Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-03 / 27. szám
1904. julius 3. BÉKÉS 3 22605/1902. szám alatt előterjesztést tett a vármegye tulajdonát képező gyulai közkórház államosítása iránt. A vármegye közönségének saját felterjesztéséből is kitetszik, hogy ez a vállalkozás csak akkor nem járna az állam nyilvánvaló megterheltetésével, ha a kórház jelenlegi terjedelme tetemesen kibővítetnék, mi az uj építkezés és berendezés költségeivel együtt tetemes kiadást igényelne. Miután pedig az országos betegápolási alap a gyulai kórházat terhelő kölcsönök fejében évente most is több mint 45000 koronával van az ápolási dijak utján terhelve, s az állami kezelésbe való átvétel csakis újabb terheket jelentene, a vármegye közönsége kérelmét a jelenlegi nehéz pénzügyi viszonyok között, midőn törekvésem amúgy is oda irányul, hogy az államháztartás egyensúlyának biztosítására minden téren, igy a kórháznak kezelése terén is a takarékosságnak az a mértéke éressék el, a meddig az ügy sérelme néikül el lehet menni, a gyulai közkórház államosítását ez idő szerint lehetségesnek nem tartom. Budapest, 1904. junius 24 én. Tisza, s. k. Ugyancsak e leirattal érkezett le a vármegyéhez a miniszternek döntése a törvényhatóság azon felterjesztésére is, melyben a kórháznak a város alatti földbirtokán elmebeteg kolónia létesítését, és Gyula városában egyenlőre 10 beteggel az elmebetegek házi ápolásának megkísérlését kérte engedélyezni. A miniszter mindkét kezdeményezéstől megtagadja hozzájárulását, mert nem tartja az itteni viszonyokat eléggé megnyugtatóknak arra nézve, hogy ily kísérlet megengedtessék, mivel nézete szerint az elmebeteg intézeten kívüli ápolása csak minden népes várostól meszsze fekvő magános helyeken engedhető meg. T a n ii g y. A gyulai róm. kath. főgimnázium első tanévét kiváló pedagógiai sikerrel fejezte be. Örömmel ir hatjuk, hogy a főgimnázium nemcsak azért becses intézmény Gyulára nézve, mert majdnem tűrhetetlenné vált hiányt pótol, hanem azért is, mert szaK- avatott, lelkiismeretes, ügybuzgó és tehetséges tanárok látják el benne az oktatást, a mely körülmény rendkívüli vonzóerőt fog gyakorolni nemcsak a közeli, hanem távolabbi vidékekre is, ahonnan a szülők remélhetőleg már a legközelebbi tanévben tömegesen fogják gyermekeik középiskolai kiképzését az első évfolyam után is kitűnő hírűvé vált gyulai főgimnáziumra bízni. A vizsgák iránt állandó érdeklődés volt tapasztalható az iskolaszék, a tanügy barátok és a szülők részéről. Maga a tanév szerdán délelőtt ünnepélyes Te Deummal fejeztetett be, amikor is Gróh Perencz prépostplébános celebrált. A gimnáziumnak összesen 54 tanulója volt, akik közül tiszta jeles osztályzatot kaptak : Destek Jenő, Hoffmann Mihály, Nuszbek János, Scherer Sándor, Schmidt Antal és Török Béla; Dr. Zöldy János várm, főorvos 10—10 koronás aranyát Török Béla és Hoffmann István Zoltán kapták, utóbbi a vallástanban tanúsított jeles elő meneteléért. Szabad Endre igazgatótól Destek Jenő, a legjobb rajzoló és Emandity Virgil, a legjobb tornász 5—5 korona jutalomban. Mérey Lajos tanár adományából Hoffmann Mihály könyvjutalomban részesültek. Szabad Endre igazgató-tanár rendkívül érdekes értesítőben számol be a tanévről, amelyre ezen értékes és tanuságos értesítő ismertetése révén még visszatérünk. A gyulai r. kath. főgimnázium igazgatója hálás tisztelettel küldött Értésből, mindazoknak, kik az intézet iránt, szeretettel és segedelemmel voltak. Kéri azokat, kiknek Értesítőt eddig nem küldött, pedig erre igényt tartanak, hogy óhajukat az intézet vezetőségével tudassák. A gyulai polgári fiúiskola hétfői évzáró ünnepélyén Jantsovits Emil iskolaszéki elnök vezetése alatt a szokásos jutalmak a következőleg osztattak ki. A