Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-11 / 37. szám

XXXVI. évfolyam. Gyula, 1904. szeptember 11. 37-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre __________ 10 K — f Fé l évre-------------------- 5 K — f Év negyedre__________ 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. r Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szel­lemi részét illető közlemények, hir­detések és nyiltterek intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: lír. BODOKY ZOLTÁN. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: KÓHN DÁVID. Nyomott hangulat. Tagadhatatlanul vannak aktuális kérdé­sek, amelyekkel hivatásból, kötelességérzetből is szívesen foglalkoznánk, de minden kérdést, minden hangulatot abszorbeál a nyomott anyagi helyzet és az abból fakadó bizonyta­lanság, kedvetlenség és lehangoltság. Nyomott a hangulat a közgazdaság min­den ágánál: a közép és kisbirtokosban ép úgy, mint a kereskedőben és iparosban ; mindenül kétségbeesetten, vagy már elfásul- tan néz a közel jövő' vigasztalan pespekti- vája elé. Ez a gazdasági esztendő — félünk tőle — hogy gyászbetükkel lesz megörökítve a ma élő nemzedék krónikájában. Fejleményei, következményei ez idő szerint egyszerűen kiszámithatlanok. A legnagyobb baj természetesen a ked­vezőtlen termés. Czélzatosan írunk kedvezőtlen és nem rósz termést, mert általánosságban nem minősíthetjük rosznak. A múlt század hetvenes esztendeiben egész sorozata volt az ideinél roszabb termésű esztendőknek, a nél­kül, hogy eme rósz terméseknek végzetes hatását megközelítőleg is oly fokban sínylet­tük volna, mint az idei kedvezőtlen termését. Épen az a végzetes szerencsétlenségünk, hogy egyetlen egy kedvezőtlen mezőgazda- sági termés ma oly nagy bajokat tud ránk zúdítani, mint aminőket néhány évtized előtt nem okozott rósz termések egész sorozata. A hazai sajtó s annak keretében szerény lapunk is sokszor fejtegette az egyoldalúság­ból egyátalán nem, vagy csak csigalépésekkel kibontakozó mezőgazdasági rendszernek hát­rányait és veszedelmeit. Igaztalanság volna állítani, hogy az intensivebb gazdálkodásra való átmenetei érdekében a kormány, a gazda­sági egyesületek és maga a közvetlenül érde­kelt közép és kisbirtokos osztály is egyáta­lán semmit se tettek volna, de — fájdalom — az és amennyit cselekedtek, csupa kezdet­legesség, csupa kísérlet és a kísérletekről szólva, melyek mindig busás tandijat köve­telnek, sok téren igen sok volt a bal kísér­let is. Az iparfejlesztés terén pedig nemcsak hogy nem javult, hanem határozottan romlott a helyzet. A nagy és a kisipar fejlődésének a mi sajátságosán különleges viszonyaink kö­zött különben is óriási hátrányai vannak. A tőke szűke, a drága hitel, a nagy koczkázat­tál járó bizonytalan hitelnyújtás, a hiányos szakoktatás, a külföldi verseny, a szerencsét­len vámpolitika; mindegyik külön külön is kerékkötője, együttes hatásában pedig való­ságos akadálya az ipar fejlődésének. Ezekhez a bajokhoz járult most a nagy és kisipar minden szakmájában egy év óta lábrakapott s mindinkább elharapózó sztrájk és bojkott, amelyek már nemcsak az ipar fejlődésének újabb kerékkötői, hanem magá­ban szűkös exisztencziájában támadják, mond­hatni mindennapi kenyerétől fosztják meg a munkaadó iparost és a munkást egyaránt. Mindaddig, rnig vagy a munkások maguk nem jutnak — és pedig elsősorban saját jól fel­fogott érdekükben — más meggyőződésre s önként nem mondanak le a magyarországi kedvezőtlen viszonyok között reájuk nézve s immi sikerrel nem kecsegtető, sőt első sor­ban épen őket sebző sztrájkok és bojkottok fegyveréről ; vagy amig a kormány és a tár­sadalom, ha kell, a czél érdekében a legdrasz- tikusabb eszközökkel és intézkedésekkel is nem teszi lehetlenné, ha nem is az önmagá­ban véve megakadályozhatlan sztrájkokat, hanem a sztrájkok és bojkottok nyomán keletkezett terrorizmust, amelynek végzetes hatása, hogy a dolgozni akaró munkások is — pedig ezek közé tartozik a sztrájkba kény- szeritettek óriási többsége — kedvük, meg­győződésük és önérdekük ellenére munkát- lanságra és ebből eredő sivár nyomorra lesz­nek kárhoztatva : mindaddig nálunk nemcsak iparfejlesztésről, hanem a még létező ipar fentartásáról és megóvásáról sem lehet beszélni. Az ipari sztrájkok, hatásukat és követ­kezményüket illetőleg, egy esztendő óta leg­alább is annyi, ha