Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-05 / 23. szám
4 BÉKÉS 1904. junuis 5. Vivő-tanfolyam. Maione VinceQzo aradi vívó- mester e hó elseje óta Gyulán időzik s már megkezdte oktatásait. Vivóiskolája az újvárosi olvasókör nagytermében van, hol naponkint ad órákat úgy kard, mint a tőrvívásból. A tanfolyamra már eddig is szép számmal iratkoztak be a fiatalság köréből. Maione mester bárom hónapig szándékozik Gyulán maradni. Tandíj havonként 16 korona. Mint értesülünk, a kiváló mester tervei kö/.ött van az is, hogy a tanfolyam befejeztével nagyszabású vivóakadémiát rondez Gyulán, melyre az ország minden részéből hívnának vendégeket a mesterek és amateur vivők közül. Egyébként Maione Vin- cenzót Gyulán nem kell ajánlani, hírnevén, fényes diadalain kívül, amiket számos nemzetközi vivóver- senyeken aratott, közvetlen tapasztalásból ismeretes az ő iskolája, amely minden szónál ékesebben bizonyítja, hogy egyike a legkitűnőbb mestereknek. Eljegyzések. Varga Rózsikat, Varga Lajos dr. rendőrfőkapitány nővérét eljegyezte Ficsor Jenő kolozsvári kereskedő. — Ifjú Jeszenszky Béla szabó iparos eljegyezte Scheibert Jakab kereskedő polgártársunk kedves leányát Juliskát. — Funk Imre, a gyulai kötögyár műszaki tisztviselője eljegyezte Morvái István mezőberónyi kereskedő kedves leá nyát Szidát. Vizbefult gyermek. Vidd János kötőgyári kapus 2 éves kis fia folyó hó 1-én, délután 4 órakor a kisvárosi 628. sz. házuk udvarán játszadozott az anyja felügyelete alatt, aki fehérneműket mosott. Egy őrizetlen pillanatban a gyermek kiszökött a házból, mely a Bárdos partján van s lement a Bárdosba lubiczkolni. Az iszapban megcsúszott a lába s elesett, mire anyja észrevéve a kis fiú eltűnését, keresésére indult, a szerencsétlen gyermek bele fulladt a vizbe. A hatóság megindította az eljárást* annak a kiderítésére, vájjon nem forog e fenn szülői gondatlanság ? Merénylet a mester ellen. Kiss Mihály gyulai asztalosmesternek kellemetlen kalandja akadt múlt héten. Szilágyi Péter nevű segédje, kit izgága természete miatt nem akart tovább tartani műhelyében, az elbocsájtáson felbőszülve, egy súlyos vasdarabbal támadta meg és fején megsebesítette. A merénylő ellen megindult a bírósági eljárás. Juniális a városerdőben. A városerdőben mára tervezett kirándulás, miután a vadásztársaság éles töltésekkel tart ma vadászatot, a jövő vasárnap lesz megtartva. Öngyilkosság. Nuszpel Pál 17 esztendős szabó legény Orosházán csütörtök éjjel a Szeged felől érkező vonat elé vetette magát. A vonat a szerencsétlen ifjúnak fejét teljesen elszakította s a vasúti őr pénteken hajnalban mint fejnélküli hullát fedezte fel a síneken. Az öngyilkosság állítólagos oka: éleiuntság. A margitszigeti rózsaünmpély. Annak az előreláthatólag gyönyörű szép ünnepélynek, amelyet Budapesten a Margitszigeten rendeznek a „József főherczeg Sanatorium Egyesület“ javára, ma van a napja. A már ismertetett programm naponkint ki bővült, úgy, hogy az ünnep a mostani műsorból következtetve, egyike a legfényesebbeknek, melyeket az utóbbi időkben rendeztek Budapesten. Szerdán az összes budapesti evezős egyletek bejelentették részvételüket körülbelül 110 csolnakkal, melyek pazar lampion díszben fogják a szigetet körülevezni. Az ünnepélyen három katona-zenekar játszik, a zombori 23-ik, a budapesti 32-ik és a kaposvári 44-ik gyalogezredek zenekarai. Kilátásban van a junius 4-én a fővárosba visszaérkező királynak is az ünnepélyen való megjelenése. A királyt József Ágost főherczeg hívta meg az ünnepélyre, ki meg ígérte megjelenését. A Margitszigeti főherczegi lak előtt vörös bársony sátort építenek a király fogadtatására, ki ez alkalommal először jelenik meg a szigeten az összekötő-hid építése után. A rendező ség nagyszerű előkészületen tett a fogadtatására. Érdekes látnivalója az ünnepélynek a nemzetközi sátorváros, melyben a sátrak a különböző építészeti stílek szerint vannak építve. A sátorváros a hídfőnél kezdődik és a fedett folyosó két oldalán terül el. Lesz gyermek-szépségverseny, melynek] dijait