Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-05 / 23. szám

6 BÉKÉS 1904. junius 5. Eloszlatott gyanú. Megirtuk mi is, hogy az Orosházán a múlt év októberében elhunyt Horváth Sándor gazdag földbirtokosról az a kósza hir ter­jedt el, hogy mérgezésnek lett az áldozata s igy a rokonság kívánságára a kir. törvényszék a elren­delte a halott felbonczolását és exhumálását. Már- czius hó 12-én történt meg a sir felbontása, ami­kor a hatósági közegek a hamvak egyrészét fel kül­dötték: az országos vegyészeti szakértőhöz. Felletár Emil országos vegyész megvizsgálta a hullarósze- ket és a gyulai kir. törvényszékhez beadott szak­értői véleményében kimutatja, hogy azokban méreg- anyag egyáltalán nem található. E szerint a kósza hir által terjesztett gyanú alaptalannak bizonyult és a szenzácziÓ8 vád aktái lekerülnek a bíróság asztaláról. Irodalom. Az első és az Utolsó. Sajátságos találkozása a véletlennek, hogy Jókai Mór egész életében csakis két regényt irt meg egyfolytában, az elsőt és az utolsót. Többi nagyobb terjedelmű alkotásait mindig napról napra, vagy heti folytatásokban, aszerint, hogy napilapban, vagy hetilapban közölte. Első regénye a Hétköznapok ötvennyolcz eszten­dővel ezelőtt jelent meg, az utolsót, a melynek czime Börtön virága most közli Herczeg Ferencz lapja az Uj-Idők. Ugyanaz a ragyogó, költői stilus, csodá­latos erejű meseszövés és ifjúi hév minda kettőben, mintha nem is fólszázadnál jóval több idő válasz­taná el őket egymástól. Közöl továbbá az Uj-Idők regényt Herczeg Ferencz-től memoárt Várady An- tal-tól, novellát, verset és társadalmi czikket a legkiválóbb magyar Íróktól, illusztrácziói pedig mindenkor a társadalmi életnek és a hét esemé­nyeinek tükrei. Előfizetési ára negyedóvr 4.— korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhiva­tal Andrássy ut 10. A legkedvesebb vizsgái ajándék. Nagyobb öröm­ben és kedvesebb meglepetésben nem részesítheti szülő a gyermekét, ha a sikerült vizsgákért az Én Újságomat rendeli meg neki jutalmul. Minden va­sárnap szebbnél szebb, kedvesnél kedvesebb olvas­mányokkal képekkel köszönt be kis olvasóihoz, hétröl-hétre megújítva örömét a gyermeknek. A szülők és tanítók száz-meg száz levélben adnak ki­fejezést hálájuknak. Az Én Újságom nagy hivatást teljesítő működéséért; a családok iskolák az Én Újságomból merítenek, mint tiszta forrásból szépet, jót a gyermekeknek. Előfizetési ára negyedévre 2.— korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, Andrássy ut 10. Magyar Lányok. Az a fontos kulturális hiva­tás, melyet a Magyar Lányok a leánynevelés terén teljesít, az a szeretet és elismerés, melyben az olvasói, a szülők és tanítók részesítik, a legfénye­sebb bizonyítékai a Magyar Lányok nagy népsze­rűségének. Változatos, szórakoztató és mulattató olvasmányok mellett a tanulságos komoly czikkek a háztartás, nevelés, kertészet, konyha, nőifoglal- kozások, illemtani czikkek gazdag tárházát nyújtja minden száma. Magyarország Íróinak, festőinek színe java közreműködik, hogy a lap minél gazda­gabb és tartalmasabb legyen. Fiatal lányoknak alig ajánlható kedvesebb olvasmány a szünidőre, a Magyar Lányoknál. Mutatvány számot ingyen küld a kiadóhivatal Budapest, Andrássy-ut 10. Előfize­tési ára negyedévre 3.— korona. A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zeneműfolyóirat most jelent meg XI évfolyam 11. füzete a következő szép zeneműujdonságokat közli : I. Lengyel Miska „Oh a hadsereg“ induló kupié. II. Tobani Tivadar „A vadász álma“ des Jägers Traum. Valse Intermezzo. III. Loewe ., a csaplárnó leánya,, Der wirthin Töchterlein, Ballada. Ballade. Ily gaz­dag tartalommal jelenik meg, e minden zenekedve­lőnek kiváló fontosságú zeneműfolyóirat minden egyes füzete úgy, hogy előfizetői, az érdemesebb zenemüveket, melyek az év leforgása alatt megjelen nek, a havonta megjelenő füzetben kapják. Előfize­tési ára egész évre 24 füzetre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 6 füzetre 3 korona. Előfizethetni