Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-11 / 37. szám

1904. szeptember 11.

BÉKÉS

5

tartják meg. A közgyűlés után a Fiúméban uzsonnázott a társaság, ahol több pohárköszöntő hangzott el.

Halálozás. Lelik István nagyrománvárosi szatócs, városi képviselő, folyó hó 6-án meghalt. Az életerős, derék embér alig pár napig volt beteg és halála mélyen sújtja szerető nejét és családját Temetése szeptember 8-ikán volt nagy részvéttel. Nyugodjék békében.

RufFyPál miniszteri tanácsos, volt országgyűlési képviselő, a gyermekvédelem országos felügyelője, múlt szombaton este Fábry Sándor alispán társaságában Gyulára érkezett s vasárnap az egész napot városunkban töltötte, meglátogatván ez al kálómmal az állami gyermekmenhelyet, ahol Szél Imre dr. igazgató kalauzolása mellett, min lent behatóan megvizsgálván, a tapasztaltak felett teljes megelégedésének adott kifejezést. Előzőleg Ruífy Pál Békéscsabán járt s itt, — mint a kormány kiküldöttje, — résztvett a képviselőtestület szom baton délelőtt tartott rendkívüli közgyűlésén, amelyet a Bek éscsabán kifejtendő gyermekvédelem ügyében hívtak össze. Hosszabb eszmecsere keretében Ruffy Pál részletesen kifejtette a képviselő- testület tagjai előtt, hogy az olyan ipari városnak, mint Békéscsaba, specziális érdekei a lelenczház helyett inkább az orosházi Thék-fóléhez hasonló gyermektanonczotthon felállítását tennék kívánatossá, mert intézményt kell létesíteni több száz kiválóbb elhagyott gyermek számára, hogy azokból ezen intézet munkás és hasznavehető iparosokat, esetleg mezőgazdákat képezzen es erre Békéscsaba szerencsés fekvésénél fogva, különösen alkalmas, mert olyan központon fekszik, ahonnan közvetlenül érintkezésbe léphet a gyulai, nagyváradi és szegedi gyerroekmenhelyekkel. A gyermektanonczotthont a kormány támogatásával állítaná fel Békéscsaba község közönsége s ily értelemben határozatot is hozott a közgyűlés, amelynek alapján a további tárgyalások kormány és község között meg fognak indulni. A képviselőtestület meleg ovácziókban részesítette a gyermekvédelem nemes ügyét auy- nyira szivén viselő miniszteri tanácsost s tiszteletére délben társas ebédet rendeztek.

Erkel Ferencz síremléke Gyula város halhatatlan nagy szülöttének a legkiválóbb magyar zeneszerzőnek, aki tizenhárom esztendővel ezelőtt hunyta le szemeit örök álomra, mindezide g jeltelenül áll sirja Budapesten a kerepesi-uti temetőben. Erkel Ferencz dicső emlékét örökbrcsü alkotásain kívül, külsőleg csak a m. kir. operaház előtti s Gyulán az Erkel-téren emelt mellszobor hirdetik, de ama hant fölött, amely a magyar zeneköltés legnagyobb- jának és legjelesebbjének porhüvelyét őrzi, mi sem jelzi, hogy e rögök alatt a magyar zene lángelméjű apostola alussza örök álmát. De már nem sokáig lesz igy. Az utolsó esztendőkben néhány operai előadás összehozta a szükséges költségeket, s igy Kallós Ede hozzáfoghatott a nagyszabású síremlék mintázásához. A síremlék egy sziklafal mellett ülő szomorú magyar nő, aki a Himnuszt énekli. A háttérben egy bronzból öntött dombormű lesz, amely Erkel szülőföldjéről, Gyula határából vett tájképet ábrázol. A pompás kivitelű síremléket ez évi okt. végén állítják fel és november 1 én ünnepélyesen leleplezik.

Az idő újra melegre fordult, ami szeptember elején nem is volna baj, csak eső előzte volna meg. De az, a múlt szombati, alig számbavehető kevés csapadékot kivéve, még mindig késik s a szárazság még folytonosan tart. A tenged szedése, különösen a koraié, már csaknem általános, türel metlenebb szőlősgazdák már szüretelnek is. Nem azért, mintha a szőlő megért volna, hanem azon okból, mert a darázs erősen dézsmálja a szőlőt. A termés sokkal kisebb, mint múlt évben volt, ami a fillokszéra pusztításain kívül, nagyrészben szintén a szárazságnak tudható be, a minőség azonban ugyanolyan jónak Ígérkezik, természetesen csakis azoknak a szőlősgazdáknak, akik a szőlő teljes érését bevárják. A gyönge szüretet némileg ellensúlyozza a gyümölcs, főleg a szilva termése, mely viszont nagyobb a múlt esztendeinél.

