Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-24 / 30. szám
I 1904. julius 24. BÉKÉS 3 Módomban sem volt, időm sem engedte, bogy e történeti vázlat megírásánál tágaskörü forrástanulmányokat végezzek. Csak a talajra akartam röviden rámutatni, melyen a gyulai r. kath. főgimnázium fölépült. A kézenforgó müvek, évkönyvek és monográfiákon kívül a gyulai r. kath. plébánia levéltára és története volt gazdag forrásom. A békésgyulai r. kath. plébánia története kéziratban van. A plébániai levéltárból és egyébb hiteles oklevelekből 1699-ig Karácsonyi János dr., egyetemi tanár, 1718—1873-ig Grócz Béla, nagyváradi prépost-kanonok állították össze. * * * Attól a pillanattól fogva, mikor a kereszténység hóditó őseinket meghódította, a magyar nemzetnek, lelki és politikai vezéreinek egyaránt nagy feladat, magasztos feladat jutott osztályrészül: a művelődés nagy és magasztos munkája. A nemzet és vezetői nagy feladatuknak híven megfeleltek. Ká- termettségből sarjazó vágyakozás, szinte áhitatos iparkodás jellemzi e tekintetben a magyar nemzetet. A művelés magasztos munkáját, a kor viszonyainak megfelelően, átlag a monostori és plébániai iskolák teljesítették. Köztudomású dolog, hogy a keresztény hit terjesztésére és a nép oktatására Szent István idejében s általában az Árpád-házi királyok korában számos egyház és monostor épült. Minket Gyulának és környékének monostorai érdekelnek. Karácsonyi János dr. Békésvármegye történetében e monostorok közül a gerlait, a tökemonostorit és a csoltmonostorit sorolja fel. Ezekhez csatolja a békésmegyei tordai apátságot. Gyula abban az időben — részben a vár és a mostani nagymagyarváros — Zaránd vármegyéhez tartozott. A kath. főtemplomtól a várig békésmegyei terület. A gyulai monostor tehát Békésmegye területén állott. Nagyságát, gazdagságát terjedelmes birtokai is jelzik. E monostorok voltak a vidék első iskolái; itt nyertek valláserkölcsi és világi dolgokban oktatást, sőt anyagi és gazdasági téren is okulást. Ám a gyulai monostor valószínűleg már a XIII. században megszűnt. Annyit biztosra vehetünk, hogy a monostor megszűntével Gyulán plébánia keletkezett. Hisz a megszűnt monostornak szive, lelke : temploma s benne a boldogságos Szűz csodatevő képe meg maradt. Hiteles íöljegyzések szólnak róla, hogy a XIV., XV. században valóságos bú.csújáró- hely volt Gyula. Valamint a monostorok mellett is általában voltak iskolák. Bizonyára Gyulán is volt plébániai iskola. A gyulai plébánosnak módja is volt hozzá, hisz falvaknak, malmoknak. — nagyrészt a régi gyulai monostor örökségének — volt az ura. Ily tekintélyes és jómódú plébánia mellől nem hiányozhatott az iskola. Közvetett bizonyítékunk is van a gyulai plébánia iskola mellett abban, mit Szerémi György említ Emlékirataiban Magyarország romlásáról. Arról van ott szó, hogy 1508-ban Corvin Erzsébetnek, az utolsó Hunyady sarjnak temetésén nyolcz plébániai iskolás fiú énekelte a temetési zsoltárokat. Ez énekesek nyilván a gyulai plébániai iskola növendékei valának. De nincs is szükség közvetlen bizonyítékra, hisz az 1509-iki oklevél nyíltan mondja, hogy az iskolaépületet a plébános köteles fenntartani. Magániskola is volt Gyulán a plébániai iskolán kívül. Nevezetesen Maróthy János, ki 1403-ban kapta Gyulát »ob fidelia et laude digna obsequia et servitia«, Gyulán, a XV. század hajnalán Ferencz- rendü kolostort létesített. E kolostorban az egyházi szónokok és gyóntatóatyákon kívül, szerzetes növendékek is voltak. Mikor a rend rectora Gyulán lakott, a növendékek száma nagyban emelkedett. Ám a