Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

4

BÉKÉS

Í904. október 2.

91 Az orosházi mértékhitelesítő hivatal díjjegyzéke tárgyában kereskedelemügyi miniszteri rendelet.

92 Czeglédi Sándor és társai felebbezése, Szeghalom község által Klausnitzer Miksa jegyző és Kis M. Sándor községi pénztárnoknak, a községi pénztárral szemben fennálló tartozásuk alól való felmentése tárgyában hozott véghatározat ellen.

93 Vésztő község határozata, a piaczi helypénz- szedést teljesítő közegek megjutalmazása tárgyában.

94 Szarvas község módosított szervezési szabályrendelete.

95 Kliment Z. Jánosnak, mint a felsővégi tehénlegelő társulat elnökének kérvénye, a szarvas- marha stb. tenyésztésről szóló vármegyei szabály- rendelet módosítása iránt.

96 Békési önkéntes tüzoltóegylet felebbezése kérelmét elutasító képviselőtestületi határozat ellen.

97 Mezőberény község kölcsön iránti határozata.

ben való bíráskodási joggal való felruházása tárgyában.

47 A vármegye alispánjának jelentése a gyomai Wodiáner-árvaház részére ingatlan vásárlása ügyében.

48 A vármegye alispánjának előterjesztése a Baranyik Ignácz által szerkesztett távolsági kimutatás megszerzése iránt.

49 A vármegye alispánjának bejelentése a gyomai Wodianer—Mikó-féle árvaház megvizsgálásáról.

50 Kis András és társai vármegyei udvarosok kérvénye a nyugdíjintézetbe leendő felvételük iránt.

51 Antalóczy Nándor vármegyei levéltárnok kérvénye előző szolgálatának az előlépésnél való beszámítása iránt.

52 Hunya J. János és társai endrődi lakosok kérelme a csabai viczinális ut megszüntetése iránt.

53 Békéscsaba, Kétegyháza és Újkígyós községek kérelme a békéscsaba—kétegyházi községi és illetőleg a kétegyháza—eleki községi közlekedési ut nak a törvényhatósági utak hálózatába leendő felvétele iránt.

54 A hitelesítő küldöttség előterjesztése a csor- vási viczinális, a pusztaföldvári és szentetoruyai közdülőutak törzskönyveinek hitelesítése iránt.

55 Orosháza község határozata az Orosháza— csongrád—szentesi helyiérdekű vasút segélyezése ügyében.

56 Békéssámson község határozata az alföldi gazdasági vasút által »Géza megálló«-tól Békéssám- sonig létesítendő vasút segélyezése iránt.

57 Békéscsaba község határozata a tótkomlós— gézamegállói vasútra 4000 korona megszavazása tárgyában.

58 Gádoros község határozata az Orosháza— csongrád—szentesi helyiérdekű vasút segélyezési ügyében.

59 Békés község képviselőtestületének a békéscsaba—békés—vésztői motoros vasút hozzájárulása ügyében hozott szerződést felbontó határozata.

60 Gyula város határozata a gyulai első kötött- és szövött iparárugyárnál 140 darab uj részvény jegyzése tárgyában.

61 Lehóczky János tótkomlósi lakos felebbe- zése a »Magyar Koronát vendéglő bérbeadása tár gyában hozott képviselőtestületi határozat ellen.

62 Békéscsaba községnek a Kossuth-szobor költségei fedezésére vonatkozó határozata.

63 Kiska Lajos felebbezése Gyula város képviselőtestületének a szabadságoltatása tárgyában hozott határozata ellen.

64 K. Pap Sándor és társai felebbezése, Szeghalom községnek: Seres Gyula részére, sertéshizlaló telep czéljaira, telek átengedés tárgyában hozott véghatározata ellen.

65 Fazekas Károly községi végrehajtó felebbezése, Szeghalom község által, illetményei utalása tárgyában hozott véghatározat ellen.

66 Hegyesi Sándor és társai felebbezése, Szeghalom község által, a községi orvos részére segély megszavazása tárgyában hozott véghatározat ellen.

67 Az orosházi úti bizottság kérelme, az Orosháza— csorvási viczinális-utnak, a törvényhatósági úthálózatba való felvétele iránt.

68 Köröstarcsa község kérelme a köröstarcsai kitérő állomásnak rendes állomássá leendő átalakításához hozzájárulás megszavazása és a hozzá vezető utak kikövezése iránt.

69 Köröstarcsa község kérelme a községházánál végződő köves ut kiépítése iránt.

70 MezŐberény község határozata Fejér György bérlő bérleti dijainak leszállítása tárgyában. Ez ellen Kollár János felebbezése.

71 Dr. Varga Lajos gyulai rendőrfőkapitány felebbezése Gyula város által hozott és lakbér felemelés iránti kérelmét elutasító véghatározat ellen.

