Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-10 / 28. szám
6 BÉKÉS 1904. julius 1 0. Öngyilkosságok. Reisz Ignácz orosházi libakereskedő felakasztotta magát. Hozzátartozóinak feltűnt hosszas távollóte, keresésére indultak, de mire feltalálták már meghalt. Tettének oka nyomorúság. — Zalai Péter 70 éves orosházi földmives életunt- ságból borotvával keresztülmetszette gégéjét, a borzasztó tett után még kötelet erősített a mestergerendára, hogy felakassza magát, ebben azonban a házbeliek már megakadályozták. Beszállították a gyulai közkórházba. Halálos kocsizás. Budák Mihály tótkomlós! lakos leesett a kocsiról s oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy azokba hétfőn este belehalt. Tolvajlás. A Dászkál-féle téglatelepen dolgo zott szentesi munkások, vasárnap virradóra feltörték Kovács Antal munkavezető lakását és ruhatárát kifosztva, előlegeikkel együtt tovább állottak. A tolvaj szökevényeket a csabai rendőrség vasárnap délután a gyulai utón kinyomozta és letartóztatta Esküvő. Gajdács Pál tótkomlósi evang. lelkész leányát: Alvint jnlius hó 2-án vezette oltárhoz Niecsovics Jenő arabrozfalvi jegyző. Házasság Sztojanovits Sárikát, Sztojanovits Gyula csorvási földbirtokos leányát f. hó 2-án vezette oltárhoz Szalay Gyula csabai ifjú földbirtokos. A vizbefulástól mentette meg Szabados Gábor községi rendőr Békéscsabán csütörtökön délután Kliment Miklós 9 esztendős iskolás fiút, akinek az ijedtségen kívül egyéb baja nem esett. Orosházáról gyászlapot kaptunk, mely Krishaber Ignácz, a község egyik tekintélyes, régi polgárának haláláról értesít. A boldogult derék ember 77 esztendőt élt és halálát özvegyén kivül két gyermeke, unokája s kiterjedt rokonság fájlalja. Temetése ma délelőtt 10 órakor lesz. Nyugodjék békében. A vármegyei közéletnek egy tisztes, érdemes alakja dőlt ki az élők sorából. Dérczy Perencz földbérlő, Kondoros községének egyik alapitója s 25 esztendőn át volt bírája, a magyar szabadságharcz vitéz honvédhadnagya folyó hó 3-ikán Szarvason 75 éves korában elhunyt. A boldogult mint 7-ed éves diák 17 esztendős korában állt be a szabadságharczba önkéntesnek és számos véres csatában vett részt. Budavár bevételénél annyira kitüntette magát, hogy hadnagynak nevezték ki. A világosi fegyverletétel után őt is besorozták osztrák katonának és Petőfi Istvánnal Petőfi Sándor öcscsével, akivel haláláig benső barátságbun élt, valamint sok jelesünkkel végigszenvedte a kufsteini várfogságot. Kondoros község alapításában kezdeményező része volt, és nagy érdeme, hogy a község rövid idő alatt a vi rágzás magas fokára jutott. 1900-ban ünnepelte a község fennállásának negyedszázados jubileumát és ebből az alkalomból a király Dérczy Perenczet rendjellel tüntette ki. Akkor leköszönt a birói tisztségről és Szarvasra költözött, ahol általános tisztelet közepette töltötte utolsó éveit. Halála me- gyeszerte nagy és általános részvétet kelt, mert vele a közélet egyik legérdemesebb és legszerényebb tagja szállt sírba. A halálesetről Kondoros község a következő gyászjelentést adta ki: Kondoros község elöljárósága úgy a maga mint az összes lakosság nevében is mély fájdalommal jelenti, mint a község alapítójának és 25 évig volt első bírójának Dérczy Perencz urnák, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosának Szarvason f. hó 3-án a közügyek tevékeny munkásának hosszas szenvedés után történt elhunytát. A megboldogult hamvai f. hó 5 én d. u. 3 órakor fog Szarvason a róm. kath. sirkert- ben örök oyugalomra helyeztetni. Érette az engesztelő szent mise Kondoroson f. hó 7-én d. e. 9 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Áldás legyen emlékezetén. Templomi ünnepség Endrődön. Folyó hó 3-án igen ritkán előforduló fényes ünnepségnek volt színhelye a mi községünk, melynek indító okát és lefolyását az alábbi sorokban megkísérlem visszaadni. Endrőd. vármegyénk népes és virágzó nagyközsége mely a régi krónikák feljegyzése szerint már 1425. évben 33 nemes családdal bíró község volt, később a tatár és török hordák által annyira elpusztult, hogy az 1723-ban kelt kir. adománylevél, a mely- lyel báró Haruckern János György magyar nemesi jogon a gyulai uradalmat és ebben Békés várost i8 a szomszédos területtel nyerte, Endrödöt már csak mint pusztát említi. Midőn azonban a herényi határhoz tartozó Nemeskerekiből igen számosán a Hármas Körös partja mellé települtek, első