Ferenczrendüek e magániskoláját nem szabad összetévesztenünk a gyulai plébániai iskolával. Leányiskola is volt Gyulán a XV. század elejétől a XVI. század végéig. Ferenczrendü apáczák, klarisszák tanítottak benne. Valószínű, hogy ezt is a Maróthyak létesítették a gyulai Ferenczrendü kolostorral egyidőben. A gyulai plébániai iskolában a plébános köte- lességszerüen oktatta az ifjúságot. Sőt közönséges iskolánál több volt a gyulai iskola: egyetlen mesz- sze vidéken, hol tudományos és tisztviselő pályára képesítő ismereteket lehetett szerezni. Káptalanok és monostor hiányában a gyulai plébániai iskola valóságos főiskola volt messze földön. 1490—1530 közt 18 gyulai és környékbeli ifjú járt a krakói egyetemre. A hitújítás kezdetén szépen virágzott a gyulai plébániai iskola. A hires Szegedi Kis István is a gyulai iskola tanítója volt. Innét ment valószínűleg Patóczy Ferencz feleségének, Thurzó Margitnak támogatásával Wittembergbe. Kétévi távoliét után az uj vallás hirdetőjeképpen tért vissza. A plébániai iskola sorsa ezután a várurak és várkapitányoktól lett függővé annál inkább, mert urai anyagilag is támogatták az iskolát. Az 1561/ 2-diki udvarbirói számadás említi, hogy »1561. de- czember 19-én, a nagyságos urnák (Kerecsényinek) megbízásából a gyulai iskolában tanuló iskolásoknak segítségül adtam egy köböl búzát.« A jónevü, régi plébániai iskola ez időtájban a protestánsok kezébe került. Buzgóságuk, melylyel az iskolákat általában felkarolták, még híresebbé tette azt. 1545. táján Szegedi Kis István, 1554-ben Sztáray Mihály, 1561-ben és 1563-ban Szikszay Fab- riczius Demeter tanítói valának a gyulai iskolának, (Folytatás következik) 2800—1904. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1904. évre előirt fegyver adó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván az 1883. évi XLIY. t -ez. 16. §-a értelmében julius hó 25-től augusztus hó 2-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1904. évi julius hó 21-én. Outkay Béla, polgármester. 2879—1904. .Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1904. évre előirt vármegyei útadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván az 1890. évi I. t. ez. 23. § a bekezdéséhez képest julius hó 25-től augusztus hó 8-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évb n meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1904. évi julius hó 23-án. Dutkay Béla, 58 3 —) pol.-arrnester. Hírek. Erzsébet királyné Gyulán felállított szobrának leleplezése ma délelőtt fog megtörténni kegyeletes ünnepély keretében. A szobrot, amelyet Felek Gyula, gyulai születésű ifjú szobrász vésett karrarai márványba és amelyet igen szépnek és sikerültnek mondhatunk, csütörtökön délelőtt állították fel a Göndöcs népkert középső köröndjében, a kert bejáratával szemben és már a takaró lepel alatt is kivehető, hogy az helyes arányánál fogva, kedvező hatást fog gyakorolni és nagyban emelve a népkert szépségét, városunknak egyik látványossága lesz. A leleplezés a szobrot felállító vármegyei rendkívüli közgyűlésének keretében fog megtörténni és arra dr. Fábry Sándor alispán a törvény- hatósági bizottság tagjaihoz és az egyesületekhez a következő meghívót küldötte szét : Békésvármegye törvényhatósági bizottsága 1902. évi október hó 5-én tartott közgyűlésében 450/1902. bgy. sz. alatt elhatározta, hogy áldott és dicső emlékezetű királyasszonyunk, Erzsébet irányában érzett hálás kegyeletét a nagy királyné szobrának Gyulán, a megye székvárosában való felállításával örökíti meg. — A Felek Gyula szobrász által márványba vésett szobor elkészülvén, annak ünnepélyes leleplezése a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésével kapcsolatban Gyulán, 1904. évi julius hó 24-ik napján fog megtartatni. Erre az ünnepélyre kívül czimzettet a törvényhatóság nevében tisztelettel meghívom. Dr. Fábry Sándor, kir. tanácsos, Békésvármegye alispánja. Az ünnepély sorrendje : 1. Délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlés Békésvármegye szék- házának nagytermében. 