72 Ugyanannak felebbezése Gyula város által az iparügyeknek a rendőrkapitány munkakörében meghagyása tárgyában hozott véghatározat ellen.

73 Orosháza község és Litka János s társai között létrejött szerződések.

74 Békés község határozata a község határának 4 állategészségügyi kerületre való osztása tárgyában s ez ellen beadott felebbezések.

75 A Békéscsaba városi takarékpénztár kérvénye zálogüzlet felállítása iránt.

76 Szarvas községnek a tűzoltóságra vonatkozó szolgálati szabályzata, a tűzoltók fizetését felemelő határozata.

77 Lánczossy László községi Írnok felebbezése Endrőd községnek segélyt megtagadó határozata ellen.

78 Vésztő község kérelme a vámos kőut meghosszabbítása és a vésztő—szeghalmi törvényhatósági ut egy részének kikövezése iránt.

79 Orosháza község által létesítendő ártézi kútra vonatkozó vállalati szerződés.

80 Körösi Csorna Sándor szoborbizottság megkeresése adomány megszavazása iránt.

81 Füzesgyarmat község határozata Fejér László, Beke Albert és Bácsi Dániel községi jegyzők részére megszavazott jutalom tárgyában.

82 Kondoros község határozata a toronyőrök fizetéséhez való hozzájárulás s a toronyóra beszerzése tárgyában.

83 Kondoros község határozata a Il-od jegyzőnek adandó lakbér tárgyában.

84 Csorvás község határozata a homokszedés árainak leszállítása tárgyában s ez ellen az I-ső jegyző felebbezése.

85 Kétegyháza község kérvénye vásárt irtási jogának kibővítése iránt.

86 Orosháza község határozata a dögtér czéljaira vett ingatlanra voöatkozólag.

87 Gyulavári község tüzrendészeti szabályrendelete.

88 Békésszentandrás község határozata a községi kézbesítő fizetésfelemelése tárgyában.

89 Kétegyháza község határozata egy ártézi kút létesítése ügyében.

90 Tótkomlós község határozata egy ártézi kút létesítése tárgyában és az ellen Stirbicz Mihály és társai által beadott felebbezés.

98 Vésztő község kérvénye, ebadó visszatérítése tárgyában.

99 Békéscsaba község szervezeti és fizetési szabályrendeletének módosítása.

100 Békéscsaba község határozata, az állatorvosi állások javadalmának felemelése ügyében.

101 Békés község határozata, az állami iskola telkének kisajátítás utján való megszerzése ügyében.

102 Szarvas község határozata, az állami leányiskola felszerelésénél mutatkozó hiány fedezése tárgyában.

103 Köröstarcsa község és Újházi János s társai között létrejött kisajátítási egyezségek.

104 A Szeghalmon alakulóban levő ipartestület alapszabályai.

105 Békéscsaba község és Hanesz József, to- jvábbá a róm. kath. egyház között létrejött adásvételi szerződések.

106 Öcsöd község módosított fizetési szabályrendelete.

107 Orosháza község határozata, a fizetési szabályrendelet módosítása tárgyában.

108 Szarvas község határozata, a szarvasi vámos utak átvétele ügyében.

109 Lestyán Pál és társai felebbezése, a szarvasi képviselőtestületnek azon határozata ellen, amelyben egy mezei közös dűlő útnak magán úttá való kimondását megtagadta.

110 Endrőd községnek, báró Wodiáner Albert örököseivel kötött adás-vételi szerződése.

111 Endrőd községnek, Farkasinszki János és nejével kötött adás-vételi szerződése.

112 Békéscsaba községnek, Zsják Jugyikár Mihály és Gálik Jánossal kötött adás-vételi szerződése.

113 Békés község képviselőtestületének határozata, a bélmegyeri birtok 56. számú parczellájá- nak eladása tárgyában és ezen határozat ellen dr. Török Gábor által benyújtott felebbezés.

114 Békéssámson község határozata, a Gazdasági-Egyesületbe alapitó tagként való belépés tárgyában.

tudományegyetemre iratkozván be orvostanhallgatónak, itt végezte az egész orvosi tanfolyamot. — Korán szokott hozzá a munkához s már if,u éveiben kifejlődött benne az erős munka és kötelességérzet. Az orvosi tanfolyam alatt az akkori jónevü Szönyi Pál-féle magán fiú nevelőintézetben működött mint nevelő, hol széles ismeretségre tett szert.

Kitűnő sikerrel megszerezte az orvosi és sebészi tudori oklevelet 1860-ban, mint segéd, később mint alorvos, a Szent-Rókus kórház különféle osztályain nyert alkalmazást.