gondjuk arra irányult, hogy a régi omladozó templomot helyreállítsák, mely törekvésükben őket a vármegye pénztára is segélyezte ; igy történt, hogy 1744- ben a befolyt adományokból a templom nagyjából helyre lett állítva; ámde a Körös gyakori áradása miatt s különben gyarló anyagból épült templom melyet alig 8 lépés választ el a Köröspartjától, állandó nem lehetett, valamint a később 1769-ik évben, de már téglából épült torony sem. Azonban Endrőd hithű lakosainak buzgalma nem lankadt, sőt fokozódott; mert midőn 1798-ban a Haruckern féle uradalom megoszlott és a szarvasi rész, melyhez Endrőd is tartozott, gróf Stockhammer családnak jutott, a közös uradalmi alapból, egy védettebb helyen épitendő uj templom részére 18433 rf. és 33 kr. utaltatott ki; hozzájárult a községpénztára 18050 írttal és a híveknek, az igán és kézi napszámon kivül még 30702 ft adománya; s igy a jelenlegi, építészeti szempontból is díszes templom felszentelésével együtt mintegy 50 ezer forintba került, mely végre 7 évi építkezés után 1805. május 30-án elkészülvén, ugyanakkor a toronycsúcsára a kereszt is feltüzetett. Alig 19 óv múlva a toronyfedelét leszedték, ujrázzel fedték, továbbá uj gomb és kereszttel látták el. Ez sem volt állandó, 1866. évben ugyanis az egész templom tornyostól gyökeres javításnak vettetett alá, mely igen jelentékeny pénzösszegbe került; nem említve az 1876., 1886 és 1894. helyreállítási nagyszabású munkálatokat, valamint az 1901. évi templomi kibővítést, az egész kiadás 40 ezer forintra rúgott. Végül f. évben, tehát szép templomunk majdnem 100 éves fenállása idejében a torony korhadt gerendái, vörösréz burkolata, gombja és keresztje levétetvén hengerelt vasból készült uj tetőszerkezettel és uj vörösréz burkolattal lett ellátva. Az összes javítások külső és belső tatarozások, melyek 20 ezer koronába kerülnek és majd csak augusztus hóban lesznek készen, Vágner József békéscsabai építész szakértelmét és megbízhatóságát dicsérik. A folyamatban levő helyreállítási munkálatok első részlete julius 3-án zárult le, midőn az uj, tűzbe aranyozott kereszt és gombja a torony csúcsára feltüzetett. Ünnepe volt az egész községnek, annyira, hogy daczára az afrikai hőségnek, a község nagyja, apraja beláthatlan sürü tömegekben lepte el a templom környékét és utczáit, hogy tanúja legyen a ritkaság számbamenő ünnepségnek, mely múlt vasárnap a délutáni isteni szolgálat után oly fenséges módon folyt le, hogy az egész községnek örökké emlékezetes lesz. Ugyanis a kitűzött időben Spett Gyula gyomai alesp. plébános, Zelenka János endrődi plébános és segédlelkészei, valamint az ünnepélyre ide rándult papok — összesen kilenczen, fényes körmenetben, harangzúgás közt kivonultak a templom elé készített és illatos virágokkal dúsan díszített sátorhoz, ahol a megáldanüó kereszt, fehér ruhába öltözött koszorús leánykák körében fel volt állítva. A kereszt megáldása után ugyancsak a szent ténykedést végző esperes-plébános messze elhallatszó érczes hangon, remekbeszédben méltatta a Kereszt szentségét és jelentőségét, mely az egybegyült sok ezernyi népre igen mély benyomást tett. Ezután felolvastatott az emlékirat, mely a forgalomban levő pénzek, különféle helyi fényképi felvételekkel és az napi hírlapokkal egy dobozba lezáratott és a gömbbe elhelyeztetett; ennek megtörténte után a munkások a felvonógéphez vitték a megkoszorúzott és a nép csókjaitól elborított kérész tét, mely a nép ájtaton éneke s örömlelkesedése mellett koszorús leányok segélyével felhuzatotr. — Lassan emelkedett a kereszt, de mindég feljebb és feljebb, ezer meg ezer szemtől kisérve, mig a 60 méternyi szédítő magasságban levő csúcshoz elju tott, ahol lenge deszkákból összerótt állványokban vakmerőséggel határos ügyességgel a munkások a keresztet leerősitették. Az izzó napfény sugára tűz- csókjaival rátüzött a dúsan megaranyozott keresztre, mely mint az Ur Jézus Krisztus végtelen szerete- tének jelvénye és megváltásunk drága emléke hirdetni fogja a későbbi nemzedékeknek is az endrődi nép hitbuzgalmát és mély vallásos érzületét. A magasból elhangzottak után a szokásos pohárköszöntők a Szentséges Atyára, az apostoli királyra, a megyés-püspökre a község egyházi és világi elöljáróira, valamint az endrődi hívekre is; csodálatos, hogy a ledobott poharaknak baja nem esett; akadt azután mindegyiknek gazdája is, valamint a záporként aláhulló