Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-19 / 25. szám

1904. jujuns 19. BÉKÉS 7 voltak az idén a színházban, mint ezen az estén. Általában a gyulai közönségnek a színházba járási kedve az idén igen lanyha, szinte bosszantóan nagy a közöny a színház iránt s annál inkább nagy hiba az igazgatóság részéről, ha azt a kis kedvet is olyan darabok előadásával, melyet már az előző években lejátszottak, készakarva csökkenti. Szabó Irma pedig ezen az estén valósággal brillírozott s akik végig élvezték az előadást, el voltak ragad­tatva a játékától, olyan élethűen s megrázó drámai erővel adta a kis japán leány szivet facsaró, szo­morú sorsát, hogy szem nem maradt szárazon a nézőtéren, igen kár, hogy csak olyan kevés szem ben csillogtak az igaz művészet által fakasztott könnyek. Még énekelni is jól énekelt, mintha csak ihlet szállotta volna meg. Annyi bizonyos, hogy ez az ő darabja. A zenekar ezúttal is remekelt s Martonfalvy György karnagyot dicséret s elismerés illeti, azért a gondos s precíz vezetésért, melyet általában, de különösen ezen az estén a zenekar di­rigálásánál kifejtett. A többi szereplők is jók voltak. A »Szip Galathea« előadásában Vlassák Yilma énekmüvészete s játéka a czimszerepben igen tet­szett s habár egyes hangemelkedéseknél, talán mert a zenekar nincs elég figyelemmel segítsé­gére, néha ingadozik, mindazonáltal szépen csengő, tiszta, fülbemászó hangjával hódit s mindenkor tetszést arat. Teljes sikert ért el Dékefi (Pigmaleon) tenorja, amelyet biztosan, a legmagasabb hang­nemekben is tisztán hallat s ügyes, színes játék­kal párosít. A legelismerésreméltóbb alakítása volt Tihanyinak (Mydas), aki mindjobban megkedvelteti magát a gyulai közönséggel, minden szerepben ki­váló játéka révén. Agnelly (Ganimed) is tetszett, igen csinos volt, habár a »classis, classis« dallal nem érte el a kellő hatást. Egyenlőség. Pénteken az Egyenlőséget láttuk ismét az első­nél sokkal jobb előadásban s természetesen igy a darab is sokkal nagyobb hatást tett, mint első Íz­ben. Szathmáry gyengélkedése következtében a lord szerepét Tihanyi vette át, aki tudtunkkal ezt még nem játszotta, mely körülmény azonban alakításán egyáltalán nem volt észrevehető. Jó volt a szerep burleszk, és teljesen kiváló annak szalon részeiben. Eme szerepe után az ifjú színésznek a jövőjéhez a legszebb reményeket fűzzük. Igen jó volt E. Kovács Mariska, ő és Szerény Gizella is szép csokrot kaptak. Jutalomjáték. A héten csütörtökön lesz Horváth Kálmánnak a jutalomjátéka. A „Svihákok“ czimü operettében lép fel ez estén, a mely darabban már tavaly is láttuk s gyönyörködtünk benne. Kitűnő alakítása ez a jutalmazandónak s bő alkalma nyílik kellemes szép hangját csillogtatni ebben a szerepében. Hor­váth olyau jeles tagja a Somogyi társulatának, hogy a legmelegebb pártfogást megérdemli s több mint valószínű, hogy a jutalomjátékára bérletszünetben is telt háza lesz. Tóth Elek a Nemzeti Színházban. A jelenleg itt időző nagyváradi színtársulat egyik legkiválóbb színésze Tóth Elek bonvivant a héten három estén át vendégszerepeit a fővárosban az ország első müintézetóben a Nemzeti Színházban, mind három estén fényes sikerrel. Három kedves szerepében : „Rómeó és Julia“, „Monna Vanna“, „Közönyt közönynyel“ szerepeiben lépett fel s különösen a két utóbbiról a lapok túlnyomó része nagy elismeréssel adózik tehetségének, színpadra ter- mettségének és sokoldalúságának. Érdekes külön­ben, hogy a mit a lapok túlnyomó része mint meg­említésre méltó előnyös tulajdonságokat fedez fel Tóth Elekben és dicsérőleg említ fel, a lapok egy másik része épen ezekben a tulajdonságokban lát fogyatékosságot Tóth Elek szereplésében, amit egyébként már megszoktunk a fővárosi lapoktól, hogy