polgári kör 100 koronás ösztöndíját Némedy István IV. oszt. tanuló nyerte el, ugyancsak ö mint legjobb számoló nyerte a kereskedelmi csarnok 10 koronás aranyát is. A III. osztályból Kéler János mint az osztály legjobb tanulója 10 koronás aranyat, a II. osztályból pedig hasonló czimen Némety Péter szintén 10 koronás aranyat nyert. Mint legjobb rajzoló Kéler István 20 koronás aranyat, mint legjobb történész pedig Hoffmann Jenő nyert 10 koronás aranyat. Ezeken kivül még többen nyertek részint kisebb pénzbeli, részint könyvjutalmat ügyes tor- názásért vagy szorgalomért. A békéscsabai Rudolf főgimnáziumban múlt héten folytak le az érettségi vizsgálatok. A vizsgálatokon a kormány részéről Szlávik Mátyás eperjesi theologiai dekánus, mint kormánybiztos és Sárkány Sámuel egyházkerületi püspök képviseletében pedig Veres József esperes-lelkész jelentek meg. Huszonhat jelentkező közül tizenheten tették le az érettségit. Jelesen érettek : Dede Lajos, Zsilinszky Endre, Fehér Károly és Messinger Gyula ; jól érettek: Sail Béla, Fisslovics Miksa, Korányi Sándor és Simoncsics Vilmos. Adomány. Özv. dr. Hajnal Istvánná a békés- bánáti ev. ref. egyházmegyei tanitó egyesület békési járásköre számára 50 koronát adományozott. Ötven éve tanitó. Batizi Ferencznek hívják elemi népoktatásunknak emez érdemes munkását, ki az idén vezette Békésen az ötvenedik vizsgára kis növendékeit. A békési református tanítótestület elhatározta, hogy Batizi Perencz tiszteletére társasvacsorát rendez, a mely alkalommal a csendben jubiláló tanitót valami meglepetésben fogják részesíteni. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1904-ik évi második felére. Tisztelettel kérjük mindazokat akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés* kiadóhivatalának czím alatt küldendő be. A vármegye közgyűlése. A belügyminiszter el- készítvén a vármegyei alkalmazottak fizetésrendezését tárgyaló 1904. 10. t.-cz. végrehajtási rendeletét, azt leküldte a vármegyéknek azzal, hogyannak alapján osszák be a vármegyei alkalmazottakat az őket megillető fizetési osztályokba s állapítsák meg az osztályokban a fizetési fokozatoknak megfelelő fizetéseiket. E tárgyban kellett a törvényhatósági bizottságot rendkívüli közgyűlésre összehívni, melynek napjául julius 13 ika tűzetett ki. Ezt megelőzőleg a vármegyei állandó választmánynak folyó hó 9 én lesz ülése. A közgyűlésnek ezen kivül több tárgya is lesz. És pedig tárgyaltatni fog gr. Tisza Istvánnak köszönő leirata a hozzá intézett üdvözlő feliratra, Thaly Kálmánnak köszönő levele a törvényhatóság üdvözlésére, a községi jegyzők magánmunkálatairól szóló szabályrendelet. Be fog töltetni a dr. Hajnal István elhalálozása folytán megüresedett közigazgatási bizottsági hely. Ezen kivül a honvéd hadapród iskolában megüresedett hely betöltése, a varmegye alispánjának előterjesztése a békési, sámsoni, makói útnak a községi utak hálózatába való felvétele, a kétegyházi vámos utón a vámszedési jog meghosszabbítása iránt, Gyulavári község képviselőtestületének határozata a gyula— barakonyi vasútra megszavazott 10.000 korona hozzájárulás tárgyában s több községi ügy kerül még tárgyalásra. A meghívó a holnap megjelenő vár- megyei hivatalos lapban lesz közzétéve. A közigazgatási bizottság julius havi rendes ülését folyó hó 11-én fogja tartani. évben kezdődött a telepítés, más szóval, melyik év tekintendő a mai Békés-Csaba megalakulása évének ? Mint láttuk, Haan határozottan 1718-ra teszi Csaba megtelepítését, ellenben az 1740—50 táján iró Markovicz Mátyás szarvasi ev. pap 1716-ra, mert azt mondja, hogy Temesvár ostromához már oda rendelték a csabai szekereket,2) Temesvárt pedig 1716. szeptember i-én kezdték ostromolni s még ez évben be is vették a