virágoknak is. Záradékul a templomban megtartott hálaadó istenitisztelet után óriási néptömeg egy szép nap felejthetetlen emlé kével eltelten lassan eloszlott. — A koszorús lánykák, majd az összes munkások is a plébánián szívesen látott vendégek voltak és az ünnepség tiszteletére, a nap örömére bőséges ellátásbanrészesültek Z. J. Tanárjelölt bármely tárgyból órákat ad. Czim a kiadóhivatalban Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi hogy Hoffmann Lajos dr. ügyvédet Békéscsaba székhely- lyel a kamara ügyvédi lajstromába jegyezte. Halálozás. Városunk régi polgárai megillető- déssel fognak értesülni egy régi jó ismerősük haláláról. Hortobágyi Jakab nyug. m. kir. főhadnagy f. hó 4-én, 67 éves korában meghalt Aradon, ahol évtizedek óta csöndes elvonultságban ólt. A boldogult a honvédség szervezése után, a múlt század hetvenes éveiben a gyulai állomás rokonszenves, derék tisztje volt, akit a barátság szoros kötelékei fűztek hozzánk. Halálát neje Demkó Anna, édes atyja Laopoldi István és kiterjedt rokonság fájlalja. Kedden dólntán temették el nagy részvét mellett. Nyugodjék békében ! Furfangos czigányok. A múlt hónap vége felé történt ez az alábbi eset, amely ismételten csak azt bizonyítja, hogy a köznép nagyrészénél még most is él a babonában való hit. Kóbor czigányok vonultak át a szeghalmi és körösladányi tanyákon. A karaván az egyik tanya mellett pihenőt tartott. Többen oda mentek megbámulásukra a szomszéd tanyákból, igy a tanyások feleségei, akiknek a czigányok ravaszul kieszelt hókusz-pókusz eszközlése közben előadták, bogy köztük a legvénebb czigány asszony táltos, aki mint ilyen, képes egész famíliákat megrontani. Ha az asszonyok nem akarják, hogy ők is oly szomorú sorsra jussanak, szaporán adjanak elő minden értékes holmit, ami a háznál található s a hiszékeny asszonyok elő is adtak nyomban egy csomó ágyneműt és mintegy 60 kor. készpénzt, amikkel a csalóbinda kedélyesen odébb állott, lelkűkre kötve az asszonyoknak, hogy 9 napig szóval se tegyenek senki előtt említést a dologról, mert különben a táltos a cselekvés terére lép. Az asszonyok csak 3 nap múlva merték a dolgot férjeiknek elbeszélni, akik az esetet feljelentették a hatóságnál, ügy hírlik, hogy a furfangos csalókat Öcsöd határában elcsípte a mezőtúri csendőrség. Esperességi gyűlés. A békési ág. hitv. evang, esperesség múlt hó 29. és 30-án tartotta meg gyűlését Orosházán, amikor is több ügyöt intéztek el. A gyámintézet elnökévé az elhunyt Csermák Kálmán helyébe Solcz Gyula választatott meg. Veres József esperes indítványára elhatározták, hogy felírnak az egyetemes gyűléshez a felekezeti tanítók fizetésének az államiakéval, a lelkészek fizetésének a tanárokéval való egyenlővé tétele érdekében. A Földváron épitendő uj templomra országos gyűjtést indítanak. A körlelkészek a jövő évben a következőleg végzik teendőiket: Okályi G. Adolf Orosházán, Freitag János Tótkomlóson. Mendöl Lajos Szarvason, Podhradszky János a szarvasi tanyákon. Apróbb ügyek letárgyalása után az esperességi gyűlés véget ért. Miivészest Csabán. Nagyszabású müvészestére készül Békéscsaba község közönsége. P. hó 12-én fel fog lépni a csabai Széchenyi-liget pavilonjában Feledi Boriska, a nagyváradi színtársulatnak Gyulán is ünnepelt bájos primadonnája, továbbá Verő Janka, a jeles társalgási színművésznő és Horváth Kálmán, kitűnő baritonista. — Az énekszámokat Kovalszky Köbért ügyvédjelölt, kiváló zene virtuózunk fogja kisérni zongorán. Vésztöiek Csabán. Csaba nagyközség elöljárósága, mint korábban Békést, úgy a vésztői vonal kiépülésével Vésztő község elöljáróságát látogatta meg Ezt a barátságos látogatást Vésztő község elöljárósága a múlt vasárnap adta vissza Csabának, amikor a község elöljárósága s a hozzájuk csatlakozott vésztöiek, számszerint huszonkettőn, átrán- dúltak Csabára. A vésztői vendégek vezetői voltak Marliás András biró, Tardy Lajos főjegyző, és Csák ev. ref. lelkész. A vósztőieket a csabai elöljáróság a községháza előtt fogadta legszivélyesebben. A vendégek azután a csabai elöljáróság tagjainak kalauzolásával megtekintették a községházát, a vigadót, a Rudolf-főgimnáziumot, és az ott elhelyezett múzeumot, majd Szeberényi Lajos ég. ev. lelkész kalauzolása mellett az ág. ev. nagytemplomot, s annak óriási méretű, remek hangú orgonáját. Innen a vendégek a Stark-féle mjntaszőlötelepre mentek, ahol a Dérczy Ferencz.
