Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-29 / 22. szám
1904. május 29. BÉKÉS 3 Mányi Gyulánét 920 koronával nyugdíjazta a közgyűlés. A borellenőrző bizottságok újra alakíttattak. A megüresedett közkórházi bizottsági helyre dr. Herényi Ármin, s építkezési bizottsági helyre Schmidt József választattak meg. A békésvármegyei gazdasági egyesület által előterjesztett aranka irtási szabályrendelet tervezett szabályrendeletté emeltetett. Gyulavári községnek a körgát folytatólagos kiépítésére 1905. év végéig adatott halasztás. Az újonnan alakított lóavatási bizottságok elnökeivé megválasztattak a gyulai járásban Megele Béla, a szarvasi járásban Zlinszky István. A vármegye főispánjának átiratára Békéscsabán egy selyemgyár felállítása érdekében egy feliratot intéz a törvényhatóság a kereskedelmi ministerhez. A vármegyei épületek 1904. évi helyreállítási és tatarozási költségeire 4713 koronát szavazott meg. A központilag kezelt gyámpénztári pénzek gyümöl- csöztetésére nézve a kölcsönöknek az eddigi 6 °/0 helyett 5 V,/70 kamat mellett való kiadását mondta ki. Gyula város kérelmét a Pálinkabáz-utcza kikövezése iránt teljesiti, s felveszi a vámos utak hálózatába. Tótkomlós községnek a Géza megállótól Tótkomlósig vezető vasút segélyezésére 25000 korona megszavazó határozatát jóváhagyta. Békéscsaba községnek a villamvilágitás bevezetése tárgyában hozott határozatát a világítási müvek műszaki tervét és költségvetését a törvényható- 1 sági bizottság felülbírálván a kereskedelmi ministeri műszaki észrevételek figyelembe vételével tárgyalta. Többek hozzászólása után Haviár Lajos kir. főmérnök nagy szakértelemmel előadott véleményéhez képest a terveket, költségvetést, a villamossági szabályrendeletét s a villamostelep berendezésére szükséges kölcsön vétel tárgyában kelt határozatot jóváhagyta. Úgyszintén jóváhagyta Békéscsaba községnek 1 a Kossuth-szobor emelése tárgyában hozott határo- 1 zatát, mely szerint a község 13,000 koronát szava- ' zott meg s erre a czélra összesen 17,000 korona áll ' rendelkezésre. Igen érdekes határozata a közgyűlésnek a • Szarvas község határában levő Káka, Tóni szállás i stb. puszták pótadó kedvezménye tárgyában. A tör- í vényhatósági bizottság a várm. tiszti főügyész nagy ■ jogászi éllel megindokolt javaslatához képest a ' pusztai jellegét ezen birtokoknak gróf Csáky Albinná ■ s társai felebbezésének helyt nem adva, nem állapi- tóttá meg. i Jóváhagyta a törvényhatósági bizottság Mező- i berény községnek a körgát kiépítése ügyében hozott z határozatát. A „Délmagyarországi Magyar Közmü- f velődési Egylet“-be 200 korona alapitványnyal belép, 3 Voit Ervin megyei müvésznövendék részére 200 korona ösztöndíjat szavazott meg. Ezenkívül a fő és póttárgysorozat többi apróbt 3 tárgyait még az nap tárgyalta a közgyűlés. A mezöberényi ev ref. templom 100 éves ’ fenállása. E folyó évi május hó 23-án kettős örömünne- pet ült az itteni evangyéliom szerint reformált egy- > ház közönsége. Nemcsak a pünkösti isteni erő »Zúgó szél és tűz jelében« lett leszállásának s az első ke- a, resztyén anyaszentegyház megalakításának — hanen -díszes temploma fennállásának 100-dik évfordulás- ünnepét is — ünnepelte. Reggeli 9 órakor vette kezdetét a szivet, lelkei- felemelő s gyönyörködtető ünnepély. Sietett is í gyülekezet kicsinyje-nagyja a szent hajlék boltozati- alá. És a 100. éves tágas templom minden része- köze zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel. Részt vettek a gyülekezet örömében a szomszéc i reformált, valamint a helybeni népes magyar-tót éi magyar-német evang. egyházak is, ki küldöttjeik által Magasztos közéneklés után Dombi Lajos esperei n gyulai, Gctrzó Gyula egyházmegyei tanácsbiró gyo- a mai, Kecskeméti Ferencz orsz. képviselő békési, Tóti s József körösladányi és Paulinyi Károly helyben n lelkipásztorok fungáltak. 