Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-10 / 28. szám
r'1904. julius 10. BÉKÉS 5 kép7Íselő is kérte az Ítélet felfüggesztését, ennélfogva a bűnbánó munkásokat julius hó 5 ón délután mind szabadlábra helyezték, ellenük a büntető eljárást megszüntették 8 szerdán reggel valameny- nyien munkába is álltak s igy a komoly veszedelemmel fenyegető kínos ügy, maguknak a munkásoknak dicsérendő józan észretérése következtében szerencsére véget ért. Torony gomb feltétel. A gyulai gör. kel templom most renovált tornyának gömbjét a múlt vasárnap tették fel a szokott ünnepélyességek mellett. Az ünnep délelőtt 11 órakor templomi ünnepélylyel kezdődött, melyen Bezsán, Biberea és Gubás gör. kel. plébánosok miséztek. A valódi ünnepély azonban délután 2 órakor kezdődött, 30 koszorús legény és leány kisérte a felvirágozott és felkendőzött toronygombot és keresztet a templomhoz, hol lassan felvonták a nagy rézalkotmányt a torony hegyére 8 ott Schriffert Márton ácsmester illesztette helyére. Mondott e közben rigmusokat s 9 pohár bort ürített az egyház, a város és magánosok egészségére. A feltételi ünnep után körmenet volt, majd reggelig tartó táncz a román iskolában. Szocziálista gyűlések. A folyó hó 3-án d. e. megtartott famunkások szakgyülésén kimondatott, hogy a gyulai famunkások belépnek a famunkások országos szövetségébe és elnökül Dundler Károly asztalost választották meg; az ugyan e nap d. u. 2 órára megtartani hirdetett népgyülés, érdeklődés hiányában elmaradt Eljegyzés. Berthöty Gusztáv mezőberényi takarékpénztári pénztáros leányát; Erzsikét a napok- beu jegyezte el Buday Alajos, a nagyváradi polgári iskola tanára. A nyári vásár, amelyet futó vásárnak is szoktak nevezni, a rendkívüli munkaidő következtében nem Ígérkezik nagy forgalmúnak, kivéve talán a lóvásárt, mely a küszöbön álló nyomtatás folytán ilyenkor rendesen élénkebb szokott lenni. A vásári napok a következők: julius 13-án szerdán sertés, csütörtökön juh, pénteken szarvasmarha, szombaton ló s gazdasági iparczikkek, vasárnap belsővásár. Eljegyzés. Tóth Kálmán, a gyulai kir. törvényszék rokonszenves ifjú aljegyzője eljegyezte Borossebesen Olasz Margitot. Ismeretlen hulla. A Hármas-Körös és Berettyó ladányi határában szerdán egy teljesen oszlásnak indult férfi hullát találtak. Hogyan és hol jutott a vízbe, öngyilkosság vagy gaztett esete forog-e fen, a vizsgálat lesz hivatva kideríteni. Találtatott egy 3 éves csikó és egy tehén bitangságban. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságnál átveheti. Tűz. K Kiss Istvánná 8zentpálfalván lakó gyulai lakosnak az Első Magyar általános biztositó társaságnál 600 koronára biztosított 3115 számú zsendely és kátrány lemezzel fedett lakháza pénteken d. e. 9 órakor a padláson kigyuladt, a tüzet csakhamar eloltották mindössze csak mintegy 80 ko- ronányi kár okoztatott; a kerítés mellett lévő szalmás szemét tüzét is elfojtották. A nagyváradi I. sz. káptalannak mély gyásza van. Schiefner Ede pápai praelátus, gyémántmisés áldozó papja, a váradi káptalannak éneklő kanonokja, csütörtök este fél 10 órakor 84 esztendős korában meghalt. A boldogult egyházi férfiú halála széles körökben kelt részvétet, a legélénkebbet természetesen Békésvármegyében ós pedig Gyulán, hol nyolcz esztendeig káplánkodott a negyvenes években ; mint gyulai káplán kapta meg a Wodiáner Mór patronátusa alatti endrődi plébániát és Endrőd községnek 37 esztendőn át volt feledhetlen emlékezetű s kiváló érdemeket szerzett buzgó lelkipásztora. Népes hitközségének apraját nagyját ösmerte. Kiváló gondot fordított az iskolára, melynek révén Endrőd magyarosodása teljes befejezést nyert, saját költségén még plébános korában külön iskolát állított Endrődön, melynek fentartására dús alapítványt tett, — mél tón viseli is ez az iskola alapítójának áldott nevét. Időközben több kitüntetés