Klotild főherczegasszony fogja kiosztani. Este fényes tűzijátékokat rendeznek a sziget alsó és felső részén. Az alsó szigetről a tűzijáték végez tével a monstre-menet a háron zenekar együttes indulójával vonul a felső szigetre, hol az ünnepély folytatódni fog. Halálozás Safáry János gyulavári} uradalmi tőintézőt megrendítő és általános, igaz részvétet keltő, váratlan súlyos csapás érte. Forrón szeretett Iifjú nejét, kivel alig 2 éve, hogy boldog házasságban él s akit mint szeretetreméltó, kedves modorú, bájos úrasszonyt Gyulán is és a környéken sokan ismertek, elragadta tőle a halál. A boldogult ifjú nő még alig pár napja, a viruló egészség látszatával, bent volt a színházban s rá pár nap múlva hirtelen rosszul lett és hat napi kinos szenvedés után jobblétre szenderült. Halála úgy Gyulán, mint a környéken nagy megdöbbenést és részvétet keltett, mert a boldogult ifjú úrasszonyt sokan is merték s szerették, a közeli társaságban s férje, a gyulavárii uradalomnak egyik példás szorgalmú, nagyképzettségü, széles körökben ismert és becsült főtisztje. Az elhunytat 8zepesmegyébe, Prakfalura szállították s péntek délután a gyászháznál történt beszentelós után. A lesújtó halálesetről a következő gyászjelentést bocsátották ki : Safáry János a maga, valamint Lupkovics Miklós és ennek gyermekei: Miklós és Ida, úgy az összes rokonok nevében mély fájdalommal jelenti a szerető feleség, jó és hű gondos testvér Safáry Jánosné Lupkovics Gizellának Istenben való bizalommal elviselt 6 napi szenvedés után, viruló élete 29-ik és boldog házassága 2-ik évében, Gyulaváriban folyó hó 2-án délelőtt 9 órakor történt gyászos elhunytát. Gyulaváriban a gyászházban folyó hó 3-án délután 5 órakor tartandó gyászima után elelhunyt szerettünk földi maradványai szülötte földjére Prakfalura Szepesrnegyébe szállíttatnak és az ottani sirkertben vasárnap, f. hó 5-én déli 1 órakor fognak az ágostai evangélikus egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Béke lebegjen porai fölött! Építő ipari munkások sztrájkja. A gyulai épitő ipari munkások a héten az egesz vonalon ismét sztrájkba léptek. Május hó 3I-én tört ki az általános sztrájk, mikor is egyértelmű megállapodás szerint az összes folyamatban levő építkezéseknél beszüntették a munkát. A sztrájk oka röviden a következő : Még a múlt hó közepe táján egyezségi ajánlatot nyújtottak be a munkások az összes vállalkozókhoz, amelyek munkaadók és munkások közötti viszony szabályozását az 1905-ik évtől 3 évre terjedöleg kérték megállapítani. Főbb kívánságaik voltak, hogy a munkásoknak vidékre való szállítása a munkaadó kötelessége és pedig 20 kilométeren belül minden héten, 35 kilométeren belül minden két hétben és 35 kilométeren felüli távolságnál minden három hétben. A 20 kilométeren belüli távolságnál a szállítás szombaton délután 3 órakor, 35 kilométeren belül szombaton délben, 35 kilométeren felül szombaton reggel vegye kezdetét és a hazaszállitási, mint rendes munkanap legyen kifizetve. A munkabér 1908. év január hó 1-ig 2 éven felüli segédnek minimális 36 fillér, 2 éven alólinak 28 fillér óránkint; vidéken 2 fillér béremelés ; a túlórázás 50 százalékkal magasabb dij mellett. Követelnek bizalmiférfi-rendszert, az akkord és csoportmunka eltörlését. Az uj munkarend a munkásokat 3 évre kötelezi. 3 év múltán a munkások felbonthatják, de a munkaadók akkor sem. A munkaadók a munkások ezen ujabbi kívánságait korainak tartották annál is inkább, mivel a meglevő egyezmény csak 1904- óv végén vesztené el hatályát, mindazonáltal elhatározták, hogy bárha időszerűtlen és jogtalan is az újabb egyezménynek már ez idő szerint való erőszakolása, mégis hajlandók részletes tárgyalásba bocsájtkozni és a tárgyalásra junius hó 8-át állapították meg. Ezen határidő részben a segédekkel, részben a segédek által választolt b zalmi férfiakkal május utolsó napjaiban közölve lett, akik ezen Ígéretet az összmunkásokkal közölték is. Az ügy azonban már junius 1-én más fordulatot vett. Nevezetesen aznap