábitó erő, a mely arra bírja az itthon sanyarú viszonyok között levőket, hogy szakítva a hazafias érzéssel, az oczeánon túl vándorolva idegenbe szakadjanak. S a kenyér hatalma nagy. A kivándorló, a ki elszakadt hazájától, előbb csak a kenyéradó iránt való tisztelettel környezi az Egyesült Államokat, később mind szorosabb kötelékekkel füzöttnek érzi magát az uj világhoz s lassankint feltalálja ott második hazáját, melyből vissza nem vágyik, mert hiszen az állandóan biztosítja megélhetését és boldogulását. Nem térhetünk tehát ki annak szomorú megállapítása elől, hogy kivándorolt véreink visszatérésére vajmi keveset számíthatunk. TÁ RÓZA. A Margit dalokból. Irta : Ábrányi Emil. I. Mint a forrás, felszőkelő, Este támadt gyönge szellő, Rózsán bolygó fuvalom, Halk fohász, mely égre lendül: ügy ömlik ki a szivembűl Minden rólad írt dalom. Hány ember tör hatalomra, Hányat űz a dicsvágy szomja, Rang- s pénzvágytól hány beteg ! Nem dicsekvés, hogyha mondom: Kacagok e sok bolondon, Mig szemedbe nézhetek 1 Ok nem tudják mi a béke, Mi az összhang üdvössége, Édes álom, hosszú csók . . . Mi a fészek, hol kettecsken Élhetünk, csicsergő fecském, S oldalunkon a fiók. Nagyszerű a végtelenség, Csupa nagyság, csupa fenség Mig az ember — semmi, por! . . . De világok milliója Azt a szívet nem pótolja Mely híven szívünkbe forr ! . . . II. Amit megírtam sok, sok év előtt, Látom, valóra válik : Karöltve járjuk a világot át Együtt leszünk halálig. De még ne jőjön a komor halál, Hogy minket elszakasszon ! Legyek vidám, mosolygó öreg ur S te bájos öreg asszony. Szívünk viruljon ké ő ősszel is Mint délvidéki rózsafának ága ! Tani'sunk hűtlen, hervadt ifjakat Hű szerelemre, örök ifjúságra 1 . . . A mokrói hős.* Irta. Andronicus. Türr tábornok azon kezdi Gajárihoz intézett igen bölcs vezérczikk-levelét a katonai erényekről : kell-e „Az Ujság“-nak régiség? Magam is ilyen Türr-féle kérdéssel kezdem ma. * Egy gyulai ember életéről. Kell-e „Az Ujság“-nak, mely híreket ad, hires emberekkel vesződik, melynek a hiressége az eleme, tárczaczikk egy olyan csöndes emberről, aki mig zajt üthetett volna, a hirnév országújáról egészen félreállt ? Mert én egy bizonyos Balog Ignácz ügyvédről akarok írni, akit ma temettek el. Másról most nem is tudnék. Az egész fejem s az egész szivem ő véle van tele. Ö pedig nem volt híres ember. Én tizenöt esztendőn át éltem vele jó barátságban, A tizenötből néhány esztendő úgy telt el, hogy alig volt nap, melyen ne töltöttünk volna órákat együtt. S én mindig csodálkoztam rajta, sohasem értettem : mint lehetséges, hogy ez az én barátom, ki ész, tudomány, szív, jellem és buzgó tetterő dolgában oly magasan áll, a legkevésbé sem hires ember? Semmiképen sem hires ember. Még mint ügyvéd sem. Még az úgynevezett jogászkörökben, sőt a polgári perpatvarkodók és krimina- loidok nagy társadalmában sem. Ki az a Balog Ignácz ? Ügyvéd ? No jó. Ügyvéd van sok. Jó ügyvéd, kiválóan becsületes? Hát, az Isten éltesse, akad elég olyan is. Sirolinq A legkiválóbb tanárok és orvo soktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 15-52 Xja.pia.TiIs mai száma, 12 old.a.1.