érte. 1869-ben adonyi prépost, 1879-ben kerületi esperes, 1885-ben a Ferencz József rend lovagja lett, — 1889-ben váradi kanonokká nevezte ki a király. Endrődi plébánosi állásában Grócz Béla követte, ki a székes káptalannak ma szintén illustris tagja. Schiefner, mint váradi kanonok sem feledkezett meg régi plébániájáról és Békésvármegyéről. Tetemes költséggel kis dedóvót állított, melyet néhány évig apáczák gondoztak, hány templom, plébánia s iskola épült 15 esztendő óta — mióta kanonok lett — Békésvármegyében, ahhoz mindegyikhez tetemes költséggel járult. Kondoros és Szeghalom plébániája, teníploma, iskolája, az endrődi tanya templom jórészben nevéhez fűződik. Vármegyénk közönsége kegyeletes szívvel róvja le ravatalánál a hála s elismerés adóját. Az örök világosság fényeskedjék nékie! Ismét kidőlt a közélet e^v számot tevő tagja, Konkoly Jenő. Úgyszólván még egész fiatalon halt meg, mindössze 56 éves volt. Megtörte őtet is az élet, mint oly sok erős férfit, a ki merészen, bátran küzd az igazságért, de mikor ez a küzdelem oly egyenlőtlen. Közéleti szereplése állandó volt, mint Békés vármegye törvényhatósági bizottságának tagja élénk részt vett a közügyek elintézésében, különösen Békés község érdekében fejtett ki nagy tevékenységet, miért is már régebben a vármegye tiszteletbeli | Schiefner Ede. | | Konkoly Jenő j főügyészévé neveztetett ki. Lapunknak is munkatársa volt fiatalabb éveiben s „Hafiz“ irói álnév alatt fejtette ki irodalmi tevékenységét. Betegsége, szívbaja, régebbi keletű, azonban csak az utóbbi időben vett annyira erőt rajta, hogy ágyba döntötte. Betegségének előre haladtával nem tudott egyedül maradni, vágyott övéi után s beköltözött Gyulára, Tihamér fiához. Itt érte őt a vég, a mely küzdelmes volt, de ránézve már csak a szenvedésektől való menekvés. Temetése Békésen ment végbe, a melyeit egész Békés s a vármegyéből sokan megjelentek. A koporsóját nagyszámú családjának tagjai vették körül. Békésvármegye tisztikara, mint tiszttársának s Tihamér fiának, ki vármegyei aljegyző, tiszttársai testületileg jelent meg dr. Fábry Sándor alispánnal az élén. Ott voltak a tisztikarból Kiss László, Szabó Emil, Moldoványi János s díszes koszorút helyeztek a ravatalra. Ezen kívül még temérdek koszorú fejezte ki azt a mély részvétet, mely az elhunyt hozzátartozói, jóbarátai, ismerősei szivét eitöltötte. A család a halálesetről a következő gyász- jelentést adta ki: Mély fájdalommal tu latjuk, úgy a magunk, mint az összes rokonság nevében, hogy a gondos férj, a legjobb apa ós testvér: Konkoly Jenő köz és váltó ügyvéd, Békésvármegye törvény- hatósági bizottsági tagja és tb. főügyésze életének 56-ik évében, folyó hó 5-én hosszú szenvedés után elhunyt. A drága halottat Békésen, folyó hó 7-én délelőtt 10 órakor fogjuk a háznál tartandó imádság után a Rózsa temetőben örök nyugalomra helyezni. Nyugodj csendesen! Özv. Konkoly Jenőné Déry Ida. Gyermekei: Konkoly Dezső, dr. Konkoly Tihamér, Konkoly Aladár, Konkoly Iván, Konkoly Jolán, Konkoly Győző. Unokatestvérei: Konkoly Irén, Konkoly Margit. Anyósa : özv. Déry Istvánná. Testvérei: Konkoly Elemér és neje Déry Róza gyermekeivel, özv. Stefanovichné Konkoly Adrienne gyermekeivel. Esküvő. Mocskonyi Zsigmond magyar kir. allam- vasuti osztálymérnök házasságra lépett Marcsek Ilonával Szarvason. Belső tűz. Békésen Stark Simon vendéglős kamrájában ismeretlen okból tűz támadt, amely mintegy 600 korona értékű holmit, nagyobbrészt ruhaneműt elhamvasztott. Gőmblövószet Körösladányban A körösladányi tűzoltó egylet nagysikerű gömblövészeti mulatságot rendezett múlt hó 26-án a környékbeli inteligenczia tömeges részvétele mellett. A gömblövészetben első dijat nyert Pejtsik Rezső postamester, a másodikat Drexler uradalmi intéző vitte el, a harmadik dij nyertese pedig Öhm Gyula uradalmi erdész. A ladányi tűzoltó