Hajlamai mindvégig a sebészethez vonzották, igy jutott az I-ső sebészi osztályra, az akkori nagyhírű orvos, Kovács Sebestyén Endre osztályára mint segédorvos s egy év múlva a Il-ik sebészi osztályra, dr. Lumniczer Sándor mellé, mint alorvos. Lumniczer egy széles látkörü, alaposan képzett sebész volt, ki korának legjobb sebészeit Bécs, Berlin, Páris, Londonban és azok methodusait egyaránt ismerte s ki nagy ambiczióval vezette osztályát. Ő már modern sebész volt, ama kor értelmében. Nem szorítkozott csak az amputácziókra, herniotomiákra és a mindennapi sebészetre, hanem nagy buzgósággal vetette magát a conservativ ki- rurgiára: a resectiok, lussatiok, csontbántalmak, plastikák, hólyag-hüvelysipoly, kömetszés, mind egyformán gondjai tárgyát képezték, hasznos munkatársat talált Hajnal Istvánban. Alig volt nap, hogy hullán is műtéteteket ne végeztek volna, a buzgó főorvos az ambicziózus alorvossal és igy érthető, hogy a főorvos nagyobb és kényesebb műtéteket is rábízott segédjére, ami abban az időben ritkaság számba ment.

Ily alapos tudományos és gyakorlati sebészi1 képzettség után került Hajnal István az egyetemre, Balassa mellé, mint mütőnövendék, hol tágabb tér nyílt önképzésére és munkásságának, tetterejének kifejtésére.

Balassa férfi korának delén, mint európai hirü sebész, óriási ambulancziával s beteganyaggal rendelkezett. Az akkori sebészetet nem a mai kor magaslatáról kell megbírálni, még nem is derengett az antiszepsis és aszepsis hajnala. Kezdetleges eszközökkel, hygienikus szempontból nagyon is kifogásolható helyiségekben, nem egy olyan műtétet végeztek, mely ma is számot tevőnek mondható. — Balassa egyaránt nagy volt mint sebész, nagy mint orvos, mint ember. Szívesen foglalkozott műtőnövendékeivel s velők, -- mondhatni — baráti viszonyban állott. Buzdítani, lelkesíteni tudta tanítványait s tág teret nyitott nekik az önálló működésre. Körülette voltak már kiérdemült tanítványai, Markusovszky, Kovács József, Lumniczer, Tóth János. Ily környezetben fejlődött ki Hajnal István sebészi képzettsége.

1864-ben Békésen letelepedvén, csakhamar mint jónevü műtőorvos vívott ki magának hires nevet. — Ebben a kis vidéki városban átplántálta Balassa szellemét, tudományát s hazaszeretetét.

Kórházzal nem rendelkezett, magán gyakorlatában szűk, szegényes helyiségekben végezte műtétéit. Ott csinált uj képletkiirtásokat, számos kőmetszést, czombcsontresectiot, Chopordt-féle kiizesitést, amputácziókat, álkapocsresectiót stb. Hogy csak a nagyobb műtéteket említsem.

Műtétéinek gyógyulási statisztikája kedvező volt. Fáradhatlanul ápolta, kötözte, mosogatta operált betegeit s talán ez is tette némileg elfogulttá később az antiszeptikus kezelés iránt, melyet soha sem tudott érdeme szerint méltányolni, meggyőződése lévén, hogy a sebészi tisztaság fáradságos ugyan, de elegendő a sebek gyógyulására.

Békés város közönsége s tanácsa méltányolva Hajnal István sebész-orvosi működését, mint városi mütőorvost, 600 frt évi fizetéssel díjazta. Páratlan dolog volt az akkor, mikor még kórház sem állott rendelkezésére.

Mint gyakorló orvos, jó hírnévnek örvendett a vármegyében. Orvosi és sebészi működésében fő jellemvonása volt a nyugalom és biztonság, bánásmódja a legnemesebb humanitás sugallata volt.

Mint páratlan jószivü és nagylelkű kartárs, kereste az orvosok társulását. Dr. Lux Jakab mező- berényi orvossal és a köztünk élő, örökké ifjú dr. Hajnal Alberttel megalkották a békésmegyei »orvosgyógyszerész egylet«-et. Lux volt az elnök, dr. Hajnal István az alelnök, dr. Hajnal Albert a titkár.

Ebben az egyletben szakirodalmi működéséből kivette a maga részét. Számos tudományos értekezést olvasott fel az egykori »Békésmegyei orvos- gyógyszerészegyiet«-ben, melynek egy része az »Orvosi hetilapéban is közölve volt. A sebészi casuistikán kívül kimagaslik egy tanulmánya, »a meningites cerebrospinalis epidemica«-ról, mely ez időben Békésen először lépett fel és nagy kiterjedést nyert. Egy másik, a nagyszabású vörhenyjárványról. Ezen egyletben tartotta meg emlékbeszédét kedvelt ta-