homlokegyenest ellenkező véleményen legye­nek egyes absolut művészi s igy tisztán estétikai szempontok alá eső kérdésekben. Ez természetesen nem igen növeli a bizalmat a fővárosi sajtó mű­vészi kérdésekben való szakavatottsága és bizton sága iránt, de ha a lap vélemények „non nume­rantur, séd ponderantur“, akkor tekintve, hogy a legtekintélyesebb, művészeti dolgokban komolyan vett uiságok, minő a „Budapesti Hírlap“, „Pesti Hírlap“, „Magyar Hírlap“ kedvező állást foglaltak szereplésével szemben, igy Tóth Elek meglehet elégedve nemcsak a fővárosi közönség, hanem a fővárosi sajtó fogadtatásával is, egy-két „nyári kri­tikus“ sportszerű „lehúzásától“ eltekintve. Heti miíSOr. Vasárnap Bajusz, hétfőn Simonyi óbester, kedden Lotti ezredesei, szerdán Aranyvirág, csütörtökön Svihákok, Horváth Kálmán jutalomjá­téka, pénteken Sursum corda, szombaton Drótos tót, vasárnap Liliom Klári. N y i 111 é r. „MARGI T“ gyógyforrás. Margitforrás-telep. (Beregmegye) A budapesti m. kir. egyetem vegyelmezése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és litbiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kitűnő hatású a légutak s tüdő hurutos állapotainál, különösen ha a köpet nehezen szakad fel ; tüdővészeseknél még akkor is ha vérköpésük van a „Margit-viz“ megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál fogva. Kiváló hatast látni tőle a gyomor és belek hurutos állapo­tainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képződött sav az oka a rossz emésztésnek. A húgysavas sók lerakodását akadályozván becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag hurutos bántalmaiuál, a kö- és homokképzödés eseteiben miért is a buda­pesti és bécsi egyetem orvostánárai, mint az orvos­világ egyéb előkelőségei a legszívesebben használhat­ják s előnyt adnak a „Margit“-forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött. Mint ivóvíz kiváló óvószernek bizonyult járványos betegségek idején, főleg typhus ellen. Mint borviz általános kedveltségnek örvend. Főraktár Édeskuty L. Budapesten cs. és kir. udvari szállító ásványviz-n agy kereskedő Kapható minden gyógyszertárban, füszerkeres- kedésben és vendéglőben. 167 4—6 Törvényszéki csarnok. Hivatali vizsgálat. Sávéi Kálmán nagyváradi kir. főügyész, e hó 7—12-ik napjain vizsgálta meg a helyi kir. ügyészség tevékenységét és ügykezelé­sét. A részletes vizsgálat megejtése után úgy a kir. ügyészség vezetőjének, mint a többi alkalma­zottnak teljes elismerését és köszönetét fejezte ki a vezetés és a tapasztalt rend felett. Ügyészségi megbízott Az iguzságügyminiszter dr. Jan/sovits Emil ügyvédjelöltet a gyulai kir já­rásbíróság mellé ügyészségi megbízottnak nevezte ki.. Kinevezés. Perényi János gyulai kir. törvény- széki napidi ja8t az igazságügy miniszter a szeg­halmi járásbírósághoz írnokká nevezte ki. Az aradi ügyvédi kamara közhirró teszi, hogy Urszinyi János, gondnokság alá helyezése folytán ügyvédi gyakorlatától felfüggesztett békéscsabai ügyvédet elhalálozása következtében az ügyvédek lajstromából törölte, továbbá, hogy Makai Mártont, mint dr. Török Gábor békési ügyvédnél gyakorló ügyvédjelöltet az ügyvédjelöltek lajstromába felvette, végül, hogy Dérczy Antal ügyvédjelölt, dr. Glasner Adolf szarvasi ügyvéd irodájába lépett át. Helyreigazítás Lapunk folyó évi 23-ik szá­mának „Váltóhamisítás“ czimü törvényszéki újdon­ságában Zsoldi István szeghalmi lakosról tettünk említést, a mit ezennel helyreigazítunk azzal, hpgy Zsoldi István, kit váltóhamisításért 6 havi börtönre Ítélt a törvényszék, nem szeghalmi, hanem füzes­gyarmati lakos. Lopás. Szilágyi Ferenc« túrkevei születésű 23 éves legény, lopásért 2 évi fegyházat állott ki és május 14-én azonkívül 7 hónapi börtönt. Azonban már