a most folyó II. évnegyedre, valamintaaz előző év­negyedekre is a „Zenélö-Magyarország„ (Klökner Ede) zeneműkiadóhivatalában Budapesten, VIII., József-körút s%4, hol egyúttal minden nyomtatásban megjelent zenemű a legolcsóbban megszerezhető. Olcsó Könyvtár. Ennek a Gyulai Pál jeles sáerkesztésében s a „Franklin Társu!at„ kiadásában megjelenő népszerű gyűjteménynek legújabb füzete az 1446—1349. szám, „Garay János balladáit és életképeit“ teszi olcsó 80 filléres kiadásában hozzá férhetővé. Az „Olcsó Könyvtár, teljes jegyzéke ingyen kapható minden könyvkereskedésben. Egész Budapest egy rejtvény megfejtésével foglalkozik most, melyet az „Érdekes Könyvtár, szép irodalmi folyóirat legújabb füzetében ad föl olvasói­nak. Arról van szó, hogy Kiss János pinczéje bedől­vén, 4 hordó borát szomszédja, Nagy János pinczéje közepére állította, mely pincze 4 oldalán a túl ijdo- no8 9—9 hordó bora állott. A ravasz Nagy János azonban magához akarta ragadni Kiss János 4 hordóját is s oly módon osztotta be annak a középen álló 4 hordóját az ő hordóihoz, hogy a pincze minden oldalán azért csak 9—9 hordó maradt. Kiss János előbb kétségbeesett, majd egy jó tanácsot kapva, 8 hordót rakott a középre s azokat mindjárt el is szállitatta, a többi hordót pedig úgy rendezte el, hogy minden oldalon megy volt a 9-9 hordó. — Ennek a rendkívüli érdekes rejtvénynek részletes leírását adja a fonti folyóirat s a megfejtők közt több értékes ajándékot és nyereményt, többek közt egy teljes magyar Lexikont, egy Költők Albumát és sok más diszmüvet sorol ki. — Az „Érdekes Könyvtár“ minden száma közöl más rejtvényeket is, melyeknek minden egyes megfejtője kivétel nélkül könyvjutalmat nyer. A lap előfizetési ára '/4 évre egy korona, mely összeg az Érdekes Könyvtár“ kiadóhivatalába, Budapest, V,, Kálmán-utcza 2. szám, küldendő. Színház. Az idény második hetének egy részét a már előadott darabok ismétlése foglalta el. A »Csoda­gyermek«, a »Vándorlegény“, »Tavasz« és »Taka­rodó« kerültek újra színre, mig kedden és szerdán újdonságot: A »Korbács« bohózatot és a »Vándor- legény« operettet, szombaton és vasárnap pedig két régebbi szép darabot mutatott be a társulat. Ez utóbbiak közül az »Ocskay brigadéros«, vasárnap meghozta az első zsúfolt házat, egyébként is kielé­gítő érdeklődés kisérte a társulat működését, bár természetesen az ismételt daraboknál csekélyebb mérvben teltek meg a padsorok. Az egyes esetekről a következőkben számolunk be: Hoffmann meséi. Szombaton Offenbach örökszép regényes ope­rája, a »Hoffmann meséi« került színre, alkalmat adván társulatunk énekes személyzetének arra, hogy igazán nehéz feladatokkal is sikeresen tud megküz­deni. A hármas női szerepet (Olympia, Antonia, Stella), Vlassák Vilma énekelte igen szép sikerrel, az első szerepben különösen hangjának hajlékony­ságával, a másodikban pedig énekelőadásának finom­ságával tűnvén fel. Hoffmannt Békefi adta, aki ez estén kiválóan jól volt disponálva és különösen az első előadásbeli fantáziának bravúros előadásárai érdemelt ki teljes elismerést. Igen jó volt Horváth (Lindorf, Coppelius, Miracel), mindhárom alakban játékbeli kiválóságát szép énekével együtt érvénye­sítve. A kisebb szerepekben Bérczy Szathmáry és Vank voltak igen jók, valamivel gyengébb Rédey (Miklós). A siker kivívásában nagy része volt a zene- és énekkarnak, melyek becsületes munkát vé­geztek, különösen a férfikar kiválósága tűnt fel a korcsmabeli jelenetben. Ocskay brigadéros. A darab kitűnőségét és kedvelt voltát bizo­nyítja az. hogy annyi előadás után is zsúfolt házat hozott össze vasárnap a színkörbe. Évről-évre látjuk e darabot és most — bár az egyes szereplőkben szembetűnő hiányosságokat nem tudtunk felfedezni, — mégis szemben az előző évek előadásaival, bizo­nyos lanyhaságot tapasztaltunk; lehet, hogy ennek oka a tikkasztó hőségben keresendő, ami nem na­gyon alkalmas a kaczagányos, feszes dolmányos ru­házathoz. A darab kiállítása szépsége daczára is el­maradt Krecsányiék parádés