Változás a csendőrségek beosztásában. A

Békésvármegye területén elhelyezett összes csendőr alosztályok folyó hó 1-ével a budapesti III. ik számú csendőrkerület debreczeni szárnyparancsnokságához csatoltattak át.

Az orosházi Kossuth szobor leleplezése f. hó 18-án délelőtt 10 órakor fog megtörténni. A leleplezési ünnepély részletes programja a következő:

1. Alkalmi istentisztelet az ág. h. ev. templomban fél 10 órakor. Ünnepi szónok Kovács Andor lelkész.

2. Gyülekezés a község háza előtt a Kossuth-téren.

3. Felvonulás a Kossuth szoborhoz. 4. Hymnus. Énekli a helybeli dalegylet. 5. Megnyitó beszéd. Tartja: dr. Bikádi Antal. 6. Emlékbeszéd. Tartja: Veres József. 7. Jankó Ferencz biró átveszi a szob rot a község nevében. 8. Kossuth-dalok. Énekli a helybeli dalegylet. 9. A küldöttségek koszorúinak letétele. 10. Szózat Énekli a helybeli dalegylet. Délben: Közebéd. Délután: Népünnepély. Este: a színházban díszelőadás.

Egy 82 éves agg rektor-tanitó emlékezete.

Szentandrán Istváu úrtól Mezőberényből vesszük és közöljük a következő kegyeletes sorokat: Temetésről jövök. A halál rideg keze a régi gárda soraiból ismét sírba döntött egy 82 éves aggastyánt. Tegnap, szeptember 5 én, délelőtt 10 órakor, a szomszéd Köröstarcsa községben Fábián Gábor urat kisértük siri nyugalmára. Mi volt ő? Egy gazdag tudásu, az élet sokoldalú viszonyait ismerő, komoly gondolkozásu, becsületes, jellemes, puritán férfiú, most már több idő óta nyugalomban élő, évtizedeken át azonban, az említettem községben ev ref. rektor-tanitó. Mint ilyen : családapai, hivatali, illetve népnevelési, társadalmi es hazafiui kötelmeinek úgy tett eleget, hogy utolsó perczeiben is nyugodt lélekkel vehette ajkaira az isteni tanító ama szavait: „Elvégeztetett.“ Bizonyára! rendkívül nehéz, d : nemes munkát végezett ő. — Egy egész nemzedéket képezett emberré, nevelt, tanított, híven, lelkiismeretesen. Úgy, hogy tanítványai felnőtt korukban is — jóllehet senki tetszését, kegyét soha nem kereste — mégis minden bajukban, ügyükben, első sorban őt keresték fel s bár az igazságot mindig a maga meztelenségében adta elő, mind- azáltal szavának volt értéke, súlya; mert a tanács kérők, — bárkivel szemben is, — jóleső megnyugvással hivatkoztak tanítójukra, mondván : „ezt pedig Fábián Gábor tinitó ur igy mondotta.“ És vájjon van-e a hálának, az elismerésnek, ennél szebb kifejezése?! De ezt meg is érdemelte! Valódi néptanító volt. Nevelt, tanított, tanásolt, vezetett. — Minden szépnek, jónak, nemesnek, hasznosnak ápolója, terjesztője, minden rossznak, ferde gondolkozásnak, szélsősködésnek kérlelhetetlen ellensége, ostorozója. Ilyen életpálya bevégződése után nemcsak gyermekei, rokonai, nemcsak minden jók. hanem az egész ref. egyház, az egész község tagjai igaz tisztelete és meleg szeretető kísérte őt sirjába s ezek között neve, jó emlékezete sokáig mara dandó lesz. Nyugodjék békével 1

A belső vásár népes volt, de nem egyszersmind forgalmas is. — Vasárnap délután óriási nép özönlött a vásártéren, de eladók sokkal nagyobb számban, mint a vevők, igy kereskedőink és iparosaink harmadát sem árulták annak, amire p.-sz szimisztikus várakozás mellett is számitoltak; ami elkelt, az is nyomott árakon talált vevőkre. Silány volt a nyersbőrvásár is, árú felényi sem volt, mint tavaly és a bohozott árúkószlet kis része kelt el hanyatló árakon

Meglopott gazda. Nagy Dávid szeghalmi gazdi N igyváradon járt minap s a Gilányisoron betért egy korcunába. Mig benn járt, a kocsiján levő 100 koronát érő holmit valaki eltolvajlotta. Busan ballagott a szeghalmi magyar a rendőrségre, ahol elpanaszolta a bajt. A rendőrség nyomoz.

Vasúti karambol Mezöberényben Hétfőn délután történt, hogy a Békéscsaba felől Mezőberénybe érkező tehervouat, hibás váltóállítás következtében nekiment a pályaudvaron álló egy másik tehervonatnak, az összeütközés menydögésszerü robajjal történt. Hét kocsi izzó porrá tört a karambol következtében, 12 p'dig kisiklott a vágányról. Emberéletben szerencsére nem esett kár, mert a mozdonyvezető

fütő és két fékező lélekjelenlétüket el nem veszitve idejekorán leugrottak a vonatról. Az összetört kocsikban rengeteg szállítmány ment tönkre s igy az államvasutak kárja jelentékeny.

