Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-17 / 29. szám

1904, Julius I 7.

B É K É S

3

döntötték el a kérdést, amikor is a közgyűlés nagy többséggel dr. Bodoky Zoltán indítványát fogadta el és a gyomai hid helyett az egész gyula—kigyósi útnak 1905-ben való kiépítését mondotta ki-.

Kassa városnak II. Rákóczy Ferencz, Zrínyi Ilona és gróf Bercsényi hamvainak Kassán leendő elhelyezése, Zalavármegyének sztrájk törvény alkotása ügyében küldött megkeresését a közgyűlés tudomásul vette, ellenben Yasvármegyének a községi és községi körorvosok javadalmának rendezése ügyében kelt feliratát hasonló felirattal támogatja.

A közigazgatási bizottságban dr. Hajnal István halálával megüresedett hely betöltésére a főispán a titkos szavazást elrendelte és a szavazatszedő küldöttségbe elnökké Dombi Lajost, tagokká Weiss Mórt és Morvay Mihályt küldötte ki. Beadtak összesen 38 szavazatot, melyek közül dr. Herényi Ármin 11 szavazatával szemben 27 Szabó János köröstarcsai lelkészre esvén, ő választatott meg a közigazgatási bizottság tágjává.

A vármegye honvédhadapródiskolai alapítványi helyére Schröder Dénes gyulai ifjút kijelölték.

A kétegyházi vámos utón a vámszedési jog meghosszabbítása iránt felírnak a kereskedelemügyi ministerhez; a békéssámson—makói utat felvették a viczinalis utak hálózatába, a gyulavárii hid építéséből kifolyólag a vállalkozó által indított perben megkötött egyességet jóváhagyták.

Antalóczy Nándornak nyugdíj járulék kivetése elleni felebbezését elutasították.

Békés községnek számvevői vizsgálat költségeinek kifizetése tárgyában hozott határozatát, vala-: mint sárgödör czéljaira terület átengedését kimondó határozatát megváltoztatták.

Több hozzászólás után átdolgozás végett vissza- küldötték Szarvas község szervezeti szabályrendeletét.

Endrőd községet a községi óvónők fizetésének 800 koronáig való kiegészítésére, Doboz községet pedig a másodjegyző részére 300 korona lakáspénz fizetésére kötelezték.

Jóváhagyta ezután a közgyűlés Gyulavári községnek a gyula—barakonyi vasút, Gádoros községnek az Orosháza—szentes—csongrádi vasút segélyezése ügyében hozott határozatait, Békéscsabának a selyemfonógyár támogatása, Orosházának munkásházak építése és Vangyel Szilárd első jegyző nyugdijának kiegészítése ügyében hozott határozatát. Szarvasnak a társulati elemi és polgári leányiskola államosítása és felszerelése, Kétegyházának pénztárnoki és gazdai állás szervezésére vonatkozó határozatait, Békésszent- andrásnak a települési dijakról alkotott szabályrendeleteit és több kisebb községi ügyben hozott határozatot.

Dr. Fábry Sándor alispánnak hat heti szabadságot engedélyezett a közgyűlés.

Az ügyek letárgyalása után az elnök déli egy órakor a közgyűlést berekesztette. A jegyzőkönyveket csütörtökön délelőtt hitelesítették.

A közigazgatási bizottság ülése.

— Julius 1 i. —

Rövid lefolyású ülése volt hétfőn a vármegye közigazgatási bizottságának. A szokásos időszaki je- i leütéseken kivül alig néhány tárgy szerepelt a napi- • renden, azokat is gyorsan letárgyalták.

Az ülésen dr. Lukács György főispán elnöklete 1 alatt részt vettek: dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy János főorvos, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, Csák György kir. pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, dr. Liszy Viktor királyi 1 ügyész, Haviár Lajos kir. főmérnök, Zlinszky István közgazdasági előadó, gróf Almásy Dénes, dr. Bodoky Zoltán, Beliczey Géza, Ladies György, dr. László Elek, dr. Márki János és Rosenthal Ignácz bizottsági tagok.

Az ülés megnyitása után dr. Daimel Sándor főjegyző terjesztette elő az alispán havi jelentését, mely a következőleg hangzik :

Méltóságos Főispán ur!

Tekintetes közigazgatási bizottság!

Az 1904. év junius haváról szóló rendes havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő :

I. A személybiztonság junius hó folyamán 13 ízben támadtatott meg. — Ezek közül egy esetben emberölés követtetett el, a többi 12 cselekmény pedig verekedés volt testi sértéssel kombinálva, vagy anélkül.

