Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-31 / 5. szám
1904. január 31. BÉKÉS 3 Éppen azért, az iskolaszék elé, az osztályok máskénti beosztása végett — miután az egyházmegye és egyházkerület erre vonatkozó igen helyes és tapintatos — lelkészünk által javasolt — azon pres- byteri határozatunkat, hogy a felekezeti iskolában a fi, az államiban pedig a leánygyermekek nyerjenek oktatást — elvetette: javaslatot sem nem tettem, sem nem teszek. A munka nagyságától és sokaságától nem félek, a mit az »egy állami tanító« is tapasztalhatott volna, ha ennek az elismerésére meg van benne a szándék. Azon észrevételére nézve, hogy miért nem nevezem nevén a gyermeket, rövid feleletem ez: nincs arra semmi szükség, mert igy is tudja ön, — s ez elég nekem. Most következik a hadd el hadd. Ismeretes dolog »megátkozod azt a napot, melyben megbántod a papot.« Hát ugyan miért bántottam volna én meg a különböző felekezetek hit oktatóit? Hiszen a kálvinista pap, hetenként 4 órát tanít — és pedig nem az előbbi vers csalja ki belőlem az elismerés koszorúját, — hanem a valódi meggyőződés. Vallástani vizsgáján jelen voltam és élveztem. Ugye ezt nem bánthatta meg az én karácsonyfám. Hát a róm. kath. és a gör. kel. hitoktatót miért kellett volna megbántanom, hiszen azt, a mit ön felhevülésében — talán akaratlanul — elárult, nevezetesen : »vagy abból vonta le alaptalan álli(%j sában, hogy a róm. kath. és gör. kel. hitoktatója hetenként egyszer, nagy ritkán akadályoztatásuk esetén »hét hétben« jönnek vallást tanítani? A növendékek kevés száma miatt ez is »megengedhető«, sőt a kővetkező órán az mindég pótolva van, a menynyiben az egy óra helyett másfél, sőt két óráig is tart a hitoktatás. Ezt én nem tudtam, sőt állítom azt, hogy az őszi és téli időszakban lehetetlen, most már 4 órakor oly sötét van, hogy 4 órán túl az iskolában lenni felesleges munka; a gör. kel. lelkész pedig d. előtt tanít 12 óráig s Önnek a tanítás ideje délután 2 órakor kezdődik, tehát 2/4 1-ig, vagy 1 óráig a gör. kel. lein ész sem nyújthatja meg vallás óráját, de meg a népiskolai szervezet sem engedheti meg, hogy a növendékek a kiszabott és meghatározott órán túl is, hézagpótló óra megnyújtásokkal terheltessenek a növendékek. Ön fogadatlan prókátor volt. Kosz ízlése van. Ezt az állítását nem fogadom el. De hiszen nem is bántotta a tisztelendő urakat senki sem, mert minden ember beláthatja, hogy heti egy órás oktatás mellett — különösen ha az még olykor, olykor két hetessé is válik — a mint azt ön elárulta — csak til-tul a nagyjából lehet e a vallást megtanitanitani, de ez sem a róm. kath. és gör. kel. hitoktató hibája, hanem egyedül és kizárólag az államé, már csak azért is, mert p. o. a róm. kath. hitoktató — ha jól tudom — 80, a gör. kel. pedig 60 koronát kap a hitoktatásért, az utóbói még ezen kívül saját fogatán is tartozik a lelki erősödés osztogatása végett átjönni. Nem tudom foglalkozott e ön abban az időben, mikor még a szomszédban és egy távolabbi városban felekezeti tanító volt, nem tudom foglalkozott e ön a különböző felekezetek vallásával, azok hit vezetéseivel. Én 29 éven keresztül foglalkoztam, mert mig állami iskolánk nem volt, addig sok más vallásu tanítványom lévén, a reformátusok hittani tételeinek magyarázása alkalmával kiterjeszkedtem a különböző hitfelekezetek hit nézeteire is. így én olvastam az egri kis katekizmusból a »malaszt« meghatározását is, de megvallom, oly kemény dióhéjba irta azt meg az egri káté Írója, hogy bizony azt a gyermekek részére könnyen felfogható- nak nem tarthatom. Hát azt tudja-e, hogy melyek az elevenek szentségei s miért nevezik ezeket az elevenek szentségének ? Hát azt tudja e, melyek a holtak szentségei ? mi a teljes búcsú ? mi a nem teljes búcsú ? Olvasott