keresztény seregek. De más részt maga Markovicz is 1748-ban irt másik müvében lerontja előbbi állítását s azt adja tudtul, hogy „1718-ban, a Temesvár bevételét követő évben ülték meg az ev. tótok Csabát.3) Oint rendesen, ez esetben is középen van az igazság. Temesvárt, mint említők, 1716 ban foglalták vissza a töröktől, az ezt követő év tehát 1717. és nem 1718. Azon tudósítás, hogy a csabai szekereket Temesvárhoz rendelték, 1717-re is megáll, mert a szekerekre a vár helyreállításánál is nagy szükség volt. De meg most már kétségtelen adatunk is van arra, hogy a mostani Békés-Csaba telepítését csakugyan 1717-re kell tennünk. 1720-ban két Tolnamegyétől, tehát egészen érdektelen féltől kiküldött idegen nemes emberek, Szlavenicz Mihály és Dalmata János összeírják Békésmegye lakosait s azok vagyoni állapotát. Ez összeírás még oly közel esett a mai Csaba telepítésének 2) Békésmegyei oklevéltár I. 284. 1. 3) Békésmegyei oklevéltár I. 296. kezdetéhez, hogy az akkori csabai biró, az ő esküdt társai és Békésvármegyének ellenőrző tisztviselői kétségtelenül biztos hirrel szolgálhattak ez ügyben az összeiróknak. S ime, az összeirók 1720. junius havában azt Írják, hogy Csaba 3 éve kezdett benépesedni, azelőtt pedig lakatlan volt.4) 1720-tól 3 évet visszaszámítva, 1717-re jutunk. De meg Békésvármegye 1717-iki jegyzőkönyvében egyenkint föl is van sorolva az a 22 család, amely Csabán 1717-ben állandó tanyát ütött. Eddigelé azonban ezen családokra nézve az a tévedés volt elterjedve, hogy e családok mind magyarok és igy nem elődei a mostani csabai lakosoknak. Csakhogy e névsort összevetve a későbbi összeírásokkal, kitűnik, hogy e 22 család közül legalább is 7 magyar vezeték neve daczára tót nemzetiségű és ág. ev. vallásu volt. Sőt e héten kivül még legalább 3—4 lakos tót volt s legfeljebb 10 újabban jött református magyar lakott velők, mert különben a kincstári ispán nem rendelt volna közibök tót bírót Bánczki György személyében. Megállapítván a telepítés kezdetének évét, kérdezzük és kutassuk, ki volt az a derék ember, akinek fejében Csaba benépesítésének eon- dolata megvillant s aki azt keresztül is vitte ? Markovicz Mátyás, aki a csabai első papokat, tanitókat, bírókat mind jól ismerte, határozottan 4) Az 1720-iki összeírás (corscriptio az országos levéltár kincstári osztályáb an.) állítja, hogy a benépesítő, „azaz a településre engedélyt nyerő s az első lakosokat összegyűjtő férfiú: Turóczy Miklós volt5 *) de ő aztán a többiről hallgat s nem mondja meg, miféle állásban, honnan ismerte ő e^t a Turóczy Miklóst ? Volt-e ennek ahhoz való műveltsége, ismerete, hogy uj falu telepítésére vállalkozhassék ? Megint a megyei jegyzőkönyveket s az uradalmi levéltárt kell végig kutatnunk, ha e Turóczy Miklós életéről valamit tudni óhaitunk. A megyei levéltár első adata mindjárt azt mondja, hogy 1719. julius i-én Turóczy Miklós ur nyújtott be folyamodványt az ö jogainak védelmére a megyéhez.®) Az 1720. júniusi összeírás készitői tanúsítják, hogy Turóczy Miklós részt vett az 1716—17-iki török háborúban, nemes ember volt és akkor Csabán lakott. 1725-ben és 1728-ban Békésvármegye Turóczy Miklóst táblabirájává választotta. Máskor, mint megyei megbízottat vizsgálatra küldötte s neki napidijat szavazott meg.7) Az uradalmi levéltárból pedig értesülünk, hogy e Turóczy Miklós Csabán uradalmi ispán volt s mint nemes ember, egyúttal az úri szék gyűlésein is részt vett.8) Élt még 1735-ben is9) és igy Markovicz Mátyás őt jól ismerhette. 5) Békésvármegyei oklevéltár I. 284. B) Jegyzőkönyv I. 488. 7) Jegyzőkönyv II. 484. III. 4. 318. 8) Harruckern levelek gr. Károlyi levéltárában fasc. 26 nov. 1. 40. — A békésmegyei rég. és müv. történelmi egylet évkönyve VII. k. 98—99. 1.
