Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-12 / 24. szám

1904. jujuns 12. BÉKÉS 7 Bob herczeg »Bob urfi hej! . . . legény a talpán . . . « még mindig, megmutatta vasárnap este ismét, mert olyan zsúfolt házat hozott össze, amilyen nem igen volt még az idén. De meg is érdemelte ezt a nagy kö­zönséget az ez esti előadás, mert olyan jó Bobot, aminö Feledt) volt, se Hallertöl, se Parlagitól nem láttunk a múlt szezonban. Temperamentumos, sik­kes, könnyed, eleven és kedves volt szerepe minden részletében s énekszámait is frissen, üdén, jókedvvel és tudással interpretálta. Igen jó helyükön voltak Bérezi (Pomponius), Békefi (Lancaster), és Horváth Kálmán (Plumpudding), Vank (Pick-Yick), Agnelly (Viktória). Külön kell megdicsérnünk a kart és a zenekart is, ez utóbbi azonban kissé bőkezűbb le­hetne az újrázásoknál, rósz hatást keltett ugyanis, midőn Feledy Boriska nem jutott hozzá az ének megujrázásához egyszerűen azon okból, mert a zene­kar nem volt hajlandó ismételni. Ezt a kis kényel­mességet a közönség nem veszi jó néven a zenekar­tól, különösen vasárnap Szegény Szabó Irmát is megsajnáltuk egyszer, mert gyönge kis hangjával nem tudott a zenekar erős játékától érvényesülni s a második felvonásban olyon fatális gikszer csúszott bele énekébe, hogy ő maga is belesáppadt. Hiába, jó szinésznőnek is szokott malheur-je lenni, külöL nösen ha tücsköt-bogarat. nem neki való szerepet kell játszania, a héten pedig többször volt neki ilyen! szerencséje. . . ■ Aranyember. A nagy Jókai egyik legszebb alkotását, melynek születését röviddel ezelőtt Eötvös Károly oly meg- kapóan irta le közönségünk előtt, láttuk hétfőn este a színházban. Közönségünk szépen áldozott a költő király emlékének és egészen betöltötte a nézőteret. Az előadásnak nagy kára volt, hogy a czimszerepet játszó Klenovics egészen elejtette szerepét, annak sok jelenetét oly bágyadtan, monoton előadásban morzsolván le, mintha csak olvasó próbán lett volna, így azután a nagyszivü aranyember helyett egy jámbor alakká törpült, hogy az ember méltán azon csodálkozott, hogy a kis Noémi mellette miért nem Krisztyán Tódorba szeretett» bele, A főaíak hiányosságait nem tudta mindenkor feledtetni velünk a többiek igyekezete, a kik közül Szabó Irma a bájos Noémi, E. Kovács Mariska a szép Tímea, Szerémy Gizella a szenvedélyes bosszúálló Atália alakjában általános tetszést aratott. Jók voltak a nők közül még Benkö Jolán Terézia és T. Pogány Janka Brazovicsné szerepében, bárha a szerepek felszerelése talán mindkettőjüket nagyobb sikerhez juttatja. Krisztyán Tódort Tóth Elek, Brazovicsot Szathmáry, Kadishát Désy, Fabulát Vank adták megfelelően és igy az egész előadás is jó lehetett volna, ha véletlenül Timár Mihálynak annyi dolga nincs a színpadon. A baba. Szathmáry (Hillárius), a színtársulatnak legkitűnőb­ben alakitó tagja, mindig eredeti, ötletes és komikus, de sokszor túllő a czélon s a karzatot boldogítja. Horváth Kálmán pompás baritonja, jó játéka ezúttal sem tévesztette el a hatást s az egész előadás, — mely nek sikerében a zenekart és a kart is külön dicséret illeti, — kedves hatást tett a közönségre. Ezt a darabot érdemes megismételni a páratlan bérlők számára is. Kedves újdonság (legalább gyulai színpadon az), hódított meg bennünket kedden este. A babát, Audran- kedves, melodikus zenéjü érdekes meséjü, min­denképen élvezetes darabját volt alkalmunk meg­ismerni, még pedig igen sikerült, kedves előadásban Ez volt az idén a legjobb operette-előadás. A baba abban különbözik a többi operetttői, hogy a szö­vegét nemcsak hogy meg lehet érteni, de le is tudja kötni a közönség figyelmét, érdeklődését s zenéje nem muzsikális reminiscentiákból, hanem eredeti, önálló motívumokból van felépítve, kissé