egyletnek 162 koronát jövedelmezett a sikerült mulatság. Kis-Hontmegye tisztikara utján. Kitűnik e tanúvallomásokból az, hogy az első csabai települőknek csakugyan van közük Hontvármegvé- hez, de nem ám a mai Ilontvármegyéhez, hanem a régi, most már Gömörvármegyével egyesült Kis-Hont megyével. E Kis-Hont megye egykoron a Rima folyó felső völgyét foglalta magában sí Rima-Szombat volt egykori székhelye A tanúvallomások szerint e vármegyéből Felső-Pokorágy faluból került ki a Bánszki- család s tudjuk, hogy a mostani Békés-Csabának első, 1717-iki bírája Bánszki György volt. Ugyancsak Felső-Poporágyról jött még a Gajdos csa Iád. Cserencsényből jött a Brezovszki család, Varbóczról a Czabarka és Gécs család, Kecze- géről jött a Dón, vagy a Dunával egynek vehető Dona és Stefanovics (Stefáncsik) család. Rimabányáról származott a Holló, másként Kovács család, az ettől nem messzire, egy mellékvölgyben eső Lehota faluból költözött le a Kozma, vagy Kosznó család, Rimáczáról pedig a Csipán család. Rimabrezóból származott a Frankó család. Rimaszombattól éjszaknyugatra a Szuha patak felső völgyében esik egy kis Szelcze nevű falu. Ez adta Csabának a legtöbb és legállandóbb családot. Innen költöztek le az Angyal, Botó, Csicsel, Dienes, Likercz, Melis, Szikora és utoljára a -B elik családok. ’) t) Ilarruckern levelek a gr. Károlyi levéltárban. F. Nro. 49. Méltán mondhatjuk tehát, hogy a mostani Békés-Csaba első lakosai a mai Gömörmegye nyugati részéből, az egykori Kis-!lontmegyéből származtak. E Gömör egykoron Kis-Hontmegyei családok, azelőtt Br. Vécsey Sándornak, Dujardin Ferenczné, Vay Erzsébetnek és Jánoky László gömörmegyei alispánnak szolgáltak. E biztos adat tönkre teszi a hagyomány abbeli gyanitá- sát, mintha az első csabaiakat valami hitbeli üldözés hajtotta volna a Tiszántúlra. Mert hiszen például Jánoki László egyik erős oszlopa volt az evangélikus vallásnak s elképzelhetetlen, hogy épen ő üldözte volna vallásuk miatt evangélikus vallásu alattvalóit, vagy hogy ha mások zaklatták volna, meg ne tudta volna őket védelmezni. Kis-Hont megyében az evangélikus vallás gyakorlatát az országos törvény biztosította, itt Tiszántúl az csupán a hau'ságok elnézésétől függött, tehát csak e szempontból is nagy hiba és esztelenség lett volna, a vallásuk miatt üldö ötteknek Tiszántúl menedéket keresniük. Az egykorú iratok szerint nem is más hajtotta az első csabaiakat Békésmegyébe mint az, ami közülök annyit megint kiköltözésre kény- szeritett, mint az, ami ma annyi magyart Amerikába hajt, a megélhetés. A gömörmegyeiekhez legelőször pestmegyei származású tót családok csatlakoztak, mint az a Butyánszki, Domanszki, CsömörszkiésKerepeszki családnevek igazolják. Azután jöttek egyes családok másfelől is, de ennek kutatása már nem tartozik a telepítés történetéhez. Hogy Tiszán-tul miért épen Csabán alakult az első tót falu? Azt is őszintén megvallják az 1720 iki csabai elöljárók. Oly nagy volt a félelem a török és tatár hadak pusztításaitól, hogy nem mertek állandó tanyát verni az akkori szegények másutt, mint nádasok, mocsarak, erdők mellett. Csaba keleti határa 1717-ben még csupa vizjárta, nádas, mocsaras hely volt, veszedelem esetén alkalmas búvóhelyül szolgálhatott. Ezért ütöttek itt tanyát s igy lön Csaba egész Tiszán-tul a felvidéki települőknek első faluja, ő lön egyúttal a kiinduló pontja a később bekövetkezett felvidéki telepitéseknek. Csaba telepítésének története tehát nem csupán egyszerű, helyi esemény, annak országos fontossága van. Epen azért érdemes foglalkozni vele, épen azért érdemes följegyezni ez esemény főrészesének, Túróczi Miklósnak nevét és érdemes levonni e telepítés történetéből azon tanúságot, hogy amikor a nép nem tudatlan szájhősökre, hanem az ő tanult és hivatott vezéreire hallgat, áldásos nagy dolgokat visz végbe s magának biztos fészket épit.