május 20-án ismét bajba került, mert Gyomán Csontos Benedek bezárt telkére bemászott, az ajtót felfeszitve, 1 korona 20 fillér készpénzt, több ruha­neműt elemeit, de vesztére rajta érték a lopáson és rögtön előzetes letartóztatásba helyezték. A főtár­gyaláson azzal védekezett, hogy ő munkát keresett, kopogtatott is, de nem szólott senki, igy hát be­ment s amit ott talált, elvitte. — Egy évi börtönt kapott e kirándulásért, előéletére tekintettel. Ünneplés Köröstarcsán a korcsmában mulattak a múlt év Karácson első napján Puskás Antal, Kelemen Károly, Bátori János,; Túsz Antal, Budai Sándor, Túsz Imre és ifj. Bátori János vigan mulattak és öröklött szokásaik szerint össze is verekedtek. A mikor pedig Kós Gábor rendőr a rendet helyre akarta állítani, Puskás Antal botjával úgy vágta fejbe, hogy a rendőr mindjárt »a be nem avatkozás elvét« követte. A tárgyaláson szintén öröklött elvnél fogva tagadták a bünösségöket, azt állitva, hogy voltaképen a rendőr hibás, a miért beavatkozott a dologba, mert ők ősi szokás szerint ünnepeltek és nem is ütötték egymást, hanem élénk eszmecsere közben csak rángatták egymást, de különben is ittasok voltak. Miután pedig tagadásukkal szemben, nem nyert beigazolást, hogy akár egymással vere­kedtek volna, akár a rendőrt bántalmazták volna, ugyanazért jogerősen felmentettek. Heti p i a c z. Gyula, junius 17 én. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét folyamán csekély ingadozás volt, a hét ered­ménye az árakban változást nem mutat. Hetipiaczunkon kis felhozatal, de sürgős kí­nálat mellett eladatott 50 kilogrammonként koro­nában • Búza . . . 7 80—8-20 Árpa . . . 5-90—6-20 Zab ... 6-20—6 40 Tengeri . . 5T0—5-20 6086/1904. Gyula r. t. város tanácsa részéről közhirré tétetik, hogy a Békésmegyei villamossági részvénytársaság és Gyula r. t. város között a villamvilágitás tár­gyában kötött szerződés 9 §-ában a részvénytársaság részére fentartott azon jog, hogy magán-berendezés a szerző­dés első 5 évében csakis általa volt előállitható, a képviselőtestület 11057/ 1903. ikt. 166. kgy. számú határozata értelmében f. é. május hó 9-ével meg­szűntnek mondatott ki a következő- képen : A villamvilágitásra szükséges ösz- szes vezetékeket a házak külső faláig vállalkozó a részvénytársaság saját költ­ségén tartozik előállitani és fentartani, ellenben a világítási szerkezetek belső előállítása a közönség bármely ipar­jogosultsággal biró vállalkozó által elő- állittathatja. Gyulán, 1904. évi junius hó 18-án tartott városi tanácsülésből. Dutkay Béla, Molnár Albert, polgármester. 231 1—3 v. mérnök. 1480—1904. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint tkvi hatóság közhirré teszi, hogy özv. Kürti Istvánná Venczel Katalin magánzónő gyulai lakos végrehajtatnak, özv. Mikus Mátyásné szül. Tyeluk Juliánná magán­zónő kétegyházi lakos végrehajtást szenvedő elleni 500 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végre­hajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén levő a kétegyházi 102. sz. tjkvben fekvő A-\-7. rsz. alatt 104/a hrsz. udvar és kerttel ellátott 412 és ’/2 □-öl területű egész ingatlanra az árverést 852 ko­ronában ezennel megállapított kikiáltási árban elren­delte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1904. évi szeptember hó l-ső napján délelőtt 9 órakor Kétegyháza község községházánál megtartandó nyil­vános árverésen^ a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/o-át vagyis 85 korona 20 fillért kész­pénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kikül­dött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék mint tkvi hatóság. Gyula, 1904. évi junius hó 3-án. Misley Kálmán, 230 !—1 kir. törvényszéki albiró-

Next

/
Thumbnails
Contents