Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-18 / 38. szám

4 BÉKÉS 1904. szeptember 18. házi igazgató közléséből nyomtatásban jelent meg és terjedelmesen számol be a nagyságára nézve vidéken páratlanul álló humánus intézmény egy esztendei működéséről. A kórházi személyzet az igazgatón kívül három osztály (belgyógyászati, elme­beteg és sebészeti) főorvos, 5 benlakó segédorvos, gondnok, ellenőr, gondnok segéd, élelmezési tiszt, Írnok, havidíjas, főápoló, mütőszolga, gépész, gépész­segéd, egy főnöknő mellett 18 irgalmas testvér, 24 világi ápoló, 15 világi ápolónő, 2 szülésznő. 2 betegvivö, 2 kapus, egy hivatalszolga, 1 kertész, 3 fütő, egy fürdőszolga, 2 háziszolga, 1 éjjeli őr, 4 szolgáló, 5 mosónő, 1 inas. 1903-ban ápoltatott 2938, akik közül gyógyultan távozott 1545, javultan 891, gyógyulatlanul 163, meghalt 145 beteg. A je­lentés szerint az 1903-ik évben nem igen voltak a kórház beléletére vonatkozólag fontosabb események. Szélcsend állott be az előző évek mozgalmassága után, bár nagyon is kívánatos lett volna, hogy az intézet fontos hiányai mielőbb pótoltassanak és hogy további építkezésekkel a folyton fokozódó zsúfolt­ságon enyhíteni lehessen. Az intézet kegyes alapí­tóinak örök emlékben tartására készített márvány­tábla és a volt igazgatók arczképmásai elkészültek és megfelelő elhelyezést nyertek és ezzel a kegye­let és a bála adóját rótták le a tiszteletre méltó alapítók ős elődök iránt. Hálás köszönettel említi fel a jelentés, hogy Léderer Rudolf vármegyei bir­tokos tetemes könyv és folyóirat adománynyal gya­rapította a kórházi betegek könyvtárát. A jelentés kimutatja a segélypénztár forgalmát, a betegek illetőségi helyét, életkorát, vallását, foglalkozását, a hónapok szerinti betegforgalmat, a kórnemekef, az ápolási napok számát osztályonként (belgyógyá­szat 33742, sebészet 42719, elmebetegosztály 135635, összesen 212096.) Dr, Kaczvinszky János mütőfőor- vos igen érdekesen számol be a jelentésben a sebészeti osztály 1903. évi működéséről. Az év folyamán 800 operáczió történt, a műtét után elhal­tak száma 29, ami a számos és rendkívül súlyos műtétekhez viszonyítva bizonyára örvendetesen kis perczent és bármely fővárosi kórháznak is dicsősé­gére válnék. A 60 oldalra terjedő jelentés vége az intézeti konyha által kiszolgáltatott ételadagokat tartalmazza. Jóváhagyás. A belügyminiszter a vármegyei épületek 1904. évi helyreállítási és tatarozási költ­ségeire vonatkozó törvényhatósági bizottsági hatá­rozatot. jóváhagyta olykép, hogy a költségvetésben felvett 3000 koronán felül, a vármegyei tartalék- alapból tatarozási munkálatokra 1711 kor. 80 fillér felhasználását engedélyezte. A képviselőtestület folyó hó 12-ikén, Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli köz­gyűlést tartott, melyen a Gerlai-ut az rbályozása, valamint az egyházakkal elcserélt faiskola terüle­tére vonatkozó szerződések érdemleges határozat- hozatal idejéül október hó 12-ik napja tűzetett ki. A bor- és húsfogyasztást adók bérletére nézve a poL gármester elnöklete alatt Jantsovits Emil t. ügyész. Hoffmann Ferencz I. jegyző, K. Schriffert József. Cs. Demkó József, ifj. Névery Albert, ifj. Miskucza Illés, Nájmtnn György és ifj. Kohlmann Ferencz képviselők küldettek ki oly megbízással, hogy a szóban forgó adónemeket a kincstártól az esetben váltsa meg, illetőleg vegye bérbe, ha az a városra nézve károsodással nem fog járni s annak kezelé­sére nézve intézkedjék és az eredményt annak ide­jén a képviselőtestületnek jelentse be. A fekete-körös melletti őrházért a város 800 koronát a társulatnak felajánl, illetőleg megkeresi a társulatot, hogy az épületet a felajánlott összegért a városnak adja át. A Kör őserdőből, miután ebből mintegy 30 hold az áradás folytán pusztulásnak indult, a kisajátítás iránti intézkedés, valamint az iparostanoncz iskola 1903 —1904. évi jelentése tudomásul vétetett. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Barthos Ferencz, gyulai róm. kath. segéd­lelkészt, a gyulai róm. kath. főgimnáziumhoz hit­tanárrá nevezte ki s o minőségében az első osztá­lyban a latin- és magyar nyelv tanításával is meg­bízta. Helyére a gyulai kath. plébániához segéd- lelkészszó Ruszka Zoltán Antal debreczeni segéd­lelkészt helyezte át a n így váradi lat. szert, püspökség. Kinevezések- A belügyminiszter Lánczossy László endrődi anyakönyvvezető helyére, ki katonai szolgálatra vonul be, Farkas Elek községi Írnokot s Erdős Gyula községi Írnokot pedig a kétegyházi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki s mindkettőt megbízta a házassági anya­könyvvezetéssel s a házasságkötésnél való közre­működéssel. Az igazságügyminiszter Lipták Lajost az orosházi kir. járásbírósághoz írnoknak nevezte ki. Segédlelkészi áthelyezések. Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök Hermann Károly belényesi segédlelkészt ugyanilyen minőségben Békéscsabára, Lipctey Gyula orosházi s Molnár János endrődi segédlelkészeket pedig kölcsönösen áthelyezte. Uj gazdasági tudósitók. A földm ivelésügyi minister Fata Sándor nagymórgespusztai és Jantyik József békési lakost a békési járásra nézve a gazda­sági tudósítói tiszttel bizta meg. Bucsatelep önállósítása. Az évek óta dúló viszálykodás, amely Bucsatelep és az anyaközség Füzesgyarmat között egyre nagyobb hullámokat ver, ugylátszik már a legközetebbi időben véget fog érni s a telep lakosai többségének óhaja hogy az anyaközséglől elszakadva önálló adminisztráczió- val biró nagyközségé alakuljon át, rövidesen a meg­valósulás stádiumába kerül. Az önállósítás ügyében szeptember hó 1-en az érdekelt birtokosok Csánky Jenő járási főszolgabíró elnökletével újabb éttekez- letet tartottak amely alkalommal a Bucsatelep önállósítása esetén, annak adminisztrácziójából származó személyi és dologi szükségletekről lévén szó, megállapították, hogy az uj község évi költ­ségvetése 10091 korona, 67 fillér lenne, amiáltal a telep községi pótadója 55V20/0-ot tenne ki. Ma ez az adó 47°/,,, az önnállósitásból eredő többletet azonban kárpótolja a telepnek, nagyközséggé való alakulásával előálló uj helyzete, amel) az eddigi állapotot kedvezőbbel cseréli fel. Az értekezlet minden egyes tagja ily értelemben fogván fel azt a kérdést, egyhangúlag kimondották, hogy Bucsate- lepet önálló nagyközséggé alakítják át. Résztvettek ezen az értekezleten a következők : K. Ruffy Pál, mint br. Springer bucsai uradalmának megbízottja Jakabfy Ignácz, Egyed Ignácz bucsai jegyző, Juhász István bucsai albiró, Weber Kálmán, mint a külöu- válási bizottság jegyzője, Cser Imre, Ozinege János, Lép Pál, Csaba József, Császár Károly bizottsági tagok Bucsatelep képviseletében dr Szűcs Bálint. Füzesgyarmat képviseletében : Fejér László I-ső jegyző, Bácsi Dániel III-ad jegyző és az elöljáróság bárom tagja. Eljegyzés. K. Vida József csizmadiaiparos el­jegyezte Pécsi Ferencz gyulai csizmadiamester kedves leányát Rózát. Öngyilkosság a kórházban. A vármegyei köz­kórháznak szomorú szenzácziója volt a héten. Zuba Pál szarvasi illetőségű elmebeteg kijátszván ápolói figyelmét és gondosságát, egy őrizetlen pillanatban önkezével vetett véget életének. Tettét nagy lelki­erőről tanúskodó módon hajtotta végre, ugyanis egy összetópett kapczákból rögtönzött kötéllel, az őt pár pillanatra elrejtő sűrű bokorban egy alig fél méter magasságú eperfacsemete törzséhez kötötte nyakát és itt a szó szoros értelmében szándékosan meg­fojtotta magát. Mindez alig pár pillanat müve volt, úgy hogy az azonnal keresésére indult ápolók már halva találták. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö, belvizsza- bálvozó- és vizhasznositó társulat folyó hó 28-án, délelőtt 10 órakor Gyulán, a társulat hivatalos he­lyiségében rendes közgyűlést tart, a következő tárgy- sorozattal : 1. Igazgató-főmérnök jelentése a tár­sulat ügyeiről. 2. Számvizsgáló bizottság jelentése a társulat 1903. évi számadásainak megvizsgálásá­ról. 3. A gyurixéti, sióréti és dobozmegyeri belvíz- csatornák meghosszabbításáról készített tervek és költségvetések előterjesztése. 4. Az 1905. évi költ­ségelőirányzat előterjesztése. 5 Dr. Hajnal István választmányi tag elhalálozása folytán uj választ­mányi tag választása. 6. A nagyméltóságu földmi- velésügyi m. kir. minister urnák 72575/V-2. szám alatt kelt magas rendelete, melyben értesíti a tár­sulatot, hogy a folyó évi partbiztositási munkála­tok költségeire a társulat részére 4000 korona se­gélyt irányzott elő. 7. Ugyanannak 72733/V-2. szám alatt kelt leirata, melyben értesíti a társulatot, hogy a kotrógép beszerzéséhez állami segélyt nem enge­délyez. 