2. 10 Va órakor istentisztelet a róm. kath. nagytemplomban. 11 órakor felvonulás a Göndöcs népkertben levő szoborhoz s ott leleplezés a következő sorrenddel : 3. Hymnus. Énekli a gyulai Erkel Ferencz dalkör. 4. Avatóra. Oda. Irta és szavalja : Szentmiklósi József. 5. Ünnepi beszéd. Tartja: dr. Fábry Sándor. 6. Az alispán átadja, Dutkay Béla, Gyulaváros polgármestere átveszi a szobrot. 7. Erzsébet. Költemény. Irta Székely Sándor. Szavalja : Karaszy Ödön. 8. Szózat. Énekli: a dalkör. Az ünnepélyen bizonyára képviselve lesz Gyula város egész közönsége és a vidékről is sokan készülnek rá. A Gyulán székelő hivatalok személyzete és az egyesületek testületileg vesznek részt a leleplezésen ; az egyletek között nagyszámú küldöttséggel vesz részt a gyulai nőegylet, díszes koszorút helyezvén a legelső magyar asszony szobrára. Az ünnepély a meghívón közölt sorrend szerint d. e. 10 órakor a vármegyeház nagytermében veszi kezdetét, ahol Lukács György főispán mond megnyitó beszédet, majd a közönség a róm. kath. nagytemplomban tartandó ünnepi és istentiszteletre és innen a szoborhoz vonul, ahol a közölt szép Programm szerint megtörténik a leleplezés. A kegyeletes, szép ünnep lefolyásáról jövő számunkban részletesen referálunk. Kinevezés. Palásthy Ferencz gyulai posta- és távirdagyakornokot a kereskedelmi miniszter po^ta- és távirda hivatali tisztté kinevezte. Szabadságon. Csák György kir. tanácsos, gyulai kir pénzügyigazgató folyó hó 18-ikán kezdte meg hat hétre terjedő szabadságát, amelyet Bánkfürdőn tölt el. Dr. Fábry Sándor kir. tanácsos alispán ezer éves cserepeit most ásogatja ki a tudomány, ő is ezt a munkát végezte, még pedig betű sze rint így. Egy körömfeketényivei sem másképen Amikor a nyirkos agyag a keze közé került, ép igy szikrázott b=lé a lelke, a kedélye, a jelleme. Minden úgy történt itt akkor is, mint ma a gölöncsér-műhelyben. Akkor is más volt a/ ember, mihelyt a nyirkos agyagformáló a keze: közé került, mint egyéb időkben. Akkor is a munka szelíd lázát érezte, a teremtés gyönyörűségét, valóságos agyag-inspirácziót. Akkor is tudta, hogy amit formál, az valami különleges érték, amelynek atyafiságos becse is van. Akkoi is élvezett az ujja puha hegye, amikor végig- siklott a bögretesten, akkor is akaratos lendü- léssel nyomta, terjengette a puha matériát. Az én gölöncsérem és az ős-gölöncsér egy. Semrrv észrevehető különbség nincs köztük. A munkáik is tökéletesen egyformák. Ha e mellé a kis fekete bögre mellé oda- fektetem a világtörténet tíz vastag kötetét: akkor kél a respektusom. Minő semmi ez a tiz kö tét, ami tele van múlással, elhamvadtsággal s minő nagy ez a bögre, amelyen számlálatlan évezredek mit sem változtattak. Kell, hogy több legyen ebben a bögrében mint az a vegyi formula, amelyről czikkem elején írtam. Ha kissé elgondolkozom rajta, rá is jövök. Az van ebbe a kis fekc-te bögrébe zárva, ami változatlan kincse az emberiségnek s ami az egyetlen örök és állandó, amióta ember lett s ember lesz a föld vidékein. Ez a mindenek felett szuverén és örök uralkodó talán a művészet. Lyka Károly.