II. A vagyonbiztonságot veszélyeztető cselekmények száma junius havában 29 volt, amely szám a május havi 40 ilyennemü cselekménynyel szemben, bizonyos mérvű javulásra nyújt reményt. Egyúttal megjegyzem, hogy e cselekmények 27 esetben jelentéktelen lopási cselekmények voltak; 3 esetben azonban, — itt értve a békéscsabai 2 betöréses lopást és 1 lókötést, — a cselekmény súlyosabb természetű és nagyobb mérvű volt. E három lopást legnagyobb valószinüség szerint kóborczigányok követték el, akik a cselekmények elkövetése idején Békéscsabán tényleg láthatók voltak. Felemlítem, hogy tettesek Laszki Jakabné békéscsabai lakos főtéri dohánytőzsde- és bélyegárudáját feltörvén, onnan 1760 korona értékű áruezikket elloptak. Mind a három utóbbi esetben ellopott tárgyak félreeső helyen feltaláltattak és tulajdonosaiknak visszaadattak.

III. Junius havában a balesetek száma rohamosan szaporodott. Mig május hónapban 3 baleset történt és egyik sem volt halálos kimenetelű, addig junius hónapban összesen 12 baleset történt s ezek közzül 8 vizbefulás volt, általában pedig 9 halálos kimenetelűvé vált.

, IV. Junius havában 16 egyén lett öngyilkossá. Közülök meghalt 15, egy pedig életben maradt.

V. Előfordult összesen 14 tüzeset, mig május . havában 21 tüzeset történt. Felemlítem, hogy a tűz . nagyobbrészt csekélyebb értékű szöllőviskót, szénaboglyát, magános istállót hamvasztott el, emberek i lakásául szolgáló helyiséget csak ritkábban. Kivétel . számba megyen egy tüzeset, melynek következtében , Brjeznyik József erzsébethelyi gőzmalma kigyulad- y ván, 18212 korona kár származott. A kár biztosi- t tásból megtérül.

I VI Gazdasági viszonyainkban némi javulás , tapasztalható. A főszolgabirák arról értesítenek, hogy , a mezőgazdasági munkások az aratási munkálatok- ) nál valamennyien tisztes bérviszonyok mellett mun- kát találtak, hogy az elvállalt munkát zavartalanul teljesitik s hogy jó középtermésre van kilátás. Kivéve- a gyomai és szeghalmi járást, ahonnan gyenge kö- ; zép termést jeleznek. Időközben Gyulán és a szeghalmi járás területén szakadt félbe az aratási munka a gróf Wenckheim testvérek gyula-szentbenedeki és Szilad majorjában.

[ Az előbbi uradalom formálisan elszerződött 54 aratója 4 társuk rábeszélése következtében, julius 5 4-én a munkát abbanhagyta azon oknál fogva, mert ! a részükre biztosított, fejenként 5 métermázsa bu- r zát kevésnek találták s a követelt 6 métermázsa búza megadását az uradalom intézősége az írásbeli aratási szerződésre hivatkozással, megtagadta. A

■ helyszínén megjelent rendőrfőkapitány az uradalmi i intézőséggel karöltve, kísérletet tett az iránt, hogy

■ a szerződésszegő aratókat az abbanhagyott munka

■ tovább folytatására békésen rábírja, de miután a i munkások a békés rábeszélésnek nem engedtek, ellenék azonnal a helyszínén megindittatott a kihá■ gási eljárás s az 1898. II. t.-cz. 62. és 65. §§-ai

■ alapján, vétkességük súlya szerint, 10—55 napig , terjedő elzárással lettek megbüntetve s a büntetés

■ foganatosítása czéljából azonnal letartóztatlak. A letartóztatás második napján azonban a munkások

, valamennyien kijelentették, hogy készek az elvállalt munkát azonnal szerződésileg teljesíteni és miután a munkaadó késznek nyilatkozott a munkásokat visz- szafogadni, az 1898. II. t.-cz. 69. §-ának rendelke- zéséhez képest, a végrehajtás felfüggesztésével va- • lamennyien szabadlábra helyeztettek s folytatják az

aratást.

A másik munkabeszüntetés a gróf Wenckheim ; testvéreknek szeghalmi járásban fekvő Szilad nevű majorjában történt, ahol junius 21-én 9, junius 23-án pedig 15 munkás azért hagyta abban a munkát, mert az uradalmi intézőség azt a kérelmüket, hogy szombaton a munkát naplemente előtt abban— Miféle? — kérdem Juczit, a névjegyet forgatva.

—• Papfélének látszik, mart olyan paposán kinéz, — feleli a lány.

— Tán kinézer s magát jött megkérni. No, bocsássa be!

Jaczi kissé megilletődve suhogott ki a szobából, ahová egy pillanattal később egy gondosan beretvált, piros arczu, köpezös úri ember lépett be. Hosszú, sűrű fehér haja hátra omlott, apró kék szeme aranyfoglalatu szemüvegen pislogott felám, ajkán a müveit ember nyájas mosolya.

