Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-25 / 39. szám
XXXVI. évfolyam. Gyula, 1904. szeptember 25. 39-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre __________10 K — f Fe l évre-------------------- 5 K — I Év negyedre__________ 2 K 50 f Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. BODOKY ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: K Ó H > DÁVID. [Gyula városa 1905 ik évi költségelőirányzata. A város jövő évi költségvetése, melyet alantabb egész terjedelmében közlünk és annak következménye : a tetemesen emelkedő' községi pőtadó bizonyára nem fog kellemes hatást kelteni sem a képviselö'testiilet tagjaira, sem a város adófizető közönségében. Az 1904. évben az I- Il-ik adócsoport (földadó) állami adókoronája után 5760/100, az 190ö. évben 73¥/ioo százalék, ugyancsak az 1904. évben az I. III. csoport (földadón kívüli egyéb adók) állami adókoronája után 69 54/ioo. 1905. évben pedig 8 5 66/joo házalók községi pótadó irányoztatik elő, vagyis úgy a földadó, mint egyéb államadók jövő esztendőben az ideivel szemben teljes 16 perczenttel emelkednek. Az 1904. évi községi pótadó az előző 1903. évihez képest csökkent és pedig a földadó koronája után öt és fél, egyéb állami adók után két és fél perczenttel. Az 1904. évi városi költségvetésről múlt óv hasonidőszakában Írott czikkünkben kimutattuk, hogy a községi pótadó 1904. évi csökkenését sem a bevételek szaporodása, sem a kiadások csökkenése, annál kevésbé pedig az állami adó alap növekedése nem idézték elő; hanem igen is okozta egyetlen egy körülmény, nevezetesen, hogy mig az 1903. évi költségelőirányzat bevételi részében „községi adóhátralékokból“ egy fillér sem vétetett fel, addig az 1904. éviben e czimen nem kevesebb, mint 18221 korona 76 fillér irányoztatok elő. Ez az egyetlen egy bevételi tétel, amellett hogy teljesen ellensúlyozta az 1904. évben az előző esztendővel szemben történt mintegy 12000 korona állami adóalap csökkenést (nevezetesen az 1903-ik évben megterhelhető állam adó alap 212380 korona 24 fillér, 1904-ben pedig csak 200697 korona 67 fillér volt), még a községi adóperczent csökkenésének is okozója lón. Megírtuk akkor, hogy az 1903. évben teljesen kihagyott községi adóhátraléknak ily horribilis összegben való újbóli szerepeltetése irreálissá teszi az 1904. évi költség- előirányzatot. Megjövendöltük — amihez különben nem is kellett valami jós tehetség — hogy amit 1904-ben kevesebbet fizetünk, azt 1905-ben busásan fogjuk pótolni. A következmény, vagyis az 1905. évi költségvetés, szomorúan bizonyítja az 1904. évi költségelőirányzat fölötti bírálatunk igaz voltát. Ha az 1904. és 1905. évi költségvetések bevételi és kiadási összegét párhuzamba vonjuk, kitűnik, hogy 1904-ben előirányoz- tatott bevétel 171239 korona 25 fillér, kiadás 305606 korona 49 fillér, 1905-ben elő- irányoztatik bevétel 163632 korona 57 fillér, kiadás 325090 korona 63 fillér. A megterhelhető államadó alap 1904-ben 200697 korona 67 fillér, 1905-ben 200213 korona 16 fillér, tehát a két adóalap között alig szám- bavehető különbözet. Az 1905. bevételi csökkenés mindössze 8600 korona körüli és ezen csökkenés újra az adóhátralékok szerepeltetésében nyilvánul. 1903-ban ily czimen egy fillér sem vétetett fel, 1904-ben 18221 korona 76 fillér, 1905-ben 9595 korona 68 fillér, a csökkenés 8700 korona körüli. A költségvetés realitása azt kívánná ugyan, hogy mint 1903-ban történt, jövőben se vétessék fel e czimen egy fillér sem, de ha igy történnék, — amint történni kellene, - akkor az 1905. évi pótadó az ösz- szes áliamadónemekben még további 9 fillérrel, vagyis a földadó községi pótadója 82 per- czentre. a többi államadókó pedig 94 per- czentre emelkednék; a 16 perczenttel emelkedő pótadó tehát még azt az eredményt sem vonja maga után, hogy az 1905. évi költségvetést reálisnak mondhassuk, a legkedvezőbb bírálatunk róla csupán az, hogy kevésbé irreális, mint az 1904-ki volt. A költségvetés bírálatában tárgyilagosak