összeállítása mellett és különösen sajnálattal nélkülöztük a szép szerenád­jelenet elejtését. — Az egyes szereplők jók voltak : Klenovics a czimszerepben daliás brigadéros volt. Tisza Honát E. Kovács Mariska, Jutkát Verő Janka, Pétert Bognár, Ozoróczit Dési, a palóczot Bérezi alakították sikerrel. Kitűntek rajtuk kívül Szabó Irma (Dili), bár e szerep az ő egyéniségéhez és főleg hangjához nem való, Tóth Elek (Jávorka) és Horváth (Tarics), aki az utolsó felvonásbeli szava­latáért kapott meleg tapsot. Csodagyermek. A héten másodszor ment a gyulai színkörben a Csodagyermek ez. nagyhatású, kaczagtató vígjáték, másodszor azonban már nem volt az a nagy közön­sége, amely először. A darab kitűnő előadásban ment ezúttal is, ami nemcsak a szereplők érdeme, kik közül Kovács Mariskát, Krasznayt, Tóth Eleket, Szerémy Gizellát kell első sorban felemlítenünk, hanem a rendezését is. A közönség ismét pompásan mulatott a franczia szellemességü kitűnő vígjátékon. A korbács. Molnár Ferencz, a »Doktor ur« és a »Józsi« zseniális szerzője nem cselekedett ízléses dolgot, mikor a »Korbács« czimü bohózatnak nevezett íz­léstelenséget a magyar színpad számára átültette. Arról már leszoktunk, hogy a szinmüirodalom sü- lyedésén keseregve, örökké csak a kor Ízlését osto­rozzuk, de ha a pikantériát meg is bocsátjuk a színpadon, az ordináréságot már nem veszi be a gyomrunk. S ez a darab annyira alpári, annyira ízléstelen és szellemtelen, hogy bátran lehet alkal­mazni rá a »komisz« jelzőt. Jól esett látni, hogy a közönség hidegen nézett a színpadra, itt-ott gyéren hangzott a taps s csak a szegény színészeket saj­náltuk, hogy minden igyekezetük kárba veszett, még Szathmárynak (Létzingnét), volt legnagyobb szerencséje, neki legalább jutott egy megjátszható, alakitó szerep, amelyben kitűnő is volt, a többiek dolga azonban csak csepürágás, orditozás, komé- diázás volt minden lélek nélkül, ami ambicziózus színésznek nagy tortúra lehet. Ebből és ehhez ha­sonló darabokból azonban nem kérünk többet. Vándorlegény. Szerdán és csütörtökön este egy igen kedves zenéjü nagy operette, a »Vándorlegény» került színre, amely Gyulán újdonság. Eysler Edmund bécsi zeneszerző irta a darab zenéjét, amely igen szép és élvezetes. A zenerész a darabban túlnyomó sok, ami azonban egy cseppet sincs ártalmára, amennyiben a szöveg különben sem valami külö­nös. Mindkét este szépen megtelt a színház közön­séggel s jól mulatott a darab bohóságain és a re­mek muzsikában. A czimszerepben Horváth Kálmán remekelt, kinek nagy énekmüvészete, igen ügyes játékával párosulva, a közönség részéről nagy tet­széssel fogadtatott. Ugyanilyen része volt a sikerben Feledi Boriskának (Oculij, aki mint szubrett nagyon ügyes s tisztán csengő hangjával, eleven, kedves játékával vált ki a többi szereplők közül. Többször nyílt színen is tapsokat kapott, különösen a második felvonásbeli hármasban tetszett. Vlassák Vilma (Fülöp herczeg) szerepében gyönyörűen éneke t s kedves benyomást gyakorolt csinos, sikkes megjele­nésével. B. Koppány Margit (Lola herczegnő) is igen ügyes volt, szépen énekelt s finom Ízlésre valló toilettje, elegáns színpadi alakját még inkább előtérbe állította. Tihanyi Miklós (Csepü), jó alakí­tásával tűnt ki s partnere Pataki Vilma (Liduski), is tetszést aratott. Élvezetes volt Rédei (Bonifácz), éneke s játéka is. Szathmáry, ki az előadást ren­dezte, a kiváló rendezésért érdemel különös elisme­rést s a kart szép s erős, kifogástalan énekéért kell külön is megdicsérnünk. A zenekarnak is nagy ré­sze volt az est sikerében. Tavasz. Pénteken este a »Tavasz« ment másodszor. Megérdemelt volna sokkal nagyobb közönséget is, mint újdonság- De hát Gyulán a bérlőkön kívül azokat, akik már látták a darabot, nehéz rávenni arra, hogy még egyszer megnézzék, szóval itt egy ugyanazon darabra csak egy estére való közönség van, kettő már nem telik. — Az előadást Zilahy Gyula is végignézte, amely ép olyan kitűnő volt, mint az első.

Next

/
Thumbnails
Contents