e ön valamit a szentelményekről. (De Sacranjentalibus.) Tud e valamit az oltári szentségről? stb. Hát kérem azt hiszem, hogy az ön figyelmének nem kellett idáig kiterjedni — és — mea kulpa — azt hiszem nem is terjed ki. az elmondottakból azt is tudom, hogy a róm. kath vallás tanítására — akár az egri kis katekizmust, akár a közép katekizmust, akár az ágazatos hittant átolvassa — ez utóbbi ugyan Demény Dezső által a középiskolák számára Íratott — ön is arra a tapasztalatra jut, hogy a hetenkénti egy órai vallás tanítás mellett a róm. kath. növendékek csak til-tul a nagyjából ismerik meg vallásukat. Gör. kel. vallás tant — miután még azt magyar nyelven nem láttam, nem ismerem, de azt. hiszem, ott is kevés a heti egy óra. De uram Isten! 30 forintért mit tegyen. Helytelen volt tehát önnek a megjegyzése, hogy én nem vagyok illetékes az állami iskolai vallásos oktatást lecsepülni. De ezzel egyáltalában nem azt akarom állítani, hogy én illetékes vagyok a birálgatásra, csak azt kívánom ezzel jelenteni, hogy ön sem illetékes a tisztelendő uraknak — fogadatlan prókátor módjára — védelmükre kelni, nem különösen akkor, mikor azoknak nem a működését és tanítási sikerét, hanem a fennálló rendszer hibáit emlegeti : r. I. Méltó köszönet annak, akit méltán megillet. .Jjfoaef ■ nagyértékü müvei, a „Vasárnapi Újság“ ötven évfolyamával lepte meg a gyulai róm. kath. főgimnázium könyvtárát. Erről a tan- kerület főigazgatója, Ndtafalussy Kornél, kir. tanácsos, 112—1904. sz. leiratában igy emlékezik meg : „Szénásy József bizottsági tag részére, ki oly nagyértékü s teljességében valóban ritka folyóirattal nevelte a keletkezőben levő gimnáziumi könyvtárt, a magam részéről a legmelegebb elismeréssel és köszönettel adózom ezen, az imént keletkezett gimnázium gyarapodása érdekében felajánlott nemes- lelkű adományért.“ 339—1904. Ujabbi felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik kamatteher bejelentésre vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 15 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt — hivatalból fog megállapittatni. Kelt Gyulán, 1904. január 30-án. so í-i A városi adóhivatal. Hírek. A vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 8-án tartja meg február havi rendes ülését. A vármegyei közkórhaz költségvetése. A vármegye közkórházának ez évi költségvetését a belügyminiszter felülbírálván, azt úgy hagyta jóvá, hogy a napi ápolási dijat 1 korona 60 fillérben állapította meg. Törölte a költségvetésből a tiszti fizetések czimén felvett azon összegeket, melyek a kórházi orvosok és alkalmazottak fizetés javítására voltak felvéve s meghagyta a mostani fizetéseket változatlanul, csupán még egy alorvosi állásnak 1200 korona évi javadalmazással leendő rendszeresítését s a két kintlakó segédorvos részére évi 240 korona lakbér megállapítását hagyta jóvá. Ugyancsak a bérek rovatánál a cseléd és ápoló személyzet egyes tagjai fizetésének emelésére vonatkozó javaslatot mellőzte. Ezek a lényegesebb változtatások, melyeket a miniszter tett. Ezen változtatások, s illetve a költségvetésnek változatlanul való jóvá nem hagyására nézve különösen az orvosok szempontjából lehet hozzászólni s egyben hibáztatni azt az eljárást, hogy egy ilyen nagy s fejlődő kórháznak, mint vármegyénk közkórháza, az orvosi személyzete nem részesül olyan fizetésben, mely minimális lenne ahhoz, hogy olyan kiváló s szakképzett orvosi kar, mint a mostani, kifejtett orvosi működéséért kellően hoDoráltassék. Ha közkórházunk orvosi karának az őt megillető dotációt nem adják meg, nem számíthatunk arra. hogy a kiváló szakférfiak ne igyekezzenek magasabb dotációval összekötött állásokra s ki vagyunk téve annak, hogy kórházunk orvosi személyzetében folytonos változások lesznek, ami a