óhajtván lenni, elösmerjük, hogy a pótadó emelkedésének egyik lényeges oka ama körülmény is, hogy a szegényügyi kiadások 1904-hez viszonyítva, csaknem 10000 koronával emelkednek. Ez a tízezer korona emelkedés nem egészen kiadási többlet, hanem részben bevételi deficzit és pedig 6400 koronára terjedő bevételi deficzit, mit azon körülmény okoz, hogy az árvatartalékpénztár- ból az 1904. évi 8203 K 10 fillérrel szemben, jövőre csak 2800 korona vehető igénybe, mert a belügyminister e czimen nem engedélyez nagyobb összeget A kiadások egyób- kint a költségelőirányzat egyéb tételeiben alig emelkedtek. A személyi járandóságok emelkedése 1900 korona, a cselédség ruházatáé 2000 korona, (ami periodikus dolog), a nevelésügyi kiadásoké 3000 korona; ezek a lényegesebb emelkedések, amelyek azonban összeségükben véve, alig 7 peczent pótadó szaporulatot okoznának; a pótadó horribilis emelkedése — mint fejtegetésünkben bizonyítottuk — az 1904. évben tulmagasra előirányzott községi adóhátralék miatt mesterségesen és irreálisan csökkent idei városi pótadóban találja magyarázatát. TAB.C1A ari37‘ja fia. E napokban bájos apróságot olvastam Halmy Ferenczröl, a Nemzeti Színház elhunyt nagy művészéről. Halmyt, a czikkiró gyermekei körében leste meg, s mint gyöngéd apát mutatja be. Abban az időben, — a mikorról a történetke szól — a művész még egészséges volt, leánya Margit pedig szőke hajú kis baba . . . apjának zsarnoka. Reggeltől estig kérdéseivel gyötörte és kíváncsiságának forrása sehogy sem akart kiapadni. Bámulatos leleményességgel megtalálta azokat, a melyekre legnehezebb volt felelni s az olyan kívánságokat, a miknek teljesít lse majdnem legyözhetet'en akadályokba látszott ütközni. — Apuskám, a királyt akarom látni! követelte egy napon, szelid határozottsággal Margitka. Apja megmagyarázta neki, hogy a király nincs Budapesten, csak ritkán látogat el nozzánk, de megígérte, hogy ha eljön, meg fogja neki mutatni. Az aranyos gyermek türelmesen várt hetekig, hónapokig, — fájdalom — talán egy évig is, de végtére elérkezett az a nap, a melyen apja megfogta a kis kacsóját s igy szólt hozzá : — Gyere Margitkám, megmutatom a királyt. Es odaálltak, a merre a király fogatának el kellett robogni. Mikor aztán egetverő éljenzés közt, nyitott kocsi haladt el a sorfalat képező közönség tömegei között, Halmy a hintóba ülő jóságos arczu öreg urra mutatott és igy szólt : — Eátod, azt a csákós bácsit ? Az a király. Margitka nem hitte el. De apja annyiszor ismételte, hogy végre nem kételkedhetett többé. Könyek gyűltek szép kék szemébe, kis szája elfintorodott és pityergő hangon mondta : Az a király? . . . Hiszen az katonábul van! Ez a gyermeki megjegyzés minden képviselőházi szónoklatnál élesebben világítja meg a mi szomorú és beteg helyzetünket. A kis Halmy Margitka időközben fölcsepe- reredett, kitűnő művésznővé fejlődött és ma mint Tanay Frigyesné. — vagy a szinlap meg*- határozása szerint röviden : T. Halmy Margit — a Nemzeti Színház . . . mostoha gyermeke. Fordult a koczka. Most már nem ö kérdez, hanem öt ostromolja kérdésekkel két gyönyörű gyermek, egy hároméves leányka és egy hatéves fiú, a ki szakasztott az anyja és nagyapja. Csupa ész, csupa élet, meg pajkosság. Nagyon szigorúan bánnak vele odahaza, igy mondta ezt rendületlen komolysággal Tanay papa de a kis Ferkó többnyire felülkerekedik. Különösen nagymamáia talál sok gáncsolni valót a viselkedésén, úgy hogy a minapjában már meg is sokallta és ő vonta kérdőre : — Nagymama! Parancsol neked a generális? — Nem . . . — Hát a király parancsol ? — Az se parancsol . . . — Hát a ... az isten ? — Az ur isten mindnyájunknak parancsol, igy hát nekem is. — Na! Csakhogy neked is parancsol valaki, fakadt ki Ferkó megkönnyebbülten. Azután perdült egyet és vigan kérkedett Siroli/ic, soktól mint hathatós esze°rr:V0‘ tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkiut 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 12—52 LapTArOs: mai száma ÍO oldal.