1. Ezek buzgó imádságaik szárnyain felemelték az -. egész gyülekezet szivét, lelkét a világ-egyetem uráEgészen más tekintetek alá esnek azok a munO kások, akik a törvényben előirt alakszerűségek szerint aratási szerződést nem kötöttek. Ezeknek természetesen jogukban áll kikötni azokat a feltételeket, melyek mellett munkába állani óhajtandók, az ilyeneknek is a már említett súlyos megtorlás terhe alatt tilos munkatársaikat fenyegetéssel vagy erőszakkal meggátolni a munkavállalásban, vagy kényszeríteni őket a megkötött szerződés megszegésére. Mindnyájunknak kötelessége az izgatás által félrevezetett munkásokkal jóakaratulag megismertetni a szerződés kötés szentségét szigorúan körülbástyázó rendelkezéseiét és felvilágosítani őket a szerződés sze- gésre irányuló szándék botorságáról és czéltalan voltáról. Nem tehetem fel a mi józan munkásnépünkről, hogy érdekeinek felismerése elől elzárkózzék. S ha mégis akadnának olyanok, akik az izgatok tév- tanaira hallgatva, szerződésszegésre vetemednének, legj^en nyugodt a gazdatársadalom, mert jogos téren mozgó eljárásában számíthat a közhatalom egész támogatására. Végül, mielőtt áttérnénk a napirendre, legyen szabad a mélyen tisztelt törvényhatósági bizottság emlékébe idézni, azt, hogy a tiz évvel ezelőtt tartott májusi rendes közgyűlésben vállasztatott meg dr. Fábry Sándor vármegyénk alispánjává. Dr. Fábry Sándor az alispáni székben a lefolyt tiz év alatt sokkal többet valósított meg, mint amit tiz évvel ezelőtt elmondott progjammjában ígért. Tisztelt alispánunk a lefolyt decennium alatt szakadatlanul a vármegye érdekében dolgozott és fáradt és lelkes munkásságával olyan eredményeket ért a vármegye javára, melyekkel a vármegye közönségének hálás elismerését mindenkorra méltán kiérdemelte. Azt hiszem, a mélyen tisztelt bizottság egyhangú helyeslésével találkozom és a közhangulatot juttatom kifejezésre, amidőn tisztelettel indítványozom, hogy a vármegye közönsége dr. Fábry Sándornak tiz éves alispánsága alatt kifejtett önzetlen közhasznú munkásságáért és a vármegye érdekében teljesített kiváló szolgálatáért hálás köszönetét és elismerést szavazzon s alispánját őszinte ragaszkodásáról biztosítsa. A főispán indítványát a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta s határozattá emelte. A magyar állam végrehajtó szerveinek a kormánynak elismerését fejezte ki azon ténye alkalmából, hogy a vasúti sztrájkot, erélyes fellépésével és az állam magasabb érdekeit szem előtt tartó ezél- tudatos határozottságával elfojtotta és annak belát- hatatlanul káros következményeitől az országot megmentette azáltal, hogy a forgalmat gyorsan helyre állította, minek folytán az állampolgárok ezreit kiszámíthatatlan károsodástól megóvta és végül a külföldnek a magyar állam konsolidáltságába vetett, de a vasúti sztrájk folytán megingott hitét és bizalmát helyreállította Dr. Fábry Sándor alispánnak, alispáni működése alatt szerzett kimagasló érdemeinek elismerése- kép és önzetlen odaadó és kitűnő szolgálataiért, amelyekkel a vérmegyei közügyeinek minden terén oly eredményesen működött és sikeresen munkálkodott, hálás köszönetét fejezte ki és erről őt a jegyzőkönyvi kivonatban értesítette. A főispán lelkesen megéljenezett beszéd után dr. Fábry Sándor alispán szólott. Meghatja — úgy mond — ez az igazán váratlanul jött és általa nem is várt ünneplés, amelyben a törvényhatósági bizottság és főispán egyaránt és együttesen részeltetik. Meghatja és meglepi, hogy szerény 10 éves alispáni működését — amely ugyanis hite szerint csak kötelességteljesités becsületes munkája volt - ilyen reá nézve felemelő és megtisztelő módon kitüntetik. Ez ünnepélyes pillanatban arra kéri a közgyűlést és elnöklő főispánt egyaránt, kegyeskedjenek őt továbbra is jóakaratu támogatásukban részesíteni, hogy hivatali munkásságát jövőre is legjobb képessége és akarata szerint betölthesse. A hatásos beszédet a bizottság általános nagy lelkesedéssel fogadta és zajosan megéljenezte. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után az alispán nyomban egy potinditványt is tett a főispán jelentős előterjesztéseinek kiegészítéséül. Nevezetesen indítványozza, hogy egyrészt a m. íir. felelős kormánynyal szemben, a mely a bölcsesség sugalta királyi szózat, az alkotmányos érzület i magyar nép iránt érzett szeretet és a vele való jgyütt működés érzetétől megihletett királyi elhatározás megnyilatkozásánál, felelősségénél fogva, hazafias gondoskodással vette körül a legmagasabb trónt, hazafias elismerését nyilvánítsa, másrészt Thaly Kálmánt, a kurucz korszak bűbájos költőjét és tudományos íróját, a legfelsőbb kir. kézirat megjelenése alkalmából, a mely hosszú történetírói működésének és kifejtett fáradozásainak mintegy koronája, üdvözölje és adjon örömének kifejezést a felett, hogy munkásságát a legelső magyar ember, a koronás király is méltatta és elhatározásával sikerre segítette. A törvényhatóság az alispán által tett indítványokat szintén egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Ezután áttért a közgyűlés a napirend tárgyalására s a tárgysorozat sorrendjében a következőkben hozta meg határozatait. Az alispáni jelentés kapcsán tett indítványokat a közgyűlés dr. Berényi Ármin felszólalása követ keztében azzal a hozzáadással, hogyr a kormányhoz felirat intéztessék a hazai tőkének felhasználása, ha zai gyárak és iparvállalatok gyámolitása érdekében, elfogadta. A számonkérőszék és vármegyei árvaszék jelentéseit a közgyűlés tudomásul vette. Ezután a miniszteri rendeleteket tárgyalta le a közgyűlés, melyek közül nevezetesebbek : a földmive- lésügyi miniszter újabb rendelete a munkásházak épi tésére 12 ezer koronának engedélyezése tárgyában; a segélyösszeget a közgyűlés ezúttal Orosházának engedte át. Tudomásul vették a kereskedelmi miniszternek a békési állami kosárfonó segélyezése tárgyában a törvényhatósági bizottsághoz intézett leiratát. Yasvármegyének Rákóczy hamvai hazaszállítása alkalmából a királyhoz intézendő hódoló felirat intézésére szóllitotta fel a törvényhatóságot, mit a törvényhatóság már a napirend előtt egyhangúlag elhatározott. Esztergom vármegye átirt a bortermelőknek a boritaladó és fogyasztási adópótlékok alól való felmentése tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratának hasonló szellemű felirattal való támogatása iránt. Fábry Sándor dr., alispán indítványára elhatározta, hogy a nevezett adó alól a bortermelők felmentése érdekében a képviselőházhoz feliratot intéz. Ugyancsak Esztergom vármegye megkeresésére felír a közgyűlés a képviselőházhoz, hogy a csavargásnak rendőri megfékezése ezéljából dologházakilé tesittessenek ; mig Háromszék vármegye felhívására oly értelemben Írnak fel a képviselőházhoz, hogy a törvényhatóságoknál levő állások betöltésénél az igazolványos altisztek csak az esetre részesüljenek előnyben, ha ezeknek magasabb a képesítettsége más pályázók felett. Végül tudomásul vették a vármegye házipénztárának 1903. évi, valamint az 1903. évi közúti zárszámadást; ez utóbbit, mivel benne hitelátruházásról is van szó, áttették a közigazgatási bizottsághoz. Török Emil és társa, mint az Orosháza— csongrád—szentesi helyiérdekű vasút engedményese 120 ezer korona segély megszavazását kérte a megyétől. Az állandóválasztmány a már egyizben megszavazott 80 ezer koronának 100 ezer koronára való felemelését javasolta. Fábry Sándor dr., alispán felszólalása után a közgyűlés a már régebben felajánlott 80 ezer korona segélyt szavazta meg. Az A. E. G. V. részvény- társaság kérelmére a Géza megálló helytől Tótkomlósig vezető vonalra a vármegye kilométerenként 4000 korona segélyösszeget szavazott meg. A vármegyei közkórház 1905. évi költségvetése a közigazgatási bizottság határozata érteimé ben a közgyűlés változatlanul elfogadta a napi ápolási dijat ugyan olyan összegben, mint a folyó évi 160 koronában állapította meg. Magáévá tette a közgyűlés a vármegyei közkórház múlt évi feleslegének felhasználása tárgyában az állandó választmány javaslatát, mely szerint a kórházi orvosok és alkalmazottak elmaradt fizetés felemelésének kárpótlásául 5551 korona jutalomban részesittetnek a tervezett fizetésemelés félösszegeivel, özv. Nagy Károlynét 1000 koronával, özv.