közegészségügy és a kórház jó hírnevének hátrányára lenne. A József föherczeg sanatorium egyesület iránt óletrekel tett nagy érdeklődés tanúsága az az értesülésünk. hogy az ország nagyobb városaiban jótékony előadásokat, hangversenyeket rendeznek a népszanatóriumok javára. Elől jár persze ebb^n a székes főváros, ahol gróf Almásy Kálmánná, gróf Wenckheim Frigyesné és Lukács Györgyné Herényi Madoly bárónő vezetése alatt száztagú hölgy rendezőség alakult, hogy az Urániában két előadást rendezzenek. Az előadások február 4-én és 5-én lesznek és a jegyek a régi képviselőházban már megválthatok. A teljes programúi ez: Demkó Ilona prológust mond, Medek Annus és Ries Rolli operarészleteket énekelnek. A Kaland és Egyetlen leány színdarabokban játszanak: Bayer Béláné, Eötvös Bálintné, Demkó Ilonka, Kuklai Aranka, Martos Sárika és Szilárdka, Maleczky Margit, Dallos Béla, Henszelman, Kelenfy Károly, Körmendy Imre. Malecky Román, Pintér László. Az :élőképekben tésztvesznek: Csáky Ilona grófnő, Bánffy Alicze grófnő, Blaskovics Elemérné, Demkó Hona, Gyárfás Dezsőnó, Eötvös Bálintné, Medek Erzsiké és Annuska, Malecky Margit, W. Eflfenberger Ágostné, Goumoens Gabriella bárónő, Henszelman Jolánka, K. Jónás Blanka, Kovács Gyuláné dr.-né, Kunossy Frigyesné, Lukácsy Irma, Malecky Margit, Mihályi Perco Vladus, Mátray Sándorné, Romeiser Gézáné, Szilva Margit, Ságody Gyuláné dr.-né, Wenckheim Ilona grófnő. A honvéd tisztek mulatsága A gyulai honvéd tisztek február ll-iki tánczestélye az előjelek után Ítélve, egyike lesz azoknak az igazán sikerült népes és díszes, de a mellett kedélyes mulatságoknak, a melyek a gyulai nagy mulatságok jó hírét megállapították és fentartják. A legszélesebb körben már is a legnagyobb érdeklődés nyilvánul meg a mulatság iránt, amely az idén a vármegye legfényesebb bálja lesz és igy bizonyára mindenkinek óhaja és törekvése, hogy azon megjelenhessen. A honvéd tisztikar, mely hét év óta ily estélyt nem rendezett, élén a vigalmi bizottsággal, fáradhatatlan buzgó- sággal végzi az előkészületeket a mulatság sikere érdekében, biztosította magának a vármegyeház díszes nagytermének átengedését és igy méltó keretben is fog a vidámnak Ígérkező tánczestély lefolyni. A szegedi honvéd zenekar és czigányzene játszók majd a talp alá valót és a derék tisztikar vendégeiként képviselve lesz a mulatságon az egész vármegye intelligens közönsége, a szép asszonyok és leányok sokasága, akik egy szép és igazán kellemes szórakozás biztos reményével készülnek a sokat Ígérő tánczvigalomra. A gyulai polgári kör folyó hó 7-én délután 4 órakor a kör helyiségében tartja rendes évi közgyűlését, a következő tárgysorozattal : 1. Igazgatói jelentés. 2. Költségvetés tárgyalása. 3. Indítványok. 4. Tisztujitás. A Józsefvárosi olvasókör saját helyiségében, ma d. u. 3 órakor rendes évi közgyűlést tart, melyre a kör tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgy- sorozat 1. Elnöki jelentés a kör működéséről. 2. számvizsgáló bizottság jelentése. 3. 1904 évi költségvetés megállapítása. 4. Indítvány. 5. Tisztujitás. A gyulai polgári kör február 27-én délután 4 órakor tartandó évi közgyűlésére ezúton is felhívjuk a tagok érdeklődését. A közgyűlésnek rendes programújától eltekintve, ezúttal alkalma lesz egy kedvező jelentést hallani arról, hogy a kör jelenleg mindennemű adósságától megszabadult. — Azt hisszük, hogy már ez alkalommal interpelláczió tárgya lesz a kör helyiségének újjáépítése, mire nézve a kör vezetőségének határozott szándéka sőt terve is van, de csak pár évi várakozás és erőgyűjtés után kívánja realizálni. Nincs kizárva, hogy e kérdésben legalább is elvi határozat fog provokáltatni. Az idő, noha mérsékelten, de állandóan hideg, száraz és utóbbi jellegénél fogva határozottan ked-