— Kérdezni fog uram, — szól választékos angol nyelven, — miért éppen önnél kötöttem ki? Ont az én elhalt mesterein és pártfogóm, a nagy Cornelius Donders, sokat emlegette előttem, mivel hogy ismerte szándékomat: Magyar- országon terjeszteni találmányaimat és fölfede zéseimet. Immunis talajra, szűz országra van szükségem ezek terjesztése végett, mielőtt az Edison-Röntgen-Currie Részvénytársaság az ő szerencsétlen in ventióikkal elárasztja. íme uram : a németalföldi orsz. statisztikai hivatal legújabb kimutatása, melynek egyik adata szerint a most lefolyt 1903-ik évben csak a telefon-intézmény magában Amsterdámban, Hágában és Utrecht- ben 420 őrültet szolgáltatott a különféle ideg- gyógyintézetekbe.

—• Foglaljon helyet uram. Örömmel állok szolgálatára. (E. m. a. f. !)

Az én látogatóm rejtelmesen mosolygott. Nyilván a psychographionjával kiolvasta belőlem, hogy voltaképen milyen érzelmekkel viseltetem irányában. De hát business is business és igy folytatá :

— Lassa uram, a világ már a tönk szélére jutott. Minden harmadik ember az Ibsen és Lombroso örökével van megterhelve. — Megoldatlan enigmákban keresi az igazságot. Turkál a sötétségben s elnevezi az egyetlen világosságnak ; hónaljig vájkál a bűzben s ezt vallja a valóság kisugárzatának. Gyanús előtte a józanság s beszél az egészség járványáról. Én ennek a nyavalyás nemzedéknek a meggyógyitá- sára törekszem. Azt akarom, hogy jószagunak ósmerje a rózsát, édesnek a dalt, szomorúnak a halált s boldogi:ónak az élet aranyos derűjét. Hogy ne a kőszén moslékjából érezze ki a rezeda illatát, ne c, szétmarczangolt hangnemek közt elvérző, vonagló töredékekben ismerjen rá a melódiára, ne az oda suhintott festék-guban- ezokban a színnek és vonalnak örökszépségeit és ne a feltámasztott halottban keresse az életet.

— És milyen eszközei vannak e végre ? kérdezem.

— Hiszen éppen ez az uram, amiről szólni akarok . . . S óvatosan körül tekintve, suttog- vást folytatá: az én találmányaim kiterjednek minden életkorra s az emberiség minden ősz tályára. Vallás, tudomány, költészet, művészet, politika, társadalom, szóval az életnek minden megnyilatkozása, az emberi elmének minden szerzeménye mas-más mederbe terelődik. Erkölcs, hajlam, szokás mind uj irányt vált.

— Példákat uram, példákat! — kiáltám szorongva.

— J,y szus, monsier. Tehát ; vallja meg uram, hogy megunta a mai utazásnak módját, egyelőre a szárazföldi utazásról szólok. Agyát ugyebár megrengetik a vasúti kocsi lökései; utálja a kénszagu füstnek betolakodását minden

résen; ne tagadja, hogy a táviró rudak porczel- lán gombjai között kifeszitett vasfonalak föl s aláhullámzása megszéditi agyát s hogy az állomások lázasan csilingelő jelzői ránczigálják az idegszálait. A biczikli gyerek-sportját mellőzve, az automobil ádáz rohanásait csak nem tekinti élvezetnek? Az én találmányom uram, végét veti ezeknek a borzalmaknak. Uram, képzeljen egy jármüvet, amely elé e czélra idomított egy két, vagy négy ló van fogva. Nevezzük el ezt a jármüvet csézának, vagy hintónak. A rossz időjárás ellen van neki födele. Tiszta időben az ernyője lebocsárható s ön ott megveti magát a hintó szögletében, mig a jólnevelt állatok sza pora ügetésben haladnak, élvezi a messze kéklő hegyet, a csörgedező patak mentén virágzó mezőt, a sűrű erdőt, a fénylő eget és felhőinek játékát s szívja a fűszeres levegőt. Az utbaejtett fogadóban, mig a hü állatokat megabrakolják, ón is kedvére megebédel s folytatja a vidám utazást akkor, a midőn tetszik. Semmi második, semmi harmadik csengetés, semmi zaklató fütty. Semmi kihajlási tilalom, semmi kártéritési intés, sem vészjelző.

— Gyönyörű ! — mondám lelkesedve. —

ideális utazás ! De hiszen ez utopia !

Mynkeer Luciann Faustus Lübbert Van de Brogh tagadólag rázta a fejét.

— Nem oly kivihetetlen, mint gondolja. Engedje, hogy második találmányomról szóljak. A haladás — már mint az, amit a múlt század végének hivalgó fiai annak szerettek nevezni — s a velejáró uj foglalkozások és mesterségek csak a betegségek számát szaporították. Szembaj is huszszal van több, mint volt a múlt század elején. Az órás, a könyvkötő speczialis