8. Ugyanannak 43195/V-2. szám alatt kelt magas felhívása a vízjogi törvény revíziója tárgyá­ban. 9 A m. kir. közigazgatási biróság 2450/1904 k. sz. végzése, melylyel figyelmezteti a társulatot, hogy az állami müutak hozzájárulási összegét meg­állapító földmivelé8Ügyi magyar kir. ministeri ren­delet ellen a gyulai m. kir. államépitészeti hivatal által benyújtott panasz zal szemben esetleg vád­iratot nyújthat be. 10 Békésvármegye alispánjának 11015/1904. ikt. szám alatt kelt határozata a feke­te-körösi vasúti hid környékén a hosszufoki ármen- tesitő társulat által végrehajtandó mederrendezési munkálat engedélyezése tárgyában. 11. A fekete­körösi vasúti hid környékének mederrendezésére vonatkozó hosszufoki ármentesitö társulati 318/1904. számú közgyűlési határozatnak előterjesztése. 12. Békésvármegye alispánjának vizimüvek engedélye­zése tárgyában kelt határozatai. 13. Aradvármegye alispánjának 8220/1904. szám alatt kelt határozata a nagypóli jérmos fahíd jókarba hozatnia tárgyá­ban. 14. Haraszti Sándor és társai békéscsaba la­kosok kérvénye, általuk létesítendő magánhaszná­latú távbeszélő vezetékének az élővizcsatorna fö­lött lehető elvezetése tárgyában. 15. Megbízottak választása a Tiszavölgyi Társulat és a Tiszai ár- mentesitő társulatok közös nyugdíjintézete folyó évi közgyűléseire. 16 Szekér Gyula jószágfelügyelő levele, melyben megköszöni a Ferencz József-rend lovagkeresztjével történt kitüntetése alkalmából a társulat közgyűlése által kifejezett üdvözletei. 17. A Tiszavölgyi társulat köz iooti bizottsága által folyó évi május hó 31-ikén tartott ülésről felvett jegyzőkönyv előterjesztése. 18. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztése és a társulati pénztá­ros jelentése a társulati pénztár állapotáról. 19. Idő őzben érkezett tárgyak és netaláni indítványok. Lopás, Szabó József gyulai lakos Pálinka- ház-uteza 306. sorszámú lakházától csütörtökön délután 1 órától 3 óráig távol tartózkodott s ez idő alatt ismeretlen tettes az utczai kerítésen be­mászva a szoba udvari ablaküvegének betörése után oda behatolt és a záratlan almáriumból 360 korona készpénzét ellopta; a tolvaj a szobából a nyitva levő konyhába ment és itt a Horváth Juli­ánná tulajdonát képező záratlan almáriumból 14 korona 40 fillért tolvajolt el. A napi tolvaj kézre- keritésében a rendőrség a nyomozást folytatja. Bunda lopás- Alb Péter gyulai lakos, Virág- utczában lévő lakása előtt folyó hó 14-én este szilvával megrakott kocsijával megállóit s mig pár pillanatig lakházában tartózkodott, kocsijáról a 30 korona értékű bundáját ismeretlen tolvaj ellopta. Talált tárgyak. Egy kézikosár, egy targoncza és egy szemüveg a rendőrségnél gazdátlanul őriz­tetnek, melyek igazolt tulajdonossaik által a ren­dőrkapitányi hivatalnál átvehetők. Időjárásunk a héten ősziesre for lult, megszűnt a nagy forróság és részben a nagy szárazság is, anélkül azonban, hogy a szárazságot az égető szük­ségnek megfelelő bőséges eső követné. Esett csü­törtökön, pénteken és szombaton is, de a csapadék még a por elverésére sem volt elegendő. Ahol van, ott szedik a tengerit, ahol még nem pusztult el a szőlő, ott szüretelnek; nagyobb elfoglaltságot adna az őszi szántás, de ez csak homokosabb talajú földeken, mig a kötöttebb, különösen fekete szurok földeken csak nagyobb eső után lesz lehetséges. A Pomucz-féle milliók ismét kisértenek né­hány vidéki lapban. Valamennyi amerikai milliós örökség eddig riporteri fantáziának vagy becsa­pásra utazó humbugnak bizonyult, de valamennyi között a legnagyobb szédelgés a tényleg Amerikába vándorolt gyulai születésű Pomucznak eleinte szerény 2 millióra de idők haladtával most már hatvan millióra növesztett hagyatéka. Olvasóink emlékezni fognak rá, hogy az örökség nem létezése bírói, diplomatiai s magánúton egyformán meglőn álla­pítva. A leghitelesebb tudósítást nyolez év előtt elhalt és közel 50 évig Amerikában lakott Kocsis Sándor, városunk jeles szülötte irta meg, aki Po- muezot ösmerte s teljesen lerombolta a milliók

Next

/
Thumbnails
Contents