emlékeztet a »Nebántsvirág«-ra, nem a meséje, ha­nem az előbb említett tekintetekben. Az est sikere a Vlassák Yilma (Lancelot) és a Feledi Boriska (Alézia), kezében volt. Örömmel láttuk mindkettő­jüket minden egyes alkalommal a színen, mert Vlassák rendkívül bájos, diskrét és finom volt sze­repében s művészi játéka mellett pazarul csillogtatta hangjának ékességeit s a 3-ik felvonásbeli román- czával elbűvölt mindenkit. Szintén kiváló játékkal, kedves, rokonszenves alakítással és bájos, könnyed, tiszta énekszámokkal járult e sikerhez Feledy Boriska, ki mindegyre jobban és jobban közel férkőzik közön­ségünk szivéhez. Bérczy és Tihanyi komikus szere­peikben igen jók voltak s gazdag komikai vénáje érvényesült Benkö Jolánnak (Hillárius asszony is. Orpheus a pokolban. Offenbach zajos muzsikája vonult be szerdán este a színkörbe, nem kis munkát adván az orches- ternek, mely fényesen oldotta meg feladatát s precíz, biztos játékával nagy élvezetet nyújtott mindjárt a nyitány eljátszásával. S fellebbenvén a függöny, vi­szontláttuk a görög mithologia profanizált isteneit, istennőit, kaczágtató helyietekben, a pompás humor­ral, fenomenális ötletekkel fűszerezett kitűnő Ope­rette keretében. Tág tere nyilt természetesen az extemporizálásnak is, melyben Tihanyi, Szathmáry elemükben voltak. Jupitert Tihanyi alakította nagy készséggel, kedvvel, ötletesen és eredetiséggel. — Orpheus énekével Békefi gyönyörködtetett bennün­ket, Euridikét pedig, — indispozicziója daczára is, — mely főként hangjának fátyolozottságán volt ész­lelhető, kedvesen és sok bájjal Feledy Boriska. — Rédeynek Plútó szerepében volt alkalma megked- veltetni magát a közönséggel, Benkö Jolán jól és kaczagtatóan aknázta ki hálás szerepét. Agnelli szép és kívánatos kis Cupido volt, Szabó Irmának azon­ban ismét a más szerepe jutott. Nagyon jó alak volt Vank (Mars), kissé túlzott Szathmáry, kit ismét figyelmeztetünk, hogy szokjék le a hadaró beszéd­ről, komolyan mondjuk, hogy a legjobb vicczeit nem érteni sokszor. Pompás hülyeségü Stix Jankó volt Bérczy. A kar, csoportosatok, felvonulások, tablók sikerültek. A közönség nagyon jól mulatott, Szathmáry igen jól rendezett s a Tihanyi-Jupiter automobil felvonulásánál ráismertünk a »Szatyi« esze- járására. A bajusz. .,,_,.,A;Lä.v,a]y.jiagy sikert..elért operettet feleleve­nítették, de bizony kevés sikerrel; az összjáték, az egész előadás úgyszólván el volt ejtve, nem volt szerencsés a szereposztás sem. Horváth állotta meg a helyét, úgy mint tavaly is, de már Szathmáry sem volt olyan eredeti, mint tavaly, s Szathmáry bará­tunknak kezd egy veszedelmes szokása lenni, annyira affektálva beszél, hogy igen sok szavát éppenséggel nem lehet megérteni. Ennél a szerepnél annál job­ban esett az ő természetes hangját hallanunk, de a múlt évben még természetesebb volt s több kedv­vel játszott. Szabó Irma (Rosette), Agnelly (Ilona), szerepet cserélhettek volna, s aligha nem mind a kettő jobbat tudott volna produkálni, mert Szabó Irmának inkább vaólk a nagyobb szerepek s Agnelly- nek a kisebbek. Feledy Boriska nem csoda, ha be- rekedt, miután a héten több estén egymásután ját­szotta a legnehezebb szerepeket, s igy helyette B. Koppány Margit lépett fel, azonban nehéz hely­zete volt, mert nem készülhetett el azzal a gonddal, ahogy ő szokott s ez kissé zavarba hozta, ami meg is látszott a játékán, énekén. Pedig igen ügyes szí­nésznő, csinos megjelenésű s kis hangterjedelmével is hatást tud kelteni, párosulva eleven, színes játé­kával. Jól játszott Rédey s szépen énekelt és tán- czolt. Az egész előadás azonban, — mint mondot­tuk, — kevésbé sikerült. zetekbe kerülő Francolin alakját választotta, diskrét eszközökkel, de minden mozdulatában és szavában markáns vonásokkal