reggel 7 órakor beállított a munkások részéről kiküldött bizalmi férfi minden munkaadóhoz s kijelentette, hogy ha reggel 9 óráig a jövő 3 esztendőre szóló egyezség a munkások ajánlata szerint elfogadva, a munkaadók által aláírva nem lesz, az esetben rögtön megkezdik az általános sztrájkot. Ez a statáriális eljárás a munkaadókat, akik már hajlandók lettek volna junius 6-kán újabb tárgyalásba belemenni, arra az elhatározásra bírta, hogy miuden további alkudozást beszüntetnek a szakegylettel és kölcsönösen megállapodtak abban, hogy az idei egyezség letelte után ők a régi munkaidőt és munkarendszert fogják visszaállítani. Erre az elhatározásukra az eddig szerzett tapasztalatok, nevezetesen annak felismerése vezeti őket, hogy hiába kötnek egyezséget, a szakegylet kötelékében álló munkások, azt a önmagukra nézve nem tartják kötelezőnek, hanem lépten-nyomon Hosszantartó, lelkes éljenzés üdvözölte a szónokot beszéde végeztével. Ezután Matuska Alajos alpolgármester a szabadságon levő polgármester helyett átvette a szobrot a főváros őrizetébe. Mély igazság van abban — úgymond —- amire Neményi rámutatott, hogy »európai város akkor lett Budapest, amikor magyar várossá avatták.« Igen, a magyarság kultúrája, a kitartó, soha nem csüggedő munka szeretete, az igaz hazafiság, tiszta erkölcsök és a szabadság érzetének ápolása avatták azzá. Ezek az eszmék hevitették Irányi Dániel fenkölt lelkét. Ezeket tanította ő. Ezek jelölik meg e város és népe számára a haladás és boldogulás útját a jövőben is. Kitűnő szónokunk jelezte, hogy e szobor a város régi és uj czivilizácziójának mesgyéjén áll. Adja a Mindenható, hogy az e mesgyén túl kezdődő uj tár sadalom is Irányi Dániel eszményéhez, tanításához hü maradjon! Fogadja a mélyen tisztelt szoborbizottság a főváros közönségének hálás köszönetét, hogy a fővárost Irányi Dániel szobrával megajándékozta! Fogadja tisztelt művészünk Í3 köszönetét a kitűnő alkotásért! És most átveszem a szobrot azzal a szent fogadalommal, hogy azt kegyelettel fogjuk gondozni és »mint a magunk becsületét őrizni,« hogy a késő nemzedékek tanuljanak Irányi Dániel puritán jellemét követni, nemes ideáljaiért hevülni, a hazát szeretni, érette dolgozni, és ha kell: érte meg is halni! Éljen a haza! A beszéd nyomán éljenzés zúgott fel, melynek elhangoztával Komjáthy Béla szólt az országos függetlenségi 48-as párt nevében, melynek Irányi éltető lelke és vezére volt. Jellemezte Irányinak kitűnő tulajdonait. Eszméivel, amiket hirdetett, sohasem jöttek ellenkezésbe tettei. Mindig következetes volt s mindig a meggyő- ződését követte. Sokszor is hirdette, hogy csak az lehet az igaz, becsületes politika, a mely a meggyőződés forrásából fakad. Magas ideálokért küzdött mindig, de elismerést sohasem keresett. Energiáját sohasem lankasztotta munkája sikertelensége. Csak szeretni tudott, gyűlölni nem. Ember volt a szó legnemesebb értelmében. Pártunk — úgymond — mindig bámulattal adózott neki s haló porában is vezérünknek tartjuk őt, kinek emlékéhez méltóak csak akkor leszünk, ha az ő tettei szerint irányítjuk cselekvéseinket ! Utána Illyés Bálint szavalta el lendületes ódáját, amelyet lelkes tetszéssel fogadtak. Taksonyi József az »Irányi Dániel Asztaltársaság« hódolatát tolmácsolta, mig Kecskeméti Ferencz Békés városának érzelmeit fejezte ki. Szóltak még: Lukács János a főváros függetlenségi polgárainak nevében, Gyulay Béla pedig a »Népoktatási Kör« képviseletében, melynek Irányi volt a megalapítója. Az ünnepség ezzel véget ért. A szobor talapzatára a következő koszorúkat helyezték : Az országos szabadelvű párt — Irányi Dániel emlékének. — Az országos függetlenségi és 48-as párt — Irányi Dánielnek hálás emlékezettel. — Budapest székesfőváros közönsége — Irányi Dániel emlékének. — A Budapesti Lipótvárosi Kaszinó - Irányi Dánielnek. — Te vagy a vezérünk — Irányi Asztaltársaság. — Meskó László kegyelete jeléül. — A Budapesti Népoktatási Kör — Irányi Dánielnek A képviselőház koszorúját, amely elkésett, hétfőn helyezték a szoborra.