Állatorvos választás. Szarvas község képviselőtestülete az üresedésben levő községi II. állatorvosi állásra egyhangúlag Nemes Sándor állatorvost választották meg.

Tiszti szolgai kinevezések. A vármegye alispánja járási tiszti hajdúknak, a járási föszolgabirák javaslatára a következőket fogadta fel: a gyulai járásba Nyegru Mihályt, a békési járásba Batizi Istvánt, a békéscsabai járásba Havrán Jánost, a gyomai járásba Baragó Lászlót, az orosházi járásba Madarász Györgyöt, a szarvasi járásba Gyurik Jánost, a szeghalmi járásba J. Túri Imrét, alispáni tiszti legényül Szeredi Mihályt s főispáni tiszti legényül Kókai Lajost.

Betegség elől a halálba. Hegedűs Andrásné mezőberényi lakos, az istállóban a jászol feletti létrára felakasztotta magát s mire tettét észrevették, már meg volt halva. Az öugyilkosság oka : gyógyithatlan betegség.

Agyonvert ember. Szarvason a múlt hó utolsó napjának reggelén vérében fekve, holtan találták az utón Bizán Sámuel csizmadia mestert. A hullán, amint a hivatalos vizsgálat kiderítette, a külerőszak nyomai látszanak. Ennek alapján megindult a vizsgálat annak a kiderítésére, kik ölték meg a szerencsétlen embert, aki előző este vidám dalolással távozott el a korcsmából. Innen való eltávozása előtt, némi szóváltása volt a korcsmában pálinkázá parasztlegényekkel s igy a gyanú első sorban ezekre irányul.

Kétszer lett öngyilkos. Orosházán Csepregi Jánosné szül. Zalai Juliánná akit férje bánásmódja keserített el annyira, hogy megunta az életét. A férj pár hó előtt kiment Amerikába szerencsét próbálni ; úgy látszik meglehetős jól is ment ott dolga, mert rövid 3 hó alatt 340 korona megtakarított pénzt küldött haza az asszonynak. Felesége ez idő alatt viszonyt kezdett egy más emberrel, amit Csepreginek megírtak Amerikába, mire ő sietősen haza jött s kérdőre vonta feleségét, aki mindent beismert. Csepregit csaknem buskomorrá tette az asszony nyilvánvaló hűtlensége. Ettől kezdve rosszul bánt feleségével sőt többszőr el is verte. Az asszony a férj bánásmódja elől a halálban keresett meuedéket. A múlt hó közepén felakasztotta magát de tettét jókor észrevéve, megmentették az életnek,

a napokban azonban újból felakasztotta magát és meghalt.

Borzalmas gyilkosság történt vasárnap este a Sarkadkeresztur mellett lévő Jenő tanya közelében. Varga Sára tanyai lakost, — aki a gyulai országos vásárról volt hazatérőben, — egy Hajdú Gergely nevezetű emberi vadállat, a szerencsétlen áldozatnak veje, — megleste az utón s amint a gyanútlanul haladó asszony a Jenő tanya közelébe ért, az előre elrejtőzött ember előugrott az egyik bokorból, rávetette magát áldozatára, előbb nyakát késsel keresztülmetszette, majd pedig mindkét szemét kiszúrta s azután testét összevissza szurkába. A boldogtalan asszony valószínűleg már az első sebesülésnél szörnyet halt. Szörnyen megcsonkított tiolttestére, a vele vadházasságban élő ura Lukács György talált rá s még aznap éjjel jelentést tett a rémes gyilkosságról a sarkadkeresztúri elöljáróságnak, amire az őrjáraton lévő kerületi csendőr- őrsparancsnok azonnal megkezdte a nyomozást s a kihallgatott tanuk vallomása alapján Hajdú Gergelyt letartóztatta. Hajdü ugyanis régi haragosa az asz- szonynak, amiért ez őt az uradalomnál elkövetett lopásért feljelentette. Pár hónappal ezelőtt, egy Ízben, fényes nappal megtámadta Hajlu Varga Sárát és akkor is szemeit akarta kiszúrni, alapos volt tehát a gyanú, hogy az asszonyt Hajdú Gergely ölte meg. A gyilkosság gyanújával terhelt embernek Varga Sára, az előbb említett eset alkalmával, amikor a járókelők mentettek meg annak kezei közül, a fél bajuszát teljesen kiszakította. A vizsgálat folyik.

BatÖrések Csabán. Békéscsabán szerdán éjjel ismeretlen tettesek két betörést követtek el. Betértek előbb Csaba-Erzsébethelyen Rossmann Sámuel kis-