karakterizálva az élettapaszta­latok nélküli tudóst. Az előadás egyébként ugyan­azon szereposztással és époly kitünően ment, mint tavaly láttuk és a szereplők mindegyike kiváló ér­demmel bir a siker biztosításában. E Kovács Maris­kának a czimszerep egyik legjobb alakítása, hasonló­kép kitűnőek Tóth Elek (Dupont), Krasznay (Cas- tilion) e szerepeikben, de a többiek is, mint T. Pogány Janka (Des Eehanguettenó), Agnelly (Renée), Benkö Jolán (Marchaisonné), Szathmáry (Baburon), Bognár (Bru) és az egész előadás kitűnőek voltak. Bizo­nyítéka ennek az állandó kaczagás, amely a mu­latságos darabot végig kisérte és a megújuló, nyilt színen is hangzó meleg tapsok, amelyek az egyes szereplők kiválóságát honorálták. Vendégszereplés a nemzeti színházban. Tóth Elek, a nagyváradi Szigligeti színháznak városunk­ban működő jeles tagja, Somló Sándor igazgató felhívása alapján, e hót folyamán három estén fog vendégszerepelni az ország első színpadán, a nemzeti színházban. A kiváló színművész Monna Yanna Prinzevalle, Rómeó és Julia Mercutio szere­pében 8 Moreto Közönyt közönnyel czimü színda­rabokban fog a fővárosi közönségnek bemutatkozni. Tóth Elek, szerepkörében, a vidéki színészet leg­kiválóbb és legtehetségesebb tagja s megvagyunk előre is győződve róla, hogy vendégszereplése, amely elé különben a legnagyobb érdeklődéssel tekintünk — teljes sikerű lesz. — Heti miisor. Hétfőn a Baba operett, (páratlan.) — Kedden Egyenlőség, phantazia, fényes kiállítással itt először, (páros.) — Szerdán Pillangó kisasszony és Szép Galathea, (páratlan) — Csütörtökön Bárány- kák, operette, itt először, (páros.) — Pénteken Simonyi óbester, vígjáték, itt először, (páratlan.) — Szombaton Váljunk el, vígjáték (páros.) — Vasárnap délután Ocskay brigadéros (bérlet szűrtek.) Este Bajusz (páratlan.) ÍVUnnevR I i N y i 111 é r. Loute. A bérletszünet daczára is egészen telt ház gyűlt össze Tanay Frigyes első vendégfelléptére. A Gyulán jól ismert vendégművész rohamléptekkel haladt a parnassus felé és a maga nemében ma az elsők legjobbjai közé helyezte őt nagy tehetsége és a főváros müpártoló közönségének elismerése. Ennek a fokozatos fejlődésnek egy-egy nagy előhaladását van alkalmunk tapasztalni Tanay itthon való fel­léptei alkalmából és természetes, ha nemcsak nagy érdeklődéssel, de meleg szeretettel és bizonyos büsz­keséggel látjuk viszont az elismert nagy művészt. Tanay első fellépteül a Loute-féle félszeg, tapaszta­latlan és e tulajdonságainál fogva, a legferdébb heJy­Mig a legutóbbi időkig egyetlen viz • sem volt egészen biztosan adagolható a vérkőpésben, szívbajban és asthmában szenvedő embereknek, az újabb kísérletekből kiderült, hogy ilyeneknek egyedül a „MARGIT“ »yósyförrás Margittelep, (Beregmegye) vize ajánlatos fogyasztásra, amely ezek mellett nemcssk a húgyszervek betegségeiben a legjobb viz, hanem a legkitűnőbb borviz s enyhén sós ize miatt mindenki, még a legkisebb gyermekek is a legszívesebben veszik magukhoz a gyomor és légcső hurutos megbetegedéseinél. Országos főraktár: 107 4—6 Édeskuty L. Budapesten, cs. és kir. udvari szállító, ■ ■- ásványviz-nagykereskedö. -------­Ka pható mindenütt. Törvényszéki csarnok. Esküdtszék! tárgyalások. Júniusi ülésszak. Első nap. Hétfőn vette kezdetét a gyulai kir. törvény­széken az esküdtszéki tárgyalások júniusi cziklusa, amely három napig tartott. Első napon Holecska Jánosné szül. Paulik Éva nagyszénási lakosnő bűn­ügye került az esküdtek elé. Vádlott múlt év no­vember havában három kis gyermekét és önmagát széngázzal meg akarta ölni. Terve nem sikerült s szándékos emberölés kísérlete miatt vád alá helyez­ték. A tárgyaláson V; Szakmáry Arisztid elnökölt. Szavazó bírák voltak: Hubay Lajos és Bulla Antal,

Next

/
Thumbnails
Contents