ugyan nem több bajt és kárt okoztak, mint maga a kedvezőtlen ter­més. Az utóbbi csak drágaságot vont maga után, ami szintén baj, de olyan baj, amelyből a termelők óriási nagy részének meg van a haszna is. A drágaság, az ínség és az ezek­ből keletkező nyomott hangulatnak osztály­részesei a sztrájkok és bojkottok áldozatai : a tétlenségre kárhoztatott önálló iparosok, az éhező ipari munkások, napszámosok és a valamennyiök kereset hiányát sinylő értelmi­ség és kereskedő osztály. Békésvármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-ik évben. A vármegye igazoló választmánya pénteken dél­után dr. Márki János elnöklete alatt tartott ülésé­ben állította össze a legtöbb adót fizető megyebi­zottsági tagok 1905. évre érvénynyel bírandó név­jegyzékét. A bizottság az adóhivatali kimutatások alapján összeállított és közszemlére kitett ideiglenes névjegyzéket átvizsgálván, arra vonatkozólag a követ­kezőket határozta: Törölte a névjegyzékből azon alapon, hogy más vármegyében lakosak, vagy ott is birtokolnak és TAROIA, A japán irodalom. Japán irodalmának legsajátosabb jellegze­tessége a benne erősen gyökerező kinai szellem. Az óriási kinai birodalom geográfiai közelsége, a két ország lakóit erős kapocsként összekötő fajrokonság, az egykori politikai konstellácziók s Kínának sokkal korábban felpezsdült kultur- élete eléggé érthetővé teszik, hogy a testvérnép eleinte kizárólag a kinai szellem müveiben gyö­nyörködött. Ez az erős hatás oly sok évszázadon keresztül tartott, hogy a japán irodalom még máig is csak kevés eredetit alkotott, az első japáni császárok korában pedig szinte kizárólag a kinai irodalomra és bölcsészetre vetette ma­gát. Jelentékenyen hozzájárult ehhez az a körül­mény is, hogy az előkelők és müveitek nyelve a kinai nyelv volt, mely körülbelül olyan sze­repet játszott náluk, mint a németeknél egykor a franczia, vagy nálunk a latin. Egyedül a köl­tészetben uralkodott tisztán a japáni szellem, úgy, hogy az első költészet — mint különben mindenütt — itt is népköltészet volt. A kinai betűk és nyelv ismerete már a VI. században általánossá lett, de a nyelvet úgy vették át, hogy utóbb azt már maga a kinai nem értette meg. A japánok ősi nemzeti erejé­nek egyik sajátsága ez, hogy roppant tanulé­konyságával, éberségével és utánzó képességé­vel mindig elleste az előtte járó kulturnemzetek műveltségének elemeit s azokat saját kultúrájá­val oly ügyesen tudta vegyíteni, hogy az — a mellett, hogy bizonyos nemzeti zománczot kapott — sok tekintetben túlszárnyalta a mesterekéit. Ez a tanulékonyság és főleg a tanultak gyakor­lati alkalmazásának rendkívüli képessége a japáni irodalom fejlődésére már annak gyermek­korában is óriási befolyással volt. Mig ugyanis a kinai nyelvet úgy vették át, hogy azt nem­zeti szellemben lehetőleg átgyurták, addig a kinai képírással, mert belátták annak fontosságát, hogy a kinai Írásjelekkel megértettethetik ma­gukat mindama népekkel, melyek e jelekkel éltek. Máig a kinai betürendszert használják, de emellett van egy negyvenöt betűből álló szótag­írásuk is. A tudomány nyelvéül pedig tisztán a kinai irodalmi nyelvet fogadták el. Legelső nyelvemlékük Jimmu Tenno, az első japáni császár (Kr. e. 660) korából való, bár ily messze időkig természetesen csak a ha­gyomány szálai viszik föl a japán nyelv — Jamatokotoba — fejlődésének történetét. írott emlékeik csak a Krisztus utáni VIII. századból vannak, azok is a költészet köréből, mely a prózánál jobban meg tudta őrizni függetlenségét a kinai irodalom ősrégi időkig visszamenő hatá­sával szemben. Ez emlékek közt értékre első helyen áll a 712-böl való Ko-dsi-ki (Régi korok történetei, mely bizarr képekben és igazi keleti szinérzékkel dolgozza fel az ősi mondákat s a nemzeti mythologiát. E gyűjtemény — melyet a hires filológus: Motoori Norimaga restaurált — úgy irodalmi, mint főleg történeti szempontból egyik legbecsesebb emléke a régi japán iroda­lomnak és a japánok előtt máig is a legnagyobb tisztelet és kegyelet tárgya. Valamivel későbbi eredetű (Kr. u. 720) a Ni-kon-gi, (Japán törté­netei hasonló tárgyú is, de kinai nyelven Írva Sirolin’q a soktól mihathatós te0™' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idillt bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 9—52 Hiap-anls mai száma lO old.al.

Next

/
Thumbnails
Contents